Senki sem tudja, hogy mi az a titokzatos foton. Mégis minden tankönyvben az áll, hogy a fény fotonokkal terjed.
Meg tudja valaki mondani, hogy mi a foton? Milyen nagy? Hogyan néz ki? Milyen tulajdonságai vannak?
Az anyag az alapállapotban semmiképpen nem sugároz, de nem is fekete lyuk! Van egy maximális anyagsürüsége, amit az együgyü modern fizikusok nem tudtak meghatározni!
Amennyiben nem kell a fekete lyuk az atomisztikus fizikának, akkor (Hawking szerint, elpárolognak) az (A A O) Alapállapotú Anyagi Objektum, semmiképpen nem sugároz?
Ehhez kapcsolódik a kérdés, hogy akkor hogyan lehet detektálni a gravitációs vonzásán kívül?
De szuperfifikus, minden hullám féle magyarázatod ellenére, a lényegre nem tapintottal rà, honnan jön a hidrogén atom szinspektruma? És erre se Einstein, se újszuper, se a jogemêsztö nem tudta a választ!
"Ha egy darab H atom, ami egy protonból és egy elektronból áll gerjesztve van energiával, akkor az elektron más pályára áll, amit fénykibocsájtásként is lehet detektálni. "
Eddig rendben.
"Ez egy villanás, aminek gömbhulláma addig terjed, amíg valamibe nem ütközik."
Valóban csak egy villanás, kb. 10 nanoszekundum idejű villanás. Ennyi idő alatt halad át rajtad a 3 méter vastagságú gömbhéj, ami több millió elemi hullámból áll. Ha beleütközik valamibe, akkor
- vagy áthalad rajta (pl. üveg)
- vagy visszaverődik róla (pl. tükör)
- vagy elnyelődik benn (pl. egy vaslemez)
De csak az a része nyelődik el a gömbhullámnak, amelyik beleütközik valamibe, de pl. ami a másik irányba halad az megy tovább.
"Ha van a szemünknél is közelebbi objektum amibe ütközik a hullám, akkor azt nem láthatjuk mert az elnyeli mielőtt a szemünkbe érne. "
Ez is így van. De nem az egész gömbhullámot nyeli el, mert egy másik megfigyelő, aki az objektum másik oldalán áll, az látja a fényhullámnak azt a részét, ami nem nyelődik el.
"Ezt a kibocsájtótól elnyelőig terjedő utat nevezik fotonnak, ami a hullám energiájának is megfelel."
Az utat nevezik fotonnak? Ilyet még én nem halottam, és nem is olvastam sehol. Ezt honnan vetted?
„Mivel egy fényforrás milliárdnyi atomból áll, ezét milliárdnyi kis gömbhullám alkotja a fényt.”
Ha egy darab H atom, ami egy protonból és egy elektronból áll gerjesztve van energiával, akkor az elektron más pályára áll, amit fénykibocsájtásként is lehet detektálni. Ez egy villanás, aminek gömbhulláma addig terjed, amíg valamibe nem ütközik. Ha van a szemünknél is közelebbi objektum amibe ütközik a hullám, akkor azt nem láthatjuk mert az elnyeli mielőtt a szemünkbe érne. Ezt a kibocsájtótól elnyelőig terjedő utat nevezik fotonnak, ami a hullám energiájának is megfelel. (az más kérdés, hogy éppen van e látható spektruma)
"Ha a fény egy véges hullámszakaszokból álló bármekkora hosszúságú hullám, akkor annak egy véges szakasza miért ne lehetne része, részecskéje a fénynek? "
Mielőtt válaszolnék, pontosítani szükséges. A fény nem EGY hullámból áll, hanem véges hosszúságú (kb. 3 méter hosszú) hullámdarabok milliárdjaiból. Ezek a hullámdarabok sem vonal mentén terjednek, hanem az atomokból kiinduló, táguló gömb formában. Mivel egy fényforrás milliárdnyi atomból áll, ezét milliárdnyi kis gömbhullám alkotja a fényt.
"...miért ne lehetne része, részecskéje a fénynek?"
Egy kis térszögben kiválasztott fénysugár lehet része a gömbhullámnak, de ez mindig hullám marad, tehát semmiképpen sem lesz részecske. Akármilyen részét vágod ki a fénynek, akármilyen keskeny fénysugarat, vagy akármilyen rövid szakaszt, az sohasem lesz részecske, mindig hullám marad.
"A detektorok érzékelő képessége is feldarabolja a hullámot..."
Szó sincs erről. A detektor nem darabol fel semmit.
Ilyen feldarabolást Bor Zsolt laboratóriumában valóban csinálnak lézer fénnyel, de ettől sem lesz részecske a fényből.
Ha a fény egy véges hullámszakaszokból álló bármekkora hosszúságú hullám, akkor annak egy véges szakasza miért ne lehetne része, részecskéje a fénynek? A detektorok érzékelő képessége is feldarabolja a hullámot, ami részecskeként van elkönyvelve. Vagy tévedek?
Tehát a fizika nagy kérdése: foton vagy fényközeg? Részecske vagy hullám?
Mivel a hivatásos fizikusok képtelenek megoldani ezt a kérdést, kiegyeztek abban, hogy a fény néha részecske, néha hullám, vagyis kettős természetű.
De az értelmesebb fizikusok jól tudják, hogy ez csupán a szőnyeg alá söprése a problémának.
Vért izzadva próbálnak olyan kísértetet produkálni, amelyben a fények mind a két természete megmutatkozik, de hiába. Nincs ilyen.
Azért nincs ilyen, mert a fénynek nincsen részecske természete. De a hivatásos fizikusoknak muszáj fenntartani ezt az hazugságot, mert a foton nélkül az einsteini fizika összeomlana.
"Érdekes lenne megvizsgálni, hogy miért kell a fizikusoknak hazudni.
Ki kényszeríti erre őket és miért?"
Nézzük meg, hogy miért is védik a hivatásos fizikusok foggal-körömmel a fotont!
A részecskeként viselkedő fotonok mozgásához, vagyis a fotonokból álló fény terjedéséhez, elméletileg nem kell fényközeg. Így nem kell nekik válaszolni arra a kellemetlen kérdésre, hogy milyen közegben terjed a fény.
Ha elfogadnák a hivatásos fizikusok, hogy fotonok nem léteznek, az előbbi nagyon húsbavágó kérdéssel kellene szembesülniük. Azonban nem tudják a választ. Nem is tudhatják, mert ezen a kérdésen nem szabad gondolkodniuk. Ez szigorúan meg van tiltva nekik.
Mert ha kiderülne, hogy mégiscsak létezik fényközeg, akkor kártyavárként omlana össze a relativitáselmélet és a fény kettős természetéről szóló "tudományos" mese. Ezek a hibás elméletek képezik a "modern" fizika alapját, vagyis a foton kukába való kidobása alapjaiban rengetné meg a fizika tudományát.
Kiderülne, hogy a hivatásos fizikusok és egyetemi tanárok valójában hibás fizikát tanítanak, vagyis inkább butítják a fiatalságot, nem oktatják. Így tulajdonképpen nekik is érdekük teljesíteni a felülről jövő parancsot: a végsőkig védeni a fotont.
Ezért képtelen fejlődni a fizika. Hogy mindezt leplezzék, kitaláltak mindenféle blőd marhaságot. Összeütköző fekete lyukakat, olyan gravitációs hullámokat, amelyek elméletileg sem lehet távolról detektálni. Megtehetik, mert senki nem tudja ellenőrizni és leleplezni a hazugságaikat.
Igen, jól írod. A "foton-detektornak" nevezettett műszer valójában a fényhullámok által kiváltott elektronokat detektálja, nem a fotonokat. Ha elolvasod a műszer működését, akkor te magad is láthatod.
Azért, hogy félrevezessék az embereket, elnevezték a műszert foton-detektornak. Ezzel próbálják elhitetni azt, hogy léteznek fotonok. Hiszen ha foton-detektorral detektálni lehet, akkor bizony létezniük kell a fotonoknak.
De mindez a "modern fizikusok" hazugságai közé tartozik.
Érdekes lenne megvizsgálni, hogy miért kell a fizikusoknak hazudni.
„Mára már a fotonból, mint alapfajból kitenyésztették egy egész állatkertet. Az antifotonokat, a virtuális fotonokat és legújabban a fotínókat”
Az atomból kilépő elektron keltette hullámot érzékeli a Foton-detektor kattanása, vagy felvillanása. Idáig tart a fizika gyakorlati része. A többi már matematikai mesterkedés, energiaszintekkel való spekuláció.
Most láttam a TV "tudományos" műsorában, hogy már nemcsak fotonok és virtuális fotonok vannak, hanem, "fotínók" is.
Mára már a fotonból, mint alapfajból kitenyésztették egy egész állatkertet. Az antifotonokat, a virtuális fotonokat és legújabban a fotínókat. Persze senki sem tudja megmondani, hogy mik ezek, de gondolom jól megfizetik őket, hogy a baromságokat elhitessék a laikus nagyközönséggel.
Ennek a agymosó bandának az egyik fő megmondó embere Morgan Freeman, aki a színészi pályáról nyergelt át hirtelen a "modern" fizika területére. Nyilván semmit sem ért az egészből, de az agymosáshoz éppen megfelel. Bizonyára jól megfizetik, mert "A féreglyukon át" című nagyszabású műsorával butítja a nagyérdeműt.
Egyben bocsánatbis kérek szuperfizikustól, hogy bele szóltam a topicjába. De egy meg féleszübb olvtársat, mint újszupert/constructot, nem nagyon lehet találni a földteken!
