Nem kell tömegesen csalni és akkor nem lesz probléma
"A szakértők munkája sem egyszerű: néhány perc alatt kell elkülöníteni az ocsútól a búzát, vagyis a csalók és a helyzetüket rosszul felmérők közül a betegeket. Mindezt úgy, hogy a munkaerőhiánnyal küzdő szakértői intézeteknek évi 280 ezer vizsgálatot kell elvégezniük. Trükközőkből pedig van bőven – olyanból például, aki a haldokló férj tüdőleletét hozza a saját nevére hamisítva. Vagy elterjed, hogy egy ritka diagnózisra biztos a rokkantosítás, és tömegével jelentkeznek az új betegek ugyanazzal az álnyavalyával."
Ezt úgy írod, mintha a kereszténységnek valaha is köze lett volna az emberséghez.
Szerintem kevered a buddhistákkal.
Amelyik szekta tagjai, de főleg az irányítói, nem tesznek szegénységi fogadalmat vagy nem tartják magukat ezen fogadalmukhoz, azok mind hazug, pénzhajhász, tolvaj/rabló gazembetek.
A munkát az uniós Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) finanszírozza. Ez az összeg módosult 15 milliárd 283 millió forintra. A különbség 1 milliárd 592 millió forint.
es ugye ez is erdekes... elebb gyorsitott eljaras kell mert a hatarido, most meg ja modoisitani kell ezert tobbe kerul.
Megint feljebb ment a BMW-gyár körüli beruházás költsége
Az eredeti 817 millió forintról 1 milliárd 18 millió forintra (201 millióval) drágult a debreceni BMW gyár zárt csapadékvíz elvezető rendszerének a kivitelezése.
Az idén március 17-én kelt szerződésmódosítás az összeget 1 milliárd 18 millió forintra emelte. Az indok: pótmunkák és a teljesítési határidő módosítása
Legutóbb március közepén írt a Napi.hu a BMW-gyárról, amikor újabb 100 hektár terület közművesítésének tervezésére írt ki tendert Debrecen városa, az Észak-Nyugati Gazdasági Övezetben. A nyílt és gyorsított eljárásra a felhívást Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata jelentette meg akkor az uniós közbeszerzési közlönyben. A gyorsított eljárást azzal indokolja az ajánlatkérő, hogy a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította az Észak-Nyugati Gazdasági Övezetben zajló beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyeket. A befektetővel megkötött szerződésben vállalt határidők tarthatósága érdekében gyorsított eljárás lefolytatása szükséges.
A kormány 2020. februárban emelte meg a debreceni BMW-gyár infrastruktúra kiépítésére fordítható összeget 1,5 milliárd forinttal, így az 73 milliárd 183 millió forint lett.
Ezt megelőzően, 2020 januárban a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. közölte, hogy az Ebes és Debrecen közötti vasút felújítási összegét megemelte. A vasútépítést még 2017 decemberében nyerte meg a V-Híd Építő Zrt., együtt a felcsúti székhelyű R-Kord Építőipari Kft.-vel, nettó 13 milliárd 778 millió forinttal. A munkát az uniós Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) finanszírozza. Ez az összeg módosult 15 milliárd 283 millió forintra. A különbség 1 milliárd 592 millió forint.
A rokinyugger spórolás helyes döntés, de a másik dologban a semjén egy hatökör .
Ilyen seggfej szövegtől köpnöm kell .
,,...
az érdekképviseletek részéről mindent megteszünk annak érdekében, hogy közösen olyan szakmai, gazdasági és az 56 000 vadász számára közérzetjavító intézkedéseket hozzunk, mely egyúttal javítja "
Semjén Zsolt törvényjavaslata sem oldja meg a jogsértett rokkantak teljes kártalanítását, hanem lényegében arra a döntésre kényszeríti őket, hogy vagy elfogadják az 500 ezer forintot, amit meg is kaphatnak 2022. március végéig, vagy még akár évekig is várhatnak, hogy hozzájuthassanak alkotmánysértő módon tíz éven át elvont rokkantsági járandóságukhoz.
Ha nem fogadják el az 500 ezer forintot, ki kell várniuk, míg egy újabb felülvizsgálattal megállapítják, hogy egészségi állapotukban történt-e változás a 2012 előttihez képest.
Ha a vizsgálat eredménye az lenne, hogy az érintett fizikai állapotában nem történt javulás, akkor újra megállapítanák a korábbi rokkantsági nyugdíjuknak megfelelő összeget, és utólag a korábban elvont különbözetet is megkapnák 2012. január 1-jéig visszamenőleg.
Semjén Zsolt törvényjavaslatában csak a különbözet utólagos megfizetéséről van szó, az infláció, illetve a – kártalanítások számításánál Polgári Törvénykönyv szerint szokásos – késedelmi alapkamat figyelembevételéről a törvényjavaslat nem rendelkezik.
A Népszava hívta fel a figyelmet arra, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán már több rokkantnyugdíjas is pert nyert Magyarországgal szemben. Egy 2017-ben hozott ítélet arra kötelezte az országot, hogy 12 ezer eurós (mai áron 4,3 millió forintos) kártérítést fizessen egy akkor 57 éves budapesti asszonynak. A nő 2006 novembere után több mint 90 ezer forintos rokkantsági nyugdíjat kapott, de később a 2012 januárjától érvényes jogszabály alapján ellátását megfelezték, később pedig az is előfordult, hogy egy fillér állami támogatást sem kapott.
Sőt, már 2016 decemberében is jogerősen marasztalta el az Európa Tanács bírói testülete Magyarországot, amikor egy baktalórántházai asszonynak 28 ezer eurós (mai áron 10,1 millió forintos) kártérítést ítélt meg, mert a törvénymódosítás miatt elvesztette nyugdíjjogosultságát és így a megélhetését.
