Elkészült a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara vitaanyaga, amely már a kormány asztalán fekszik:
Magyarország növekedésében és felzárkózásában ma már az egyik legsúlyosabb gond a humántőkében mutatkozó hiány. A romló helyzet helyenként már nem csak a színvonalra hat negatívan, hanem a vállalkozások működőképességét is veszélyezteti. A feldolgozóiparban a cégek 80, az építőiparban 60, a szolgáltató szektorban pedig a 40 százalékuk küzd munkaerőhiánnyal.
Az MKIK szerint ennek okai:
a gazdaság növekedése pótlólagos munkaerőigényt támaszt,
az elvándorlás és ingázás okozta hiányt a környező országokból való bevándorlással nem tudjuk pótolni,
az aktivitási ráta és a foglalkoztatási ráta növekedése mellett csökken a munkába újonnan belépők száma
A munkatermelékenység ezzel párhuzamosan lassabban növekszik, mint a bérek, és mindkét területen felzárkózásra lenne szükség. A béreknél ez ugyan már megindult, de a jelenlegi termelékenységi szinttel a hazai bérek nem közelíthetik meg a nyugati bérszintet. Az MKIK szerint a 6 évre szóló bérmegállapodás miatt 2017-ben várhatóan 12%-kal nőnek a bérek. Problémaként említik, hogy a magyar adóék ugyan csökken (2016-ban 49% volt), de még most is magasnak számít az OECD-országok között.
A foglalkoztatás 2015-16-ban látott erőteljes növekedése 2017-ben is folytatódik, de az ütem csökken. A növekedés 2018-ban várhatóan megtorpan, ami demográfiai okokkal magyarázható, és azzal, hogy a munkaerőtartalék képzettségi szintje nem megfelelő. A 2017-ben elérhető 4%-os munkanélküliségi ráta lényegében teljes foglalkoztatottságot jelentene, de ebben fontos szerepet játszanak a közfoglalkoztatottak.
A munkaerőhiányos helyzet szerintük rövid távon leginkább úgy javítható, ha az állami szektorban és a közfoglalkoztatásban dolgozókat képzésekkel átterelik az elsődleges munkaerőpiacra.
A külföldön dolgozókat és az ingázókat együttesen 4-500 ezer főre becsülték, akik így érdemben befolyásolják a munkaerő kínálatát. A külföldi munkavállalás szerintük meghatározó maradhat, amit a béremelés önmagában aligha old meg, ráadásul éppen azok mennek el az országból, akik szakképzettek vagy felsőfokú végzettséggel rendelkeznek. Mindeközben úgy vélik, hogy a minimálbér - habár növekvő, de még mindig alacsony - szintje, a szociális transzferek, illetve a közmunka elszívó hatása visszafogja a munkaerőkínálatot.
A kihívásokra hosszú távon az automatizálás, az innováció és a robotizáció lehet a válasz, az olcsó munkaerőre építő cégek ugyanis előbb-utóbb el fognak tűnni. A magyar tőkeerős cégek pedig lehetséges, hogy a környező, alacsonyabb bérű országokba helyezik ki a termelésüket.
Az MKIK szerint át kell alakítani a szak- és felnőttképzést úgy, hogy a folyamatosan változó igényeknek megfelelő legyen. A régiók fejlesztési terveit figyelembe véve kell megvalósítani egy pályakövetési rendszert, és fontos lenne integrált adatbázisok működése is. Az Országos Képzési Jegyzéket is szükséges átalakítani, például összhangba hozni a TEÁOR-FEOR-OKJ hármasát. További javaslat, hogy átjárható oktatási rendszert alakítsanak ki, de segítene az is, ha a szakképzési hozzájárulást úgy használhatnák fel, hogy javuljon a vállalatok döntési szabadsága a felhasználhatóságot illetően. A támogatott felnőttképzési irányokat és a munkaadói igényeket közvetlenül össze kell hangolni. Nagyon fontos a digitalizáció kérdése is, ezen belül a digitális írástudás megteremtése, amely alapfeltétel lesz a munkaerőpiacon.
A járulékcsökkentés jó hatással van a munkaerőpiacra, de a mai magyar munkaerőhiányos helyzetet csak kisebb részben okozzák a magas közterhek. Ugyanakkor a járulékcsökkenés több szempontból is kedvező:
munkáltató foglalkoztatási költségeinek csökkentése növeli a vállalati nyereségességet, ezen keresztül lehet javítani a beruházási hajlandóságot, és
a munkáltatók a járulékcsökkentést béremelés formájában átengedik a munkavállalóknak.
A munkavállalói terhek csökkentése közvetlenebb megoldás lehet, egy ilyen intézkedésnek már érzékelhető hatása lenne, jelentős réteget mozgatna meg.
A közterhek csökkentése azonban csak rövid távú megoldások lehetnek, hosszú távon ugyanis a teljes tényezőtermelékenység növelése alapozhatja csak meg a bérek további emelkedését.
A közmunka keretében speciális, az egyének élethelyzetéhez igazodó képzéssel kombinált foglalkoztatási programokat kell szervezni, ezzel enyhítve a munkaerőhiányos állapotot. Figyelembe véve, hogy a közmunkások csaknem fele, átlagosan 47%-a rendelkezik közép- vagy felsőfokú képzettséggel, ők az MKIK szerint feltehetően el tudnának helyezkedni a versenyszférában is, velük potenciálisan utánpótlásként, munkaerőtartalékként lehet számolni, azonban a területi problémák ezt megnehezítik.
A közfoglalkoztatás az ország több területén már a versenyszféra elől vonja el a potenciális munkavállalókat és kiemelik, hogy sok területen nincs más munkalehetőség.
A 2014-2020-as uniós ciklus forrásait a kkv-khoz kell eljuttatni, ugyanakkor fel kell hagyni a munkahelyteremtés, -megőrzés ösztönzésével, pályázati feltételként való előírásával. Fontos, hogy csak növekedésképes vállalatok kapjanak ilyen pénzt. A GINOP-forráoskat pedig úgy kellene átcsoportosítani, hogy több jusson gépfejlesztésre, kapacitásbővítésre, technológiafejlesztésre. A pályázatoknál a finanszírozást különböző eszközök kombinációjával kellene megoldani: 20% saját erő, 30% vissza nem térítendő támogatás, 50% kamatmentes hitel.
Rövid távon a legkeresettebb szakmákban biztos, hogy további béremelést kell végrehajtani. Ugyanakkor erre nem minden ágazatban van lehetőség. Szélesebb körben szükséges alkalmazni az atipikus foglalkoztatást, elsősorban a részmunkaidős és az otthon végezhető munkalehetőségek növelésével. Preferálni kell az utazási, lakhatási támogatásokat, valamint a különféle ösztöndíjprogramokat.
Az MKIK azt is javasolja, hogy csökkentsék a szezonálisan - turizmus, vendéglátás - területén működő vállalatok adóterheit.
Hosszabb távon ki kell dolgozni egy 2030-ig szóló felzárkóztató programot, ötéves ciklusokban. A képzetlen és elszegényedett rétegekről is gondoskodni kell, főleg a roma réteg felzárkózásának kérdését, iskoláztatását és munkába állását szükséges megoldani. A 8 általános befejezését nagyon nehéz kérdésnek ítélik azoknak az esetében, akiknél ez eddig nem sikerült.
Az elvándorlás dinamikáját muszáj csökkenteni, emellett elő kell segíteni a külföldön dolgozó magyarok hazai munkavállalását is, az eddigi intézkedések ugyanis nem voltak eléggé eredményesek. A közfoglalkoztatás körében a képzést a helyi sajátosságokra és munkalehetőségekre tekintettel kell megszervezni, ennek során a 8 általánossal rendelkezők számára szükséges biztosítani a szakképzést, illetve a továbbtanulás lehetőségét. A nagyobb mobilitás is elkerülhetetlen, mert ez lehet a kulcsa a területi problémák megoldásának.
Konkrét munkaerőigényekre épülő államilag támogatott foglalkoztatási és képzési programokat kell indítani és a közfoglalkoztatottak képzése is hatékonyabb lenne, ha az a vállalatok munkaerőigényére épülne.
Magyarország bruttó hazai terméke 2017 III. negyedévében a nyers adatok szerint 3,6, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 3,8%-kal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A növekedéshez a legnagyobb mértékben a piaci alapú szolgáltatások járultak hozzá. A GDP volumene 2017 első három negyedévében 3,7%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest.
2017III. negyedévében – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint – az előző negyedévhez mérten 0,8%-kal bővült a bruttó hazai termék volumene.
A szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint a bruttó hazai termék volumene az előző év azonos időszakához viszonyítva 3,8%-kal nőtt.
23,8%-kal emelkedett az építőipari termelés volumene
2017 szeptemberében az építőipari termelés volumene 23,8%-kal meghaladta az egy évvel korábbi, alacsony bázist. Mindkét építményfőcsoport termelése nőtt: az épületek építéséé 22,9, az egyéb építményeké 25,4%-kal. A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján szeptemberben az építőipar termelése 3,8%-kal csökkent az előző hónaphoz mérten. A III. negyedévben az építőipar termelői árai 5,6%-kal emelkedtek az előző év azonos időszakához viszonyítva.
2017 szeptemberében az ipari termelés volumene 5,4%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. Munkanaphatástól megtisztított adatok alapján a termelés 8,1%-kal emelkedett. 2017 első kilenc hónapjában a termelés 5,2%-kal nagyobb volt, mint az előző év azonos időszakában.
A Fitch kiemeli, hogy saját osztályozási modellje elvileg két fokozattal magasabb magyar besorolást indokolna "BBB pluszon",
de a Zorbán bánccsa a multikat és a bankokat ... meg unortodox illiberális popppulista is!
de
A makrogazdasági környezet egy fokozattal elsősorban a kiszámíthatatlan gazdaságpolitika miatt, amit az utóbbi években látott unortodox és előre nem jelezhető lépések mutattak. Ugyan a kiszámíthatóság valamelyest javult az utóbbi néhány évben, de a potenciális növekedés továbbra is elmarad a "BBB mínusz" osztályzatú országok átlagától.
A külső finanszírozási tényezők további egy fokozattal a még mindig magas adósságállomány miatt.
Az eddigi stabilról pozitívra módosította a magyar adósosztályzat kilátását pénteken a Fitch - jelentette be a hitelminősítő honlapján.
A mostani lépéssel a magyar besorolás továbbra is "BBB mínusz" a Fitchnél, ez egy fokozattal van a befektetésre ajánlott kategóriában a tavalyi felminősítést követően. A másik két nagy hitelminősítő - az S&P és a Moody's - ugyanilyen osztályzatot tart érvényben, előbbinél augusztus óta szintén pozitív a kilátásunk.
A lépést elsősorban az alábbi pozitívumokkal indokolta a hitelminősítő:
A fizetési mérleg többlete továbbra is jelentős, 2014-16 között átlagosan a GDP 3,7%-a volt. Ez csökkenhet, de továbbra is többletes lehet, 2019-re 1,6%-os értéket vár a Fitch.
Az uniós források beáramlása, valamint a magánszektor és az állam adósságának csökkenése mérsékelte Magyarország nettó külső adósságát. Ez idén a GDP 9%-a lehet a 2014-es 53% után. Ezzel jelentősen közelítettünk a hasonló besorolású országok értékéhez.
Az adósságrátánk is szépen csökkent, a hitelminősítő szerint 2017 végére a GDP 72%-ára mérséklődhet a tavalyi 74%-ról. Ezt követően 2019-ben elérheti a 69%-ot az adósságunk, ami még mindig magasabb a "BBB mínusz" országok 42%-os átlagánál.
A külföldiek állampapír-állományának csökkenése miatt most kevésbé sérülékeny Magyarország egy esetleges külső sokknak, mint korábban.
A Fitch arra számít, hogy a költségvetési hiány kissé emelkedik majd, de összhangban marad a csökkenő adósságráta céljával. Ez azt jelenti, hogy idén a GDP 2,1%-a, majd jövőre 2,3%-a lehet a deficit az adócsökkentéseknek és a választások előtti kiadásnövelésnek köszönhetően. Ugyanakkor hozzáteszik, hogy a választás miatti nagyobb költségvetési elcsúszás veszélye mérsékelt a támogató makrogazdasági környezet és a kormánypárt erős támogatottsága miatt. A választások után arra számítanak, hogy megint szigorít majd a kormány, így 2019-re 1,9%-ra csökkenhet a GDP-arányos deficit.
A növekedés idén 3,7% lehet a Fitch szerint, majd ez jövőre minimálisan 3,5%-ra lassulhat.
A hitelminősítő kiemeli, hogy a magyar bankok likviditási helyzete is sokat javult, a hitel-betét arány 86%-ra csökkent a 2012-es 119%-ról. A cég elemzői szerint az eszközminőség javulása folytatódhat a kedvező gazdasági környezetnek és a portfólió-tisztításnak köszönhetően.
A fentiek mellett a Fitch szakemberei kiemelik, hogy az egy főre jutó magyar GDP magasabb, mint a hasonló besorolású országok átlaga köszönhetően az erős kapcsolódásnak Nyugat-Európához és a nagyobb gazdasági fejlettségnek. A gazdasági növekedés volatilitása azonban nagyobb, mint a versenytársak esetében, kiemelik, hogy az utóbbi években az unortodox gazdaságpolitika és a szabályozói akadályok továbbra is gátolták a vállalkozást Magyarországon.
A hitelminősítő szerint a potenciális növekedésünk most kicsivel 2% felett van. Kiemelik, hogy a cégek a munkaerőhiányt jelölik meg, mint a gyorsabb bővülés fő akadályát.
Októberben 2,2%-os volt az egy évre visszatekintő drágulás Magyarországon. A szeptemberi 2,5% után az elemzők 2,3%-os árindexre, vagyis eleve az infláció mérséklődésére számítottak.
Több mint 80 milliárd forint értékben adott el kötvényeket csütörtökön az ÁKK, hasonlóra évek óta nem volt példa. A jelek szerint egymásra találtak a befektetők és az állam: az egyik fél még hisz a további hozamesésben, a másiknak pedig minden fillér forrás jól jön a mostani helyzetben.
Tavaly a román Szociáldemokrata Párt (PSD) azzal az ígérettel nyert választás, hogy 25%-al emelik a közalkalmazottak bérét.
Most a román kormány kitalálta, hogy 16%-ról 10%-ra csökkentik a jövedelemadót, miközben a munkavállaló bruttó fizetését terhelik meg 35%-os tb-járulékkal és a munkáltatóknak csak 2,25%-ot kell fizetniük valamilyen "biztosítási alapba".
Ez azt jelenti, hogy a versenyszférában csökkenni fog a nettó bér, ha a munkáltató nem emel 20%-ot (és erre semmi sem kötelezi őket), míg a közszférában megcsinálja a román kormáyn a 25%-os emelést, amiből viszont az alkalmazottak gyakorlatilag semmit sem kapnak kézhez! :D :D :D
Az elmúlt két évben folyamatosan, mintegy 25 százalékkal nőtt a köztartozásmentes adózói adatbázisban (KOMA) szereplő magánszemélyek és vállalkozások száma – tudatja közleményében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
Jelenleg 95 ezer vállalkozás, 32 ezer egyéni vállalkozó és 31 ezer magánszemély szerepel az ingyenes „pozitív” listán. Felvételét bárki kérheti, ha rendben vannak adóügyei.
Ha valaki szerepel a köztartozásmentes adatbázisban, nem kell tartozásmentességről szóló adóigazolást beszereznie, amikor igazolnia kell, hogy nincs köztartozása. Tehát az adatbázisban való megjelenés kényelmes, adminisztrációmentes és ingyenes alternatívája a „nullás-igazolásnak”. Azoknak a vállalkozásoknak pedig, amelyek ugyancsak tagjai az adatbázisnak, nem kell kockázati biztosítékot fizetniük az EKÁER-ben.
Ahhoz, hogy valaki folyamatosan szerepeljen a KOMA-ban, határidőben kell teljesítenie a jogszabályban meghatározott adókötelezettségeket. Érdemes tehát időről időre ellenőrizni, hogy nincs-e valamilyen elmaradás, ami kizárja a további KOMA tagságot.
Az adatbázis tagjainál a NAV havonta vizsgálja a feltételeket. Ha valaki ezeknek nem felel meg, kikerül a köztartozásmentes adózók közül. Amennyiben pótolja a mulasztást, befizeti tartozását és újra kéri felvételét, visszakerülhet az adatbázisba.
Teljesen automatizált, alkalmazottak nélküli, a nap 24 órájában működő kirendeltséget hozott létre Alcsútdobozon a Takarék Csoport, amely komplexebb szolgáltatásokat nyújt, mint egy bankfiók.
Jelentősen javította a magyar gazdaság, egyben a feltörekvő európai gazdaságok növekedési ütemére adott előrejelzését az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank.
Az EBRD kedden Londonban ismertetett helyzetértékelésében elsősorban a vártnál erőteljesebb globális növekedési lendülettel és a feltörekvő gazdaságok kedvező finanszírozási kondícióival indokolta a felülvizsgálatot.
A bank a magyar gazdaságban az idén 3,8 százalékos, jövőre 3,4 százalékos növekedést jósol, a májusi előrejelzéséhez képest 0,8, illetve 0,4 százalékponttal javította a magyar hazai össztermék (GDP) idei és jövő évi növekedési ütemére adott becslését.
928 millió euró volt a külkereskedelmi többlet szeptemberben.
2017. szeptemberben az export euróban számított értéke 5,5, az importé 6,7%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A külkereskedelmi többlet 36 millió euróval csökkent.
A kivitel értéke 8,8 milliárd eurót (2716 milliárd forintot), a behozatalé 7,9 milliárd eurót (2430 milliárd forintot) tett ki.
A külkereskedelmi többlet 928 millió euró (286 milliárd forint) volt.
A kivitel 81, a behozatal 78%-át az Európai Unió tagállamaival bonyolítottuk le.
2017. szeptemberben az egy évvel korábbihoz képest az export euróban számított értéke 5,5, az importé 6,7%-kal nőtt.
Októberben 333 millió euróval 22,559 milliárd euróra nőtt a nemzetközi tartalékok összege – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kedden megjelent előzetes adataiból.
Február óta másodszor fordult elő, hogy emelkedtek a devizatartalékok, ám az augusztusi növekedés mindössze 60 millió eurót tett ki. Az októberi emelkedéssel együtt is a tartalékok szintje 2,442 milliárd euróval alacsonyabb volt a múlt hónap végén az egy évvel korábbinál és 1,825 milliárd euróval a tavaly év véginél.
Október elején egymilliárd euró értékben bocsátott ki 1,9 százalékos kamatozású tízéves devizakötvényt Magyarország, és 1,2 milliárd dollár összegű magasabb kamatozású részben éven belül, de legkésőbb 2023-ban lejáró papírokat vásárolt vissza az állam. A 2018-ban lejáró dollárkötvényeket 101 százalékon, a többit pedig 109-113 százalék közötti árfolyamon vásárolták vissza.
Magyarország hatalmas külkereskedelmi többletét és a csökkenő devizaadósságot nézve túl magas a devizatartalék, kb. 20 milliárd is bőven elég lenne. Matolcsyék elég "ortodoxok" ilyen tekintetben.
Miután az ipar 4.0-nak központi szerepe van a gazdaság fejlődésében és a foglalkoztatás minőségi növelésében, ezért az NGM elindította az Ipar 4.0 Mintagyár elnevezésű programot, amelynek első kiemelt eseménye a Modern gyárak éjszakája lesz - mondta Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkára hétfőn sajtótájékoztatón, Budapesten.
Lepsényi István hangsúlyozta, hogy a digitalizáción alapuló negyedik ipari forradalomban a megfelelő eredményekhez korszerű gyártásra, a jövőt ismerő szakemberekre van szükség. A Modern gyárak éjszakájára ezért elsősorban a jövő vállalkozóit és szakembereit, a pályaválasztás előtt álló fiatalokat várják, akik november 17-én 16 órától 22 óráig 11 megye 25 gyárában ismerkedhetnek meg a korszerű ipari termeléssel és az okosgyárak működésével.
A látogatók az autóipar, az elektronika, az élelmiszeripar, az energiatermelés, a fémipar, a gépipar, a gyógyszeripar, valamint a feldolgozóipar korszerű működésével és az Ipar 4.0 alkalmazásokkal is megismerkedhetnek. A gyárlátogatás mindenki számára ingyenes, ám regisztrációhoz kötött, amely a www.moderngyarakejszakaja.hu-n érhető el.
5,4%-kal emelkedett a kiskereskedelmi üzletek forgalma
2017. szeptemberben a kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene a nyers adat szerint 5,4, naptárhatástól megtisztítva 6,0%-kal nőtt. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 2,7, a nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben 12,5%-kal emelkedett, az üzemanyag-kiskereskedelemben 0,5%-kal csökkent az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene. 2017. január–szeptemberben a forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 4,3%-kal nagyobb volt az előző év azonos időszakinál.
Magyarország élen járt az adósságcsökkentésben, 2011 óta csökken az adósság aránya Magyarországon, miközben Európában még évekig nőtt az arány. A 60 százalékos maastrichti kritérium fölött járó országok közül csupán négynek sikerült csökkentenie az adósságot: Írországnak, Magyarországnak, Németországnak és Máltának.
A csökkentésen kívül az sem mellékes körülmény, hogy a deviza államadósság aránya is csökkent, így az árfolyamkockázattól kevésbé kell tartani.
Az államadósság finanszírozásának költsége is csökkent a kamatok csökkenésével. A kamatkiadások az idén már csupán a GDP 2,8 százalékát teszik ki, 2012-ben még 4,6 százalékos volt az arány.
Kedden tartotta a Budapesti Corvinus Egyetem MNB Tanszéke első nemzetközi konferenciáját, amelynek témája a digitális pénzek szerepe a pénzügyi infrastruktúrában volt. Többek között szó esett arról, hogy a gyakorlatban hogyan hasznosíthatják a jegybankok a blokklánc alapú megoldásokat, illetve arról is, hogy milyen hatásokkal járna egye esetleges digitális jegybankpénz bevezetése a monetáris politikára.
Ahogy a "Sínen a gazdaság! Miféle válság?" című topikban írtam, Európában nem csak a dán jegybank, hanem az MNB is kísérletezik a digitális pénzzel. Ahogy a linkelt cikkből valamennyire kiolvasható, a digitális jegybankpénz megvalósítása előtt rengeteg technikai, jogi és közgazdasági akadály van, de Magyarország is az úttörők között van ezen a területen.
Folytatódott a lakáspiac szerkezeti átrendeződése, főként a lakáspolitikai intézkedések hatására az ingatlanpiaci forgalom a válság által különösen sújtott kisebb településeken is megélénkült. Az MNB számítása szerint nem csak az adásvételek száma, hanem az ára is jelentősen nőtt vidéken.
A kétrészes írás célja a hazai euróbevezetés szakmai, közgazdasági megfontolásainak számbavétele, a válság során felhalmozott új tapasztalatok áttekintése, a tanulságok levonása, illetve az euróhoz fűződő (a szerző szerint) optimális viszony felvázolása.
Tizenkét millió forint lehet a legkisebb vállalkozásoknál az adómentesség felső összeghatára az áfában - mondta Varga Mihály az MTI-nek adott nyilatkozatában.
A nemzetgazdasági miniszter jelezte: a kormány már meg is kezdte az egyeztetést az Európai Bizottsággal a kérdésben, az összeghatár ilyen mértékű emeléséhez ugyanis az Európai Unió engedélyére is szükség van.
Az idén a kormány megkétszerezte a legkisebb vállalkozások adókedvezményét azzal, hogy az eddigi havi félmillió forint helyett már egymillió forintos bevételnél is lehet a kisadózók tételes adója alapján adózni, emellett kétmillió forinttal, évi 8 millió forintra emelte az alanyi mentesség határát az áfában. A két intézkedéssel a kisvállalkozások összességében több mint 24 milliárd forint közterhet spórolnak meg az idén - emelte ki a tárcavezető.
"Itt azonban nem állunk meg, folytatjuk a könnyítéseket. Egységes, rendkívül egyszerű és a lehető legnagyobb megtakarítással járó adózást szeretnénk biztosítani a legkisebb vállalkozásoknak" - szögezte le Varga Mihály.
Több mint 605 ezer adózónak jelenthet könnyebbséget az, ha az alanyi áfamentesség jelenlegi 8 millió forintos felső határa 12 millió forintra nő. Az összeg megegyezik a kata bevételi határával, amellyel az unióban is példaértékű lehet a magyarországi kisvállalkozók minimális adó-adminisztrációja. Amennyiben ugyanis Brüsszel támogatja, a jövőben az évi 12 millió forintnál kisebb bevételt elérő vállalkozások mindössze évi egyetlen nyilatkozattal letudhatják bevallási, nyilvántartási kötelezettségüket.
Tekintettel arra, hogy Magyarország csatlakozási szerződésében az alanyi áfamentesség maximális értékhatárát 8,8 millió forintban rögzítették, a kormány ennek emeléséről szóló derogációs kérelmet nyújtott be az Európai Bizottságnak.
Varga Mihály elmondta: a kabinet nem kér többet az Európai Bizottságtól, csak annyit, amennyi más országnak is jár. Engedélyezték a magasabb értékhatárt Luxemburgnak, Lettországnak, Szlovéniának, Romániának és Olaszországnak is - sorolta, hozzátéve, hogy akár már 2019. január 1-jétől életbe léphet az új szabályozás.
Ha Brüsszel hozzájárul a magyar kormány kéréséhez, akkor az 25 milliárd forintos megtakarítást eredményez a kisvállalkozóknak, és azt, hogy az érintettek egy évben egyszer, 10-15 perc alatt letudhatják az adóhatósággal szembeni elszámolási kötelezettségüket -mondta a nemzetgazdasági miniszter.
2017 első három negyedévében 7981 új lakás épült, 52%-kal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 28 411 volt, 33%-kal több a 2016. I–III. negyedévinél.
Általánossá vált az épített lakások számának emelkedése, ennek mértéke a kisebb településeken az átlagosnál magasabb volt, míg a nagyvárosokban attól elmaradt, Budapesten 18%-kal több lakás épült.
A lakásépítés változatlanul fele-fele arányban oszlik meg a természetes személyek és a vállalkozások között.
A használatba vett lakások átlagos alapterülete 4 m2-rel 97 m2-re nőtt.
Minden második, Magyarországon működő német vállalkozás aggódva figyeli az itteni béremelkedést.
A Magyarországon működő német érdekeltségű vállalatok vezetői kitűnőnek értékelik a gazdasági helyzetüket – derült ki a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) felméréséből. Üzleti optimizmusuk tovább javult a legutóbbi, áprilisi felmérés óta. A kamara mintegy száz vállalkozást kérdezett meg: 68 százalékuk jónak ítélte meg saját üzleti helyzetét, 29 százalékuk kielégítőnek, 3 százalékuk rossznak. Ezek a 2005 óta mért legjobb értékek. Tavasz óta is érezhetően javultak az eredmények: akkor a válaszadók 55 százaléka jónak, 7 százaléka rossznak minősítette a helyzetét.
Szóval szegény német vállalatokat a (valóban erőteljes) bérnövekedés aggasztja. Nyilván a migráncsok emberi jogai, a sajtszabadság és a jogállam mellett.
Talán ideje lenne szegény német vállalatoknak megfontolni, hogy Ukrajnába költözzenek...
