A magyar Külügyminisztérium ma bekérette Oroszország budapesti nagykövetét és világossá tette, hogy "senkitől sem viseljük el, hogy megalázó módon beszéljen az 1956-os forradalomról és annak hőseiről".
Az orosz közszolgálati televízió ezen műsorában
http://www.vesti.ru/videos/show/vid/695694
Havas Szófia, az MSZP politikusa arról beszélt, hogy „a forradalmárok házról házra járva keresték a kommunistákat és a zsidókat”, illetve hogy „a forradalom nem törhetett volna ki a CIA által kiképzett, volt nácikból álló diverzánsosztagok nélkül, akik a fasiszta-ellenforradalmi puccsot voltak hivatottak előmozdítani” és hogy "1956-ban ezrével engedtek el nácikat a börtönökből."
Szóval mi az ún. "demokratikus ellenzék" álláspontja ezzel kapcsolatban és vajon meddig lesz még Havas Szófia MSZP-tag?
Az MSZP korábbi elnöke, volt külügyminiszter szerint ellentétes az MSZP politikájával az, amit Havas Szófia, Horn Gyula unokahúga nyilatkozott 1956-tal kapcsolatban az orosz állami televíziónak.
Havas Szófia továbbra is az MSZP tagja és szerda óta nem indult ellene eljárás.
Sajtóinformációk szerint "a Havas Szófia elleni lendület már alábbhagyott az MSZP-ben; többen úgy gondolják, ha a 2007-ben adott hasonló tartalmú nyilatkozata után nem merült fel a számonkérés, akkor ezt most sem kellene megtenni. Ha mégis indítanak etikai eljárást a politikus ellen, annak vége nem lehet más, mint egy figyelmeztetés".
Ne röhögtess, pár kattintás és látom a szellemi termékeid. Pár szónál hosszabb hozzászólást nem bírsz alkotni, az is olyan "értelmiségi", hogy szégyellném is magam, ha egyetértenél.
Tőled ennyi várható, ez így korrekt.
Csak közben megakadt a szemem egy hozzászólásodon, ahol öngyilkosságra biztatsz valakit. Ezt a törvénybe ütköző tevékenységet viszont sajnos kötelességem jelezni a megfelelő helyen.
Eccerűen vannak a fegyver szerelmesei, és ha van fegyverük használni is akarják.
Akkor meg pláne.
Van egy sorozat a rádióban az én 56om címmel.
Ma is egy olyan pasi mondta el történetét aki 20 évesen állítólag felugrott egy tanra és belőtt , aztán meg csodálkozott, hogy a viszonzás nem őt érte, hanem ártatlan áldozatokat a saját otthonukban.
A megemlékezések kapcsán alábbi gondolatok fogalmazódtak meg bennem. Most így utólag talán nem számít ünneprontónak, ha fel is teszem a kérdést.
Szerencsére nem éltem még 56-ban, utána nekünk már csak az ellenforradalmat tanították, mikor azután jött a pofára esés, hogy az nem is úgy volt. Gyerekkorunkban hülyére vettek minket, lényegtelen.
Egy valamit nem értek. Ha ezt a forradalmat nem robbantják ki valakik, akkor sok ezer élet megmaradt volna. Sok ezreket nem kínoztak volna meg, nem menekültek volna külföldre stb.
A rendszer pedig idővel úgyis kimúlt volna, természetes halállal, ahogy meg is történt. Lehet, kb. ugyanott tartatnánk most is.
Úgyhogy csak laikusként, történelemhez nem értőként, józan paraszti ész alapján: tényleg kellett ez?
Akik ezt kirobbantották, nem kellett volna látniuk, hogy a történelmi helyzet még nem alkalmas? Inkább nem kellene emberek ezreinek életét kockára tenni?
Szentégtörés vagy nem, de ilyen dolgokról úgy látom, senki nem beszél. Mint ahogy gyerekkorunkban sem beszéltek sok mindenről.
