Ügyiratszám: 1397/A/2006-3
Ügyintéző: dr. AAA BBB
Telefonszám. 06 1 xxx-xxxx
XXX YYY Úr részére
Tisztelt XXX YYY Úr!
Megkaptam beadványát, melyben a Magyar Szocialista Párt honlapján megjelent cikket kifogásol. Az írás „Akarunk-e „oszt jó napot” Magyarországot” címmel jelent meg, és a cikk írója fényképekkel kívánta alátámasztani állításait. A fényképeken egyértelműen kiemeltek bekarikázásokkal személyeket, melyekhez különböző – több esetben a személyek nevét is tartalmazó – képaláírás is tartozik. Az ügyben a következő állásfoglalást teszem.
A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) 27. § (1) bekezdése szerint: bárki az adatvédelmi biztoshoz fordulhat, ha véleménye szerint személyes adatainak kezelésével vagy a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jogainak gyakorlásával kapcsolatban jogsérelem érte, vagy annak közvetlen veszélye fennáll, kivéve, ha az adott ügyben bírósági eljárás van folyamatban.
Beadványa alapján megállapítható, hogy az ügyben Ön nem érintett, mindazonáltal szeretném tájékoztatni egy, az ügyben érintett panaszos által indított vizsgálat eredményéről.
Az Avtv. 2. § 1. pontja szerint személyes adat bármely meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A 6. pont meghatározása alapján adatkezelésnek minősül a fénykép-, hang-, vagy képfelvétel készítése.
Az Avtv. 3. §. (1) bekezdése szerint személyes adat akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy azt törvény elrendeli.
A fentiek alapján egy ember arca, képmása személyes adatnak, a fényképfelvétel készítése pedig adatkezelésnek minősül, amihez – külön törvényi felhatalmazás hiányában – az érintett hozzájárulása szükséges.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 80. §.-a külön kiemeli a képmáshoz fűződő jog védelmét. Eszerint a személyhez fűződő jogok megsértését jelenti a más képmásával kapcsolatos bármiféle visszaélés. A képmás nyilvánosságra hozatalához az érintett személy hozzájárulása szükséges, ez alól azonban kivétel a nyilvános közszereplés.
A nyilvános eseményekről, rendezvényekről, táj- és utcarészletekről készült felvételek nyilvánosságra hozatala – így az ilyen képek interneten való közzététele, vagy a sajtóban való megjelenése – nem jogellenes, ha az ábrázolás módja nem egyéni, hanem a felvétel összhatásában örökíti meg a nyilvánosság előtt lezajlott eseményeket. Nyilvános eseményről szóló vagy nyilvános helyen készült képfelvétel készítése során tehát senkit sem lehet – megfelelő hozzájárulás nélkül – külön kiemelve, egyéniesítve bemutatni. Az ilyen bemutatásra lehetőség van azonban akkor, ha a felvétel olyan nyilvános közéleti eseményről készül, melyen képfelvétel készítése szokásos, amelyre tehát minden résztvevő alappal számíthatott.
Nem kell hozzájárulás a képmás nyilvánosságra hozatalához, ha azok nyilvános közszerepléssel kapcsolatban jöttek létre. A nyilvános közszereplés tartalmát a bírói gyakorlat alakítja folyamatosan. Annak minősül, ha a közszereplők (pl. politikusok) feladatuk ellátása érdekében jelennek meg a nyilvánosság előtt. Probléma akkor jelentkezik, ha valaki csak, mint hallgató vagy néző vesz részt a nyilvános rendezvényen. Ebben a körben általánosan elmondható, hogy ezek a személyek is „közszereplőnek” tekinthetők, hiszen nyilvánvalóan ellenkezne mindenfajta ésszerűségi szabállyal, ha minden jelenlévőtől hozzájárulást kellene kérni képmásuk, illetve hangfelvételük nyilvánosságra hozatalához. Ilyen esetekben a nyilvánosságra hozatal akkor jogsértő, ha valakit – megfelelő hozzájárulás nélkül – külön kiemelve, egyéniesítve kívánnak bemutatni. Az ilyen bemutatás is jogszerű lehet, ha a felvétel olyan nyilvános eseményről készül, melyen film, illetve hangfelvétel készítése szokásos. amelyre tehát minden résztvevő alappal számíthatott.
Egy politikai rendezvényen (demonstráción, tüntetésen) való részvétel esetében azt kell megvizsgálni, hogy az azon jelenlévő személy valamely közfeladat ellátása érdekében van-e jelen vagy csak mint „magánember”. Amennyiben a részvétel célja nem az, hogy nyilvános tevékenységgel valamilyen értéket továbbítson mások számára, akkor a nyilvános közszereplés feltételei nem állnak fenn, vagyis az ilyen esetben történő egyéniesített bemutatáshoz az érintett hozzájárulására van szükség.
Továbbá a bírói gyakorlatból az is megállapítható, hogy ha valakit egy nyilvános eseményről készített felvételen felismerhetően mutatnak be, akkor ehhez csak abban az esetben nem kell az érintett beleegyezése, ha az a média valamelyik formáján keresztül történik. Ugyanis ezekben az esetekben az ésszerűség szabályával, a mindennapi élet és a modern technika követelményével ellentétes lenne, ha minden egyes résztvevőtől hozzájárulást kellene kérni, ha a képfelvételt be kívánják mutatni a televízióban vagy a sajtóban. Azonban ezt a szabályt nem lehet alkalmazni ebben az esetben, amikor egy párt a saját honlapján hozza nyilvánosságra a kérdéses felvételeket, így ebben az esetben megállapítható a jogellenes adatkezelés.
Azonban a vizsgált ügyben szereplő fényképek esetében nemcsak annak jogszerűségét kell vizsgálni, hogy azok az érintett személyeket egyéniesítve, a tömegből kiemelve mutatják be, hanem azt is, hogy az egyéni bemutatást további kiemeléssekkel is fokozta a cikk szerzője. A tüntetéseken résztvevő személyeket nemcsak az arcra történő „fókuszálással”, hanem több fénykép esetén bekarikázással is egyértelműen felismerhetővé tették. Sőt, több esetben a képfelvételeket – az érintett nevét, egyes esetekben az érintett családi kapcsolatait is tartalmazó – képaláírással, illetve szubjektív megállapításokat magában foglaló megjegyzésekkel látták el.
A fent elmondottakból megállapítható, hogy a kérdéses eseményeken készült képfelvételek MSZP honlapján történt nyilvánosságra hozatala, az azokon szereplő személyek kiemelése, egyéniesített bemutatása jogellenes adatkezelési tevékenységnek minősül. Az érintettek hozzájárulásának hiányában nem lehet alappal hivatkozni egyetlen törvényi rendelkezésre sem, mely felhatalmazna egy pártot, hogy internetes portálján közzétegye a rendezvényen készült, az azon résztvevő egyes személyeket kiemelve bemutató fényképsorozatot. A rendezvényről készült, egyes személyeket kiemelve ábrázoló képfelvételek nyilvánosságra hozatala – az eseményről való tudósítás céljából, az ahhoz szükséges mértékben és formában – csak a média számára megengedett, egyéb, a nyilvánosság számára hozzáférhető fórumokon (így egy párt internetes portálján) történő bemutatásuk sérti az érintettek személyes adatok védelméhez fűződő jogát.
Továbbá sérti az érintettek információs önrendelkezési jogát az ilyen jellegű adatkezelés, illetve annak célja. A Német Szövetségi Alkotmánybíróság 1983 decemberében egy az adatvédelem jogára nagy hatású döntést hozott – melyre a Magyar Alkotmánybíróság is széles körben hivatkozik a 15/1991. (IV. 13.) AB határozatában –, mely a népszámlálási törvény alkotmányellenességének megállapításával kapcsolatban részletesen foglalkozott az információs önrendelkezési joggal. (BVerfGe 65,1.) Ebben az alkotmánybíróság kimondja többek között, hogy az információs önrendelkezési jog mint az általános személyiségi jog által felölelt jog „biztosítja az egyén illetékességét arra, hogy személyes adatainak kiszolgáltatásáról és felhasználásáról alapvetően maga rendelkezzék.”
A cikk szerzője a fényképek nyilvánosságra hozatalával, illetve az egyes helyszínek, valamint az ott résztvevő személyek egybevetésével egyfajta listát kívánt létrehozni, melyből azt a következtetést vonta le, hogy mindegyik tüntetést ugyanazok a személyek próbálták megzavarni. Az adatbázis létrehozása azonban jogellenes, mivel sem az érintettek hozzájárulása, sem törvény nem jogosítja fel a cikk íróját a lista elkészítésére.
A személyhez fűződő jogok védelme szempontjából az is kifogásolandó, hogy a párt honlapján nyilvánosságra hozott felvételekhez a tanulmány szerzője – a képek bemutatásán túl – különböző képaláírásokat, megjegyzéseket fűzött, melyek az általa megfogalmazott,szubjektív következtetéseket tartalmazzák. Ezek a következtetések adott esetben alkalmasak arra, hogy sértsék az érintett jóhírnévhez való jogát, hiszen a cikket író személy a megjegyzésekkel nemcsak a véleményét kívánja kifejezni, hanem következtetéseit tényként közli. Ugyanis a Ptk. 78. §-a alapján a személyhez fűződő jogok védelme kiterjed a jóhírnév védelmére is. A jóhírnév sérelmét jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó, azt sértő, valótlan tényt állít, híresztel, vagy való tényt hamis színben tüntet fel. Az érintett nevének kapcsolatba hozása a tüntetés szervezésével, illetve irányításával, valamint annak feltételezése, hogy a kiemelt személyek egy előre megszervezett akció részesei lennének, sértheti az érintettek jóhírnevének védelméhez való jogát. Azonban ennek pontos tisztázása bírósági hatáskörbe tartozik.
A fent leírtakból kitűnik, hogy bár az ügy számos vonatkozásban összefügg a személyes adatok védelmével, de a képfelvételek közzétételéből fakadó jogsérelem összetettsége túlmutat az adatvédelem körén. Ebből következően a jogérvényesítésre a legmegfelelőbb megfelelőbb megoldás, ha az érintett bírósághoz fordul, mert a bíróság tudja majd eldönteni, hogy az egyes, az adatvédelmen kívül felmerülő kérdésekben milyen szintű jogsértés valósul meg.
Az érintettnek lehetősége van az Avtv. 17. §-a szerint, hogy jogainak megsértése miatt az adatkezelő ellen bírósághoz forduljon. A bíróság az ügyben soron kívül jár el.
Az érintett bírósághoz fordulhat személyhez fűződő jogának megsértése miatt is. Erre egyrészt lehetősége van a Ptk. 80. §-ában meghatározott képmással való visszaélés jogcímén, másrészt a jóhírnév megsértésére hivatkozva. A bíróság előtt a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) 84. §-a alapján a következő igényeket támaszthatja:
a) követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását;
b) követelheti a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől;
c) követelheti, hogy a jogsértő nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a jogsértő részéről vagy költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak;
d) követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását a jogsértő részéről vagy költségén, továbbá a jogsértéssel előállott dolog megsemmisítését, illetőleg jogsértő mivoltától megfosztását;
e) kártérítést követelhet a polgári jogi felelősség szabályai szerint.
A személyes adatok védelmével és a közérdekű adatok nyilvánosságával kapcsolatos kérdéseivel kérem a jövőben is forduljon hozzám bizalommal.
Budapest, 2006. október " "
Üdvözlettel:
Dr. Péterfalvi Attila
Giorgio Mondino Richard
