Úgy éreztem, szükség van még itt egy új fórumra amely egyik legkedveltebb gyümölcsünkkel a nemes és még nagyobb hírnévre hivatott igazi Magyar csemegeszőlővel foglalkozik.
Az escánál a foltok apró pöttyként kezdik, csak késöbb válik a levél tigriscsíkossá, ahogy a foltok összeérnek, de mindig kötelezöen érközi nekrózissal jár.
A locsolás= esztelen víz kijuttatás, az öntözés= szakszerű vízutánpótlás. Ez utóbbi nem is annyira egyszerű.
Kertészeti vonalon már teljesen hétköznapi a hidrokultura, ahol szinte csak "problémát" jelent az élő talaj. Azonban egyre inkább "különbözőek" a kozetgyapoton és a taljon termesztett növények termései.
Nincs tapasztlatom intenzív körülmények között, nagy termesátlagot produlako szőlővel, de azt gondolom párhuzamosan ugyanaz lehet a különbség mint a paradicsommal. Más beltartalom, de nagyobb mennyiség -> nagyobb bevétel, több haszon. Saját felhasználásra nem biztos hogy ez a cél.
A klorózis és a klór csak a leírt formában hasonló. De rémlik, hogy a szőlőt is azon növények közé sorolják, amely nem szereti a kloridionokat. Tehát káliumpótlásra a szulfát megfelelőbb.
Igen. Ez lehet. Kemény víz, csak közepesen, de lehet, hogy az így kijutó kalcium a vas ellen dolgozik. Ami esővízben nincs, kútvízben is legtöbbször van. Ez így lehet magyarázat, bár a klorózis- klór összekapcsolása tévedés vagy féligazság.
Azért az intenzív, nem tervszerű vízadagolás a talajban elindítja a kimosódást, nem értek hozzá, nem tudom, hogy a csapvízben lévő oldott ásványok és klór bármit csinál-e pluszban, de már a sima vízzel is el lehet vinni a gyökértől azokat a nyomelemeket, amikre pont szüksége lenne a növénynek.
Ezért szoktak ilyenkor műtrágyázni is. A magánvéleményem, hogy így lehet tönkretenni a talajt.
Aham, akkor ez megint egy hülyeség lesz. A kérdés azért jött mert vannak növények, amik kifejezetten szeretik az esővizes öntözés. (Kivi) Egy ideje már nem elég az esővizem, kénytelen vagyok csapvízzel is meglocsolni. De ez tényleg olyan, mintha nem használna, vagy inkább ront. Saját megfigyelés. Erre jött a yutuber, hogy a szőlő levelei sárgulhatnak a csapvíztől. Köszönöm!
Sziasztok! A klorózis szó honnan jön és mit jelent pontosan? Valaki szerint a klóros csapvízzel öntözés okozhat klorózist. Elsőre hülyeségnek hangzik, de a kifejezés mégis a klórra utal(hat) így elgondolkodtató. A vashiányos tünet kémiailag összehozható valahogy a klórral?
Most pár régebbi könyvben megnéztem. Eddigiekben konkrétan nem írták le bennük, hogy hány éves. Bár volt arra utalás, hogy voltak régi tőkék a török időkből, és még akár ez is olyan darab lehet. Ki tudja, talán pár évtizede találták csak ki rá, hogy mennyire öreg....
Szerintem megélhetési, kereseti céllal csak intenzív ültetvényt érdemes létesíteni, természetesen öntözéssel. Nincs baj az öntözéssel, csak nem szabad abbahagyni. Néhány évtized múlva úgyis esedékes a fajtacsere, felesleges száz évekre tervezni... Otthon, kedvtelési céllal lehet más a preferencia.
Szerintem nem vagyunk ellentmondásban. Nyilvánvaló, hogy akkor lesz legstrapabíróbb a tőke, ha saját erejéből olyan mélyre tudja ereszteni a gyökerét, ahol már nem olyan nagy a víztartalom ingadozása. A 'vizezgetés' el tudja kényelmesíteni, akkor is, ha nem a harmatgyökeret provokálja.
De aszerint is, amit írtál, az ültetés évében tényleg kell vízpótlás. Utána pedig valahogyan átmenetet kell képezni afelé, hogy a saját gyökerére álljon. Ha télen van csapadék, és mélyen át tud nedvesedni a talaj, akkor a következő évben minél később adok vizet, és csak akkor, ha látom, hogy kéri. Legyen némi kényszere, hogy lefele növekedjen.
A csepegtetésre pedig én is azt írtam, hogy szőlőnél nem jó taktika, illetve nagyon nehéz lesz leszoktatni róla.
Elbeszélünk egymás mellett. Ültetés évében a vödör víz időnként jár, kötelező. De amikor már megy magától, már terem meg minden, akkor nagyon meg kell gondolni, hogy melyik utat választja az ember. És hogyan. Nekem meggyőződésem, hogy a csepegtető a szőlőnek nem a legjobb. Pont azért, amiért jó másnak, aminek fent van a gyökere. Hagyma, paprika, paradicsom imádja. Neki nincs mélyen a gyökere. Szőlőt, ha csepegteted, akkor masszívan, ki kell számolni a litert ami lejut mélyre és nem csak a felső 20cm-t áztatja. Akkor lehet, hogy működik. Megjegyzem, hogy a legerősebb tőkéim azok, amiket még locsolgatás előtt ültettem és úgy erősödtek meg. Több ilyen is van. Azok, amiket "vizezgetéssel" neveltem (ideértve a leszúrt csövet is) azok nem olyan izmosak. Tudom, ez nem a mostani mainstream vélemény, de az enyém.
A vénusz igen sz.rul néz ki, pedig erről akartam szaporítani. Ha netántán bekampecolna és valaki vesszővel ki tudna segíteni( februárban) a cserealapról teszek fel listát.
Tegyük hozzá, hogy normális időjárás esetén. Mert az nem normális, ha egy egész hónap alatt kb. 10 mm esik, közben meg harmincakárhány fokok vannak. Szerintem egy friss telepítésű növényt - legyen az szőlő, vagy facsemete - meg kell támogatni vízzel, mert különben elveszítjük.
Lehet, hogy a szőlőnél emiatt a talpgyökér kontra harmatgyökér ügy miatt nem előnyös a folyamatos csepegtetés. Ritkábban, de akkor alaposabban kell vizet adni. Vagy leásni egy darab csövet, amely a talpgyökér szintjéig ér, és abba csepegtetni. A talaj teteje meg maradjon száraz.
Nálunk a mi ótonk közel van, az udvar ezer járgánnyal megterítve. Állítólag van valami jégélhárító rendszerük, úgyhogy itt a jégeső ritka, néha egy pár szem pici aprócska( remélem nem kiabálom el ezt is mint az ellenálló vénuszt!)
Nem, hanem úgy tűnik, hogy a fiatalkori (1-2-3 év) rendszeres csepegtető öntözés hatására megerősödtek a fenti harmatgyökerek és ezzel párhuzamosan a talpgyökerek elhaltak. Tavaly nyáron a melegben bepirosodtak a levelek és még a termés nagy részét is kinevelte bár már nem olyan volt, mint előző években.
Mikor kiástam, nem voltak talpgyökerei csak néhány gyenge az alany oldalán.
Persze, semmi sem biztos, de figyelembe véve azt is ami itt, a Fórumon is téma volt, nekem ez lett a konklúzió. Biztos működik az intenzív módszer de akkor nem szabad abbahagyni csak azért mert megerősödött.
