Székelyek menetelése: őrtüzek gyúltak Háromszéken.
A székelyek vasárnapra meghirdetett nagy menetelésével a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és a hozzá csatlakozott erdélyi magyar pártok és szervezetek az egységes, autonóm Székelyföld iránti elkötelezettségüknek kívánnak nyomatékot adni. A Brassót Bákóval összekötő 11-es országút 53 kilométeres székelyföldi szakaszán 14 településről vagy gyülekezési pontból indulnak menetoszlopok a szomszédos települések felé. A nagy menetelésre százezres tömeget várnak.
Vasárnap Budapesten és több más településen is tartanak szimpátiatüntetést.
Eredetileg voltak a csángók, s voltak a székelyek. A két közösségben csak az a közös, hogy mind katolikus magyarok. Az általuk használt nyelvjárások viszont erősen különböztek, különböznek egymástól. A csángók a történelmi Magyarországon kívül éltek, a székelyek viszont a határon belül, s feladatuk éppen a határ fegyveres védelme volt (szerepük hasonló volt mint Oroszországban a kozákoké). A helyzetet aztán megbonyolította, hogy az osztrák elnyomás elől székelyek nagy tömegei menekültek a XVIII. században Moldvába, ahol kedvezőbb körülmények között élhettek, mint a történelmi Magyarországon.
A marha azt sem tudja,hogy a székelyföld átnyúlt a Kárpátoktól délre..bizony jücskn voltak ott is afalvaik.és a török seregben is ott voltak,mert muszály volt!
Valentin Stan: Figyelem, kedveseim, talán nem tudjátok, miért haragudtunk meg a székelyekre. Akadémikusok kell legyünk … te, mi azért haragudtunk meg, mert ezek autonómiát akarnak minden áron. Hát persze hogy igen, autonómia nekik, vagy autonómia nekünk, vagy autonómia akárkinek, ezt demokratikusan Románia parlamentje dönti el. Ez van, egy országban, az Európai Unió tagállamában. Én mind azt hallom…vagy azt, hogy nincsenek székelyek…vagy hogy autonómiát ezeknek…. de hát jóemberek…nekik joguk van kérni, nekünk az egészünknek meg jogunk van nem megadni. De hadd engedjék meg, mutassam be, miért is kérik ők ezt? Hadd mutassam be, tudjatok ti is egy dolgot, ti igaziak…Te, ez itt a Trianoni diktátum. Amit mi kérünk a magyaroktól, hogy “Tartsák be Trianont, tartsátok be Trianont!”….De van egy rossz hírem: mi nem igazán tartjuk be Trianont…nézd csak, mit ír itt: a 47-ik cikkelyben így írja: Románia elismeri és vállalja a kapcsolatát Magyarországgal…Te, itt azt írja, hogy Románia, és nem azt, hogy Pápua-Új Guinea, te, ezek itt mi vagyunk…mi van itt, ember, ez egy másik diktátum? What? Hogy? Te, melyik diktátum ez, ember?! Mit mondtak ezek ott Trianonban, ember? (…)Áoleo…hogy ez az…kedveseim…ez az úr, akit itt látnak, ez Vaida-Voevod…mivel nem akarok egyedül áruló lenni, gondoltam, komoly társakat szerzek magamnak….Ez Vaida-Voevod, az első román miniszterelnök, aki aláírta az 1919-es, kisebbségek védelméről szóló keretszerződést, ahol, micsoda átok, a 11-es cikkelyben figyeld meg, miket ír: “Románia egyetért azzal, hogy megadja az erdélyi szász és székely közösségeknek a helyi autonómiát” … Micsoda, nem jön, hogy higgyem, hát nem arról volt szó, hogy a székelyek nem is léteznek? S hogy Vaida-Voevod ilyesmit aláírt?!Hát igen. Mert ezzel a feltétellel kaptuk meg Erdélyt. Hogy helyi autonómiát adunk a székely közösségeknek oktatási és vallási vonatkozásban.A székelyek is akarnak valamit, amire feljogosította őket a történelem. És én meg szeretném köszönni ezalkalommal a székelyeknek, hogy … nem térdeltek le soha. Sem a magyar királyok előtt. Sem Ausztria császárai előtt. Sem az orosz cárok előtt, sem a török szultán előtt. És hogy itt maradtak ezen a földön, melyet önfeláldozással védtek meg….A székelyek itt voltak és itt lesznek. És nagyobb biztonságban érzem magam mellettük, mint sok más román nemzettársam mellett, akiknek olyan megnyilvánulásaik vannak, melyeket Európa megvetéssel kezel, hátat fordít neki és kinevet.És hogy lássátok, hol voltak a székelyek, mikor Románia alakult, hogy lássátok, hol voltunk mi, románok és hol voltak ők, a székelyek egy bizonyos történelmi időszakban…Kezdjük Mihály Vitézzel és a sellemberki csatával 1599-ben, amikor Mihály Vitéz megalkotta Romániát…azt a kicsit ami akkor volt….(filmrészlet)…Mihály Vitéz hangja csata előtt: “Az első vonal úgy marad, ahogyan beszéltük, Baba Novaccal a balszárnyon, Lecca aga a jobbszárnyon. A székelyek mellettem maradnak.”Valentin Stan: “A székelyek mellettem maradnak?! Mihály mellett?! Hogy, jobban bízott aszékelyekben, mint az oláhokban (vlachokban) ?! A székelyek ott voltak, kedveseim! A székelyek ott voltak Mihály mellett! És Mihály elismerte minden jogukat. Mindazokat a jogokat, amelyeket ma is kérnek az autonómiáért, megadta nekik Mihály. “Mert harcoltak a közösség javáért.” Ezt mondta a Vajda (Mihály).Kedves románok, akik nem akarjátok engedni, hogy a székelyeknek képviseletük legyen Brüsszelben, merthogy nehogy ellopják Erdélyt – (a filmre mutat) – itt nem lopták el Erdélyt. Fegyverrel a kezükben álltak Mihály mellett.És most megmutatom, mit csináltak ezek a székelyek Stefan cel Mareval. Mihály is megőrizhette volna a fejét, ha a székelyek egy év múlva is mellette állnak. De általában csak oláhok (vlachok) voltak mellette… Tudják, hol voltak a székelyek 1475-ben? Azt hiszem, nem tudják, elmondom. Egy helyzetben voltak. Tudják a sztorit, ahogy mondják: Houston, helyzetünk van. Egy helyzetük volt a székelyeknek, Moldvában, Vasluinál, ahol Stefan cel Mare serege védte a kereszténységet, kedves románjaim. Összecsaptak a Félholddal (a törökökkel). És jöttek azok több tízezren. De néhány ezer székely, profi harcosok, nagy szívvel Stefan mellett harcoltak. És megállították a török sokaságot, legyőzték őket Félholdastól, mindenestől. De tudják, hogy még kit győztek le akkor a székelyek? Az oláhokat (vlachokat) is legyőzték. Mert azok 17.000-en a török szultán seregében voltak. Mert Havasalföld uralkodója abban az időben, amikor a székelyek karddal a kezükben a kereszténységet védték, Havasalföld uralkodója abban az időben a török szultán seggét csókolta. És mi 17.000-en a szultán seregében voltunk és Moldva uralkodóját, Stefant támadtuk Vasluinál. És tudják, a török szultán követe mit mondott Stefannak? Nem fogják elhinni. Kapcsolják be a 61-es filmet, kérem, hogy lássák a románok, hogy állunk (filmrészlet). A szultán követe: “….Stefan, Moldva uralkodoja, hozzad a két évnyi adódat nekem, ahogyan azt Havasalföld uralkodója is hozza…” Valentin Stan: “Köszönöm, elég lesz. Szóval, Moldva uralkodója, Stefan, gyere az adóddal, gyere, ahogyan Havasalföld uralkodója is jön és hozza…álljunk meg….kedveseim….van egy nagyon rossz hírem…vagy egy nagyon jó…attól függ, kinek….Te, én székelyekről a török szultán seregében még nem hallottam. De oláhokról (vlachokról) igen, és még moldvaiakról is. Sorry...
Őexcellenciája Traian Basescu, Románia elnökének Őexcellenciája Victor Ponta, Románia miniszterelnökének Románia parlamentjének: Képviselő házának és Szenátusának a bécsi Román Nagykövetség útján
Már 2013. március 10-én is világszerte tüntetések és petíciók mutattak rá az erdélyi székelyek/magyarok még mindig szabályozatlan jogi helyzetére.
A konfliktus megoldása helyett még jelenleg is az államigazgatási egységek megváltoztatása van napirenden, amellyel a több, mint 1000 éve ezen a területen őshonos székelyeket kisebbségi státusba kényszerítik, aminek célja egyértelműen az őket népként megillető jogok súlyos csorbítása és az önazonosságuk megőrzése elleni támadás.
Ez sérti az alábbi nemzetközi jogi normákat:
A Párizsi Békekonferencia Kisebbségvédelmi Szerződése a Szövetséges és Társult Főhatalmak és Románia között (1919. december 9.), amelynek megkötései az erdélyi románok 1918. december 1-i Gyulafehérvári Határozataiból következnek.
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet Helsinki Záróokmánya
Keretegyezmény a Nemzeti Kisebbségek Védelméről, különös tekintettel ennek 16. cikkelyére, amely kifejezetten az etnikai összetétel megváltoztatásától szóló tartózkodást tartalmazza.
A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 1. cikkelye, a Gazdasági, Szociális és Kulturális Egyezségokmány 1. cikkelye (New York 1966. december 16.)
Mindkét ENSZ Emberjogi Egyezmény 1. cikkelye a népek önrendelkezési jogát mint kötelező jogot – ius cogens tartalmazza (Aureliu Cristescu: The right to self-determination és sokan mások)
A magyar eddig Európa legszerényebb népe volt, és nem csatlakozott a dél-tiroliak, katalánok, baszkok, flamandok és skótok önrendelkezési követeléseihez. De most úgy látszik, hogy véget ért a türelmük. A több száz éves hagyomány szerint meggyújtották az őrtüzeket, ami csak a létüket fenyegető végveszélyben szokott előfordulni.
Ezt az egész régiót destabilizáló konfliktust csak a magyar/székely nép státuszáról szóló konkrét tárgyalások gyors felvételével lehet megelőzni.
Bécs, 2013. 10. 27.
Szolidaritási Bizottság Erdélyért
A tartalomért felel: Dr. Eva Maria Barki, 1010 Wien, Landhausgasse 4 Tel. 0043 1 535 39 80, Fax: 0043 1 533 88 48, E-mail: barki@lawvie.at
Lessz ilyen,egyre több,r vanak szorulva a románok! :-)
Lehet a Románok fognak minekt kérni,hogy legyen már autonóm a székelyföld és álljunk ki mellettük!
Missfelder, Angela Merkel pártja ifjúsági szárnyának a vezetője, külpolitikával foglalkozik. Bukarestbe érkezésekor emlékeztette a román politikusokat, hogy még 2010-ben ígéretet tettek a Moldova Köztársaság és Románia közötti államhatár-szerződés ratifikálására. Missfelder kifejezésre juttatta, hogy a német fél elégedetlen a folyamat elhúzódása miatt. A német politikus kijelentése bombaként robbant. A román sajtó általában nyugodtan fogadja a belpolitikába való beavatkozást, most viszont hirtelen „nemzeti méltóságára” ébredt, és ennek megsértésével vádolta meg Missfeldert.
"...a menetelés csak figyelemfelhívás, a megoldás nem a nagygyűlésen jön."
Természetesen.
De, miután eddig a kérelmeikkel, beadványaikkal nem értek el semmit - a jobban tájékozott külföldi is legföljebb annyit tudott az erdélyi magyar kisebbségről, hogy rendben lehetnek a dolgaik, hiszen még politikai képviseletük is van a román parlamentbe - a székelyek úgy döntöttek, hogy vége a szép szavak és kérelmek időszakának, olyan eszközökhöz kell nyúlni, amelyek hatásosabbak.
A szándék éppen az, hogy mind a bel- és mind a külföldi média figyelmét felhívják a problémára, és ezt csak olyan eszközökkel lehet elérni, mint pl. tüntetések, naggyűlések, stb. Az ilyen látványos megmozdulásokkal lehet csak elérni a célt, a román kormányt csak így lehet nyomás alá helyezni olyan értelemben, hogy tovább nem hazudozhat a Külföld felé, hogy pl. milyen nagyszerűen megoldotta a kisebbségi kérdést, stb., mivel a Külföld, éppen a megmozdulások által látja, hogy mégsincsenek rendben a kisebbségek dolgai Romániában. Nem utolsósorban a Román kormány most már nem bújhat ki a probléma megoldása elől, ha tetszik, ha nem, foglalkoznia kell vele és olyan megoldást kell találnia, ami elfogadható az erdélyi magyarság számára...
Egy román újságíró szerint példát kell venniük a magyarokról
Román újságíró mutatta ki szolidaritását a székelyekkel a Székelyek Nagy Menetelése alkalmából. Ștefan Ciocan, a Glasul Hunedoarei (Vajdahunyad hangja) munkatársa szerint a magyarok feladták a leckét a románoknak.
Az autonómiájuk több embert vonz, mint a mi relikviáink. Több mint százezer ember alkotott, ötvenvalahány kilométeres élőláncot; számadatok, tények, melyeket akár tetszik, akár nem, figyelembe kell vennünk. Ezek jelentik azoknak az embereknek, Románia állampolgárainak a számát, akik Székelyföld autonómiáját támogatják.
Hazafiságból és összefogásból a magyarok ismét feladták a leckét nekünk. Nem egyszerű feladat ekkora tömeget összegyűjteni egy cél köré.
A tavalyi megatüntetéseken, melyek a Boc és az Ungureanu kabinetek bukásához vezettek, országszerte három-, négyezer ember vett részt, még a Szociálliberális Unió legnagyobb kampánygyűléseire is alig tudtak nyolcezer embert mozgósítani az egész országból. A manapság oly trendi környezetvédelmi tüntetéseken is a Kovászna megyében felvonult emberek kevesebb mint tíz százaléka vesz részt. Hasonlítsák össze a Szent Paraschiva vagy a Szent Demeter relikviája, illetve szentélye előtt kígyózó két-három kilométeres sorokat, a több mint 50 km hosszú kovásznai élőlánccal.
Ezeket az összehasonlításokat annak az érvnek az alátámasztásaként soroltam fel, hogy nem játszadozhatunk a székelyekkel és abbeli vágyaikkal, hogy elérjék a székely területi autonómia létrejöttét. Egy ilyen szervezőképességgel rendelkező etnikumot nem lehet ignorálni. Továbbá, az üzenetüket nem lehet félremagyarázni és kizárólag nacionalista szemszögből értelmezni. Amikor közigazgatási autonómiáról beszélünk, hiszem, hogy a székelyek egyes elveit az egész ország területén alkalmazni kellene. Nehogy azt gondoljuk, hogy a székely vezetőknek az a szándékuk, hogy kerekekre helyezzék Kovászna, Hargita és Maros megyéket, és a Pannon-síkságig gurítsák.
Alapvető dolgokat akarnak. Azt szeretnék, hogy saját portájukon ők legyenek az urak. Hogy saját érdekeiben ők, és ne a bukaresti bárók döntsenek, hogy szabadon rendelkezhessenek és gazdálkodhassanak erőforrásaikkal, hogy ne nekik kelljen eltartaniuk a szociális segélyben részesülő teleormani vagy a vászlói polgárokat. Az adókból és illetékekből befolyó pénzeket a helyi közösség javára fordíthassák.
Úgy gondolom, követeléseik ésszerűek, és nem értem, miért nem kérjük mindannyian, erdélyiek, bánságiak, dobruzsaiak, moldovaiak, oltyánok, munténiaiak, bukovinaiak ugyanezt? Mi a rossz abban, ha egy adott pillanatban a hagyományai és kulturális értékei által összekötött közösség a központtól való függetlenséget óhajtja.
Nyilvánvaló, hogy egy ilyen helyzetben Bukarest sokat veszítene, hisz nem a pártbárók és a pártklientúra érdekei szerint oszthatná szét a közpénzeket. A régiók maguk határoznák meg prioritásaikat. Az emberek jobban képviselve lennének, a politika és üzlet összefonódása sokkal átláthatóbb lenne.
Így szemlélve a dolgokat el kell ismerjük, hogy a székelyek nem valami nyomorult szeparatisták, akik ki akarnak tépni egy darabot az ország „szent testéből", inkább avantgardisták, akik jóval a környezetvédők és relikvia-csókolgatók előtt megértették a regionális autonómia előnyeit.
Ștefan Ciocan, Glasul Hunedoarei (Vajdahunyad hangja) Fordította: Kerekes György, vhegy.com
Hát ha egyszer Hedvigáról vagy Jadvigáról van szó, miért volna félreérthető? Ő I.(Anjou) Lajos lánya volt, örökölte az apjától Lengyelországot. Férjhezment Jagello Ulászló litván fejedelemhez, aki II.Ulászló néven LENGYEL király lett később. Köze nincs Dobzse Lászlóhoz, aki 50-60 évvel később uralkodot MAGYAR királyként, cseh származású volt, és nem az a király volt, akire büszkén kellene emlékeznünk.
Az, hogy az ábrázolás az egyiptomi fáráókat idézi, egyetértek. Azzal is, hogy ez érthetetlen.
Először ezzen gondolkozz el. Lehet a Románok fognak minekt kérni,hogy legyen már autonóm a székelyföld és álljunk ki mellettük!
Missfelder, Angela Merkel pártja ifjúsági szárnyának a vezetője, külpolitikával foglalkozik. Bukarestbe érkezésekor emlékeztette a román politikusokat, hogy még 2010-ben ígéretet tettek a Moldova Köztársaság és Románia közötti államhatár-szerződés ratifikálására. Missfelder kifejezésre juttatta, hogy a német fél elégedetlen a folyamat elhúzódása miatt. A német politikus kijelentése bombaként robbant. A román sajtó általában nyugodtan fogadja a belpolitikába való beavatkozást, most viszont hirtelen „nemzeti méltóságára” ébredt, és ennek megsértésével vádolta meg Missfeldert.
