Hallgatom Patai okfejtését..felszalad a szemöldököm. Volt egy PSZAF vizsgálat,hogy a kifizetésekkor nem volt jelentős devizamozgás az országban!
Vakarom a fejem.Ha nem lesz kereslet már a Chf-re mitől is ugrana fel a forint árfolyama. Egyszerűen nem lesz shortolásos kereslet az alpesi deviza iránt.
Homlokom dörzsölve figyelek,miért terhelődik halálra a magyar pénzügyi rendszer?Nincsenek már anyabankjaik?
Vajon mitől érdemes ennyire szakmaiatlannak lenni egy bankárnak?
Nem hiába a fogás kereső tapogatózo perek mennyiségi eredményét hasonlítják az eyg téma körül csorprtosuló nyertes hitelfelvevők pereinek számával,ami az utóbbi időban már túlnyomó számban születik!
Kimondta a bíróság azt, amit kimondott már a PSZÁF-től az MNB-ig mindenki, ti. hogy a "devizahitelek" mögött semmiféle deviza nem ált, a deviza pusztán elszámolási egység volt. (Ebből következően az árfolyamváltozáson gigantikusat kaszáltak a bankok, és a felvételkori forintosítással sem fordulnának át veszteségbe, csak normális szintre állna vissza a nyereségük.)
PSZÁF + MNB + bíróság kontra "szakértői oldal" (bolsik). Vajon ki mondja jól?
Ifj. Lomnici Zoltán a Hír tv-ben cáfolta a napi.hu cikkében leírtakat, miszerint sorra veszítik el a devizahitelesek a pereket. Sőt hozzátette, hogy már Romániában is precedens ítéletek születtek bankok ellen. Románia, Lengyelország, Horvátország, Ausztria is a devizahiteleseknek adott igazat. Már csak Magyarország lóg ki a sorból, a magyar kormány továbbra is a bankok foglya.http://www.sokkaljobb.hu/content/nem-igaz-hogy-pert-vesztenek-devizahitelesek
Akkor jelenthet valódi segítséget a lakáshitel-tartozás részleges elengedéséről szóló parlamenti döntés, ha ezzel az érintett adósok fizetőképessége valóban helyreáll, és ha tisztázódik, hogy az ingatlan vásárláskori vagy mai árát...
"Az eddig lezárult devizahiteles-perek 90 százalékában a bankok nyertek, a vesztes ügyek többségében pedig a Kúriához fognak fordulni felülvizsgálati kérelemmel. A Kúrián úgy látják, a perek nem alkalmasak a társadalmi problémát jelentő devizahitel-gondok rendezésére. Hétfőn megszülethet a jogegységi döntés, de túlzott hatást nem érdemes tőle várni."
Az MNB munkatársak által idézett egyik tanulmány kimutatta, hogy azokban az országokban ahol hosszú távú fix kamatozású belföldi devizában denominált hitelek elérhetők voltak, ott nem terjedt el a devizahitel. A régiós országok közül a teljes időszakban csak Csehországban és Szlovákiában volt ilyen konstrukció, így nem meglepetés, hogy ez a két ország került a legszerencsésebb országcsoportba. Mint ismert, és fentebb is írtuk, hazánkban ezt a lehetőséget költségvetési okok miatt 2003-ban megszüntették.
De a devizahitelek felfutása szempontjából nem csak 2003-ban követtünk el hibát. A kockázatokat felismerve Lengyelországban és Lettországban már 2007 végén szigorították a bankok devizahitel-kihelyezésének feltételeit, továbbá Lettországban és Romániában a kockázati súlyozást és a devizakitettséghez kötődő tartalékolási követelményeket szigorították. Keleti szomszédunk abból a szempontból is szerencsésebb helyzetben volt (van) nálunk, hogy a devizahitelek 80 százaléka euróhitel, ami ellen részben természetes fedezettséget nyújtott az eurózónában jelen lévő jelentős román migráns populáció által hazautalt jövedelem.
Lengyelország pedig a szabályozás terén nemcsak azért járt a magyar előtt, mert már 2007 végén szigorított, hanem a devizahitelek magyarországi elterjedésének második hullámát lehetővé tevő szabad felhasználású jelzáloghitelek elterjedését is szabályozás gátolta.
„Lehet, hogy jobban is jársz, de veszíteni biztosan nem vesztesz”
A végrehajtási törvényben megvan az a kiskapu, amely átmeneti menedéket nyújthat a devizahitelezés károsultjainak. Az adósok ugyanis a szerződés bedőlését követően a végrehajtási eljárás során akár kedvezőbb feltételekkel teljesíthetnek havi részletekben, mint a szerződést megelőzően. Ez következik legalábbis egy Somogy megyei ügy ítéletéből, amely végeredményében az első olyan ítélet, ami – a puszta számokat tekintve – viszonylagos igazságos helyzetet teremt a felek között.
Miért nem indít a kormány az 1978 évi II.V alapján(BTK) pert a kormány??A közérdekű per precedens értékú lett volna! 4 év után sem...Felelősségre vonást sosem?
