Sziasztok! A játék menete a következő: Választunk egy országot, ezután az országra jellemző 10 dolgot kell leírni (ez lehet bármilyen nevezetesség, város, épület, személy, étel, ital, stb.) Aki a tizediket írja, az választ egy másik országot, és így megy a játék tovább. Jó játékot!
A legmeghatározóbb ágazat egyértelmüen a halászat. Az izlandi export 70%-át a halászok termelik meg, és a munkavállaók 8%-a kötödik valamilyen módon a halászathoz [akár halászként, akár egy feldolgozó üzemben munkásként]. Emiatt az ország gazdasági teljesítménye jelentösen függ a hal világpiaci árától, így a politika is kénytelen aktívan védeni és támogatni az ágazatot. Izland többek közt azért sem az EU tagja, mert félnek, hogy tengeri halászatuk fölötti irányítást is elveszíthetik.
A hagyományos izlandi ételek nem olyan rosszak, mint amilyennek első hallásra gondolnánk, bár néhány közülük igen bizarr. Például a Hákarl nevű, rothadt cápahúsból készült eledel, amelyet hat hónapig elásva érlelnek, hogy bizonyos idő elteltével elérje a megfelelő feldolgozhatósági szintjét. Alig ízletesebb ennél a hrútspungur, a savóban pácolt koshere lepénnyé alakítva, vagy a svi, a félbevágott juhfej pirítva, főzve.
Izland fővárosa, a világ legészakibb fekvésű fővárosa. A késő XIX. században alakult ki a település. Nevének jelentésével ellentétben (füstös öböl), a szélnek köszönhetően tiszta a levegője. Óvárosi részétől minden látnivaló gyalog is könnyen megközelíthető.
A skandináv és izlandi kultúra iránt érdeklődők látogassanak el a Nemzeti Múzeumba, ahol vallási és néprajzi gyűjteményt tekinthetnek meg a település kezdeti időszakától napjainkig. Leghíresebb tárgya az körülbelül 1200-ból származó templomajtó, amely egy csatát ábrázol.
A város modern része az óvárostól keletre helyezkedik el. Itt láthatjuk a Hallgrimur templomot, amely egy lávahegyhez hasonlít. Felmehetünk a tetejére is, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a városra.
Megnézhetjük a Leifur Eiriksson emlékművet, aki viking harcos volt, és ma Izland Fia névvel illetik.
A növények kedvelőinek ajánljuk figyelmébe a botanikus kertet, ami igazi különlegességnek számít ezen a zord helyen.
A nemzeti parkot 1930-ban alapították, egyrészt mert az izlandi nép számára történelmi szempontból ez a legfontosabb hely, másrészt mivel tektonikailag az egyik legérdekesebb pont a Földön. Jelenleg a világörökségrésze.
A világörökséghez tartozik Surtsey sziget is. Ez a Föld legfiatalabb szigete - egy tenger alatti vulkán volt, amely 1963. november 14-én emelkedett a tengerszint fölé. Jelenleg az élet megtelepedését tanulmányozzák rajta.
Bár a legérdekesebb természeti képződményeket Reykjavíktól kissé eltávolodva találod, az izlandi főváros kihagyhatatlan, ha erre jársz. Az idelátogatók többsége szerint Reykjavík kifejezetten kisvárosi hangulatot áraszt, ugyanakkor nagyon trendi és pezsgő hely.
2.A Kék Lagúna
Nemcsak a trópusi szigeteken, hanem itt, északon is létezik egy Kék Lagúna: ez az északi verzió egy természetes termálfürdő, amely egy geotermikus erőmű lábánál fekszik. Az ipari szomszédság ellenére a világ egyik legtisztább természetes fürdőmedencéje, amelynek gyógyhatású vize nagyon gazdag szilíciumban és kénben. A 32-36 fokos víz sportolásra, úszásra nem igazán alkalmas, viszont remekül lehet benne pihenni.
3. A Thingvellir Nemzeti Park
A természeti csodákban bővelkedő Izlandnak nem véletlenül épp ez a nemzeti parkja került fel az UNESCO világörökség-listájára. Izland első telepesei itt alapították meg 930 körül a világ első parlamentjét, ráadásul itt ér össze, vagyis inkább távolodik el egyre inkább egymástól az eurázsiai és amerikai tektonikai lemez. Az így keletkező és egyre szélesedő Silfra-repedés tiszta vizében akár 300 méterre is lelátni, épp ezért a búvárok egyik kedvenc merülőhelye.
4. A Gulfoss és a Geysir
Mi jut eszedbe a gejzír szóról? A föld alól feltörő meleg vizű források a Reykjavíktól másfél órányi autózásra található, körülbelül 1000 éve aktív Geysirről kapták a nevüket. Az "ősgejzír" manapság inkább szelíden bugyborékol, jóval látványosabb nála a Strokkur, amely minden nap több kitörést is produkál. A Gulfoss, vagyis az "arany vízesés" viszont Izland egyik legfantasztikusabb látnivalója: a mély kanyonba hulló vízesés napsütésben valóban aranyszínben játszik.
5. A színes hegyek
A Landmannalaugar Nemzeti Park riolithegyei júniustól szeptember végéig földöntúli színekben pompáznak. Itt, Landmannalaugar és Pórsmörk között vezet a világ egyik leghíresebb túraútvonala, amelyet évente turisták ezrei sétálnak végig, hogy a hihetetlen színekben gyönyörködjenek. És ha mindez még nem volna elég, a nemzeti parkban a gejzíreken és a Hekla, az ország második legaktívabb vulkánja által formált tájon pihentetheted a szemedet.
Izland sziklás partjai, és halban gazdag vizei vonzó életfeltételeket biztositanak
a tengeri madaraknak több tíuezrének.. Az északi vidékek talán legjellegzetesebb madarai a (fregattmadarak, albatroszok, halfarkasok sirályok stb mellett) vadkacsához
hasonlitható tömzsitestü Lummák....melyek vadászata (ha korlátozottam is) de engedélyezett .... (az első kép a lumma)
Magyarországról nézve Izland a lélegzetelállító tájak és a brutális drágaság földje. Meg a kétméteres, furcsa szépségű nőké, és a szakállas, kötött pulóveres viking-utód férfiaké. És az eszement autóké, amelyek hatalmas, ballonos kerekeken imbolyognak, felszerelve mindenféle különös tartozékkal – pedig ami a mi langyos éghajlatú vidékünkről nézve túlhajszolt lököttségnek néz ki, az ott merő praktikum.
Nissan Patrol. Ezek az átépítések komoly szakértelmet feltételeznek. Senki sem szívesen akadna el egy összetákolt barkácsjárművel nehéz időjárási és terepviszonyok között, lakott településektől távol.
Az áramot a közelben folyó hegyi patakra telepített kis házierőművel termelik.
Az összkerekes pickupok Izlandon is a farmerek hűséges igavonó barmai. Ez a duplakabinos Toyota Hilux is szemlátomást kapott már hideget-meleget, de teszi a dolgát rendületlenül
A műutakról letérve hosszabb túrákat megtenni csak jó terepjáró-képességű, emelt hasmagasságú járművekkel érdemes. Országúti busz helyett ilyen átalakított teherautókkal fuvarozzák a természeti látnivalókra kíváncsi turistákat is.
Izland legdélibb pontja a Surtsey nevű vulkanikus eredetű sziget. Ez a Föld legfiatalabb szigete, melyet egy, a tenger alatt 130 méter mélyen kezdődő vulkánkitörés hozott létre. A felszínt 1963. nov. 14-én érte el. A kitörés valószínűleg pár nappal korábban kezdődött és 1967. június 5-éig tartott. A sziget ekkor érte el legnagyobb területét (2,7 km²), ám azóta mérete a szél és a hullámzás eróziós tevékenysége miatt folyamatosan csökken. 2002-ben már csak mindössze 1,4 km² volt a felszíne.
A születés kezdete A kitörés után 16 nappal A sziget 1999-ben Állapota a közelmúltban
Izlandot elsőként valószínűleg a görög Pütheász említi, aki i. e. 330 és 325 között Massaliából indulva körülhajózta a brit szigeteket, járt Orkney-n és Norvégia nyugati partjainál. Az utazásról készített beszámolójában Pütheasz említést tesz Ultima Thule szigetről, ami 6 napi hajózásra esik Britanniától északra. Valószínűleg Pütheasz nem járt a szigeten, de az szinte biztos, hogy a kelták és a norvégok már ebben az időben tudtak a sziget létezéséről.
Régészek római pénzérméket is találtak a szigeten az i. e. 3. századból. De ez sem feltétlenül bizonyítja, hogy rómaiak jártak a szigeten, mert egyesek feltételezései szerint a vikingek vitték Izlandra a pénzdarabokat. Az viszont biztos, hogy a 8. században ír szerzetesek érkeztek a lakatlan szigetre. Papey és Papafjörður nevek ezekre a szerzetesekre utalnak.
Az olasz konyha az egyik legismertebb és legnépszerűbb szerte a világon. Az ételek a mediterrán nyarakat, a napfényt és a jó kedvet idézik fel, bizonyára ezért is olyan népes az olasz ízek kedvelőinek tábora. A fogások elkészítése nem kíván bonyolult konyhatechnikai ismereteket, nincs szükség különleges alapanyagokra - nélkülözhetetlen viszont az olívaolaj, a durva tengeri só, a fekete bors, a bazsalikom, a rozmaring és a parmezán sajt -, mégis mennyei aromák születnek. Az olasz finomságokkal mindig biztos a siker. Emellett nagyon változatos az ízvilága. A pizza, és a spagetti mellett megkóstolhatjuk a makarónisalátát, a sajtos brokkolit, és aszicíliai narancsdesszertet is
Olaszország - ezt nyugodtan állíthatjuk - európai filmnagyhatalom. Főleg az 1950-es, '60-as években készültek fantasztikus filmalkotások a neorealizmus jegyében a római Cinecittá nevű filmstúdióban, mely tekinthető azt hiszem Európa Hollywoodjának is. Amúgy ezt Benito Mussolini alapította még 1937-ben, ezek szerint valami jót is tett életében. Megszámlálhatatlan fantasztikus filmrendezőt és csodálatos filmszínészt adott ez az ország a világnak. Csak véletlenszerűen néhányan a legnagyobbak közül:
Olaszország területe már az i. e. 1 évezredben lakott volt, a félsziget északi részét az etruszknép uralta, a görög telepesek pedig az Appennini-félsziget déli részét hódították meg. Rómát i. e 753-ban alapították az etruszkok. Róma államformája i. e. 509-ig királyság, utána köztársaság volt, majd császárság lett. A császárság korában a Római Birodalom területe folyamatosan növekedett. Traianus uralkodása alatt területe Angliától Sziriáig húzódott.
V E L E N C A Olaszország és avilág gyüngyszeme.....nemcsalk a világörökség része, dr élvezi a világ összefogásának ereját..is . amely arra született higy a város fennmaradásáért minden lehetőt megtegyen az emberiség..!!..
Olaszország mint vendégfogadó állam a 4. helyet foglalja el világviszonylatban Franciaország, Spanyolország és az Amerikai Egyesült Államok után. Leglátogatottabb régiói Veneto, Emilia-Romagna és Toszkána. Turisztikai vonzereje igen sokrétű, kulturális, archeológiai, természeti látnivalók illetve téli-nyári sport és vakációs lehetőségek teszik attraktív célponttá. Fogadóképessége a hotelekben 1-5*-os kategóriákban, üdülőfalvakban(villaggio turistico) és kempingekben eléri a 4,5 millió ágyat. Agroturizmusa folyamatosan növekvő tendenciát mutat, 2001-ben megközelítőleg 10 000 gazdasági egységet soroltak ezen kategóriába.
Olaszországban található az egyetlen olyan még működő európai vulkán, mely magán a kontinensen helyezkedik el. Ez a Vezúv. A többi európai vulkán kivétel nélkül valamilyen szigeten található, így a szintén olasz területen lévő Etna, Stromboli és Vulcano, valamint az Izland környékén lévőek. Az ókorban Héraklész (Hercules) szent hegyének tartották. Ismertsége elsősorban a 79-es kitörésének tudható be, amelyben hamuja és lávája eltemette Pompei, Herculaneum, Oplontis és Stabiae római településeket. Azóta számtalanszor kitört (utoljára 1944-ben). Napjaink egyik legveszélyesebb tűzhányójaként tartják számon, mivel közvetlen közelében több mint 3 millióan laknak.
Nápolyból nézve, előtte A kráter közelről. Pompeiből nézve.
Olaszország számos jól ismert, befolyásos európai kultúra otthona volt, például az etruszkoké, a görögöké és a rómaiaké. Fővárosa, Róma, történelmi világváros, mint az ókori Róma és a katolikus egyház bölcsője. Több mint 3000 éven keresztül az ország népvándorlásokat és inváziókat szenvedett el a középkorban.
2. Olaszországot északnyugatról Franciaország, északról Svájc és Ausztria, északkeletről Szlovénia, nyugatról az Adriai-tenger, délről a Jón és Földközi-tenger, keletről pedig a Tirrén és a Ligur-tenger határolja.
Olaszország független ország Dél-Európában, amely magába foglalja a Pó folyó völgyét, az Appennini-félszigetet és a Földközi-tenger két legnagyobb szigetét, Szicíliát és Szardíniát illetve számos kisebb szigetet.
10. Norvégia Észak-Európa egyik állama a Skandináv-félszigeten.
Keletről Svédországgal, északi részén pedig Finnországgal és Oroszországgal határos. Déli partjait az Északi-tenger, nyugati partjait a Norvég-tenger, északi partjait pedig a Jeges-tengerhez tartozó Barents-tenger mossa.
A fjordjairól híres Norvégia rendelkezik a kontinentális Európa legészakibb pontjával (Nordkapp), és külbirtokaként Európa legészakibb szárazföldi területével (Spitzbergák) is.
Norvégia hosszú tengerpartjának köszönhetően igen nagy hagyományai vannak a halászatnak. A norvég konyha elsősorban a tenger gyümölcseit dolgozza fel. Sokféle halat (főleg hering és lazac), rákot, kagylót…stb. fogyasztanak. Jellegzetes norvég ételek a; laks (grillezett lazac), a reker (garnélarák) és a torsk (tőkehal). A halakból igen sokféle hallevest is készítenek. Az étlapokon ezeket rengeteg elkészítési módban választhatjuk Szívesen fogyasztanak még vadhúst a norvégok, melyet sütve, vagy raguként készítenek el erdei gombákkal, bogyófélékkel. Észak felé haladva egyre bővül az étlap, itt fogyaszthatunk akár bálnasteaket, rénszarvas-szívet, fókaragut, a Spitzbergákon akár jegesmedvéből és rozmárból készült ételeket is. A déli országrészben igen kedvelt halfaj a pisztráng, általában sütve, párolva, illetve füstölve készítenek el. Mivel a klíma nem kedvez a gabonaféléknek, ezért az igénytelenebb burgonyát termesztik. Burgonyából készült köreteket fogyasztanak a halakhoz és húsokhoz, igen kedvelt a vajas burgonya. A dánokhoz hasonlóan igen sok kenyérfélét készítenek, amiket előszeretettel fogyasztanak a ragukhoz.
Norvégia hosszú tengerpartjának köszönhetően igen nagy hagyományai vannak a halászatnak. A norvég konyha elsősorban a tenger gyümölcseit dolgozza fel. Sokféle halat (főleg hering és lazac), rákot, kagylót…stb. fogyasztanak. Jellegzetes norvég ételek a; laks (grillezett lazac), a reker (garnélarák) és a torsk (tőkehal). A halakból igen sokféle hallevest is készítenek. Az étlapokon ezeket rengeteg elkészítési módban választhatjuk Szívesen fogyasztanak még vadhúst a norvégok, melyet sütve, vagy raguként készítenek el erdei gombákkal, bogyófélékkel. Észak felé haladva egyre bővül az étlap, itt fogyaszthatunk akár bálnasteaket, rénszarvas-szívet, fókaragut, a Spitzbergákon akár jegesmedvéből és rozmárból készült ételeket is. A déli országrészben igen kedvelt halfaj a pisztráng, általában sütve, párolva, illetve füstölve készítenek el. Mivel a klíma nem kedvez a gabonaféléknek, ezért az igénytelenebb burgonyát termesztik. Burgonyából készült köreteket fogyasztanak a halakhoz és húsokhoz, igen kedvelt a vajas burgonya. A dánokhoz hasonlóan igen sok kenyérfélét készítenek, amiket előszeretettel fogyasztanak a ragukhoz.
Norvégia hosszú tengerpartjának köszönhetően igen nagy hagyományai vannak a halászatnak. A norvég konyha elsősorban a tenger gyümölcseit dolgozza fel. Sokféle halat (főleg hering és lazac), rákot, kagylót…stb. fogyasztanak. Jellegzetes norvég ételek a; laks (grillezett lazac), a reker (garnélarák) és a torsk (tőkehal). A halakból igen sokféle hallevest is készítenek. Az étlapokon ezeket rengeteg elkészítési módban választhatjuk Szívesen fogyasztanak még vadhúst a norvégok, melyet sütve, vagy raguként készítenek el erdei gombákkal, bogyófélékkel. Észak felé haladva egyre bővül az étlap, itt fogyaszthatunk akár bálnasteaket, rénszarvas-szívet, fókaragut, a Spitzbergákon akár jegesmedvéből és rozmárból készült ételeket is. A déli országrészben igen kedvelt halfaj a pisztráng, általában sütve, párolva, illetve füstölve készítenek el. Mivel a klíma nem kedvez a gabonaféléknek, ezért az igénytelenebb burgonyát termesztik. Burgonyából készült köreteket fogyasztanak a halakhoz és húsokhoz, igen kedvelt a vajas burgonya. A dánokhoz hasonlóan igen sok kenyérfélét készítenek, amiket előszeretettel fogyasztanak a ragukhoz.
Norvégia a fjordok országa. A fjordok tipikus jellemzői: keskeny tengeröblök; a erózió által kialakított fenekük mélyen a tenger szintje alatt van (így nagyobb merülésű hajók számára is megközelíthetőek); meredek sziklafalak övezik őket, amelyek a tengerszint alatt is folytatódnak; középső és felső részük mélyebb, mint a tengerhez közelebb eső; valamint összeköttetésben állnak a nyílt tengerrel.
6. Norvégia fővárosa: Oslo, egyben az ország legnagyobb városa.
A történelem során kétszer is nevet változtatott, először 1624-ben IV. Keresztély dán király tiszteletére Christiania, majd Kristiania névre, illetve másodszor 1925. január 1-jén, eredeti nevének visszavételével.
