Vajon miért nincs a kajszinak külön topikja? Hisz' se nem szilva, se nem őszibarack. Ellenben a kedvenc gyümölcsöm gyerekkorom óta, amikor először magyar kajszit kóstoltam... no meg a lekvár, pálinka, ki mit szeret.
Akkor a nagy mosolygasok kozepette nezd meg reszletesebben a "forrasokat", amikre a basf cikket alapoztak:
- Kertlap, amiben szo szerint ugyanaz van, "rajongoi oldal" szinten, hagyjuk.
- Az Agroforumos szerzo egy outlier, nem ertem, hogy irhat ilyet egy elvileg szakember.
- Taxner globalice virusok terjedeserol beszel, es abban igaza van, hogy a nekrotikus gyursufoltossag (es mondjuk meg a szilvatorpeseg is) pollennel es maggal is tud terjedni, de ettol ezek a modok nem fognak automatikusan vonatkozni az osszes csonthehjast fertozo virusra.
- Az Agraragazat novenyorvos szerzoje nagyon korrektul nem emliti a mag es pollen altali rejedest
- A Mezohiren levo cikk tartalma es fogalmazasa nagyfoku egyezest mutat a wikipedia vonatkozo cikkevel. Az emlitett PPV-M magfertozeserol mar relative regota tudott, hogy csak a maghejbol (testa) lehet kimutatni a virust (ami az integumentumbol jon letre, anyai eredetu, nincs szoveti kapcsolata a fejlodo embrioval), es csirazas utan a fejlodo novenyben nincs jelen. Pollenatvitel felmondatban "hallottunk mar rola" szinten emlitve, allitolag letezik.
Szoval ne adj az elso kiguglizott linknek ekkora hitelt latatlanban, inkabb probalkozz csholaron 2010 utani cikket keresni, amiben uj eredmenykent (tehat nem 90-es evekbeli cikkeket idezve) akar mag altalai terjedest, akar pollen altali terjedest irnak.
Évek óta olvasom a fórumokat (ezt is), külföldi oldalakat is, szóval nem arról van szó, hogy lusta vagyok keresgélni és tőled várom a választ melyik fajták Sharka reziszensek. A problém az, hogy rengeteg egymásnak ellentmondó infó van. Kijön egy Sharka rezisztensnek modott fajta, aztán pár év múlva azt írják róla, hogy csak toleráns. A kertészetek amit csinálnak, az meg kriminális. Google fordítóval fordítják le a külföldi szövegeket és így rengeteg hibás információ kerül bele. Máskor meg szándékosan hazudnak, rezisztensnek állítanak be fajtákat (de sokszor le se írják mire rezisztensek), a negatív tulajdonságokat meg szimplán meg se említik.
Mindenesetre a fenti 16 fajtát sikerült összegyűjtenem, ami Sharka rezisztens vagy legalább toleráns.
Az összes fajtát lehetetlen felsorolni, mert a fajtanemesítők folyamatosan dolgoznak többek között az újabb és újabb (nem csak sharkára) rezisztens fajták előállítására.
Fordítsuk meg a kérdést, milyen sharka-rezisztens fajok érhetők el már itthon és ezeknek milyen kedvező tulajdonságai vannak!?
A fajtákra vonatkozóan egy google keresés is megoldás.
Ha ezt megteszed, akkor találsz pl egy ilyen cikket, ami már amúgy bő 7 éves, tehát lehet keresni a fajtákat, hátha megjelentek a honi kereskedőknél:
Nincs mindenre rezisztens vagy toleráns fajta! Rangsorolni kell az elvárásokat és próbálni kell előre gondolkozni, mert utólag nem egyszerű a korrekció!
Mai (korosabb) tapasztalatommal a feleségválasztásnál is hasonló ajánlást tennék:
Sorrend nélkül (mindenki döntsön saját igényeiről!) jól főzzön, házias legyen, lehessen vele az F1-ről vagy az NFL-ről beszélgetni, ne horkoljon, jó fizetése legyen, szeresse a gyerekeket, ne szeresse a tévés teleregényeket és szappanoperákat, jó legyen az ágyban, ne éljen az anyja, de még jól is nézzen ki! :-)
Na ugye, hogy ilyen nem létezik! :-D
(Bocsánatot kérek a hölgyektől az átmeneti férfisovinizmusért, de példának jó volt az egymásnak is ellentmondó lehetetlen elvárásokra!)
Szóval, kiválasztasz egyet és utána jön a fajtaválasztás munkájának oroszlánrésze. Nyilván a helyzetünkben az a fő szempont, hogy a sharka vírusrezisztencia működjön.
Ez után mindegyikre külön-külön rákeresel és ha itthon kapható, akkor is érdemes a külföldi szakmai cikkeket vagy akár fórumokat is megnézni, ha ott hosszabb időtávlatú tapasztalatok vannak a fajtával. Ha nem bírod az idegen nyelveket, szerencsére a Google már ebben is segít.
Írtak már itt a fórumon olyanokat, hogy azok sem rezisztensek, meg úgyis csak utoljára derül ki az igazság.
Én inkább hiszek azoknak, akik nevüket és szakmai reputációjukat kockáztatva felvállalva, majd nem kevésbé komoly anyagi következmények terhe mellett leírták az adott fajta specifikációját. Valamiért ezek hitelesebbek a számomra.
Akik ezeket a fajtákat előállították és engedélyeztették, majd azok, akik ezeket az engedélyeket kiadták milliárdokra perelhetők lennének (és lehet hogy nem forintban), ha bebizonyosodna az Európában forgalmazott új fajtáról, hogy valótlanságokat állítottak róla.
De visszatérve a fajtaválasztásra...
Következő szempont, hogy milyen helyi adottságok vannak, milyen körülmény vagy kártevő, kórokozó ellen tudsz védekezni más alternatív módon, akár vegyszerekkel? Mi ellen nem tudunk igazán védekezni, tőlünk függetlenül bekövetkezik?
Utóbbiak pl a tavaszi fagyok. Legyen hát a kiválasztott fajta késői virágzású!
Monília ellen tudok védekezni, ahogy többé-kevésbé a többi kajszira is jellemző levélbetegség ellen is.
Gondolom más is azért termeli a gyümölcsöt, hogy ízletes és látványra is kívánatos legyen, nem csak azért, hogy tavasszal legyen miért aggódni, lehessen mit metszeni és permetezni. Akkor is, ha csak magadnak és akkor is, ha a piacra termeled. Ez is szempont.
Lehet persze szempont, hogy a termés eltarthatósága, szállíthatósága. Ez nálam nem játszik, mert a tartósítás megoldott: pálinka vagy lekvár lesz abból, amit nem eszünk meg.
Én a fenti gondolatmenet mentén kiválasztottam egy fajtát. Ahogy írtam, már az első teszt kicsiben megvolt és eddig elégedett vagyok. Még 2-3 év kell, hogy teljes bizonyossággal állítsam: jól döntöttem!
Ehhez kapcsolódik a vasárnapi agymenésem végére egy hülye vicc.
Zuhan az emberünk a felhőkarcoló tetejéről. Eléri a 50. emeletet, mire felkiált: eddig jó!....
Az összeset? Szerintem nagy részét nem is tesztelték.
Amit tesztlltek (itt, de máshol lehet másokat is) és teljesen ellenállónak írtak le:
Harlayne, Orangered és Sunglo illetve ezek keresztezései.
A Harlayne biztosan beszerezhető, de más előnyei/hátrányai is lehetnek.
Amiket teszteltek és toleránsnak írtak le:
"A rendkívül toleráns kajszifajták közé tartozik a Flavor Cot, Lilly Cot, Bora, Spring Blush, Flopria, Sunny Cot. 10 éve tesztelték őket. A Wonder Cot, az Anegat, a Gilgat és a Bergarouge három éve nem mutatott tüneteket. Beoltottuk a mi magunk is vírust okozunk, de ennek nyoma sincs a gyümölcsön és a leveleken."
Szerintem sokkal több van mint gondolnád, csak a világon lévő 1000 fajtát nem tesztelte le senki.
Ami érthető, hiszen a kísérlet évekig tarthat, és tönkreteszi a növényeket,
és továbbfertőzést is okozhat.
Nehéz lehet egy ilyen kisérletet kivitelezni, melyik agrár hatóság adna pld Magyarországon
Zoldkonyves novenyvedelmi tanfolyamon, amit a novenyvedelmi kamara szervez, mar egyertelmuen azt tanitjak, hogy a viragpor es a beporzo rovarok biztosan terjesztik. Vizsgan pont ez volt a kerdesem, ra is kerdeztek (csonthejasok betegsegei).
De mindegy is!
Ugysem tudod kivedeni, ha nem igy, mashogy eljut a kertedbe es a fogekony faidra.
Ez a kutatás pld itt azt állapította meg, hogy pollennel nem fertőz.
(Fertőzött pollennal való beporzás után nincs antitest.
Valamint hohy a fa ha fertőző, a magok is azok lesznek, de csak az éretlen magokban.
A csírázás során további lebomlás következett be, és a csírázott magok már sharka mentesek voltak.
Pollen:
"A szilvahimlővírus (PPV) vetőmag- és pollenátvitelét Piemontban (ÉNy-Olaszország) vizsgálták a PPV-re nagyon fogékony Tonda di Costigliele és Bulida kajszifajtákon. A fertőzött virágokról gyűjtött pollen (a szirmokon ELISA-val pozitív) jó csírázóképességű volt, de nem hordozott PPV-antigént, és nem volt képes a PPV-t a keresztbeporzású növények magjaira és leveleire továbbítani."
Mag:
"Az érett magvak nagy százaléka, amelyek tipikus PPV-tüneteit mutatták a kövön, ELISA-vizsgálattal pozitívnak bizonyultak, és kisebb százalékban pozitívnak bizonyult immunszorbens elektronmikroszkóppal és dekorációval (ISEM-D). A vírusantigén csak ezeknek a magoknak a maghéjában volt kimutatható, és az ISEM-D rövid részecskefragmensként mutatta ki, míg az éretlen magvakban ép vírusrészecskéket mutatott ki. A csírázás során további lebomlás következett be, és a csíráztatott magvakban a vírus ELISA-val nem volt kimutatható."
Több helyen is találtam ilyet, ez innen származik:
A betegség forrása a fertőzött anyanövény, amelyről a vegetatív szaporítás során, illetve maggal terjed tovább a kórokozó. A vírus a pollennel is továbbjut, átvihető a nedvkeringés megindulása után végzett metszéssel is, így célszerű a metszőollót, ágvágót minden fát követően fertőtleníteni.
Köszönöm. Attól félek a mirabolán törzs folyamatosan ki fog hajtani és hetente törhetek le róla vagy 100 új hajtást tavasztól őszig minden évben. Főleg, ha magasan oltok, 100-150 cm-nél. De a mirabolán tőből is rengeteget hajt, akkor is, ha csak pár centi magas az alany rész.
Mivel vastag a törzs, ráadásul nőttek ki belőle ceruza vastagságú függőleges hajtások is, szerintem csinálhatok rá akár 10-15 oltást is. Annyiból csak sikerül legalább egy. :)
Valóban mindegyiket olthatod, a myrabolán az összes csonthéjast jól fogadja.
De nagy vastagtörzsű fánál azért vannak problémák.
Ősszel ültetett myrabolan galyvesszőbe oltani a legjobb oltóágat tavasszal szerintem.
Ezeken többnyire szinte mindig megindul a nemes.
2 nagy myrabolan fát is vágtam ki eddig:
Az egyik egy myrabolan gyökerű szilva volt - sajnos útban volt egy új tároló építésénél
az anyag mozgatásokhoz, építés után már nem.
Kivágva, sok galyvesszőt hozott , azokból 3 beoltva.
A többi galyvessző kivágva.
Sajnos a hatalmas gyökér annyira tolta a galyvesszőket,
hogy nem győztem vágni.
Végül a 3 oltásból 1 sem maradt meg.
(Magasra oltottam, alatta a myrabolán szár levelet eresztett, amiket szedegettem rendszeresen..)
A másik 1 kajszi volt ami 15-20 éve kiment, de a myrabolan alany kihajtott, és
hatalmas fává nőtt.
Kivágtam, ugyan úgy jártam mint az előbb leírva.
Ha kivágod, tavasszal tedd, és próbálj a frissen vágott törzsbe oltani inkább.
Ha az oltás megmarad, idővel vágd ki a gyökér-sarjakat.
Ha a gyökérsarjakra akarszoltani, akkor ne tedd magasra (inkább lentre, mondjuk 10-15 cm.)
Ha a myrabolan szár levelet ereszt, a leveleket szedd le.
Remélem összejön neked, ha igen majd írd meg.
Az idős myrabolanra nem olyan könnyű oltani, mint az új "csemete" ültetésűre.
A túl nagy gyökér iszonyatos gyöktörzs fejlődést fog produkálni évekig, amik
elnyomhatják a nemest.
Egyszerűbb kimenni az erdős-mezős részre, kiásni egy myrabolan magoncot, és még most a kivágott
fa mellé ültetni.
Az jó eséllyel befogadja fiatalon a nemest.
A régi fa gyöktörzseit meg nyugodtan kivághatod évekig mellette,
az nem okoz semmilyen kárt az új oltványodban.
Én legalábbis végül így tettem, a közeli természetben ástam ki egy tucat myrabolan magról kelt csemetét. Még csak messze se kellett mennem, olyan helyet találtam, ahol kb. 50-100 nm-en
be tudtam ezt a darabszámot gyűjteni 1-2 óra alatt (csákány+ásó - a csákány jobban kell...).
Ha most elülteted jövő tavaszra pont jó alanyok lesznek. (Ha nem marad meg következő évben újrázhatsz rajta.)
Nyáron doboz ragasztószalaggal megjelöltem őket, hogy amikor eljön az átültetés ideje,
és már lehullatja a levelét, akkor is megismerjem őket.
De már most annyi ilyesmit csináltam, hogy ragasztószalag sem kell, a kérgéről megismerem.
Sőt még azt is meg tudom azt már persze csak becsülni, hogy kék vagy sárga gyümölcsű,
Van a kertben egy kb. 25 éves vastag törzsű mirabolán fám. Rengeteget és nagyszemű gyümölcsöt terem, de a gyümölcs íze nem a legjobb. Eddig csak az árnyékolás miatt tartottam meg, de már jó ideje tervezem a kivágását.
Most viszont eszembe jutott, hogy mi lenne, ha kajszit oltanék bele? A törzsből kihajtott több ceruza vastagságú hajtás is. Ezeket tavasszal be tudnám oltani. Előtte levágnám az egész koronát.
Mit lehetne még oltani bele kajszin kívül? Őszibarackot, szilvát?
Belefáradtam már a meggy-moníliába. Vettem 6 tő Feketicsi meggyet, ez rezisztens rá. Két éve ültettem már 2 tő Feketicsit, ezek szerintem jövőre fognak teremni először, igaz csak pár szemet, mert kicsi még a korona.
Köszi! Hát, akkor majd próbálom tovább a koronaalakítást.
Jó a leírás, ezek miatt választottam én is, hogy utánajárok és beszerzem. A késői virágzásról írtak viszont egy kicsit lehet, túloznak. Igaz, az idei év tavasza más volt, de az egyik csemete hozott pár virágot (amit nem hagytam meg), de ezek ugyanakkor nyíltak, mint a magyarkajszi fáim virágai. Meg is lepődtem picit.
Sok sikert a szaporításhoz, szerintem házikertben helye van, akár friss fogyasztásra, akár lekvár vagy pálinka főzésre.
A saját tapasztalat még nem sok, mivel tavaly előtt oltottam sikeresen egyet,
az most 2 nyaras és kb. 2 méter magas (sokat nőt főleg idén).
Ő az idősebb fám.
Mert idén tavasszal akartam sokszorozni, de ismét csak egy maradt meg az újakból.
Így most két fám van, de a másik még kicsi.
Bevallom őszintén mivel 7-8 db-ot akarok belőle, idén nem vágtam vissza a sudarat,
hagytam megnőni, mert jövő tavasszal a sudár egymaga kiad 8-10 oltóágat.
egyesével 12 cm-eres oltóágakat is.
Olyan nehéz volt beszerezni, olyan értékesnek véltem, hogy az első példányomon a
koronaalakító metszést 1 évvel elhalasztottam, csak legyen tőle több szaporítóanyag.
Sok infó nincs róla a neten, azon kívül hogy sárga és nagyon édes, (inkább citromsárga mint narancs színű ) a gyümölcse,
a nagyon édes brix fokban is mérhetően magas (pálinka főzők értik majd)
a magja édes, nem keserű, teljesen ehető (nincs benne cianid meg amigdalin, nagy mennyiségben sem ártalmas)- úgy lehet enni mint a diót-érdemes kiszárítva elrakni.
A termése apró, gyakran hegges, puha, nem tűri jól a szállítást, nem piacképes inkább házikerti fajta.
Friss fogyasztásra, lekvárnak, pálinkának.
Apró termés ellenére írtak olyat, hogy a " termés 50 + font" = kb.22,5 kg, gondolom egy fáról ennyi jött le.
Ez kg-ra nem sok egyébként, sok fa a dupláját is teremheti egy évben, de ez megbízhatóbban jön, legalábbis ritkábban fagy el.
És hogy rendkívül fagyálló a fa és igen későn virágzik.
Több helyen említik hogy: "A növekedési szokás nagyon egyenes." - ami jelentheti
a sudár növesztés erélyét, de az is lehet hogy olyan hobbi kertészek írták, akik
nehezen tudták mederbe terelni a fát -
laikusként túl durvának tünhet a koronaalakító metszés első 1-2 éve.
Méret érettségkor: 4-5,5 méter magas lehet.
Bár ezek a leírások nem részletezik milyen alanyon van.
Az alany törpésíthet is, vagy növelheti is a növekedési erélyt.
Tételezzük fel a magonca nő ekkorára (saját alanyon).
A kérdésedre a leírások igent mondanak,
saját tapasztalatot még nem tudok mondani, mivel 2025 tavaszán kezdem meg a fa koronaalakító metszését, a metszedékek nagy részét pedig tovább oltani tervezem.
Többnyire mirabolan alanyba oltom.
Tavasszal mind a 9 oltás megeredt, de elég későn, és mivel nem zacskóztam be őket
1 kivételével elszáradtak.
Jövő tavasszal már okosabb leszek, és remélem a java megmarad.
Több más fajtát is ültettem, szeretném megtalálni az itteni talajviszonyoknak és klímának leginkább
megfelelő folyton termő fajtát.
Idén ültettem még Ananász, Mino és Agustin fajtákat is,
de van már Bergeronom meg Magyar kajszi ( 2 éves fácskám) is.
Idősebb kajszim nincs, mert pár éve a régieket mind kivágtam,
mert az elmúlt 20 évben csak 2-szer teremtek itt, mindig elvitte őket a fagy.
A őszis topikban olvastam, hogy oltasz tavasszal többféle kajszit, többek közt Zardot. Ezzel kapcsolatban lenne kérdésem. Nekem kettő van, mirabolán alanyon. Nagyon erős a növekedésük, idén próbáltam a katlankoronát kialakítani, de igazából nem voltak együttműködők. Két erős vezérhajtás lett, az egyiket visszacsíptem még fiatalon, de ekkor meg a rejtett rügyből lett egy erős hajtás. Szóval nem igazán akart egyik sem oldlalhajtást hozni, csak felelfelé törnek. Nálad mi a tapasztalat? Ennyire nehezen alakítható, és csak sudaras fa szeretne lenni a Zard?
magról keltre nem kell annyit várni nekem már a 3 éves magról kelten is volt termés de én átfogom oltani érdemes oltani vagy szemezni ha már van alanyod
Átültetéssel már elvész az előny. Végleges helyére vessed a magot és hagyd is
ott. Ha átoltod, hamarabb terem- Persze igazán az a biztos, ha nem oltod át
hanem vársz---"hová sietsz". Igy lehetne --persze turelem--- alkalmazkodó egyedeket
létrehozni.
S ne kényzetesd (locsolás, permetezés... stb). Ha kikel---sok magot egy kupacba--- akkor ha mégis
van beteg huzd ki, a tobbit hagyd 1-2 évig, majd egyet hagyj meg- Amiket kiszedtem elosztottam, egyrol tudok-látom is szomszédban van- az is egészséges. Persze a fagyokkal én sem tudok mit kezdeni. Volt néhány szem a magasban-3m
