Én ezzel együtt nagyon kedvelem Jókait, csak amióta tudok németül, jobban felismerem az efféléket. Mikszáth ugyan azt írja Jókairól, hogy eleinte nehezen fogott rajta a német szó, hiába adták Pozsonyba cseregyereknek.
Amúgy az az érdekes, hogy már a korabeli kritikusok között is akadt olyan, aki szemére vetette Jókainak azt, amit az utóbbi időben egyre többen panaszolnak: a "szecskastílust", vagyis a hosszas leírásokkal történő elnyújtást. Jellemző módon annyira lehurrogott véleménynek számított, hogy még Ráth-Végh István is belevette Az emberi butaság című, 50-es években írott könyvébe.
Az szerintem is az, viszont manapság (különösen újságírói körökben) már nagyon is el van terjedve. Már csak olyanokat lehet danolni, hogy "a rácsos kapu zöldre festett".
Ez megint nagyon függ attól, hogy 1960 vagy például 1980 a tárgyalt időszak. 1963-ban láttam a BHG-ban érvként munkásőr-pisztolyt kitenni a művezetői asztalra. Két évtizeddel később az ilyen már örült, hogy lyuk van a seggén.
Az '56-os megtorlások lezárulta után, a hatvanas évek közepétől Kádár kifejezetten "kiegyezési" politikát igyekezett folytatni. Akkor már (lájtosan) élcelődni lehetett a párttikárral és a többi kommanccsal; a forradalomban "érintettek" értelmesebbjét is elkezdték visszaengedi korábbi beosztásukba ill. ilyeneket is ki mertek nevezni komolyabb helyekre (ők persze nem lettek párttagok).
A függetlenítettet lehet felelőőségre vonni erkölcsilag, mert ő csak a kifosztásból élt. Szerintem. A többi eléméletleg (sőt a többség nem is csak elméletileg) dolgozott is amelett, hogy párttitkár volt.
Azt tudtam, csak azt nem, hogy a hierarchiában hol helyezkedtek el. Ez azért helyfüggõ is volt, Pesten egy nagy gyárban nem volt akkora szám, mint mondjuk Bivalybasznádon...
Mindenestre, '70 -ben "kiléphettem" (mert be se léptem soha, csak egy pár hónapig alkalmazkodni próbáltam, mint minden normális ember), de ezt nem jegyezték be a "nagykönyvbe".
Vagy megtéveszttet vagy, vagy megtévesztő. A második lenne neked a jobb, de akkor nem ide írkálnál, hanem számolagtnád a hasznot a semmiből. Az első eléggé degradál.
A "háttérhatalom" az megint akkora butaság, amiben csak egy turbószittya baromfi hihet. Ja, vazze, a háttérhatalom csinálja a gravitációt, ha nem lennének a háttérhatalmista kilincsorrúak, akkor repkednél, mint egy kolibri és soha nem tört volna össze kávéscsészéd :)
Az alcsúti ifjúkommunista KISZ-titkár (és egyes állítások szerint később besúgó is) volt. Azt már el kellett vállalni. :(
"Mert az találták egy autodafén mondani (ahol a viselkedésem volt a fő téma) nekem, hogy akár ki is rúghatnak. Mondtam, akkor éppen jókor, mert én szarok rájuk és vegyék tudomásul, hogy bevehetik."
1960-ban ezt talán senki nem merte megtenni. 1980-ban pedig már ilyen MSZMP-tag is volt.