Sajnos kicsit késve találtam rá erre az oldalr , így lehet már hiába koptatom a klaviatúrát.
Sajnos ebben a témában senkivel nem tudok mindenben egyet érteni!
Először a cd-r lemezek közötti különbségekre reagálnék ,ugyanis nagyon is sok a különbség , azaz kézzel fogható egyes médiák között!
Pl. a fekete Memorex halkan szól , a Fuji élesen , a Kodak tompán , a ugyanazokat a lemezeket megírva ahány cd-r volt annyiféle hangot kaptunk!
Ezeket Meridian 206 Delta - Sigma cd lejátszóval és Stax Lambda Nova fejes rendszerrel ellenőriztük.
Volt ellenpélda is:a World Trade - World Tarde lemeze flacból kicsomagolva és írva semmi különbséget nem mutatott a Kanadából beszerzett eredetihez képest!Ebből ez az egy nyomás jelent meg anno 1989-ben ,egyszerűen nem volt halható különbség!
Egy Holland nyomású Bee Gees lemezt egy Usa nyomásúval összevetve dinamika és tisztaság terén volt nagy különbség.
Nekem a legtöbb Usa nyomású lemez jobban tetszett ,mint a Japán nyomások , de itt is volt , hogy a Japán szerepelt jobban.
Vélemnyemszerint a Japán remaster lemezek rikácsolnak , túl hangosak és ami a legrosszabb ,túl sok a basszusuk!
Pl. egy Yes - 90125 Audio Fidelity sokkal naturálisabban szólt , ezáltal halgathatőbban is , mint a Japán HDCD társa!
Ez megint csak izlés kérdése , de annyi egyértelmű ,hogy ordító különbségek vannak a különböző nyomású lemezek között!
Az nemteljesen tiszta miről is ment a vita ,talán az eredeti cd és az arról másolt cd-r közötti nem létező vagy létező különbsErre már fentebb válaszoltam!
Ha valóban van kétség , hogy van e különbség közöttük , arról csak meghallgatás által lehet megbizonyosodni!
Egy barátom álította , hogy a Média Marktban vett Vivaldi lemeze biztos benne , hogy nem szól rosszabbul , mint az én Telarcos lemezem!
Nem vitáztunk ,elhozta magával a lemezt , és csukott szemmel beraktuk egy Marantz Cd 84-be Sennheiser HD 600-al hallgatva.10 sec elég volt , hogy meghajoljon a Telarcos előtt ,ugyanis az övén kis túlzással csak porszívózaj hallatszódott...
Nem szeretnék ismét vitát generálni , mindenki álláspontját tiszteletben tartva , ha Szegeden jártok , szóljatok ,és össze lehet vetni az írott és eredeti médiákat!
A flac valóban nagyon jó , vannak komoly ripek , Japán , uSA ,EU , West Germany és egyéb nyomások is fellelhetők a neten ugyanabból az albumból , ordító a különbség hangzásban a lemezek között!Persze nem erről szólt a vita.
A lejátszókról annyit ,hogy egy Meridian , Mark Levinson vagy Jadis cd játszó őrült különbségeket mutat akár egy Denonnal szemben!
Sajnos az AV nem való zenehallgatásra , de ezzel nem akarok senkit megsérteni!
Egy egyszerű TWIN DACOS Philips CD 604 5000 ft-ért lesöpri a Médiában kaphat legtöbb lejátszót!
100 szónak is egy a vége:kívánom , hogy mindenki hallgassa meg , vagy találjon rá lehetőséget , hogy saját maga tesztelhesse ezeket a létező vagy nem létező különbségeket!
Ha eredeti japán CD-ket akarsz venni, akkor kizárólag japán kereskedőktől érdemes vásárolni, pl. az ebay-en. Hogy melyik, miként szól? Ez teljesen változó. Van sok olyan SHM-es japán CD, ami sima EU-s remaster, tehát sok SHM-es CD-t nem remasterizáltak újra a japánok, hanem egy meglévő EU-s remaster japán kiadása, ami annyiból japán, hogy SHM-re, vagyis erre a speciális polykarbonát-CD-re nyomják ki, és 3-4 x annyiba kerül, mint az EU-s változat, és gyakorlatilag, - mint remaster, - ugyanúgy szól, mint az EU-s. De vannak olyan SHM-es japán CD-k, amelyeket remasterizáltak a japánok, pl. az SHM-es Yes CD-k, és ilyen, japánok által remasterizált CD-ket viszont már érdemes megvenni, mert ezek valóban sokkal jobban szólnak az EU-s CD-knél. Viszont, ha K2-es japán CD-ket veszel, azt biztosra veheted, hogy K2-es japán mastering, tehát jobban szól az EU-s CD-knél. AZ SHM-nél bizonytalan, sokszor nem lehet tudni, hogy az csak japán kiadás, vagy japán remaster is egyben. A K2-nél viszont adott a helyzet, és valamivel olcsóbbak is az SHM-es változatoknál.
Sziasztok! Hol tudnék, eredeti Japán SHM cd-ket vásárolni? Olyan megbízható boltot keresek, ahol garantáltan eredetit árulnak. Ezek nagyon drága cd-k és nem szeretnék ráfázni egy hamis példánnyal. Ti hol szoktatok SHM cd-ket vásárolni? Tényleg sokkal jobban szólnak mint a sima remasterek? Nem igazán értek hozzá... Aki tud segítsen légyszi! Köszönöm!
Vannak elég profi minőségű hamisítványok, s a másolt CD-knél biztos, hogy tartósabbak ezek. Tehát, ha valaki nem akar sok pénzt áldozni CD-kre, mégis szeretné őket eredetiben megvenni, akkor a hamisítvány nem feltétlenül rossz választás. Én jobban bízom az eredetiben, de nekem is van pár db hamisítványom.
Én már találkoztam sok orosz hamisítvánnyal. Az orosz hamisítványnál a CD alsó felén nincs gravírozott IFPI szám, és a legtöbbnél a hologramos vonalkód is hiányzik. Az orosz CD vékonyabb, mint az eredeti japán. A polykarbonáton az öntés és az aluréteg homogenitása szemmel látható silányabb minőség. A szitanyomás is általában gyengébb minőségű. Ha kezedbe tartasz egy eredeti japán CD és ugyanarról készült orosz hamisítványt, azonnal észre fogod venni a különbségeket.
Én orosz hamísítvánnyal (amiről tudtam hogy az) még nem találkoztam, csak olyanokkal ami eleve orosz mini LP-ként voltak kiadva. Ellenben kinai-hoz már volt szerencsém. A lemez megszólalásában nem volt különbség, egyedül talál a papirtok minőségében, illetve annak nyomdai megjelenésében. Ami viszont egyből érezhető, hogy messze az eredeti japán ára alatt kinálják őket, illetve jellemzően kinai, koreai eladók...
Az oroszoknak meg időnként az a trükjük, hogy angolnak álcázzák magukat...
"Köztudott, hogy az oroszok hamisítják a japán cd-ket is." "Nyugodalmas (11) 2011. 09. 25."
Én erről még nem hallottam. Mi a bizonyíték arra, hogy ezek a cd-k tényleg orosz hamisítványok és nem eredeti japán import cd-k? Köztetek van valakinek ilyen orosz hamisítványa? Ha igen, akkor légyszi írjatok néhány webcímet, ahol szerintetek ilyeneket árulnak! Köszi! Várom a hozzászólásokat és véleményeket is!
A zajszűrést nem tudom, mert hallok a japán CD-ken is enyhe háttérsúgást. Pl. az ELP Trilogy elég zajos, tehát súg. De azt hiszem, ez mesterszalagfüggő, viszont ami zajosabb felvétel, azon nem tudják teljesen kiszűrni a zajt.
Az ugyanazon hangerőt úgy értettem, hogy az EU-s CD-nél feltekerem a hangerőt, kb. a japán CD hangerőszintjére, mert a japán CD-k hangosabbak, igen. Tehát így értettem az azonos hangerőt, és a japánnál úgy hallom, sokkal több a basszus, sokal mélyebben szól, és a magas hangok is jobban csilingelnek, néha már fülhasítóan.
Igen én is az gondoltam először hogy a mastering keverés, ezért is volt jó hogy utána lehetett olvasni. Ami meg a konkrétumot illeti, a freki tartomány biztosan nem szélesedik, még a 24-bites remasteringnél sem, maximum a dinamika változhat....
Amennyire én megértettem az olvasottakat, a szélesebb frekvenciától meg nem rezegne be az ablak (most tekintsünk el extrem hullámtani esetektől), a hangerőtől már annál inkább. A japán CD-k általában hangosabbra vannak beállítva, igy természetes hogy ugyanazon a hangerőn jobban rezgetik az ablakot.
Valahogy a köztudatban az van, hogy a remaster az újrakeverést jelent, de ezek szerint nem.
A szélek kapcsán pedig olyan, mintha egyik CD-n több basszus lenne, a másikon kevesebb, és nem a hangerős miatt érződik ez így. Ugyanazon hangerőn a japán CD-nél berezeg a basszusra az ablak, az EU-snál nem rezeg be. Tehát, mintha a frekvenciatartomány szélesedne a japán CD-nél.
Igen, az SHM-ek esetében soknál meghagyják az EU-s remastert. Például az SHM-es Caravanok is megegyeznek az EU-s bonusos remasterrel. Ilyeneket nem biztos, hogy érdemes megvenni japán kiadásban. Én elsősorban olyan japán CD-ket veszek meg, amelyek japán masteringek, vagy japán remasteringek. A K2 legalább biztosra japán mastering, de az SHM-nél már más a helyzet.
Az SHM-es Yesek nagyon jól szólnak, ahogy írod, olyan mély és magas tartományok hallhatóak itt, hogy szó szerint mellbevágó, nem beszélve a felbontásról, és vastag booklet is van ezekhez a Cd-khez. Sok japán CD-nél sajnos nincs booklet, csak egy sima japán szövegkönyv.
Egyébként a remasteringgel sem tökölnek mindig. Az utóbbi időben 4 együttes lemezeit néztem meg, ebből csak a Yes volt japán remasterizált (tényleg parádésan szól!),
a Uriah Heep, Rainbow, Deep Purple albumoknál meghagyták az utolsó kiadói remastert.
Ha figyelnél illetve visszaolvasnál akkor talán megértenéd amit amit a többiek írnak.
A felvetés az volt hogy nem kevernek semmit a japánok újra azaz nem mixelnek (erre gondolom engedélyt se nagyon kapnának a szerzői jogok miatt, vagy csak igen borsos áron...), hanem re(masterizálnak), ami baromi nagy különbség. Magyar nyelvű leírást nem találtam, csak angolt:
Az egészből az én olvasatomban az jön le, hogy ettől szólhat dinamikusabban , zajmentesenbben, hangosabban egy japán CD (mint ahogy általában valóban úgy is szól...), de biztosan nem fogsz más basszushangokat meg cintánérokat hallani, maximum megváltozott zaj, dinamikai, stb jellemzők miatt neked úgy fog tűnni.
Vannak olyan japán CD-k, amelyek kifejezetten remasterizáltak, és a japán fehér kihajtogatható lapon ezeknél fel is van tűntetve a remasterizáló japán ember neve, pl. az SHM-es Yes CD-knél Isao Kikuchi. A K2-eseknél nincs feltűntetve név, de ez ugye más eljárás. Ami japán mastering vagy remastering, ott hallható, hogy a szélek is ki vannak emelve, tehát a mélyek és a magasak is nagyobb frekvenciatartományba mennek át, mint a sima EU-s CD-knél. Valahogy a japán CD-knél hallani olyan basszushangokat, amelyek inkább visszaadják az élőzenét. Japán CD-k után meghallgatva egy EU-s remastert, valahogy a magas és mély kevésnek tűnik, nehezen áll rá a fül, olyan tompa az egész. A folyamatot én sem ismerem, de valahogy nagyon jó érzékkel csinálják ezt a japánok.
No talán túllendülve az ezotérikus részen, engem továbbra is érdekelne hogy mitől szólnak jól a japán CD-k.
Mostanában sikerült meghallgatnom néhány flac formátumban konvertáltat, és bizony azok is nagyon jól szólnak. (haklan jegyzem, csak meg hogy simán hozzák a gyári SHM-CD hangzást, no persze azokból kovertáltat hallottam).
Tisztázni kéne néhány alapfogalmat, akkor talán rájöhetünk az okora.
Az én érzésem szerint nem kevernek a japánok semmit sem újra (vagy csak tényleg nagyon ritkán), egyszerűen az ő masteringjük (nem tudom a megfelelő kifejezést használom-e?) zajmentesebb, tisztább és nem utolsósorban hangosabb, de ehhez jobban kéne ismerni a folyamatot. LSB tudnál erről egy-két mondatot írni?
Ennek örülök! Én próbálkoztam SACD-vel is, de nem jött be, a K2 és SHM-es japán CD-ket többre tartom, valahogy analóghűbbek, mint az SACD-k vagy a DVD-audio. Az SACD nekem olyan szinten lágy és fátyolos, hogy a rockzene lényege vész el benne.
Szóval nekem mindössze egyetlen japán CD-hez volt eddig szerencsém, de elmondható, hogy az bizony kivételes hangminőségű, és már-már bohózatba hajló japán precizitással (na jó, azért látszik ám, hogy komolyan gondolják) utánozza az eredeti LP-kiadást minden tekintetben. Minden forintját megérte, és remélem, még lesz ilyenhez szerencsém.
