2011. január 1. és június 30. között Magyarország első ízben tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét. Magyarország számára a soros uniós elnökségi időszak több szempontból is egyszeri, megismételhetetlen jelentőséggel bír.
A brit konzervatív lap szerint igen kínos a magyar soros elnökség az EU-nak, mert Magyarország látszólag elkanyarodott a demokratikus elvektől. Tovább »
Milyen változásokat hoz a Lisszaboni Szerződés a soros elnöki feladatok ellátásában?
A Lisszaboni Szerződés egyik legjelentősebb intézményi változtatása az Európai Tanács (rövidítése: EiT) intézményi rangra emelése és a két és fél évre választott állandó elnök tisztségének létrehozása. Az állandó elnök összehívja és elnököli az Európai Tanács üléseit; a Bizottság elnökével együttműködésben és az Általános Ügyek Tanácsában folytatott munka alapján gondoskodik az Európai Tanács munkájának előkészítéséről és folyamatosságáról. Erőfeszítéseket tesz a kohézió és a konszenzus megteremtésére; az Európai Tanács üléseit követően jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, valamint saját szintjén és az unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője hatáskörének sérelme nélkül ellátja az unió külső képviseletét a közös kül- és biztonságpolitikához tartozó kérdésekben. Az Európai Tanács előkészítése (ülés időpontja, napirendje, következtetések, határozatok) során azonban az állandó elnök és a soros elnökség szorosan együtt kell, hogy működjön, mivel az Európai Tanács üléseit továbbra is a soros elnökség által irányított Általános Ügyek Tanácsa készíti elő.
Az Európai Tanács elnöke tehát átveszi mindazokat a feladatokat, amelyeket mostanáig a soros elnökség miniszterelnöke látott el az Európai Tanács működtetése kapcsán.
A Lisszaboni Szerződés alapján a korábbi Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsa (rövidítése: ÁKÜT) két önálló formációra: az Általános Ügyek Tanácsára (rövidítése: ÁÜT) és a Külügyek Tanácsára (rövidítése: KÜT) válik szét.
Az Általános Ügyek Tanácsa horizontális, koordináló szerepet játszó formáció, amely teljes körűen előkészíti az Európai Tanács üléseit, illetve nyomon követi az Európai Tanács által meghatározott feladatok teljesítését. Ez fogja tárgyalni az unió fejlődése, jövője szempontjából lényeges kérdéseket, így pl. a pénzügyi perspektíva, a bővítés vagy az intézményi kérdések témáját; nem veszi azonban át az ágazati, szakminiszteri tanácsi formációk feladatait. A Külügyek Tanácsa a közös kül- és biztonságpolitika, az európai biztonság- és védelempolitika, a fejlesztési együttműködés, a humanitárius segítségnyújtás, valamint a közös kereskedelempolitika gazdája lesz.
Továbbra is a soros elnökséget adó tagállam szervezi, irányítja és elnököli a tanácsi formációk, az EU mellett akkreditált Állandó Képviselők Tanácsa (rövidítése: COREPER) és a tanácsi munkacsoportok üléseit. Kivétel a Külügyek Tanácsa, amelyet a külügyi és biztonságpolitikai főképviselő vezet (aki egyúttal a Bizottság egyik alelnöke). Ez azt jelenti, hogy a kül- és biztonságpolitika és a biztonság- és védelempolitika területén a soros elnökséget betöltő tagállam nem rendelkezik a korábbi irányító szerepkörrel. A főképviselő egyrészt irányítja az unió közös kül- és biztonságpolitikáját és az európai biztonság- és védelempolitikát, másrészt biztosítja az unió külső tevékenységeinek összhangját, harmadrészt pedig az unió nevében politikai párbeszédet folytat harmadik felekkel, és képviseli az unió álláspontját a nemzetközi szervezetekben és konferenciákon.
A Lisszaboni Szerződés jelentősen megnöveli az Európai Parlament jogalkotási hatáskörét. A (rendes, együttdöntési) jogalkotás során a tanácsi álláspontot a soros elnökség képviseli, megkíséreli az Európai Parlamenttel és a Bizottsággal való kompromisszum kialakítását, továbbá a soros elnök feladata az így kialakított kompromisszum elfogadtatása a Tanácsban.
"Az Európai Unió soros elnöki tisztségét félévenként felváltva tölti be egy-egy tagállam. Az elnökség elsődleges szerepet játszik az Európai Unió Tanácsa (röviden: Tanács) munkájának szervezésében. Az elnökséget viselő állam adja a Tanács, a tanácsüléseket előkészítő COREPER, a szakbizottságok valamint munkacsoportok elnökeit, ebben a minőségében dönt az ülések összehívásáról, napirendjéről és eljárási kérdéseiről."
1. A soros elnök: afféle ceremóniamester. Technikai végrehajtó, lebonyolító. Tanácskozások összehívása, időpontok kitűzése, ülések levezetése stb. A dolgok érdemi részébe nincs beleszólása, illetve csak annyi, amennyi bármelyik EU tagállamnak. A fontos döntések az állandó elnök irodájában, illetve a német és a francia kormányban dőlnek el.
2. Magyarország helyzete különösen kényes, mivel soros elnökként rengeteg sajtótájékoztatót kell szerveznie, ezeken részt is kell vennie, és el kell viselnie azt a kabaréba kívánkozó tényt, hogy az ott jelenlévő újságírók nem az unió elnökségével összefüggő témákról fogják kérdezni, hanem az új magyar médiatörvényről, a sajtószabadságról, sok évvel korábbi jövedelmek visszamenőleges adóztatásáról, indoklás nélküli tömeges elbocsátásokról, nyugdíjmegtakarítások lerablásáról, alkotmánybíróság kiheréléséről és hasonlókról fognak szólni!
Itthon még megteheti a Nagy Szeretett Nemzeti Vezetőnk, hogy a sajtájra csak a házisajtó személyzetet engedi be, de ez Brüsszelben nem fog menni!
A nemzetközi figyelem miatt OTT ezekre a kérdésekre majd válaszolni kell, ha tetszik, ha nem!
Orbán: "A kommunizmus bukása óta az előttünk álló év lesz Európa legnehezebb éve, ami komoly kihívást jelent. A magyar azonban sokat próbált nép, amely számos válságon túljutott már, így megerősíthetem: jó hír Európának, hogy ebben az időszakban magyar elnöksége lesz"
Bár a csoportos elnökség a Lisszaboni Szerződés hatályba lépésével „intézményesült”, a tagállamok már a Tanács ügyrendjének 2006-os módosításával rögzítették a 18 hónapos elnökségi program vívmányát, amelynek alapján három egymást követő elnökséget betöltő tagállam egyfajta „trióban” szorosabban együttműködik. Megoszthatják egymással tapasztalataikat és segítik egymást a felkészülésben, szorosan együttműködnek feladataik ellátásában, különös tekintettel a féléves periódusokon túlnyúló ügyekre, amelyekben egyeztetik álláspontjukat. Ezzel kívánják biztosítani, hogy minél nagyobb következetesség és folyamatosság jellemezze az egymást követő féléves elnökségi időszakokat. A gördülékenység érdekében természetesen nem csak csoporton belül, hanem az egyes elnökségi triók egymás között is egyeztetnek. A tagállamok a közös program mellett továbbra is készítenek saját féléves programokat.
Milyen feladatai vannak a soros elnökséget adó tagállamnak?
Az elnökség hatalmas felelősséget jelent minden tagállam számára: egyszerre nagy kihívás és nagy lehetőség. Az Európai Unió soros elnöke fél éven keresztül irányítja az uniót, biztosítja az unió működésének folyamatosságát, rugalmasságát.
A Lisszaboni Szerződés életbelépésével a tagállamok két és fél évre állandó elnököt választanak az Európai Tanácsnak. Az állandó elnök és a soros elnökség szoros együttműködése adja az unió vezetését. (Részletesen ld. még a „Milyen változásokat hoz a Lisszaboni Szerződés a soros elnöki feladatok ellátásában?” című részt).
Az Európai Unió soros elnöki tisztségét félévenként felváltva tölti be egy-egy tagállam. Az elnökség elsődleges szerepet játszik az Európai Unió Tanácsa (röviden: Tanács) munkájának szervezésében. Az elnökséget viselő állam adja a Tanács, a tanácsüléseket előkészítő COREPER, a szakbizottságok valamint munkacsoportok elnökeit, ebben a minőségében dönt az ülések összehívásáról, napirendjéről és eljárási kérdéseiről.
Az elnökség meghatározó szerepet játszik abban, hogy irányításának fél évében milyen ügyek kerülnek az unió érdeklődésének homlokterébe, és nagy befolyást képes gyakorolni a különböző politikai és gazdasági kihívások kezelési módjára.
Bár a félév során felmerülő prioritások nagy része „örökölt”, ugyanakkor a soros elnök – támaszkodva az ország természetes külpolitikai prioritásaira, illetve a számára hagyományosan fontos kérdésekre – új lendületet adhat az unió együttműködésének bizonyos kiemelt területeken. Az elnökség fontos feladata a 27 tagállam számára megfelelő kompromisszumok elősegítése, a mindenki számára megfelelő megegyezés kialakítása.
2011. január 1. és június 30. között Magyarország első ízben tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét. Magyarország számára a soros uniós elnökségi időszak több szempontból is egyszeri, megismételhetetlen jelentőséggel bír. Az uniós tagállamok körében általánosan elfogadott nézet, hogy az első soros elnökség egyfajta tűzkeresztség: akkor értjük meg igazán ezt a bonyolult döntéshozatali mechanizmust, ha egyszer már irányítottuk. Az elnökség politikai, diplomáciai, szakmai és kommunikációs feladatokat egyaránt jelent, és az ezekben elért eredmények mind részévé válnak az adott tagállam megítélésének. Ez a hat hónap Magyarországot mint uniós tagállamot láthatóbbá teszi az Unión belül és kívül, a hazai közvéleményben pedig újra tudatosítja az Európai Uniót, annak előnyeit és lehetőségeit.
A soros uniós elnökség nem csak az első alkalom miatt jelent kihívást Magyarország számára. A Lisszaboni Szerződés hatálybalépése okán új intézményi kereteket kell gyakorlattal megtölteni. Az Európai Unió napirendjén kiemelkedően fontos, az integráció további fejlődése szempontjából elsődleges témák szerepelnek.
A tények hatnak, valóban nem lesz 300 Ft-os benzin, lesz 400 Ft-os.
Mentik szegény svájci frankosokat, amióta ezt teszik velük, végük van.
Új alkotmány kell, új törvények, még a kétharmad sem elég, gyáva emberek félnek, hogy valami rosszat szólunk.
Kedves honfitársam érved nincs, a párt beléd táplálta szajkó szöveget nyomod.
Ismered a Voltaire nevü gondolkodót? A demokrácia felfogását biztosan nem.
Még az EU tagság előtt, amikor riogattak minket a bejglinélküliséggel, meg az EU-val azt mondtam, hogy nem nekünk kell félni, hanem az uniós polgároknak tőlünk, mi majd szétverjük az uniót és lám kecskére káposztát.
Semmi veszélyérzetük nincs a kapitalistáknak? Komcsikra bizzák magukat?
91 év nem is annyira hirtelen.