Feleségem ultimátumot adott nekem, hogyha most már nem építek azonnal-de-rögtön egy terepasztalt mert nagyon óhajtana villanyvasutazni (amiért mellesleg egy jó ideje nyúz már) akkor rettenetes dolgok fognak történni, amiket én nem óhajtottam megtudni, hogy micsodák, inkább építettem egyet.:-) Szeretném ha ez egy olyan topik lenne, ahol képes beszámolókkal, építési leírásokkal, ötletekkel, trükkökkel ismertetnénk meg egymást és jómagam szívesen olvasnék, néznék meg hasonló építési leírásokat mint amibe én fogtam.
Nálam az egyik dioráma polc így készül(t). Fent a felújítás előtti Csajági-alagút (vagy mi is a pontos neve), ez volt az inspiráló, és a készítés. Persze, hogy nem profi, de kvázi elsőnek megfelel. Hiányzik a növényzet, meg az élet belőle. Méret 77x7 cm (vitrinpolc), méretarány TT.
Kicsit talán amatőr kérdés következik, egy keskeny polcasztalon szeretném nagyjából síkban felölteni a terepet a vágányok körül kb 3-4 mm magasságban, ezt milyen anyagból érdemes csinálni?
Természetesen lefekvés után állt össze a kép, hogy a hagyományos kisméretű tömör tégla (pl. a homlokzati burkoló) nagyságából adódóan (25x12x6,5 cm) nem 15, hanem csak 12 cm-rel kell számolni az ablak és a házsarok közötti számításnál.
Így a kb 4,5 tégla x 12 cm + 5x1 cm hézag = 59 cm-t ad ki a 67,5 helyett.
A többi feltételezésemmel egyetértek, a kor meghatározó modulja a 30 cm többszöröse, így az ablakoknál a 30/60/90/120/150, a csempénél a 15 cm, a konyhabútornál meg szontén a 30-45-60-90-105 sarok és 120 cm széles és 60 cm mély elemek.
A belső fotó alapján a 15x15 cm csempeméretből is a 270 cm adódik 3 ablakra, tehát az ablakonkénti 90 cm szélesség helyes.
Az ablak alatti parapetmagasság 7*15=105 cm
Az épület hosszánál a 9 db pillérközön kívül +52,5 cm téglafal (az ablakkretettől számítva 4,5 tégla, azaz 67,5 cm van a sarokig.
A szintmagasság 24*7,5 cm+150 cm ablak, tehát ablaktetőtől ablaktetőig 3,30 m. Ez tehát a földszinti padlószinttől egy belmagasság + egy födémvastagság az emeleti padló szintjéig. Jó saccra 3,0 m lehet a belmagasság és 30 cm a födémvastagság.
105 parapet + 150 ablak = 255, így a saccolt 3,0 méteres belmagassághoz kell még 45 cm az ablak felett, ami egy másik kép szerint simán megvan.
Hol van az épület? Csak a jobb minőségű fotó és részlet miatt kérdezem.
Ha megszámoljuk a téglákat, akkor széltében 15 c-rel, magasságilag 7,5 cm-rel számolva kijön a nagysága.
Egy ablak 60+90=150 cm magas, 90 cm széles. (ez akkoriban járatos ablakméret volt)
A pillérek közötti távolság 3 ablakonként szerintem 3 méter, azaz 3*90+30-as pillérméret (tengelytől-tengelyig 15+90+90+90+15)
9 db pillérköz + a szélső tömör fal az épület hossza. Homályos a kép felbontása így saccra a 9*3m fix az előzőek szerint + egy kicsi tömör fal a végén, saccra 50 cm alatt.
Én inkább a hőszigetelő habot javaslom, egy vékony réteggel is több mindent tudsz kezdeni, mint csak egy parafával. Rengeteg minden elrejthető benne, ki lehet faragni belőle árkokat, domborzati elemeket is.
Egy új asztal építésébe kezdek bele. Tanulva az első hibájából, az egész felületet vékony, finomszemcsés parafával szeretzném beburkolni. Egyrészt zajcsillapítás végett (bár leragasztóznám az egészet, de valamicskét számít), másrészt azért, hogy az utcákon lévő CarSystem (Viessmann lesz talán) szükséges elemeit könnyebben be tudjam marni az út kopórétege alá.vAnnyira finomszemcséset keresek, hogy ha lefestem az útfestéket, akkor ne maradjon rücskös.
De nem találok ilyen finomszemcsés lapot, csak a szokásosat. Esetleg beszerzési forrást tudtok ajánlani? Köszönöm!
Ha már rajzok, vágányzáró sorompóról van esetleg valahol hozzáférhető méretezett rajz? Úgy emlékeztem, hogy a Posch-modell csinál TT-ben is, de tévedtem, szóval jó eséllyel magamnak kell legyártanom
Na, csak egy hónap kellett hozzá, hogy eljussak valami rendesen használható állapotig és lehessen végre tili-tolizni. Az asztalos munkát nem ér bántani, ez csak egy kis egyszerű polc-terepasztal (tereppolc?), amin a Timesaverhez vagy az Inglenookhoz hasonló tolatós feladványokat lehet játszani. A vágányhálózat végül saját találmány bonyolultságban valahol a kettő között, de a körüljárási lehetőség/kényszer az eddigi próbák alapján tényleg sokkal érdekesebbé teszi a játékot (ezúton is köszönöm az érintett topiktársnak a sok évvel ezelőtti javaslatot). Ami már most látszik, hogy a feladat nehézségét lehet variálni azzal, hogy melyik vágányra hány kocsit rendel az ember, ehhez még játszok vele egy sort, hogy kitapasztaljam.
A környezet értelemszerűen valamilyen iparvágány különböző kis raktárakkal, rakodókkal, telepekkel, ahova az egyes kocsikat célba kell juttatni. A képzeletbeli állomáshoz a bal sarokban csatlakozik a vágány, itt majd egy vágányzáró sorompó lesz ütközőbak helyett.
A váltók alatt saját gyártású kézi állítóművek vannak, majd az asztal széléről vonórudakkal lehet őket állítani.
Hadd osszak meg veled (is) egy bevált módszert. Természetesen nem ez az egyedüli üdvözítő megoldás erre. A faanyagot be kell ereszteni lenolajkence és háztartási lakkbenzin hígító 1:1 arányú keverékével, majd ezt követően több rétegben - az egyes rétegek között annak száradása után azt finom átcsiszolva - festeni esetleg, amennyiben a fa eredeti állapotát szeretnéd megtartani, akkor lakkozni. Ehhez lehet használni fára alkalmas zománcfestéket, csónaklakkot, nitrolakkot selyemfényű, matt vagy épp fényes kivitelben ízlés szerint.
Én ezt a pályatervet 1988-ben megépítettem. Akkor még a Váci utca,a Kálvin tér, a Jószef körút, meg a Deák tér voltak a fő beszerzési források. A két játékboltnak voltak kis zugai ahol vasútmodelleket és kiegészítőket árusítottak. Megtörtént,hogy éppen akkor érkeztek Vero féle alpesi fenyők az üzletbe. Mind a 15 csomagot megvettem.Mutatós darabok voltak,nagy gyökérzettel és forgatható törzzsel.Régen volt.
Segítségeteket kérem, hogy a MÁV vasútállomásokon a térvilágítás oszlopainak mi a szabványos távolsága az űrszelvénytől illetve egymástól? Volt érdemi változás a '60-as évekhez képest?
