Az M46-os mozdonyok mára szinte teljesen eltűntek. Pedig több is volt belőlük. Az M63-as sorozat sorsára jutottak, s belőlük is csak egy maradt hírmondónak. Az M46-os mozdonyok is a kedvenceim. Emlékezzünk e pórul járt sorozatra!
Örülök hogy segíthettem ! Én mostanában kezdtem el vele foglalkozni . Alapvetően keskennyomköz érdekel , de ez a gép valamiért nagyon megfogott . Most kutatom a gyári rajzait , szerintem érdemes megénekekni 1:87 - ben...
mdbz, zsitvica, kerékmánia, Bárdos Imre, és a Többiek !
Részben kezdő vasutas koromban az idősebbektől hallott sztorikból, részben gyári iratokból, de meg tudom erősíteni a kis sikerű gépek életrajzának foszlányait.
A proto darabok elég sokáig, és különösebb zavarok nélkül személyvonatoztak a Bp-Esztergom, és a Bp-Lajosmizse vonalakon. A szokásos 4-5 Bhv (vagy hasonló) kocsival a gépek jól működtek, s ugyanez igaz a későbbi "sorozatgépek" ugyanitt szereplésére is. A teljes teljesítményükre tartósabban csak az erősen emelkedős pályaszakaszokon volt szükség, és persze a nagyobb (főleg Lajosmizsei) 7-8-9 kocsis vonatoknál.
A gépek későbbi szereplésének valóban része volt a Bp-Nyíregyháza közötti gyorsvonatozás, ahol a standard 2 db M46 + 10 db kocsi volt. A fáma arról szól, hogy a gépek ezt is jól tűrték, a menetrendeket betartották, az előírt 90 km/ó utazósebesség tartásához (felgyorsulás után) elég volt az 5.-6. menetfokozat (az összesen 7-ből). Ezt egyébként alátámasztja a vonóerő-görbe adatsora, és a teljesítmény-dotációs adat is, melynek értékeléséhez figyelembe kell venni azt is, hogy az adott vasútvonal síkvidéki vonal. Ugyanitt a csak egyes napokon előforduló valóban 12-14 kocsiból álló vonatok már soknak bizonyultak, ezeket a gépek már csak küszködve vontatták. Ilyen eset nem is volt sok, ekkora vonatokkal csak néhány alkalommal jártak.
A későbbi, Bp-Pécs vonali "tündöklés" ügyében pedig dokumentumbeli adatok vannak (személyes emlékeken túl) arra, hogy a mozdonyok itt is jártak gyorsvonatokkal is, de sosem rendszeresen, mindennapi fordában, hanem csak esetlegesen, ahogy egy kolléga alább irta, reszli-vonatként. Gyári feljegyzés van egy 1904B számú gyorsvonatról, M46-al, és 6 db kocsival, és azzal a megjegyzéssel, hogy a sok helyen emelkedős pályán ez a szolgálat csaknem folyamatosan a teljes teljesítmény kifejtését igényli, s így ez, a mozdony számára nem javasolható vontatási feladat.
Arról, hogy meddig, és összesenben hány esetben jártak e gépek a Bp-Pécs fővonali vonatokkal, azt én sem tudom, de erősen gyanítható, hogy sosem voltak a vonal domináns szereplői ...
A Spanner kazánokról nem sok ismeretem van, csak egy idős kolléga szavait idézhetem, aki szerint ezek a kazánok új korukban megbízhatóan és jól működtek, de már akkor is kevés gőzt adtak, idősebb korukban pedig rémálom volt az üzemben-tartásuk. Nem lehet véletlen, hogy ettől a gyártótól később soha semmit nem épített be a Ganz-Mávag egyetlen más járműtípusába sem.
Ami pedig a mozdonyok vontatóképességének megítélését illeti, nem szabad elfelejteni, hogy az M46-osok nem voltak egyformák. Az 1-2 psz (proto) gépek gyengébb motorja, kiforrottabb hajtóművel dolgozott együtt, a 2003-2004-esben kicsit nagyobb teljesítményű motor, erősen kísérleti jellegű hajtóművel dolgozott együtt.
Ez utóbbi hajtóműveknél a csúcs-hatásfokok (és ennek nyomán a vonóerő) a sebesség növekedésével erősebben csökkent, mint a proto gépek hajtóműve esetében. Ezeket a hajtóműveket a gyár később többször is átalakította.
A konstrukció és vontatóképesség szempontjából a legfejlettebb és legnagyobb teljesítményű változat a 2005-2009 psz. gépek voltak, már erősebb VFE jellegű motorral, és hidraulikus szempontból már sokkal jobb hajtóművekkel. Ezeknél a hajtómű mechanikus elemei, fogaskerék-agyak, csapágyak, irányváltó tolóvilla és mozgató-mechanizmusa képezték a mozdony "gyenge pontját". Igy ezek a gépek
jobb vontatóképességű, de gyengébb megbízhatóságú gépek voltak.
Szinte minden korabeli irat, adat és emlék értékelésénél óvatosnak kell lenni, mert a tisztán-látást erősen zavarja a mozdonyok életében végrehajtott számtalan (gyári- és MÁV-os) átalakítás, amikor is vagy a konstrukció megváltoztatásával járt a beavatkozás, vagy az egyes eltérő típus-változatú gépek között zajlottak az alkatrész csereberék, s így teljesen egyedi és a következő "beavatkozásig" élő variánsok jöttek létre.
Összességében az viszont megállapítható, hogy a típus már a gyárban is, és a MÁV-nál is "mostohagyerek" volt, soha nem kapta meg azt a figyelmet amit egy új típus kialakítása és üzemeltetése megkívánt volna, de talán még annyit sem, mint az "átlag".
Ennek nem kívánt "eredményei" nagyban befolyásolják a típus utókor általi megítélését.
Nem tudom, hogy jártak-e az általad írt vonalakon, főleg akkora vonatokkal, utóbbi kicsit soknak tűnik nekem. Ami biztos, hogy a Hámán színeiben próbáztak a Budapest - Lajosmizse és a Budapest - Esztergom vonalakon, személyvonatokkal.
A Délibe az említett időszakban 2-4 gép volt kihelyezve.
Ha jól emlékszem állomásítva nem, de kihelyezve igen.
Majd a levéltári iratokban otthon lévők kiigazítanak.
Nos e gépek (szerintem) nem vittek 10-14 kocsis vonatokat.
Először a Budapest-Gyékényes esti fordában váltották fel a Bbmot-kat.
Ez ugye úgy nézett ki, hogy hétköznap egy Bbmot + 3 db Bak kocsi volt a szerelvény össszeállítása.
Pénteken és vasárnap kettő Bbmot + 4-5 kocsi.
Nos ezt a fordát valóban megpróbálták 2 db M46 vontatással pótolni, csekély sikerrel.
Visszaálltak a Bbmotok, amíg a végén erre is nem került M40.
Ezután tényleg vittek mentesítő vonatokat Paks és Baja irányába.
Ezek a mentesítők akkoriban nem mindíg voltak meghírdetve menetrendben.
Volt amelyik mentesítő (inkább zsúfoltságcsökkentő) eleve szerepelt a menetrendben, a többi nem, hanem mai szóhasználattal operatív vonatként indították.
Akkoriban péntek teljes munkanap volt (még a szombat is munkanap volt) ezért pénteken csak a késő esti vonatok voltak tele, a már vmilyen okból, a munkahelyekről lelépett távolsági utasokkal.
Nyáron volt egy Budapest-Balatonszemes vonatpár.
Ezt is kiadták M46-al egy idényben.
Ezen szintén 3 személykocsi volt.
Az M46-sok Déli pu.-n történő szereplése nem egy sikertörténet.
Rendkívül sokat álltak, keveset mentek.
A Déliből akkoriban kiszolgált főbb vonalakra, 30a, 40a, nem is igen lehetett kiadni hisz azokon a vonalakon a sztenderd 9 Bhv-s vonatok jártak M62-vel.
A távolsági vonatokat vagy gyorsokat pedig M40 és M62 vitte.
Így csak a maradék reszli (esti Baja, Paks, nyári Szemes) vagy egyéb hasonló jutott nekik.
Lenne néhány észrevételem: 1965-69 között minden szombat vasárnap utaztam a 40-es vonalon (többször hétközben is) egyszer sem találkoztam M46-os mozdonnyal! Amúgy a péntek sima hétköznap volt, mivel a szombat is munkanap volt. Kicsit sokallom a 10-12 (14) kocsit még két géppel is. A Spanner kazán a felével sem bírt.
Az egész életét a vasútnál töltött öreg-róka barátomtól azt hallottam, hogy az M46-osok valamikor az 1960-as években a Bp.Nyugati-Debrecen-Nyíregyháza vonalon gyorsvonatoztak, 2mozdony szinkronban, 10-12-(14) vagonnal, és állítólag ott üzemközben semmi gond nem volt velük. Azt mondja az öreg, hogy a Bpest-Pécs vonalon később is rendszeresen dolgoztak a gépek gyorsvonatokkal, de nem a mindennapos stabil fordában, hanem a pl. pénteki, vasárnapi, tehát csak egyes napokon közlekedő vonatokkal, amelyeket amúgy nehéz lett volna pl a folytonos NOHAB vagy PÚPOS fordulótervbe illeszteni. Ha igaz, akkor jónéhány évig ugyanott mindennapos volt az M46-osok szereplése a Bp.Déli-Pécs távolsági személyvonatokkal.
Azt, hogy a fővonali szolgálatoknak a romló üzembiztonság vetett-e véget, vagy pont fordítva, a már csökkent presztízsű szolgálat idején romlott-e rémesen a megbízhatóság-üzemkészség, azt sajna nem tudom.
Azt viszont el lehet képzelni és hinni, hogy a már cseppet sem nélkülözhetetlen, kis darabszámú, és féligmeddig még proto-jellegű
(főleg a hajtómű vonatkozásában) típus igazából senkinek, egyetlen MÁV-szervezetnek se, s talán már a gyárnak se volt "szívügye" ...
A minősítések persze mindig relatívak, és részben szubjektívek. Pl. az M47-esek kezdeti szerepléséhez képest az M46 valóságos high-tech, és a megbízhatóság szimbóluma :-)
Egy kis segítségre lenne szüksége egy kedves modellező társ részére. Az alábbi festési variánsról kellenének fotók, elsősorban színes, a megfelelő modellezéshez. Aki tud, legyen oly szíves és küldjön a publikus mail-emre, had tudjam részére továbbítani.
Sajnos nem nagy forgalmú, mivel 1db szobor mozdony van csak ilyen. Ha véletlen csoda történne, és megpróbálnák exhumálni a saját rozsdájából, illetve műtétekkel életet verni bele, akkor biztosan jobban pörögne. Sajnos erre nem sok esélyt látok.
