A kormányunk nem hoz nekünk élelmiszert sehonnan. A Tecsó, az Ósán meg a Lidli hozza be az élelmiszert, vagy veszi meg a magyar gazdától, ahogy jobb neki meg a vevőjének.
Szerencsétlen, az eladott export termékedért is kevesebb pénzt kapsz, ha egyáltalán piacképes leszel a magas áraddal. Mi a faszból lesz dollárod, hogy az olajat megvedd, ha nincs exportod?
140 dollár egy hordó olaj. Ha 200 forint egy dollár, akkor az nekünk 28 ezer forint, ha 150 forint a dollár, akkor csak 21 ezer forint. Nem mindegy. A benzin, a fűtés, az energia ára nem mindegy, mennyi.
Az élelmiszereknél ugyanez van. Nem mindegy, hogy a vékánként 9 dolláros búzáért forintban 1800-at vagy 1200-at kell adni, előbbi esetben ugyanis a kenyér is másfélszer annyiba kerülne, mint most.
Kádárig bezárólag éretettem. Az után volt egy időszak amikor nagyon leromlott az egyenleg. Ősrégen hallottam hogy a nyolvanas évek végén valami 5 milliárd?? DM pozitívumunk volt ami elenyészett 9X-re. A szám nem hiszem, hogy pontos, mert vagy 15 éve volt a rádióban és lehet, hogy nem jól emlékszem, de a csökkenés drámai volt.
Ne viccelj, nem ismered a közgazdaság törvényeit? Ha erősebb a forint, akkor kevesebbért vásárolod meg az importálandó árut. Ha a költségeid kisebbek, akkor olcsóbban adhatod.
Ez különösen fontos, nekünk, akik tudjuk, hogy hamarosan közel 10%-os kamatot kell majd visszafizetnünk.
"Ha inflációs kockázatokat lát, akkor kamatot emel"
Ez így rendben is van, általában. Most azonban szerintem nem az általános reflexek szerint kellene eljárni, mert egyrészt
- az infláció most jórészt "külföldről jön be" (nyersanyagárak drasztikus áremelkedése), amire a Jegybanknak közvetett módon - a forint erősítésével - van csak ráhatása
- másrészt, a forint - éppen a korábbi kamatemelések és a nemzetközi befektetési hangulat miatt - kamatemelés nélkül is erős, fölösleges azt még további kamatemelésekkel erősíteni
- harmadrészt a folytatólagos kamatemelések kamatemelési spirált alakíthatnak ki, amelyben a befektetői várakozásokat a Jegybank csak folyamatos kamatemelésekkel tud kielégíteni, ami könnyen jóval tíz százalék fölé hajthatja az alapkamatot.
Nem a kormány hozza be külföldről az élelmiszert, na ne viccelj már....Bárki behozhatja, akinek erre jogosítványa van, de leginkább a nagy hipermarketek, akik eleve nemzetközi árinformációkkal rendelkeznek a hálózatukon keresztül Persze meg is lehetne tiltani, vagy import engedélyhez kötni, csak ugye a szocializmus egyszer már leszerepelt.
Nézd, az egy dolog, hogy középtávú célként 3%-os éves fogyasztói áremelkedést tűzött ki a gazdpol. vezetés. Ez egy dolog.
Egy másik dolog minél közelebb kerülni az árstabilitáshoz illetve fenntartani azt (lásd jegybanktörvény).
A jegybank elsősorban a törvénybe foglalt kötelezettségeinek kíván megfelelni, úgy gondolom. Ha inflációs kockázatokat lát, akkor kamatot emel, a 3%-os célt én nem keverném ide mindenképpen.
Mert Kádár rájött, hogy rossz úton jártunk. Ezért lettünk a vas és acél országa.
A mostani kormány felismerte, hogy az igazi üzlet a kereskedelemben van. Igy joggal szünteti meg iparunkat, hogy a kereskedelem vegye át annak is a helyét.
A kereskedés, tanácsadás egy bizonyítottan profitot hozó tevékenység. Ezért is került a kormány élére egy olyan vezető, aki bizonyítottan ebből a tevékenységből nagyon rövid idő alatt nagyon sok pénzt keresett.
Élelmiszert pedig könnyűszerrel tudunk vásárolni bárhonnan az egyre növekvő profitból. Egyébként a nyugati tőke is felismerte azt, hogy mi járunk a helyes úton. Ezt a felismerést azzal is igazolja, hogy szívesen ad kölcsönöket Magyarországnak, mert tudja, hogy nálunk van a pénze a legnagyobb biztonságban.
A svájci frank értéke folyamatosan megy le, a forinté pedig fel. Ez pedig annak a jele, hogy a világ pénzügyi központja svájc-ból ide fog települni.
Annyira azért mégsem az, hiszen a PM is ezt mondja:
A PM által adott mechanikus összefüggés alapján tehát ha az állampapír-piaci hozamok 100 bázisponttal magasabbak az alappályában feltételezettnél a teljes időhorizonton, akkor az a Portfolio.hu GDP-kalkulációi szerint 2008-2010 között hozzávetőlegesen 150 milliárd forinttal emelné meg a kamatkiadásokat. Ebből a szempontból tehát megalapozottnak tűnne azok vádja, akik az államháztartás kamatkiadásai miatt a költségvetési hiány növekedését (részben) a jegybank számlájára írnák.
Mégis mit gondolsz, miért van még élelmiszerünk? Mert kormányunk kenytelen külföldről behozni nekünk, hogy legyen mit ennünk. Hogy olcsón megvásárolhassuk az élelmiszert, kamatot kénytelenek emelni.
Mint írtam, a kormány vállalja az áldozatot helyettünk, hogy csak egy év múlva kelljen megadnunk a kölcsönöket, mindössze 10% kamatra.
A környező országokban a kamatláb jóval alacsonyabb, ezért az infláció veszélye jóval magasabb. Az igaz, hogy nálunk már most magasabb az infláció, mint náluk, de legalább nekünk nem kell félnünk a 7-8% os inflációtól, nekik meg igen.
Kormányunk megvédett minket attól, hogy félelemben kelljen élnünk.
Nem. A vidéki paraszt egyszerűen csak lusta az élelmiszerek megtermeléséhez. Kevesli pl. a 80 Ft-os tej literenkénti felvásárlási árát. Igy a kormány kénytelen külföldről behozatni az élelmiszert. Ezt pedig csak úgy tudja olcsón adni, ha az inflációt kamatemeléssel csökkenti.
Igy mi nem érezzük a világpiaci rohamos élelmiszeráremelkedéseket. Azt pedig be kell látnod, hogy ezért a 8-10%-os kamatok kifizetése egy év mulva igazán semmiség, ezt az áldozatot kormányunk meghozza értünk.