A kiközösítés és a gyűlölet a lakosság széles rétegeiben "szalonképessé" vált - állapította meg Vásárhelyi, aki szerint mindezért a politikusok lavírozása a felelős. Ez a lavírozás az oka annak, hogy fokozatosan elmosódik a határ a radikális és a mérsékelt jobboldal között - idézte a Der Spiegel a magyar szociológust.
A „Magyar Gárda” felvonulása (Budapest, Hősök tere), pártalapító Vona: „Csak a Gárda menti meg az országot”
MAGYARORSZÁG
A csalódottak lázadása
Az erőszakos cselekedetekre elszánt, szélső jobboldaliak alakulnak át félkatonai gárdává, miközben a zsidók és a cigányok ellen uszítanak. Mindeközben ellenállásba alig ütköznek: az ellenzék és az egyház hallgat.
Az út német élelmiszer üzletek és osztrák tüzéptelepek között vezet a tágas mezőkhöz. Mindez Szeged határában, a dél-magyarországi régió fővárosában festői és békés képet mutat. Itt található a „Napsugár” kemping.
Viszont aki a sorompót maga mögött hagyja, az nem idillikus világra talál. Fiatal férfiak katonai („Springer”) bakancsban és zöld ingben végzik lázasan dolgaikat, mellettük tetovált, bőrruházatba öltözött kopaszra nyírt fiatalok láthatóak. Egyesek pólót viselnek, „88” -as felirattal, ahol a 8-as szám az ábécé nyolcadik betűjét jelenti: „HH” - „Heil Hitler”.
A téren kifeszített zászlók láthatóak. Ezek az úgy nevezett Árpád sávos zászlók, amelyeket korábban a nyilasok használtak. A nyilasok pártja a német nácikkal működött együtt, és 1944-ben kerültek hatalomra. Diktatúrájuk idejében majdnem 80 000 zsidót deportáltak és gyilkoltak meg a koncentrációs táborokban. A „Napsugár” táborban a nyilasok eszméjét élesztik újra.
Egy fiatal pár sétál kéz a kézben, fekete bakancsban és fekete katonai nadrágban. „A magyarokat üldözik”, nyilatkozik az 52 éves Kelemen József: „Ezer évvel ezelőtt maguk a germánok álltak még a szolgálatunkban. Ma mi vagyunk a globalizáció áldozatai és azok, akik a palesztinok hazáját rabolták el.”
Kelemen, a kopaszra nyírt fűtésszerelő és a 18 éves egyetemi diák, Emese pár hete tagjai a „Magyar Gárdának”. „Csak a Gárda mentheti meg az országot”, mondja Kelemen. Barátnője rábólint.
A Magyar Gárda Vona Gábor, a szélsőjobboldali „Jobbik” párt elnökének teremtménye. Őt az újfasiszta mozgalom szellemi atyjának tekintik a magyarok. A társaihoz képest kívülről teljesen ártalmatlannak tűnik: kék kötött pulóver, alatta egy csíkos, üzletemberek körében ismert ing, miközben barna szemeivel kedvesen tekint másokra. Pedig a 30 éves férfi Magyarország legveszélyesebb agitátora.
Amióta tavaly augusztusában a félkatonai csapatot megalapította, azóta járja Magyarországot és szervezi az önkénteseket. És ezt meglepő sikerrel: állítása szerint 1 300 férfi és nő csatlakozott egységeihez; legalább 4 000 tag a cél. A szervezet felépítése hierarchikus, századokból és zászlóaljakból épül fel; a gárdisták szabadidejükben a különféle harci sportokat és a lövészetet gyakorolják.
Az eskütételekre az elmúlt hónapokban a történelmileg fontos helyszíneken, a Budapesti vár előtt, a Hősök terén került sor. Eskü a szülőföldre, a népre és a hazára. Továbbá üldözik a zsidókat és a cigányokat és ünneplik az egykori „Nagy-Magyarországot”, azt az egykori Magyarországot, amely azokkal a területekkel is rendelkezett, amelyeket az országnak az 1920. évi trianoni szerződés értelmében más államoknak kellet átengednie: például Erdélyt, amely ma Románia része, vagy a mai Szerbia területén található Vajdaságot (Vojvodina).
Vona a mai napon díszvendég Szegeden, a gárda a májusi ünnepségre hívta meg tagjait. Egy kisméretű és kívülről nem feltűnő sátorban várják a tagok vezérüket: férfiak fasiszta szimbólumokkal a mellkasukon, fiatal nők „camouflage” (katonai) nadrágban, de láthatunk itt nyugdíjasokat egyszerű „tweed” zakóban és háziasszonyokat csipkésblúzban is.
A pártvezető a kormány hazugságairól és trükkjeiről beszél, a történelem félreértelmezéséről, egy nemzetről, amelyet „vesztes néppé” fokoztak le és amelynek korábbi jelentőségét tagadják meg. Ennek véget kell vetni. Ígéri, hogy a gárda minden magyar ember érdekeit képviselni fogja: „Védekeznünk kell!”
Vona történelemtanár. Amióta katonai csapatát megalapította, azóta ez félelmet és rémületet kelt. Az ország problémáját a hajléktalanokkal és az 500 000 „cigánnyal” szemben, egy gárdista elgondolása alapján, a gümőbaktériumok (tuberkulózis) célirányos elterjesztésével lehet megoldani. Vona követői a hétvégéken olyan településeken és falvakban vonulnak fel, ahol különösen sok roma él. A felvonulásokon hazafias dalokat ordibálnak, de senki sem borul a rendbontók karjaiba.
Paul Lendvai, a magyar származású publicista véleménye alapján a gárda csak „a jéghegy csúcsa”. A szervezetnél sokkal veszélyesebb a társadalom politikai és ideológiai elkülönülése. „Az egyház” hallgat és az ellenzék a „kokettálást” gyakorolja.
Orbán Viktor, a FIDESZ (Fiatal Demokraták Szövetsége) elnöke ismét tanúbizonyságot tett jó taktikai alkalmazkodóképességéről. A jobboldali populista politikus már több alkalommal sürgette a szocialista miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc megbuktatását. Orbán, aki 1998 és 2002 között maga is miniszterelnök volt, erősen visszakívánkozik a hatalomba, és ennek érdekében nem válogat az eszközökben.
Tudja, hogy a jobboldali szélsőségesek ebben nagy segítségére lehetnek, hiszen a Jobbik-ot olyan aktivisták alkotják, akik 2006 nyár végén, a Gyurcsány kormány elleni demonstráció során, Budapesten elfoglalták a Magyar Televízió székházát, és utcai harcokba keveredtek a rendőrséggel.
Az ilyen provokációk ellenére, Orbán igyekszik jó kapcsolatba kerülni a jobboldali erőkkel. Pártja, a Fidesz, már több kerületben is együttműködik a Jobbik szervezettel. Március közepén közösen lépett fel a nyilvánosság előtt, az igen vitatott publicistával, Bayer Zsolttal. Ő volt az az újságíró, aki a jobboldali konzervatív Magyar Hírlapban kirohanást intézett a zsidó értelmiség ellen és éppen ő tartotta a Fidesz alapításának 20. évfordulóján az ünnepi megemlékező beszédet.
A Magyar Hírlap jó példája annak, milyen gyorsan képes a közhangulat megváltozni, még egy civilizált országban is. Néhány éve ez a napilap még liberális újságnak számított, mígnem a többszörös forint milliárdos, Széles Gábor, akinek célja a „nemzeti lélek” erősítése, át nem vette a lapot és igen szigorú tisztogatást nem vitt véghez a lapnál. Széles Gábor lapjának hangvétele – a kritikusok szerint – jelenleg valahol Streicher „Stürmerje” és az orosz „Pravda” között helyezkedik el.
A radikális jobboldal első számú ellensége a jelenlegi miniszterelnök, Gyurcsány, aki a Magyar Gárda gyűlöletének célpontja, és akit mindenáron meg kell „semmisíteni”. Gyurcsány viszont Vona Gábor Magyar Gárdáját nevezi „Magyarország szégyenfoltjának”. Jelenleg a Fővárosi Bíróság tárgyalja, hogy a Gárda működése egyáltalán megfelel-e az Alkotmányban foglaltaknak.
Egy a Gyurcsány szellemében meghozott bírói ítélet a magyar társadalmon erkölcsi elítélését jelentené, mivel ezek a „gulyásfasiszták” már messze nem a társadalom szélsőséges jobboldalán keresik támogatóikat, hanem népies jelszavaikkal már egészen hétköznapi polgárokat is megérintenek. A kirekesztés és a gyűlölet mára már „szalonképessé” vált a lakosság széles rétegeiben – állapítja meg Vásárhelyi Mária szociológus. Ennek legfőbb okát a politikusok helyezkedő magatartásában látja, miáltal lassan megszűnni látszik a mérsékelt és radikális jobboldal közötti különbség.
Kollégája, Tamás Pál kijelenti, hogy a magyar lakosságnak közel 20 százaléka támogatja a radikális jobboldal eszmevilágát. Sőt, egy közelmúltban végzett kutatás arra a következtetésre jutott, hogy megkérdezettek 30 százaléka – közülük feltűnően nagyarányú a 18 és 29 évesek száma – „politikai antiszemita”, beleértve a felsőfokú végzettségűeket is.
Mindeközben Vona Gábor prominens támogatókra is számíthat. Az ismert budapesti büntetőjogász, Morvai Krisztina, aki még röviddel ezelőtt Európai Uniós intézmények előtt lépett fel a nők jogai védelmében, újabban együtt mutatkozik Vona Gáborral. „Magyarország nem maradhat tovább a nyugat gyarmata” követelte a szőke jogásznő, „a gazdaság már jelenleg is a külföldiek kezén van. Miközben a gazdagok kerítésekkel védett, saját biztonsági zónákat építenek maguknak, az átlagpolgár állandó félelemben kénytelen élni. Ennek legfőbb oka maga a kormány és a cigánybűnözés”.
Szegeden is ugyanaz a téma: hazaszeretet, háború és haza. Táncolnak, énekelnek és ujjonganak. Emléktárgyárusok II. világháborús katonanótákat tartalmazó CD-ket és Hitler levelezőlapokat kínálnak. „Apánktól, a Führertől” mondja a standja mögött álló árus. Közvetlenül mellette, Hitler fóliába forrasztott „Mein Kampf”-ja kapható 5 800 forintért, ami kb. 20 Eurónak felel meg.
Itt egyáltalán nem holmi cenzúrázott kiadásról van szó, ez itt az eredeti változat, magyarázza büszkén az árus.
Marion Kraske
Képaláírás:
Nyilaskeresztesek találkozója Budapesten 1944-ben
Együttműködés a nácikkal
http://nol.hu/article-proxy/494900/ Cikk Ja...? Hogy ez másról szól? És Nagy Britanniában...? Na nem baj, ha már itt van...nem is tudom miért jutott eszembe...
Nekem rögtön Kolozsvár 1941-es "visszatérte" ugrik be: szépen fel volt a főtér díszitve lengtek a piros-fehér-zöld és a vörös, horogkeresztes zászlók, volt nagy "Éljen Horthy" és "Heil Hitler" transzparens is. Ha valaki elég ügyes, még képet is talál a google-val.
(persze nem volt korrekt a trianoni békeszerződés)
Hát peeeersze. A Spiegel és derék Népszabó lerántotta a leplet: dehogy akart itt bárki is a trianoni békediktátumra emlékezni, - hiszen az már teljesen elfelejtôdött, a kutya se emlékszik rá -, az éppen 88 évvel ezelôtti esemény csak ürügy volt a nácifasisztanyilas magyaroknak, hogy azt a szörnyű 88-ast emlegessék.
(A burzsoá sajtóval viszont semmi gond, a Felelôs Hazafi csak int és még a Times Online is visszamenôleg átírja a vele készített interjúját...)
Talán Dzsugasvili elvtárs jutott eszükbe, csak nem merik leírni ma sem a nevét? Inkább mást mondanak, mint a kisgyerek, aki azt hiszi, hogyha a szeme elé kapja a kezét és nem lát, el is kerüli a rossz látványt...:)
Én azt tudom pontosan, hogy - a Spiegel ideküldött riportere vagy tökhülye, vagy tisztességtelen, - a nol (és az mti) cikkírója esetében viszont nincs meg az elôbbi lehetôség. (:–(((
Rólam aztán igazán nem lehet azt mondani, hogy Fidesz-fan lennék, de ez a cikk tele van mocskos csúsztatásokkal és összemosásokkal.
Egyébként ki állapította azt meg, hogy a Jobbik aktivistái rohanták meg a TV székházat? Nekem futballhuligánoknak tűntek. Csak az egyetlen tényállításra (hazugságra) kérdeznék rá. Szóval?
csakhogy a Spiegel riportere NEM másutt járt a világban, HANEM éppen Szegedenről tudósított és NEM máskor tudósított Szegedről, HANEM éppen AKKOR, amikor a 88 évvel ezelőtti békediktátumra emlékeztek:
(szeged.hu) "Egész napos programmal emlékezik június 4-én, szerdán a Csongrád Megyei Önkormányzat a TRIANONI BÉKEDIKTÁTUM aláírásának 88. ÉVFORDULÓJÁRA. A megmaradás napi ünnepségen egy olyan díszes könyvet nyit meg Magyar Anna közgyűlési elnök, melybe bárki beleírhatja gondolatait, érzéseit az elmúlt 88 ESZTENDÔ feldolgozatlan történéseiről. Az újszegedi Rendezvényházban már június 3-án megkezdődik az emlékezés a Magyar Örökség-díjas Bánffy György estjével. Másnap, június 4-én délelőtt kerül sor Vincze Gábor történész „Trianonról tabuk nélkül" című középiskolásoknak szóló előadására. 16 óra 30 perckor, pontosan 88 ÉVVEL azt követően, hogy a magyar delegáció aláírta a Magyarországra kényszerített békediktátumot, kezdődik a Rendezvényház kertjében a Gál Imre csíkszeredai székely fafaragó által készített kopjafa szentelése. A kopjafaállításkor beszédet mond dr. Zakar Péter történész, a Csongrád Megyei Közgyűlés alelnöke és Kubatov Gábor országgyűlési képviselő. A kopjafát felszenteli Kiss-Rigó László, Szeged-csanádi megyéspüspök végzi. Az emlékezők összesen 88 SZÁL GYERTYÁT helyeznek el a kopjafa lábánál."
Na, ez a helyi eseménysorozat cseppet sem zavarta a Spiegel helyszínre küldött riporterét, neki a 88-ról egyből Hitler jutott az eszébe és ezt meg is írta szépen - a nol (és a balos olvtársak) legnagyobb megelégedésére. És máris mehet a "holland program": retteges van boeven. (:–(((
"A magyar magánhangzókat és mássalhangzókat jelölô 40 kisbetű hagyományos állománya és sora (a magyar ábécé): a, á, b, c, cs, d, dz, dzs, e, é, f, g, gy, h... ... A magyar nagybetűk sorrendje ugyanaz, az alakjuk a következô: A, Á, B, C, Cs, D, Dz, Dzs, E, É, F, G, Gy, H..." (A magyar helyesírás szabályai, 10. pont)
Szóval, a "h" ("H") a 14. (tizennegyedik) betű, a 8. betű pedig a "dzs" ("Dzs").
Ezt már a topic elején is megírta egy olvtárs, de ez akkor sem csökkentette egyes olvtársak rettegési kedvét.
Az pedig, hogy a magyarok Szegeden (és még más városokban is) a 88 évvel ezelôtti békediktátumra emlékeztek, fel sem tűnt a Spiegel kiküldött riporterének, aki szerint a 88 csakis Hitlerre utalhat. (:–(((
1.) A "kongresszusos" felvetés itt nem érv, hanem off. De ha nem lenne off, akkor sem lenne jó érvelés velem szemben - ld. az illetô topicban a (44)-es beírásomat. 2.) A vitában az érvelést nem helyettesítheted az ellenfél sértegetésével. Ha ezt teszed, magad bizonyítod, hogy nincsenek érveid.
