Erkölcstelen és igazságtalan az egyházi iskolák kiegészítő állami támogatása!
Olvashattad Pixy hozzászólásában, hogy így is több állami támogatást kapnak a felekezeti iskolák, mint az önkormányzatiak. Milyen morális alapja lehet szerinted egy felekezeti iskolának, hogy több pénzt követeljen a diákjai után, mint amennyit az önkormányzati iskolákba járó gyerekek után kapnak azok az iskolák?
Úgy kellene ezt csinálni, akkor lenne igazságos és tisztességes, ha a felekezeti iskolák az alapítványi iskolákkal kerülnének egy tekintet alá, vagyis kapják a fejkvótát a gyerekek után, és a többi szükséges pénzt a működtető intézmény (alapítvány vagy felekezet) állja. Ezek forrása lehet a szülők által befizetett tandíj, pályázati pénzek, ha van művészeti oktatás, akkor az azért járó külön pénz stb.
Érdemes lehet bővebben is átolvasni, hogy a két oldal (egyház és kormány - Polónyi István sem teljesen független elemző itt) milyen véleményeket ütköztet ebben a témában:
Papp Kornél - Az egyházi közoktatás finanszírozása
Érdekes és jellemző is egyben, hogy a kiegészítő támogatás megszületésével kapcsolatban a kormányoldali elemzők és hozzászólók szeretnek megfeledkezni egy alkotmánybírósági határozatról (és csak Horn Gyulát hibáztatják így utólag is, hogy olyan szerződést kötött az Apostoli Szentszékkel, amilyet):
(Papp Kornél fenti írásából idézve)
###
A kiegészítő támogatás rendszere az Alkotmánybíróság 1997. április 25-i állásfoglalása nyomán valamint a Kormány és az Apostoli Szentszék között megkötött megállapodás alapján jött létre, tehát alkotmányos és nemzetközi garanciák is biztosítják. A 22/1997. (IV. 25.) AB-határozat szerint
„a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (...) alkalmazásánál alkotmányos követelmény, hogy az állam vagy a helyi önkormányzat az egyházi jogi személyek által fenntartott közoktatási intézmények muködéséhez a hasonló állami és önkormányzati intézményekével azonos mértéku költségvetési támogatáson kívül olyan arányú kiegészíto anyagi támogatást nyújtson, amilyen arányban ezek az intézmények állami vagy önkormányzati feladatokat vállaltak át.“
De azt viszont koteles vagy ,mert az ugyanolyan mindenki szamara elerheto szolgaltatas az allam reszerol,mint a rendorseg, tuzoltosag, kozutak stb.Ez az allami alapellatasok koze tartozik aminek minden allapolgar szamara elerhetonek kell lennie. A felekezeti oktatas nem ilyen dolog az allam reszerol az maganugy.
Mivel a kozoktatas az kotelezo ehhez az allamnak a kotelezo reszt kotelezo ingyen biztositani, de nem az egyhazi oktatast ingyen. Ja es ez nem kivansagmusor.Az allam eloirja a kotelezo oktatast ehhez biztositja az ingyenes allami oktatast es ezzel feladatat teljesitette a tobbit fizesd meg te.
Az egyházifenntartású iskolákban ugyanazt tanítják, kicsit többet, kicsit jobban
1. Nem ugyanazt tanítják
2. Nem többet, hanem mást
3. Van ahol jobban, van ahol rosszabul
És egyáltalán: mi az, hogy "egyházi fenntartású"? A felekezeti iskolákat teljes egészében a költségvetésből finanszírozzák, ezért több pénzt kapnak, mint az önkormányzati iskolák. Az adott felekezet egyetlen forinttal sem vesz részt a felekezeti iskola fenntartásában, sőt, nem ritka, hogy oktatással nem foglalkozó egyházi személyek is az iskola bérlistájáról húznak jövedelmet, amolyan bújatott káderként.
Azert nekem is vannak infoim van a csaladban pedagogus, de amugy engem nem erdekel, en nem mennek el egyhazi iskolaba tanitani, se gyerekemet ,unokamat nem adnam szoknyas ferfiak keze ala.
Es bizony en sokkal radikalisabb vagyok ebben mert egy kanyi penzt se adnek az egyhazi iskolaknak, aki ide akarja jaratni a gyereket az fizessen tandijat,oszt kesz ,mert az allam nem koteles az ingyenes egyhazi iskolai oktatast biztositani ,csak a mindenki szamara elerheto ingyenes allami oktatast alap es kozepszinten aki meg parokialis, vagy magan iskolaba akarja jaratni a csemetejet,fizessen erte.
Hát az a helyzet, hogy a levegő különböző gázok keveréke, és emiatt nincs képlete, csak a benne lévő gázoknak külön-külön.:-)) 78 % N2, 21 % O2, és 1 % egyéb gáz (H20, C02, nemesgázok stb.)
"Az ÁSZ feltárta, hogy a 2005-2006-ban az egyházak számára megállapított közoktatási kiegészítő támogatás összege nem felelt meg az egyházfinanszírozási törvény előírásainak, az államháztartás működési rendjéről szóló kormányrendeletben előírtaknak, valamint az éves költségvetési törvények végrehajtásáról szóló törvények indoklásában foglaltaknak.
A számvevők álláspontja szerint ez csaknem 2,7 milliárd forint elmaradt állami támogatást jelent.
E kérdésben véleménykülönbség maradt fenn az ÁSZ hatályos jogszabályokon alapuló álláspontja és a jogszabályoktól eltérő értelmezést alkalmazó kormányzati álláspont között – áll a vizsgálat összegzésében.
(...)
A számvevőszék azt is javasolja a kormánynak, hogy intézkedjen az egyházi kiegészítő támogatás jogszabályoknak megfelelő megállapításáról."
Idehozok Oláh György Nobel-díjas kémikus visszaemlékezéséből egy részletet, gondolkozz el rajta:
"Mikor középiskolába jártam, nem igen érdekeltek a természettudományok, se a fizika, se a kémia. Annál inkább érdekelt a történelem, a művészetek, a nyelvek, később pedig a filozófia. A budapesti Piarista Gimnáziumba jártam, nyolc évig tanultuk a latint. Latinul olvastuk a klasszikusokat. Ez persze egy tizennégy-tizenöt éves kamasznak nem olyan nagy élmény, ma sokkal jobban tudnám értékelni. Viszont így visszatekintve azt gondolom, hogy egész életemben hasznos volt az a jó humanista alapműveltség, amit akkor kaptam. Kémiatanáromra sajnos nem emlékszem.
A fizikatanárunkra viszont jól emlékszem, Öveges József volt. Egy 15-10 éves fiúnak sok mindenen jár az esze, és nem hiszem, hogy ezek között a fizika olyan nagyon fontos helyet foglalna el. De Öveges József érdeklődést tudott kelteni. Piarista pap volt, mindig keménykalapban jött be az órára. Belépett az ajtón, megállt a katedrán, levette a kalapot a fejéről, és egy laza mozdulattal a tanterem sarkában álló fogasra dobta. Lehet, hogy mindig csak szerencséje volt. de az is lehet, hogy ehhez alapvető fizikai ismeretek voltak ehhez szükségesek, nem tudom, de a kalap százból kilencvenszer fönt maradt a fogason. Ki az, aki nem figyel egy ilyen indítás után?"
Az egyházi oktatás meg jelenleg úgy néz ki, hogy iskolánként három pap terrorizál harminc kenyerét féltő perdagógust, és a múlt század harmincas éveinek nótáját fújja háromszáz szerencsétlen gyereknek, akiket a település vezetése feláldozott saját képmutatása oltárán...
Végre egy tiszta, nyugodt, a nyilvánvaló személyes élettapasztalatok talaján megfontoltan álló, mindenfajta előítélettől és túlzó általánosítástól teljességgel mentes hiperkorrekt hang - az igazság türelmetlen, megalkuvás nélküli kinyilatkoztatása...
Ha egyből irodalmi munkásság részének tekintjük, akkor szerencsére kurvára nem is kell vizsgálni, hogy mennyi köze van a valósághoz.
"Polónyi István korábbi tanulmánya szerint sérti a szektorsemleges finanszírozás alkotmányos elvét az egyházi iskolák kiegészítő állami támogatása. A közgazdász rámutat, hogy a kiegészítő normatíva bevezetésével az egyházi intézmények váltak a közoktatás legbiztonságosabban finanszírozott intézményeivé, miután működésüket teljes egészében a költségvetés fizeti. Minden más fenntartó a saját forrásaiból kénytelen hozzájárulni az intézményei működéséhez.
Az alapvető közgazdasági probléma Polónyi szerint az, hogy miközben az önkormányzati és nem egyházi magánfenntartók saját támogatásukat csak kockázatokkal és gazdasági kényszerekkel tudják előteremteni – ami azért több-kevesebb racionalitásra kényszeríti az iskolafenntartókat -, aközben az egyházak bármikor, bármilyen méretű intézménnyel bejelentkezhetnek teljes állami finanszírozásra"
A középső lányom egy vidéki városban tanított angolt. Mindekettő önkormányzati volt, de az elsőben pocsék volt a fegyelem, és emiatt a légkör is és nem lehetett jól tanítani, a gyerekek nem voltak motiváltak.
A másikban a szülők nagyon odafigyeltek a gyerekeikre, ambicionálták hogy a gyerekek jól tanuljanak, együttműködtek a tanárokkal, sokkal jobb volt a légkör és jobb eredményeket lehetett elérni a nebulókkal.
