OK, ebben igazad van. Akkor nézzük másképp: aztat mondja ugye a hatályos Btk, hogy:
Az elkobzás
77. § (1) El kell kobozni azt a dolgot,
a) amelyet a bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak, vagy arra szántak,
b) amelynek birtoklása a közbiztonságot veszélyezteti, vagy jogszabályba ütközik,
c) amely bűncselekmény elkövetése útján jött létre,
d) amelyre a bűncselekményt elkövették.
(2) El kell kobozni azt a sajtóterméket, amelyben a bűncselekmény megvalósul.
(3) Az (1) bekezdés a) és d) pontja esetében az elkobzást nem lehet elrendelni, ha a dolog nem az elkövető tulajdona, kivéve, ha a tulajdonos az elkövetésről előzetesen tudott, feltéve, hogy az elkobzás mellőzését nemzetközi jogi kötelezettség nem zárja ki.
(4) Az elkobzást akkor is el kell rendelni, ha az elkövető gyermekkor vagy kóros elmeállapot miatt nem büntethető, vagy ha az elkövetőt megrovásban részesítették.
(5) Nincs helye elkobzásnak a cselekmény büntethetőségének elévülésére megállapított idő, de legalább öt év elteltével.
(6) Nem lehet elrendelni annak a dolognak az elkobzását, amelyre a vagyonelkobzás kiterjed.
(7) Az elkobzott dolog tulajdonjoga törvény eltérő rendelkezése hiányában az államra száll.
77/A. § (1) A 77. § (1) bekezdésének a) és d) pontjában meghatározott esetben az elkobzás kivételesen mellőzhető, ha az elkövetőre vagy a tulajdonosra a bűncselekmény súlyával arányban nem álló, méltánytalan hátrányt jelentene, feltéve, hogy az elkobzás mellőzését nemzetközi jogi kötelezettség nem zárja ki.
(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha az elkövető a bűncselekményt bűnszervezetben követte el.
Ez alapján kérlek a környezetkárosító tevékenységet végző üzemet, műhelyt, vállalkozást akármit simán és csont nélkül el kell kobozni. (vita csak akkor lehet a 77§/A/1 alapján, ha a műhely/üzem alapvetően nem környezetkárosító, csak véletlen vagy gondatlan hiba okozott egyszer ilyen kárt. Mert ha a cég alapvetően így működött, arra már megáll a 2. pont.)
Valamilyen ok miatt a magyar bíróságok csak a pájinkafőző apparátot meg a BKV bérlet kinyomtatására való nyomtatót kobozzák el szivesen, pedig egy környezetkárosító üzemet kifejezetten el kellene, függetlenül a tulajdoni viszonyoktól. Ahogy az se érdekelné a bírót, ha én kölcsön-rézüsttel buknék meg, majd a kölcsönadó verje le rajtam a tőlem elkobzott üstje árát...
Ez az elkobzásos dolog működőképes lenne, a tulajdonos személyétől függetlenül indulhatna eljárás a zingatlan megterheléséért és esetleg később az elkobzásáért - de a jelenlegi eljárásrend ezt nem teszi lehetővé.
Hmmm... nem egészen... az a személyi felelősség kérdésköre, ami még bonyolultabb. Környezetkárosítást akár magánszemélyként, otthon is elkövethecc - például illegálisan ólomakkumulátorokat szedel szét -, míg egy vállalkozás esetében a zalkalmazottak munkaköri leírásán köll végigmenni... Nna, de ez meg ugyebár nem a cég vagyona, hanem egy magánszemélyről van szó...
Szóval, amíg eljut a vizsgálat, hogy Kovács Edömér bűnös vétkessége míján esett meg a környezetkárosítás, addig ő szépen elvélik papéron a feleségétől, és nem marad neki se vagyona... a cég meg bérelte a telephelyet, itt sincsen végrehajtható vagyontárgy...
Világos, csakhogy ha nincs végrehajtható vagyonod, nincs kin behajtani a bírságot. Ez benne a szépség... Ezért alakulnak gombamódra a vagyontalan cégek, mer'ha valamin megbuknak, legfőjjebb a jegyzett tőke vész el - bár rencerint még asse -, minden más megmarad a tulajnak - másnap már szép új céggel folytathattya... lényegében egy cégalapításnyi összeget bukott el ténylegesen.
Javíts ki, ha másképp tudod, de szerintem a környezetkárosítás eddig is Btk volt, és bűncselekmény elkövetője -függetlenül a cégétől, annak társasági formájától - teljes vagyonával felel az elkövetett bűncselekmény kapcsán. Tehát, ha koma elkövette a Btk-ba nevesített dolgot, és volt ingatlan a birtokában, nyugodtan rá lehetett tenni a jelzálogjogot, elidegenítési tilalmat...
Olyannyira kidolgozatlan, hogy ehhez a közigazgatási eljárásrendet is meg köllene változtatni, ugyanis eljárás csak jogalany ellen indítható, és ha vannak jogtárgyai - ingatlan, járműpark, miegymás - abból esetleg kielégíthető a követelés. Az ám, de teszem azt, ha egy kénsavgyártó-üzem mongyuk egy luxemburgi lízingcég tulajdonában van, és a magyar bérlő szennyezi a környezetet - vajon mit tehet a 6óság?
Szóval az, hogy béjelentenek illen intézkedést, annak még kommunikácijós ereje sincs, hiszen a menedzsment eccerűen áccervezi a céget, mire hatályba lép a törvény...
biztosan igazad van, ezek szerint még nem kellően kidolgozott a törvény, én csak azért tettem be, mert már olyan érzésem volt itt a topicban, hogy a környzetvédelem ügyében nem törpénik semmi; pedig hány utat téryítenek el, nem engedik megépíteni az autópályákatt, az mo soha nem épülhet fel, mert a környezetvédők akadályozzák
Nyakig beásni a galvániszapba, vagy a szemétbe, vagy akármibe, amit az országra piszkított, és ha kinyökögte, hogy hol a lé, amivel rendbe lehet tenni a dolgot, akkor
Hmmm... miért ne menekülhetnének? Ha eredeti formájában átmegy ez a törvényjavaslat, majd kiviszik a zingatlanokat egy vagyonkezelő cégbe, és attól bérelik - ahogy pölö a bankok a székházaikat - oszt' magát a környezetszennyezést elkövető cégekből csak egy üres héj marad...
Egyetlen megóddás létezik, ha a környezetszennyezés megállapítását magához az ingatlanhoz - székhely, telephely - kötik, függetlenül a tulajdonosok és a zeffektív tevékenységet végzők vállakozásaitól. Egy vállalkozás jogalanyisága a mai világban már semmit nem jelent, mer' egy nap alatt lehet új céget gründónni... annyi csak a nehésség, ha a zúj cég telepengedélyével elszöszőnnek a 6óságok.
Ez megin afféle ungarische láccatintézkedés... eccerűbb kijáccani, mint betartani...
