Én igy készítettem: 20L esetén 2csomag élesztő, 10-13C-on erjesztés, végén diacetil pihentetés 1-2 nap 16-18C-on.Ezután következik a lágerezés, és ezt követően palackozol.Vagy lepalackozod és 13-15C-on hagyod pár napig (pille flakonba teszel egy adagot, és érzed a nyomást), majd ezután végzed az ászokolást 1-3C-on, 4-6 hétig. Működött mindkét eljárás,az utóbbinál több az üledék az üveg alján.Hasznos lehet :lager method gugli a barátunk.
Egy kérdés:láger sört palackozás után, ugyanúgy szobahőn kell tárolni egy hétig vagy az élesztőnek optimámális hőmérsékleten, hogy a szénsav kialakuljon?
Primer oldalon megy a hűtővíz, szekunder oldalon a hűtendő folyadék (sörlé). Ellenáramban kell használni. Tehát ha a primer oldalon "alul" megy be a hideg víz, akkor a szekunder oldalon "felül" kell bevezetni a hűtendő levet.
Engem nagyon érdekelne. Mert most fel kell állnom, kb. 8 métert sétálnom és még csapolnom is kell. Egy gombnyomás még egyszerűbb lenne. De csak ha ingyen van.
Szeretnék létrehozni egy sörrel kapcsolatos vállalkozást ami lehetővé tenné, hogy otthon könnyedén elérje mindenki a kedvenc sörét egy gombnyomásnyira. Mit gondoltok itthon vevők lennének erre az emberek? lenne rá kereslet?
Üdvözletem ,beszereztem a lemezes hőcserélőmet viszont látom ,hogy van rajt egy jelölés melyik a primer melyik a szekunder oldal. Valaki segítene abban ,hogy mi a különbség ? Az eszköz felépítéséből adódóan nem egészen világos ez, számomra illetve különféle robbantott ábrákon se láttam azt hogy primer vagy szekunder oldal lenne.
Természetesen lehet vele erjeszteni de ez nem sör élesztő . Az olaszoknál az élesztő megnevezése. Itthon is elérhető ,caputo, vagy stagioni . Ezt általában pizzához használják. Úgy tudom a szárított és tömb élesztő közötti .Hosszan nem tárolható.
50 litereket szoktam főzni, eddig mindig rendeltem olasztól az alapanyagot. Most viszont csinálok saját malátát, baráttól szerzek komlót, valamint ez az élesztő jópárszor olcsóbb mint olasznál. Így a kész söröm előállítási ára kb 5x lesz kevesebb. Kivácsi is vagyok milyen lesz ezekkel a hozzávalókkal. Viszont annyi fajta élesztővel találkoztam már a neten, hogy inkább biztosra akartam menni és rákérdeztem.
Én is gondolkodtam a lemezes hőcserélőben, de pont a tisztítás miatt nem az mellett döntöttem.
Helyette maradtam a spirálnál, és a vizet forgatom. Egy vödörből 12Vos kis (kínai) szivatttyúval hajtom a vizet a spirálba , majd a meleg vizet egy (havertól kapott) gépjármű hűtön lehűtöm. Az autó hűtőventillátor is 12V-os. 20 liter sörlé 1 vödör vízzel 50 perc alatt lehozható 25°C-ra.
Sörfőzés , "Harminc perces ipa". Többször találkoztam a forralás nélküli eljárással de valahogy nem bíztam benne. Most viszont készült egy 12L kísérlet.Recept nem saját , kicsit módosítottam . Maláták: 950gr maris otter,330gr rozs, 130 gr munich,50gr búza,120gr búza pehely, 55gr zab pehely,100gr árpa pehely, 55gr cara munich III. Komlók:15gr amarillo 30 perc, 10gr nelson sauvin 15 perc,100gr malto dextrin 10 perc (komlótea ként),25gr nelson,20gr mosaic cyro, 3 nap hideg komló. Cefrézés 67C on kb. 40 perc. Szűrés , máslás 75C-on, majd ezen a hőfokon 30 perc. 38C-on élesztőzés 4gr voss kveikkel . Erjesztés 38C-on , 24 óra alatt le is ment 1.014-re. 12L , OG 1.040 készült ,ebből a végén kb. 10l került keg-be.Egy kellemesen illatos ,könnyen iható beszélgetős sör lett ,keserű de nem kaparó.Főzés ideje, mosogatással , pakolással együtt ,kb. 3,5 óra.
Gondolkodtam rajta amit irtál és igazat kell ,hogy adjak. Annak idején az alu kuktafazékra is rámondták ,hogy alzheimer kórt kapsz tőle pedig ha nem vakargatod az oxidréteget, az igen stabil anyag. Viszont van egy kis félreértés ,ugyanis a helyzet az ,hogy ha lehet akkor már csak elvi okok miatt sem választom a kinai termékeket, nem fizetem az iparukat. Persze tudom ,hogy gyakorlatilag majdnem minden cég ott gyártat aztán ráragasztják a márkát de úgy gondolom, ez a túlzott függés koránt sem egészséges. Úgy érzem maradok a korábban kinézett Swep hőcserélőnél.
Az emberek többsége a munkahelyén hagyja a bürokráciát (GMP, HACCP, stb.). Ha ennyire ragaszkodsz a dokumentációhoz, akkor nem neked való az otthoni főzés. Akár sör, akár pálinka, akár étel...
A sörfőző boltos lemezes hőcserélővel az a problémám ,hogy még egy gyártói megnevezése sincsen most egy fűtéstechnikai boltban beszerezhető hőcserélőre én is rá tudok ragasztani egy matricát ,hogy SŐRHŐCSERÉLŐ. A szétszedhetőségről meg annyit ,hogy sokat keresgéltem és azt tapasztaltam ,hogy csak nagy méretű hőcserélőket lehet szétszedni egészen pontosan nem is találtam olyat sem az alfa laval sem más gyártónál ahol ne lehetett volna a termékeiket szétszedni sőt még bővíteni is további lemezek beiktatásával amiből meg több félét is csinálnak annak függvényében mire lesz használva pl láttam hogy ahol jelen lehet a szennyeződés kevésbé bordázott lemezeket ajánlanak viszont ez a teljesítmény rovására megy. A tisztítás problematikájának megoldását én személy szerint mindenképpen egy szűrő beépítésével fogom kezdeni ,keresek valami olyan kivitelűt ami-nél alapból tartálya aljára ülepszik le az esetleges komlómaradvány. E téren talán akkor járnák a legjobban ha egy sima szűrőhöz egy csap szifont gyártanák melóhelyen fusiba ((mivel orvostechnikai eszköz alkatrészeit is gyártjuk bőven van megfelelő minőségű rozsdamentes acél )) de valószínűleg erre nem lesz idő hiánya miatt lehetőségem. Visszatérve a hőcserélőre külföldi webáruházakban is csak ilen neve nincs visszakövethetetlen kinai hőcserélővel találkoztam.
Lemezes nagy kérdése a tisztítás ,ha ezt megtudod oldani akkor ez a legjobb. Vásárlás esetén inkább sörfőző bolt mint ,fűtéstechnika.És ismert márka.Alfa Laval a csúcs de az ára is. Cserébe viszont szétszedhető, lúgozható, savazható.De hogy kis teljesítményű van e, az passz.Réz spirálomat szeretném én is lecserélni de nem látom igazi megoldást.Így marad a régi egyenlőre.
Üdvözletem hosszú kihagyás után újra nekiesek a ""főzicskőlésnek"" viszont előtte gondoltam ,hogy beszerzek egy lemezes hőcserélőt. ((a hideg vizes palackos megoldás habár működött nem győzött meg, a klasszikus spirálcső meg nem sokkal olcsóbb mind a hőcserélő, a csőben egy másik van kivitelűre gondolok.)) A kérdésem az volna aki használ ilyet az milyet szerzett be. Megmondom őszintén az olasz boltban látható noname kínai cuccal kapcsolatban amiről semmilyen gyártói tanúsítvány dokumentum nem érhető el nem bízok. A gépészboltokban amik elsődlegesen pl napkollektorokhoz árulnak meg nem találok infót ,hogy ilyen célra használta volna e valaki. Pl a swep E5T hőcserélő anyagában forrasztásban gyártásában megfelel az élelmiszeripari használatnak ,irják a weboldalukon a fórövízes használatot, de más élelmiszeripari felhasználhatóságot nem találtam neten. Az alfa laval nál meg úgy láttam csak ipari méretűben gondolkodnak, kérjek árajánlatot ha szeretnék valamit. Bármi infója van a tisztelt fórumtársaknak ne tartsák magukban köszönöm.
