legyen is pozitív diszkrimináció: a tolókocsisnak építsünk lejtős rámpákat az aluljáróba, kismamákat engedjük leülni, vakokat kerüljük ki..... legyünk tekintettel a járművekre való felszállásnál a gyerekekre, öregekre....
figyelj: nemzeti identitás és hazaszeretet nem attól van, hogy lépten-nyomon szívemre tett kézzel, elkönnyesült szemmel ki akarok lökni a nemzetből olyanokat, akik - bármilyen téren - másként gondolkoznak valamiről.
rossz nemzeti identitás az, amelyik nem integrálni akar, hanem kirekeszteni.
amikor óvodáskorú voltam, és apám harisnyát kötött otthon, a Benedek Elek-féle Magyar mese- és mondavilágból olvasott nekem. és, bár talán ezer okom lett volna innen elmenni, a magyar mondák, a magyar nyelv, a táj, a másokkal való közös (soxor mostoha) sors soha, egy percre nem engedte azt, hogy akárcsak megforduljon a fejemben az, hogy másutt jobb lenne élni. Na most ezt nem lehet kifejezni egy akár malomkeréknyi kokárdával sem. Pláne, ha ezt mások ellen tűzik fel.
Én is közvetlen környezetemre hivatkoztam, a szemmel látható, társadalmi jelenségek mellett.
Egyre rosszabb!
Márcsak ilyenné sikerült a "rendszerváltás". Jólkeresőknek (majdnem)ingyen ebéd és egyéb luxusszolgáltatás. Az egyre szaporodó mukanélkülinek pedig egy rongymatrac az alúljárókban.
>Semmiféle? Hogy mondhatsz ilyent! Hát a "pozitív diszkrimináció" szerinted is teljesen felesleges, a mellérendelt anyagi juttatásokkal együtt? Hogy mikre nem derül fény!<
Ez bizony így van. Én nagyon ellenezném a pozitív diszkriminációt - ha lenne. De nincs.