Keresés

Részletes keresés

Nicsinyo Creative Commons License 2008.10.16 0 0 113
Igen. Ezt màr én is észrevettem, hogy honnan eredhet az a mondàs, hogy:
" bekötötték a fejét". Még nem olyan régen is a menyasszonyi fàtyol utàn "menyecske" kendôt kötött az ifju asszony, melynek késöbb szine a korral vàltozott, de halàlàig megmaradt.
Szerény véleményem szerint iszlàm területeken ellesték ezt a szokàst (még a régi idökben), lényegét azonban nem értve, màt a kislànyoknak is elrendelték a kendö, lepel hordàsàt. (többé kevésbé eltulozva: az egész testet beboritva, némely helyeken)
Előzmény: mociga (111)
mociga Creative Commons License 2008.10.15 0 0 112
sum  c.1290, "quantity or amount of money," from Anglo-Fr. and O.Fr. summe (13c.), from L. summa "total number, whole, essence, gist," noun use of fem. of summus "highest," from PIE *sup-mos-, from base *uper "over" (see super-). The sense development from "highest" to "total number" is probably via the Roman custom of adding up a stack of figures from the bottom and writing the sum at the top, rather than at the bottom as we do now (cf. the bottom line). Meaning "total number of anything" is recorded from c.1374. Meaning "essence of a writing or speech" also is attested from c.1374. The verb is attested from c.1300; meaning "briefly state the substance of" (now usually with up) is first recorded 1621. Sum-total is attested from c.1395, from M.L. summa totalis.

 

 

summa cum laude  1900, from L., lit. "with highest praise."

 

 

1. 

Mind az egész földnek pedig egy nyelve és egyféle beszéde vala.

2. 

És lőn mikor kelet felől elindultak vala, Sineár földén egy síkságot találának és ott letelepedének.

3. 

És mondának egymásnak: Jertek, vessünk téglát és égessük ki jól; és lőn nékik a tégla kő gyanánt, a szurok pedig ragasztó gyanánt.

4. 

És mondának: Jertek, építsünk magunknak várost és tornyot, melynek teteje az eget érje, és szerezzünk magunknak nevet, hogy el ne széledjünk az egész földnek színén.

5. 

Az Úr pedig leszálla, hogy lássa a várost és a tornyot, melyet építenek vala az emberek fiai.

6. 

És monda az Úr: Ímé e nép egy, s az egésznek egy a nyelve, és munkájának ez a kezdete; és bizony semmi sem gátolja, hogy véghez ne vigyenek mindent, a mit elgondolnak magukban.

7. 

Nosza szálljunk alá, és zavarjuk ott össze nyelvöket, hogy meg ne értsék egymás beszédét.

8. 

És elszéleszté őket onnan az Úr az egész földnek színére; és megszűnének építeni a várost.

9. 

Ezért nevezék annak nevét Bábelnek; mert ott zavará össze az Úr az egész föld nyelvét, és onnan széleszté el őket az Úr az egész földnek színére.

 

 

 

Előzmény: Nicsinyo (110)
mociga Creative Commons License 2008.10.15 0 0 111

Örülök, hogy hála másnak... megláttam ezt a kis affért itt Kedves Afrikaans!

 

Mondok két magyar kifejezést (a nyelv biz emlékszik, emlékszik - még olyan dolgokra is, melyet semmilyen írás nem rögzített):

 

Az is lehet, hogy ismétlés, hisz nem olvasztottam vissza.....

hajadon

bekötik (-kötötték) a fejét....

Csak azt nem értem mi magyarok ezt miért nem értjük alapból?

 

Aki nem dühidóta az szerintem értheti, milyen ősi jelölőszokás volt ez.

S mily könnyű volt betartani az ősi törvényt: Ne kívánd felebarátod feleségét......

A hajadonokra meg lehetett hajtani...... Hajrá!!! Eladó sorban van..... :-))))))))))))))

Előzmény: Afrikaans8 (109)
Nicsinyo Creative Commons License 2008.10.15 0 0 110
Sziasztok!

Szerintetek mit keres az a szo, hogy "Sumeru" a buddhista tanitàsokban (ahol egy hegynek a neve és a vilàg közepének van tartva, s az indiai hagyomànyokbol vették àt) ?
Véletlen ? Kinek van ötlete?
Afrikaans8 Creative Commons License 2008.09.12 0 0 109
Nem uszított gyűlöletre a sumerológus régésznő

 

2006. nov. 3.

 

Felmentették a vallási gyűlöletre uszítás vádja alól azt a 92 éves török régésznőt, aki a fejkendőnek az ősi sumér civilizációban való viseléséről írt. A régésznő könyvében azt állította, hogy a fejkendőt először azok a sumér nők viselték, akik templomokban avatták be a fiatalokat a szexuális élet rejtelmeibe.

 

Felmentették a vallási gyűlöletre uszítás és a muszlimok érzelmeinek megsértése vádja alól szerdán Isztambulban azt 92 éves, neves török régésznőt, aki tudományos munkáiban a fejkendőnek az ősi sumér civilizációban való viseléséről írt. Muazzez Ilmiye Cig a sumérokról írt könyvében azt állította, hogy a kendőt, amelynek viselése napjainkban megosztja a török társadalmat, először azok a sumér nők viselték, akik templomokban avatták be a fiatalokat a szexuális élet rejtelmeibe.

 

Muazzez Ilmiye Cig az időszámításunk előtti IV. évezred sumér kultúrájának szaktekintélye. Tavaly megjelent könyvében azt állította, hogy a kendőt, amelynek viselése napjainkban megosztja a török társadalmat, először olyan "közönséges" sumér nők viselték, akik templomokban avatták be a fiatalokat a szexuális élet rejtelmeibe, ám nem voltak prostituáltak. Cig kijelentései felháborították a törökországi konzervatív iszlám köröket. Egy izmiri ügyvéd feljelentése nyomán az ügyészség eljárást kezdeményezett a régész és kiadója ellen a török büntető-törvénykönyv egyik cikkelye alapján, amely bünteti "a faji és vallási gyűlöletre irányuló uszítást". Az írónőt és Ismet Ögütücüt, a kiadót akár három évi börtönre is ítélhették volna e cikkely alapján.

A régésznő a még egy óráig sem tartó szerdai tárgyaláson visszautasította a vádakat. "A tudománnyal foglalkozom. Soha nem sértettem meg senkit, és nem szítottam gyűlöletet. Ellenkezőleg, célom összehozni az embereket" - jelentette ki a tudós, akinek védelmére 15 ügyvéd fogott össze. A bíróság kimondta, hogy az írónő nem követette el azokat a bűncselekményeket, amelyeket felhoztak ellene.

Az ő pere már a sokadik olyan eset az európai uniós tagságra pályázó Törökországban, amelyben értelmiségieket citáltak bíróság elé a konzervatív törökök által érinthetetlennek tartott koncepciók megsértésének vádjával. Bűncselekménynek számít például a török identitás megsértése. Az EU éppen e cikkely miatt bírálja leginkább Ankarát, de a szólásszabadságot korlátozó más részek miatt is.

 

November 8-án esedékes annak a minden évben kiadandó uniós jelentésnek a nyilvánosságra hozatala, amelyben értékelik Törökország felkészülését a majdani tagságra. Várható, hogy a jobbközép török kormány ebben újabb bírálatokat kap a szólásszabadság megsértéséért.

Sagarakti-Surias Creative Commons License 2008.08.19 0 0 108
A kereskedelmi kapcsolatok lehetősége a motívum párhuzamos előfordulása szempontjából kizárható, hiszen a Narmer-paletta serpopardokat fékező emberalakjainak feje egyértelműen egyiptomi jellegű, a későbbi egyiptomi ábrázolások pontos előképe. Ez az arcábrázolás ismeretlen volt a szumíroknál.
Előzmény: Sagarakti-Surias (76)
Sagarakti-Surias Creative Commons License 2008.08.10 0 0 107
A vidék ma
Előzmény: Sagarakti-Surias (90)
Sagarakti-Surias Creative Commons License 2008.08.10 0 0 106
Az uri zikkuratu rekonstrukciója
Sagarakti-Surias Creative Commons License 2008.08.10 0 0 105
A dél-mezopotámiai mocsárvidék
Előzmény: Sagarakti-Surias (93)
Sagarakti-Surias Creative Commons License 2008.08.10 0 0 104

Egy másik fehér mészkő henger és lenyomata az Uruk-kor végéről

 

Louvre, Párizs

Sagarakti-Surias Creative Commons License 2008.08.10 0 0 103

Fehér mészkőből készült ószumír pecséthenger és lenyomata az Uruk-korszakból

 

Kr. e. kb. 4100–3250

 

Louvre, Párizs

Előzmény: Sagarakti-Surias (88)
Sagarakti-Surias Creative Commons License 2008.08.10 0 0 102

Ószumír pecséthenger lenyomata

 

Kr. e. 2900 körül

 

Vorderasiatisches Museum, Berlin

Sagarakti-Surias Creative Commons License 2008.08.09 0 0 101

Szumír alabástrom pecséthenger és lenyomata

 

A henger mérete: 3 x 1,6 cm

 

Kr. e. 2400 körül

 

Szíriai Nemzeti Múzeum, Damaszkusz

 

Mariban, a mai Tell Hariri területén találták. A person wearing a short skirt places one foot on a stylized mountain and extends his left hand to a figure with two faces representing Isimud, the vizier of the Sumerian god Enki (Ea in Akkadian), who is shown seated to the right of the scene. Between the god and his vizier is what appears to be an altar with a plant above it. Enki was the god of sweet underground water (Abzu); he was associated with wisdom, magic, incantations, crafts and the arts. He was often represented with a long beard and dressed in tufted robes, receiving worshippers or devotees bearing offerings. The cuneiform inscription reads as follows: “My god is just (name of the person) scribe.”

Sagarakti-Surias Creative Commons License 2008.08.09 0 0 100

Sörivászattal egybekötött szerelmeskedés ábrázolása egy szumír agyagtáblán

 

Kr. e. 1800 tájáról

 

 

 

Ugyanez a hátsó megközelítéses jelenet harmadik szereplővel egy méd-perzsa sárga márvány pecséthengeren és annak lenyomatán. (Lehetséges, hogy eredetileg az agyaglapon is volt egy harmadik személy, csak az a része a táblának letört.)

 

Marcel Dieulafoy expedíciója találta Szúzában 1885/86-ban

 

Párizs, Louvre

Előzmény: Sagarakti-Surias (70)
Sagarakti-Surias Creative Commons License 2008.08.09 0 0 99

Szíriai hematit pecséthenger lenyomata

 

Kr. e. 1720--1650

 

23 x 11 mm

 

Morgan Library & Museum, New York

 

 

 

Cylinder seals and their impressions recorded and communicated Sumerian religious beliefs. In this instance, a male figure confronts a goddess whose gown is drawn aside. Two braided knots neatly separate images of animals, real and mythological, horizontally into four distinct registers. In the upper region of the seal, pairs of lions are depicted in heraldic fashion (facing one another). Below, two winged griffins raise their forearms over the hindquarters of submissive ibexes who stare backwards at their predators.

Sagarakti-Surias Creative Commons License 2008.08.09 0 0 98

Uruki pecséthenger lenyomata

 

Kr. e. 2900 előtti időszak

 

Berlini Állami Múzeum

Sagarakti-Surias Creative Commons License 2008.08.08 0 0 97

Utu napisten kihajtat a szekerén (vö. Zeusz)

 

Szumír pecséthenger a III. uri dinasztia idejéből

 

Magassága: 18 mm

 

 

Sagarakti-Surias Creative Commons License 2008.08.08 0 0 96

A fedetlen keblű Inanna kezdetleges ábrázolása egy fekete szteatit pecséthengeren és lenyomatán a III. uri dinasztia idejéből (Kr. e. 2250–2140)

 

 

Magasság: 26 mm

 

Magánygyűjteményben

 

 

Black steatite seal of the bare breasted goddess Inanna and a three register inscription. The goddess is wearing the layered skirt of ancient Sumeria with her hands rised in devotion. The inscription has the owner’s name in the first register (“ur” + ?), likely his father’s name in the second register, and the third proclaims his devotion to a god or goddess (“servant of” + ?). This class of seals is called the “erotic series” due to their subject matter.

 

The heavily worn ends are usually the result of surface-find seals used by Arab women as ornamental beads. Many of the cylinder seals in commerce come from such Bedouin necklaces.

 

Vagyis az ábrázolás minősége, a rajztudás ez esetben semmit sem árul el a pecséthenger koráról

 

 

 

A pecséthenger lenyomata
Előzmény: Sagarakti-Surias (95)
Sagarakti-Surias Creative Commons License 2008.08.08 0 0 95

Fekete szteatit pecséthenger a III. uri dinasztia idejéből, melyen egy nőalak, feltehetően Inanna gyümölcsöt szed egy pálmafáról. Egyesek a bibliai Éva-történet előzményét látják benne.

 

 

Kr. e. kb. 2250–2140

 

36 x 17 mm

 

Magángyűjteményben

 

 

 

A black steatite cylinder seal, the stone in the style of Ur III, showing a goddess, perhaps Inanna, picking fruits from the sacred palm tree. This may be part of the origins of the forbidden fruit episode in Genesis. We have the goddess, fruit in hand standing in front of a small sacred tree, the large palm tree with ripe fruits and two birds (geese?) on the ground scavanging. Two birds is a frequent attribute of Inanna in later times, so these may be her birds as well. A four character boxed inscription completes the seal.

 

In ancient Sumeria it was not the apple tree that was sacred and special but the ever present palm. In many ways the palm tree made civilization possible in Sumeria and around the Persian Gulf. In distant Dilmun dates were a premium export to Sumeria.

 

 

 

A henger lenyomata
Sagarakti-Surias Creative Commons License 2008.08.08 0 0 94
Ezt a magnezit pecséthengert az Uruk-kor végére helyezik.
Ez a Kr. e. 3250-3200 körüli időszak a hosszú időrend szerint. Ugyanígy írja a következő a honlap is.
Előzmény: Sagarakti-Surias (89)
Sagarakti-Surias Creative Commons License 2008.08.06 0 0 93
Wilfred Thesiger

 

Mocsári arabok

 

Táncsics, Bp., 1967

 

(Útikalandok 68.)

Előzmény: Sagarakti-Surias (90)
Sagarakti-Surias Creative Commons License 2008.08.06 0 0 92

'Nádtorzsa' jelentésű kotú szavunk őrizhette meg ezeknek a korai időknek az emlékét

 

 

A TESz szerint vitatott eredetű, de végső soron hangutánzással keletkezettnek tartják egyes magyarázói: eredetileg "a gödörben összegyűlő víz mozgásával, illetőleg a mocsaras helyek cuppogásával kapcsolatos jelenségek lehettek a névadás alapjai". Mások a kunkorodik ige családjába tartozó kifejezésként írják le, és valamiért az 1408-ból adatolni kívánt 'gödör a halastavakban' jelentésből vezetik le, annak ellenére, hogy ez utóbbi értelme náluk is feltételes, azaz látniuk kellett volna, hogy már csak ezért sem szabad ilyesfajta elméleteket építeni rá. A TESz szerzői meg is jegyzik, miszerint: "Egyik magyarázat sem túlságosan meggyőző sem hangtani, sem jelentéstani szempontból."

Előzmény: Sagarakti-Surias (90)
Sagarakti-Surias Creative Commons License 2008.08.06 0 0 91
Átemelem a Hatti (szkíta) őstörténet rovatból (572. hsz.):

 

 

Géta (hettita) hus ’ház’, gudhus ’Isten háza, templom’

 

 

 

Szumír es3 'szentély'

 

 

Magyar ház

Iráni hazar 'városi ház, állandó szállás'

Kínai wūzi 'ház'

Mandzsu-tunguz haša 'kis raktárhelyiség'

Szávi (ind) gus 'ház'

Sina (ind) gos 'ház'

Paszaj (ind) gesin, gusin 'ház'

Bolgár kašta ’ház’

Szerb-horvát kuća ’ház’

Óegyházi szláv košta ’házacska, kunyhó, kalyiba, viskó, vityilló, bódé, sátor’

Óorosz kucsa ’kunyhó, viskó, fülke’

Ukrán kucsa ’disznóól, madárketrec’

Ólengyel kociec ’elkerített hely háziállatok számára’

Ónorvég, ófríz hus 'ház'

Óangol hus 'menedék, hajlék, lak'

Az angolszászok és valószínűleg a frízek, valamint a mai norvégok ősei is a szkítákkal (hattikkal) északnyugat felől határos területekről vándoroltak mai hazájukba.

Iráni kad ’ház’

Szanszkrit kuta 'ház'

Tamil (dravida) kuti ’ház’, kutikai ’templom’, kutical ’kunyhó’, kuticai, kutiai ’kunyhócska’, kutil ’kunyhó, csűr, pajta, szállás’, kutankar ’kunyhó’, kutu ’fészek, ól, ketrec, gabonatartály’, kutappu ’fonott ketrec szárnyasoknak’, kottil ’kunyhó, fészer, csűr, marhaistálló’, kottam ’marhaistálló’

Kui (dravida) gudi ’középső szoba’

Kota (dravida) kudl ’elülső szoba’

Kannada (dravida) gudil, gudalu, gudisalu, gudasalu, gudasala ’nádfedeles kunyhó’, gudu ’fészek, galambdúc, madáról, szállás, csapda vadállatok elfogására, ketrec’, kottage ’istálló, melléképület, csűr, pajta, szoba’

Gondi (dravida) guddi ’templom’, guda ’madárfészek’, kutini ’kőfalú csapda madaraknak’, goda ’fészek’, kotam ’borjúistálló’

Telugu (dravida) kotika ’falu’, gudi ’templom’, gudu ’ketrec, falifülke, tok’, kottamu ’marhaistálló’, kottaji ’nádfedeles csűr vagy pajta’

Kuvi (dravida) kuda ’bambuszketrec’

Toda (dravida) kud ’fészek’, kvatas ’borjúistálló’

Tulu (darvida) gudu ’fészek, selyemgubó (tkp. a selyemhernyó anyaotthona), madárketrec’, kotta ’kunyhó, lakhely’, kotja ’csűr, pajta, istálló’

Kodagu (dravida) gudi ’fészek, disznóól, madáról’, kotti ’fészer, csűr, pajta’

Pardzsi (dravida) guda ’fészek, fából készült csapda’

Gadba (dravida) gude, gudu ’fészek’

Malajalam (dravida) kottil ’műhely, ház, fészer, csűr, borjúistálló’

Naikri (dravida) khota ’borjúistálló’

Malto (dravida) kota ’falu’

Magyar kutrica, ketrec

Ajnu kotan ’falu’

Mandzsu-tunguz hecen ’város’

Mongol kota ’város’

Oszmán-török kat ’lakás’, ketek ’madárketrec’, kent ’város’

Üzbég kota ’ház’

Óegyházi szláv kotъcъ 'kalitka, ketrec, fülke'

Ócseh kot, kotec ’deszkabódé, vityilló’

Szerb-horvát kotac ’marhaistálló’

Szlovén kotac ’disznóól, madárketrec’

Előzmény: Sagarakti-Surias (90)
Sagarakti-Surias Creative Commons License 2008.08.06 0 0 90

O.E. hus "dwelling, shelter, house,": cf. O.N., O.Fris. hus, Du. huis, Ger. Haus, of unknown origin, perhaps connected to the root of hide (v.). In Goth. only in gudhus "temple," lit. "god-house;" the usual word for "house" in Goth. being razn.

 

Ismeretlen eredetűnek mondja. Lehetségesnek tartja, hogy az 'eltakar, elfed' jelentésű igéből fejlődött ki, és összefüggésben áll pl. a bőrrel:

 

O.E. hydan, cf. Gk. keuthein "to hide, conceal", from base *(s)keu- "to cover, conceal" ... O.E. hyd, cf. O.N. huð, O.Fris. hed, M.Du. huut, Ger. Haut "skin", related to O.E. verb hydan "to hide," the common notion being of "covering,", cf. Skt. kostha "enclosing wall," skunati "covers;" Arm. ciw "roof;" L. cutis "skin," scutum "shield," ob-scurus "dark;" Gk. kytos "a hollow, vessel," keutho "to cover, to hide," skynia "eyebrows;" Rus. kishka "gut," lit. "sheath;" Lith. kiautas "husk," kutis "stall;" O.N. sky "cloud;" M.H.G. hode "scrotum;" O.H.G. scura, Ger. Scheuer "barn;" Welsh cuddio "to hide".

 

 

 

Szumír ku 'helyez, elhelyez, letesz, ül, letelepedik, lakik'

 

 

 

Szumír kuš 'bőr' (emberé, gyümölcsé, de az állat kikészített bőre is)

 

 

 

 

 

 

 

 

A szumír kud3 jelentése ugyancsak 'helyez, elhelyez, letesz, ül, letelepedik, lakik'

 

Kud 'nádfal, gallyfonadék, ketrec'

 

 

 

Szumír nádfalú építmény: eleinte ilyen házakban lakhattak, kihasználva a Folyamköz nádbőségét

 

 

 

A khúzisztáni mocsári arabok ma is hasonló "nádpalotákban" laknak

 

 

'Nádtorzsa' jelentésű kotú szavunk őrizhette meg ezeknek a korai időknek az emlékét

 

 

 

Mudhif is a traditional reed house made by the Madan people (also known as Marsh Arabs) in the swamps of southern Iraq. In the traditional Madan way of living, houses are constructed from reeds harvested from the marshes where they live. A mudhif is a large communal house, paid for and maintained by a local shiek, for use by guests or as a gathering place for weddings, funerals, etc.
Előzmény: Sagarakti-Surias (88)
Sagarakti-Surias Creative Commons License 2008.08.06 0 0 89
Egy másik ugyanebből az időből
Előzmény: Sagarakti-Surias (88)
Sagarakti-Surias Creative Commons License 2008.08.06 0 0 88

Szumír pecséthenger lenyomata a Dzsemdet Naszr-korszakból

Sagarakti-Surias Creative Commons License 2008.08.06 0 0 87

Szumír pecséthenger és lenyomata Ngirszuból

 

A település mai neve Tello, 25 km-re fekszik északnyugatra a lagaši rommezőtől

 

 

 

 

 

Forrás:

 

Léon Heuzey–François Thureau-Dangin

Nouvelles fouilles de Tello – Par le commandant Gaston Cros

Ernest Leroux, Párizs, 1910, 143.

 

 

 

Előzmény: Sagarakti-Surias (83)
Sagarakti-Surias Creative Commons License 2008.08.06 0 0 86

A Louvre-ban őrzött szumír pecséthenger-lenyomat

 

Kr. e. 3300 körül

 

 

 

... és az Oxfordi paletta, amelyen a serpopardok a zsiráffal párhuzamosan fordulnak elő

 

Kr. e. 3100-3000 tájáról

 

 

Az időrend mellett a párhuzamos előfordulás ugyancsak kizárja, hogy a serpopard a zsiráfnak egy sematizált ábrázolása lenne, illetve hogy az ötletet a zsiráfról vették volna az egyiptomi művészek, majd rajtuk keresztül a szumírok

Előzmény: Sagarakti-Surias (76)
Sagarakti-Surias Creative Commons License 2008.08.06 0 0 85

Mészkő dombormű töredéke, amely feltehetően Gudea lagaši királyt ábrázolja

 

7,5x6,7x2 cm

 

Gaston Cros ásatásaiból, 1905

Előzmény: Sagarakti-Surias (83)
Sagarakti-Surias Creative Commons License 2008.08.06 0 0 84

 

Gilgames és Enkidu Utu isten előtt
Előzmény: Sagarakti-Surias (83)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!