Hakuna Matata! Milyen gyönyörű szó!
Hakuna matata, nem ráz, mégis jó!
Csak annyit jelent szép az élet itt BENT :)
Tiszta élvezet, a bölcselet
Hakuna Matataaa!
Nem, nem vagyok elveszve - ahogy Roni azt a múltkor reggel láthattad is :) -, csakhát... rohanás, rohanás, és rohanás most az élet. Munka és tanulás... ez így nekem kicsit sok, de majd csak túlélem valahogy. A munka részét most egy időre hanyagolom, mert jövő héten szabin leszek, ugyanis 3-án szakvizsgázok. Qrva sok, qrva száraz anyag és qrvára tanulhatatlan, csakhogy szépen és nőisen fogalmazzak. Egy hét naggggyon kevés lesz rá, de majd csak alakítok valamit. Azért megbukni nem akarok.... Szóval 3-án kéretik szorítani! :) Ráadásul pénteken lesz a szemműtét, úgyhogy... sűrű a program. :)
Na, remélem itt minden oké, tavasz van, süt a nap, szóval happy! :)
Addig is légy jó, pussz! Aztán majd jelentkezem a végkifejletekkel. :)
Hát én is, annyira nem akartam elfelejteni, hogy mit írjak... De aztán mentettem a menthetőt, és inkább visszanyilat nyomtam, mint hogy kidobjon messzire.
Most éppen teljesen beborult. :-) Bár ez engem sohasem zavart. Szép kis szél és eső kerekedett délután.
"Jézus pedig előszólította őket és ezt mondta: Tudjátok, hogy a fejedelmek zsarnokoskodnak népeiken, és a nagyok éreztetik velük hatalmukat.
De ne így legyen köztetek; hanem, aki köztetek nagy akar lenni, szolgáljon nektek.
És aki köztetek első akar lenni, legyen a ti szolgátok.
Aminthogy az Ember Fia sem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon és az ő életét váltságul adja sokakért." Mt 20, 25-28
Látod, mennyire könnyen megy ez a túllépés?
Akkor sem kell megijedni, ha kilóban többet mutattok a végén, mint tudjuk, az izom nehezebb, mint a zsír. :-) A fontos meg az, hogy jobban érezzétek magatokat.
Az nem kevés. Jól van.
Még a szemüvegtől is megfájdul(na) a fejem, ha sokáig hordom/anám. 120%? Valami röntgenberendezést is beültetnek? :-D Vagy mit lehet látni a 100%-on felül?
Minden esetre egy kalappal a műtéthez!
Épp tegnap inogtam. Most ülök a lanovka felszálló ágára.
Megérkeztem. A tavasszal együtt. Látod, milyen szépen süt kint a Nap? :)
És basszus, megint bedőltem. Pedig komolyan tudom, tudom, hogy be kell előtte jelentkezni, és mégis. Na mindegy, ezen már nem bosszankodok. :)
Simogassam meg buksimat?
Hát egy gond van: én abba a kategóriába tartozom, akivel képesek elhitetni, hogy semmit sem ér. Pedig tudom, hogy ez nem igaz, mégis sokszor beleesek a csapdába. De sebaj, tanulom az életet, ahogy mindannyian, a felismerés már út haladás felé. ;)
Azt hiszem, marad a tűrés, és a bírás. Mert ugye, megszoksz, vagy megszöksz. Nos, szökdösni nem olyan könnyű feladat a mai világban, szóval a marad a tűrés... Bár most az utóbbi pár hétben egész jó volt. Talán azért, mert pár utca elválasztott minket. De a jóvilágnak vége, ebből hamarosan csak egy emelet lesz. De sebaj, ahogy megjött a jóidő, úgy én is úgy érzem, hogy feltöltődtem, és visszatért a kedvem. Ami meg letör, azon próbálok hamar túllépni. :)
Oh, a hosszú hétvége nagyon jó volt, kirándultunk egyet a Bakonyi természetben. (a Bakonyt lehet ebben a melléknévi szerepében kisbetűvel kéne írni, de konkrétan most leszarom :D)
Nem tudom, Te hol nézted a Zumbát, mi a Fitt-Formába járunk, ami a Kisfaludy utcában van. Ez ilyen csajos fitness terem, egy pasi se figyeli, ahogy éppen azon törjük magunkat, hogy formába hozzuk magunkat. :)))
Amúgy a zumbát két alkalom után feladtuk, és most már fitnesslady-k lettünk. :) Vettünk bérletet, és a gépeken nyomjuk. Tegnap voltunk másodszor. Először csak kardioztunk, de tegnap már súlyzózás is volt, meg hasizom, meg ilyen erősítés. Lemértek minket, kaptunk edzéstervet, szóval itt tök jó, hogy így foglalkoznak az emberrel. Az mindenesetre megnyugtató volt, mikor a csaj közölte, hogy nekünk nem a fogyásra kell rámennünk, hanem az erősítésre, formálásra. :) Csak modtam a Pöngyének figyelnünk kell, mert gáz lenne, ha a végén a méricskélésnél - mert a bérlet végén is van mérés - többet mutatnánk egyes értékekből. :D Meg ugrókötelezek is. Először kicsit mohó voltam, és annyit ugráltam, hogy utána vagy három napig sántikáltam az izomláztól. :)) De most már visszafogottabban csinálom, meg néha egy kis torna, ha eszembe jut, meg a futás, bár lehet azzal még várnom kéne, de azért próbálkozok. De a séta is jót tesz. :)
Ööö... asszem 5-en leszünk koszorúslányok, ha jól emlékszem... de a ruhát sajna nem tudom már megmutatni, mert elhagytam a papíromat... a képet meg már nem tudom, hova töltöttem fel. Na, de majd az éles képeken megmutatom, bár az még messze van, de akkor is. :)
Csütörtökön voltam a Szemklinikán. Alkalmas vagyok, április 29-én műtét! Izgatott vagyok! Félek is, de az izgalom jobban bennem van. Két és fél órát voltam ott a vizsgálatok miatt, de hamar elment, mert ki-be kellett mászkálni, közben meg a betegek is szépen váltogatták egymást a dokiknál. Kedvesek, rendesek, aranyosak - bárcsak minden doki ilyen lenne. :) És elvileg 120 %-osra tudják kihozni a szememet. Anyu mesélte, hogy a munkatársa lánya is megcsináltatta, és vagy két napig fájt a feje, mert az agyának alkalmazkodnia kellett az éles képhez. Azt mondják, az ember azt hiszi, szemüveggel meg kontaklencsével jól lát... aztán a műtét után döbben rá, hogy a francokat. :)
Neked meg remélem továbbra is tart az egyensúlyi állapotod! ;)
Haladok. Már a reflexmozdulat előtt bevillant, hogy elébb bejelentkezzek.
Üdv körömben, régen láttalak. :-)
Aztán annyira hozzászokunk ehhez a belépéshez, hogy majd észre sem vesszük, amikor esetleg ismételten beenged a válasz gomb megnyomásával. :-)
Hm, a nagy üzemek hátrányai... Bár a hibátlan teljesítmény elismerésének kivívása mindenkor és mindenhol nehéz /közel lehetetlen/ feladat. Ilyenkor simogasd meg a buksidat. Néha mi is megdicsérjük magunkat. :-D
Szíved majd megbocsát, ha megszabadulsz terhétől. Addig is kitartás! Tűrni, kibírni vagy továbblépni. Nincs más megoldás.
Panaszkodni fontos, nem szabad benned maradnia a sérelmeknek, mert megmérgeznek. (Tudom, miről beszélek.)
Remélem, kellőképpen regenerálódni tudsz a négy napban. És megfelelő mennyiségű erőt gyűjtesz a hétköznap viszontagságainak elviselésére.
A zumbát én is nézegettem, de akárhogy kalkulálok, nem igazodnak az időpontok (pedig mennyi féle van) a napirendemhez. Talán egy kis kocogást én is beütemezek a későbbiekben.
Hajrá! :-)
Hányan vagytok koszorúslányok? Mutasd! :-) Biztos nagyon szép. :-) Ja, nem olyan vészes. Inkább a felcuccolás, de gondolom, lesz benne segítség.
Bátor leányzó vagy... :-)
Felém? Élem a böjti mindennapokat. :-) Felkészülök a feltámadás ünnepére.
Egyébként általában egyensúlyban leledzek magammal. Ebben a pillanatban legalábbis erről számolhatok be. :-)
Sokára, de azért ideértem. Be vagyok sűrűsödve, a hullámok még mindig zaklatnak, szóval elegem van. De legalább jön a tavasz, nézzük a dolgok jó oldalát. :)
Amúgy olyan régen jártam erre, hogy megint elfelejtettem, hogy előbb be kéne lépni. Minek kellett ezt így bevezetni? Hozzászólni úgyis csak bejelentkezve lehet, akkor miért nem volt úgy jó, ahogy régen...? Áh, már megtanultam, hogy a jól bevált dolgokat valahogy mindig át kell szervezni...
Mindenkinek megvan a maga keresztje... ezt én is tudom. Még ha csak látatlanba is. De kezd elegem lenni abból, hogy nem képesek emberszámba venni. Hogy ha kell, átnéznek rajtam, és eltaposnak, ha valami nem tetszik. Ha nem úgy táncolsz, ahogy más fügyül. Ha csak egy aprócska hibát vétesz, már egy utolsó szardarab vagy - és hát, emberek vagyunk, s mint olyanok, tökéletlenek. Ergo, hibázni is szoktunk. De ha valamit jól csinálsz, az meg természetes... Én nem vagyok az a típus, aki rosszat kíván másnak, inkább csak közömbösen tekintek emberekre, de már azon a szinten vagyok, hogy kötelet neki, és használja is... Csúnya dolog tudom, de a gondolataimnak, érzéseimnek nem tudok gátat szabni. Már nem.
Hjaj, de nem akarok ám panaszkodni, de valahogy ha ez tölti ki majdnem az egész heted, nem könnyű kikapcsolni. Jó, hogy jön a hosszú hétvége, legalább egy kis szusszanás is belefér.
Aha, csapatban megy a spinning. Még nem jutottunk el odáig, de zumbán már kétszer voltunk. Egész jó, csak a helyzet az, hogy fárasztó, és kéne hosszá egy kis kondi, amivel mi egyelőre még nem rendelkezünk, de rajta vagyunk a témán. Majd akarunk béletet venni, meg most el akarok majd járni futni is. Még cuccokat is vettem az edzéshez, szóval tök felkészült vagyok. :) Meg a mozgás amúgy is jó feszültség levezető. :)
Hát a Pöngyét eddig még nem képzeltem el kendővel a fején, de most megtettem. Nevetnem kellett. Sapkában is mindig kinevetem. :DD
Amúgy megvan a koszorúslány ruhánk, tök szép. Be is scenneltem, de lehet, hogy kitöröltem a képet. Na mindegy, majd ha nem felejtem el, akkor megint megcsinálom, és megmutizom. Amúgy bordó színű, és abroncsos. Még nem volt abroncsos ruhám, és azt hittem nehéz lesz, de nem, mert tök könnyű.
A hegeim még gyógyulgatnak. Már összeforrt a bőr rendesen, de még piros, szóval még van mit halványodnia. Elkezdtem bioptron lámpázni is, remélem jót tesz neki. Meg ugye a körömvirág krém, ha el nem felejtem persze. :)
Amúgy most új projekt van láthatáron. Márc 31-én megyek a Szempont Klinikára vizsgálatra, és ha alkalmas vagyok, akkor utána jöhet a szemműtét. Már régóta szerettem volna, de most rá is szántam magam. Vagyis még fosok, de... az anyajegylevételtől is fostam. :) Meg majd a vizsgálaton úgyis elmondják amit tudni kell, mik a kockázatok, mik sem, mire lehet számítani. Majd meglássuk. :)
Na, megint nem tanultam a hibámból. Mehettem vissza, hogy be tudjak lépni. :-)
Többek között ezért sem lehet maradéktalanul tökéletes az igazságszolgáltatás. Mert hiába verem be ötször a fejem, hatodszor is meg fogom tenni. Azért tizedszer talán mégsem...
Ó, jaj. Hát ha minden jól megy, majd neki is el kell számolnia a végén.
Mondhatnám azt is - közhellyel dobálózva, de tényleg - mindenkinek megvan a maga keresztje.
Bízom benne, hogy fel tudsz töltődni egy kis pozitív energiával. Hogy ezt a Nap hozza el vagy a jeges szél, azt nem lehet tudni.
Hja, tudom.
Aham, tekerni kell, nem rohangálni. :-) De ez is valami csapatban megy, oktatóval meg minden?
:-DD Dehogynem. Átvitt értelemben értettem. Ahogy manapság sokan szokták is használni férfiakra a kifejezést. (Egy kicsit azért illik sajnálni //irigyelni// őket.)
Remélem, Gyöngyit is elképzelted kendővel a fején! :-DD Az sem rossz.
Tény, hogy megőrülnék álmok nélkül, de ebben biztos közrejátszik, hogy néha "sivár a valóságom".
Mondasz valamit.
Útban - ott nekem is vannak. Lassan már nem látszódok ki alóluk, de nekem még nem javallták... Le is szedetném meg nem is. Nagyon nem zavarnak, egyelőre egészségesek. Nem szeretnék ily módon beavatkozni a természetes rendbe. Aztán tényleg hegek, mert túl sok bőrt vágnak ki, vagy újbóli szerencsétlen kinövés, ha keveset. Beszélek itt bolondokat, hogy ijesztegesselek. Na, de gondolom, te is olvastál/hallottál róla jót, rosszat is.
Pedig most lenne egy kívánságom. Csak egy. De az nagyon: legyen az élet végre igazságos, és aki megérdemli, az kapja meg a büntetését, essen pofára, mutassa meg neki az élet, hogy nem csak ő van a világon, és nem vehet semmibe másokat... De mint tudjuk, az élet igazságtalan. Valahogy mindig annak sikerül előre törnie, akinek nem kéne, mert nem odavaló... :/ Más ember meg viselje el a következményeit. Köszönöm, Élet! Én is szeretlek!
Ja, kicsit nega vagyok. Ez van. :)
Nekem eddig se volt buszjegyes jóvilágom, szóval engem nagyon nem érint a dolog. :) A többiek sajnálhatják, mert oda a plusz pénz. :)
A spinning végülis biciklizés. Csak nem sima szobabicikli, hanem zenére, meg közben ezt csinálod, felállsz, akkor azt csinálod...szóval azért jobban megmozgat, mint egy sima biciklizés... azt mondják, jól formál, és az első alkalommal tuti lefordulunk a bicikliről, annyira ki fog fárasztani. :)
Nem a lánynak szokták bekötni a fejét? Én úgy tudtam, azt jelenti, hogy valaki férjhez megy. Férjhez menni meg általában lányok szoktak. Na meg hogy néz ki, ha egy pasinak bekötik a fejét? Én ilyenkor egy kendőt vizionálok, és egy pasin a kendő hülyén néz ki. :)))
Valóság, álomvilág. Egyik ezért jó, a másik azért. Maradjunk az arany középútnál. Az se jó, ha túlontúl csak az egyikben éled az életed.
Hát, sajnos történik. Többször, mint szeretném. Bár, ha történik, az már eleve csak sok lehet, mert ilyet senki sem szeretne. :)
Levetettem, mert útban voltak. Meg rossz helyen. Valamelyik nagyobb volt, és nyáron sokat érte napfény - ez se tetszett. Tegnap vették ki a varratokat, még három napig fent lesz a kötés, aztán már elvileg fürödhetek. Körömvirágkrémmel kell kenegetni. Aztán majd meglátjuk, milyen hegek maradnak... remélem nem túl feltűnőek. Ezt sajnos nem lehet előre megmondani, egyénfüggő. De remélem nem fogja befolyásolni, hogy az immunrendszerem nem tökéletes... :)
Nyugi, én is. Sosem fogom megszokni, túl erősek a régi beidegződéseim. :)
Nem vagy mindenható? Kár, pedig már kezdtem reménykedni. :)
De nem is kell mindenhatónak lenned. Elég, ha teljesíted három kívánságomat. Aztán vége. Az utolsó kívánságom persze végtelen sok kívánság lenne. Oh, én kis telhetetlen. :)
Buszjegyeket én is szedegettem fel, nem is keveset, mikor még volt értelme. Most már nincs, ergo, nem járkálok úgy az utcán, mint aki nem mer az emberek szemébe nézni, és a cipőjét bámulva bandukol. Még a sárból, meg a mocsokból is képesek voltunk kiszedni. Aztán jöhetett a szárítás, meg egy kis vasalás... :))
Na. Most téli cardio edzést terveltem ki magamnak. Konditerem. És, ami a legjobb benne, hogy a szomszédos utcában van, szóval így nincsa az, hogy munka után lusta vagyok felcihelődni, és elmenni. Így máris szimpatikusabb a dolog. Rám fér, mert csak toránával nem lehet úgy formálódni. Futni meg ugyebár lusta vagyok... maradnak a modern világ gyújtotta lehetőségek. Majd a Pöngyével megyünk spinningelni - ezt találta ki - nyár elején. Muszáj formába jönnie. :) Tudtad, hogy augusztusban bekötik a fejét? :)
Igen, a valóság mindig rosszabb az álomnál.
Mert az álmod Te alakítod, a valóságot viszont nem. Vagyis nem csak Te. Ott vannak mások is, akik keresztül húzhatják a szándékaidat, és eltéríthetnek az útról, attól, amit Te elképzeltél. Az álmaidban legalább mindig minden úgy alakul, ahogyan azt Te szeretnéd...
Hjaj, hullámokról ne is beszéljünk. Most úgy érzem, engem is jól eltemettek. Egyelőre kapálózok. Aztán majd egyszer csak a felszínre bukkanok. :)
És van némi pihenőre kilátásod?
Múlt szerdán voltam anyajegyeket levetetni. Nem is éreztem. Beadták az érzéstelenítést, aztán semmi. Pedig hogy féltem tőle... Mondjuk a fejemnek utána kicsit furcsa érzése volt, mert oda is kaptam egy szurit. Még másfél hétig kötésekkel járok, aztán megyek varratokat kiszedetni. Addig is... a fürdés és az alvás nem a legjobb. A sebek nem ázhatnak el, és mivel még érzékenyek, nem tudok az egyik oldalamon aludni. Reggelre jól el is feküdtem a nyakam...
Hjaj, mindig elfelejtem, hogy elébb be kell lépni itt bal oldalt, aztán csak utána klikkelni a válaszra.
Akkor lehet, hogy már boszorkány lennék. Egyik sem kizárt, de mindenható nem vagyok. :-)
Én meg nem ismerem a nyertes számokat... Csak a szelvényt szoktam megnézetni. Úgyhogy én sem szedném fel. Pedig vettem már fel buszjegyet is, mert úgy nézett ki elázottan a földön, mintha nem lett volna kilyukasztva. :-)
Bátran! Hát, könnyen lehet, hogy előbb konzultálnék az orvosommal. Ami meg kizárt. Így maradok kötél nélkül. :-)
De fokozatosan biztosan lehet emelni a terhelést.
Tudod, kicsit kifúrod a végét, hogy a kötél átférjen, aztán csomó, és van hol fogni...
Meg is találtam a megfelelő kifejezést: lelki hajléktalan.
Ezek szerint te is úgy gondolod, hogy a valóság mindig rosszabb/gyengébb az álomnál?
Egyensúly - az kéne. De nem vagyok én mérleg, sem kötéltáncos.
Ismered a viccet, nem?
Rendőr rászól az úttesten dülöngélő részegre:
- Menjen fel a járdára!
- Nem megyek!
- Menjen már fel a járdára!
- A járdára? Mi vagyok én? Kötéltáncos?
:-D Nehogy azt hidd, hogy engem nem üldöznek idióták.
Voltam már jobban is, meg már - szerencsére - rosszabbul is. Testileg talán javulok, de ha mindig belesüllyedek a hullámokba, az a szervezetemnek sem fog olyan jót tenni.
Nekem is ez a célom. Az esti bogyó kiiktatása. Rám férne egy kis pihenő/emberterápia is. Meglátjuk.
Pedig kezdtem örülni, hogy átavanzsáltál Jótündérré, és teljesíted a kívánságaimat. :) Várljál, megcsípem magam, és felébredek az álmodozásból. :)
Én tuti nem akadnék rá az utcán a nyertes szelvényre, ugyanis nem szokásom szemetet felszedni. Még ha látnék is egyet, nem mennék oda, hogy megnézzem, hátha valaki szerencsétlen elvesztette, hogy nekem meghozza a szerencsémet. Szóval... ebben nem bízok. :) Max a kukázók bízhatnak ebben, nekik azt hiszem, nagyobb az esélyük ilyen téren. :)
Na, várjá... Te azt mondod, hogy nem bírnád az ugrókötelezést? Hát, akkor én hogy merjek belevágni?
Az tény, hogy nem egy egyszerű dolog, mert nem csak arról van szó, hogy az ember hobbiból ugrál fel s alá, de fokozatosan biztos bele lehet jönni. Lehet, hogy elöszőr bírom majd egy percig, vagy még addig se, de ha rá tudom magam majd szoktatni a rendszerességre, akkor egész szép időt érhetek majd el. :)
Kötél és pezsgőstablettás doboz? Ez tetszik. Ötletes. ;)
Igen, ott van a felriadás veszélye. De akármennyire is tartunk ettől, mégis vissza kell aludni. Mert ha nem teszed, akkor magával ragad a valóság, és szertefoszlik a menedéked. Akkor talán ugyanolyan "zombikká" válnánk, és elfelejtenénk azt, amit most tudunk, érzünk, észlelünk. De az is igaz, hogy túlságosan sem szabad belemenekülni az álomvilágba, mert az meg már a másik véglet, ha valaki teljesen az álomvilágában él.
Kell az egyensúly. Ahogy Te is mondod. :)
Te jól csinálod, Te táncolsz az idegeken. Nekem meg sokszor táncolnak az idegeimen. Azt hiszem, rossz oldalra kerültem. :)
Amúgy mizújs?
Képzeld, a héten voltam dokinál, és sikerült csökkentenem a gyógyszeradagomat. :) Remélem a jóllétemen ez nem fog meglátszódni. Szóval most már nap 8 bogyó helyett, csak napi 6-ot tömök magamba. Haladok. :)
Nem volt ilyen kérdés. ;-) Csak azt kívántam, teljesüljön. :-) Igen, a szelvény elég nélkülözhetetlennek tűnik, bár az utcán járva is belebotolhatsz egy nyertesbe... Ahogy láttuk, Spanyolországban az emberünk a szemetesből szedte ki. (Persze, mondhatjuk, hogy a feltűnés kedvéért. De akkor is.)
Akkor valóban mindegy. :-D
Érdeklődnék, de kiestem a körből. :-)
Hajrá! :-)
Azt hiszem, az ugrókötelezést nem bírnám... Ahhoz még nagyon sokat kéne pihenni, edzeni és várni, hogy bele merjek vágni. Tényleg nagyon fárasztó és megerőltető.
:-D
Emlékszem, általános iskolában magunk gyártottuk ugrókötelet. Sima kötélből meg a pezsgőtabletta dobozából. Az aztán profi volt, és nagyon megfelelt a célnak. :-) És természetesen arra is, hogy az alattunk lakó feljött. :-D Neki sem tetszett a játék. Pedig micsoda változatos mozdulatsorokat gyártottunk.
Nem. Aki érzékeny a környezeti ingerekre, az sokszor megébred. Azért félő visszaaludni, mert néha egyfolytában (kis képzavar) attól rettegsz, hogy ismét felriasztanak. Na, ezért lebegek én a valóság és az álom határán. Kissé hánykolódva az élet tengerén.
A hazagyaloglás lassan nekem sem elégíti ki a mozgásigényemet. Sebaj, táncolok az idegeken. :-)
Hjaj, ahhoz bizony meg kéne nyernem a lottó 5-öst. Ehhez pedig nem ártana lottózni. Mindent az alapoktól. :)
Az alap ebből adódik. Itt mindegy, hogy közép-vagy felsőfokú végzettségű vagy - legalábbis én úgy tudom -, megkapod a 25 napot. De ez már nem is számít, mivel mostantól már úgyis csak felsőfokúakat fognak felvenni.
Egyelőre még létszámstopp van, de szerintem bele lehet kalkulálni, hogy valamikor a közeljövőben vesznek fel külsősöket is. Csak nem érdeklődnél? :))
Én tudod mit vettem most magamnak a hétvégén? Ugrókötelet. Konkrétan most a B.A. dvd-ket nem csinálom, de összeállítottam magamnak egy gyakorlatsort az alapján - jó, nem valami hosszú, de fáradtan a nap végére bőven megteszi :) -, na meg ezt minden nap szeretném csinálni - oké, előfordulnak kimaradások, de hát senki sem tökéletes :) -, a dvd-t meg egy héten max 3x csináltam, szóval ha minden jól megy, ugyanott vagyok vele. Vagy még előbbre. :)
Na, és most emellé vettem egy ugrókötelet, mert az ugrókötelezés egy nagyon jó kardiogyakrolat. Már csak rá kell vennem magam. :) Amúgy azt sajnálom, hogy olyan igazi gumisat - még ált. suliban használtunk olyat - nem kaptam sehol. A Dechatlon-ban is ilyen madzagos volt, bár ugye ez olyan igazi fintesses, nem holmi gyerekjáték. Az árán is látszott, szóval tényleg használni is kéne. :D A szobában szűk a hely, na meg tesóm se örülne az ugribugrinak, lent meg hideg van - nagykabátban meg nem a legjobb. De majd ha jobb idő lesz, vigyázni kell a kutyára, mert amilyen kíváncsi, orron lesz vágva. :))
Vigyázni, hogy ne ébredj fel... És ez megvalósítható? Mert szerintem nem. Ha akarod, ha nem, mindig fognak olyan ingerek érni a való világból, amik fellebbentik szemed ködfátylát, és visszatérítenek a csúnya, való világba. Felébredsz, szőrnyülködsz, és nem tudod felfogni... De jó a tudat, hogy az ébredés után, neked van egy helyed, ahova elbújhatsz. :)
Ezért nem kelek fel korán. :))
Majd felzavarom valahogy. :D
Kocogni... gondoltam már rá, hogy tényleg kéne. A Zöld utcai tó körül építettek is ki direkt futópályát, de.. lusta vagyok, na. :D
Na, kedveseim, mindegyikőtöknek boldog új évet, jó egészséget kívánok! Meg amit még szeretnétek.
Megvoltak az ünnepek, a pihenés meg a hangoskodás is.
Alig várom a kihívásokat! :-D
Micsoda??? Nem hirdettek felvételt? :-) Az alap is ennek köszönhető, vagy az a diplomából adódik?
Dehogynem, szóba jöhet. :-) De nem bír odáig elenni a fene. Annyira macerás, pedig tudom, hogy milyen hasznos és mennyire jó úszkálni, de körülményes. És egyedül elmenni meg cuccolni még unalmas is. Ha egy csettintéssel elintézhetném az öltözködést meg egyebeket, már ott is lennék.
Na, azért finoman a lövöldözéssel! :-D Így van, nem kell az irigy közönség. :-)
Egyetértek.
Csak annyira kell vigyázni, hogy nem ébredj fel... Egy kis valóságdarab könnyedén földhöz tudja vágni az embert - engem legalábbis. Volt már rá példa.
Remélem jól telt a karácsony, a szilveszter. Pihentetek eleget.
Mert most aztán felkötni a gatyamadzagot, jönnek a szürke hétköznapok. Hjaj, de furcsa lesz… Két hét után. :)
Hogy volt nekem ennyi szabadságom?
Hát kérlekszépen úgy, hogy nekem alap kiindulásként volt 20 helyett 25 nap szabadságom, ami már 28 napra emelkedett. Bizony, ennyi kiváltságunk legyen már, ha már a közt szolgáljuk. :)
És munka után nem jöhetne szóba egy kis úszkálás?
Nem hangzik rosszul, de bevallom, én ahhoz is túl lusta vagyok. Reggel még fáradt vagyok hozzá, este meg már fáradt. :D
Meg nem csak az, hogy ott az edző diktálja a tempót – mondjuk ez a dvd-n is megvan, de ott akkor lövöm le, amikor én akarom :D -, hanem ott a tömeg is… engem zavarnak ilyenkor az emberek. Szóval vannak dolgok, amiket az ember jobban szeret egyedül csinálni, és ez nálam benne van ebben a kategóriában.
Huh, valaki, aki értékeli a mosolyt. Hurrá! Megvan az első strigulám. :)
Na jó, azért talán ennyire nem vészes a helyzet, még azért akadnak ezen a planétán olyan emberegyedek, akik rajtunk kívül ilyen „régimódiak”, és meglátják azt, amit sokan nem. De az meg legyen az ő bajuk – mármint akik nem látják meg. :)
Sokszor tényleg felmerül bennem, hogy izé… mai szemmel nézve ciki lennék (hjaj, de utálom ezt a szót…), hogy vannak erkölcseim, elveim, mélyebbre vagyok képes nézni a felszínnél, és értékelni olyan dolgokat, amit nagyon sokan csak a mesékből ismernek??? De aztán elhessegetem magamtól a gondolatot, és rájövök, hogy lehet, hogy kilógok a sorból, de én így érzem jól magam, a magam kis álomvilágában. :)
Nem olyan meredek az a tető, szóval simán fel tud rá menni, meg le tud jönni. De remélem nem fog onnan átugrani a szomszédba, mert simán az erkélyükön tudna landolni. :D
Amit kész lesz a fotó, lövöm is fel, de nem olyan egyszerű, mert oda általában kora reggel ül fel, amikor én még bőven édesdeden alszom. :)
A bejglievéssel vigyázni fogok. Ugyanis nem szeretem. Szóval könnyű lesz. De ez a többi sütire nem vonatkozik. :D Na jó, de, mert aztán meg kiakad a mérleg. :DDDD
Nem tudom, mikor fogok hosszabban jelentkezni, mert tegnap kinyírtam a gépem, innen meg csak fel-felnézős netezős vagyok. :)
Amúgy már megszoktam, valahogy minden évben egyszer összeomlik rajta a rendszer. :D
Én holnap kezdem a szabadságolást 27-ig. 31-én sem dolgozom. Hogy van neked ennyi szabadságod???
Hajrá!
Elég messze van... Azért nem kelnék hajnalok hajnalánál korábban, hogy úszkáljak fél órát, aztán rohanjak melózni. Ráadásul a buszozgatás/gyalogolás, készülődés, öltözködés háromszor annyi időt venne igénybe. A hajszárításról még nem is beszéltem!
Értem, úgy éreznéd, hogy korlátoznak a szabadságodban. Engem ez a fajta diktálás nem zavar(na). Persze attól is függ, hogy milyen az edző stílusa.
Hát igen. :-)
Nem tudom, így jött ki. Még volt jópár napom szabadságban mérve, és munka nem adódott olyan hű de sok, így péntekenként leléceltem. Amúgy tényleg az a legjobb (ha van ilyen), meg rövidebb is, ezért pazarlás. :-) Erre a mezőre léptem. Még mindig jobb volt itthon tevékenykedni, mint ott szinte semmit csinálni. Most bezzeg... meg sem álltunk a robotban.
Normális kerékvágás? Igen, az jó lenne. (A túlápoltságra gondolsz?)
Nekem is csak másodjára fordul meg a fejemben, hogy hoppá, ennek más lehetett a kiindulópontja. A gyanú módfelett él bennem.
Láttam már nem egyet. Hogyne lehetne dicsekedni vele! Hanyadik sorban ültél, milyen ruha volt rajtad, kivel voltál, premier-e... Pf.
Hallanál néhány ostoba megjegyzést, te is egyből levágnád, hogy "ez" is csak a szünetben az ismerőstől kapott pezsgő miatt jött.
Jelentkezem! Én értékelem. Nagyon nagyra.
:-)
:-D Feltétlenül! Majd azt a fotót is hadd lássam! Milyen meredek az a tető?
Egészen 30.-ig. Akkor vállaltam az ügyeletet, de addig édes szabadsáááág! :) Papíron már tegnaptól itthon voltam, de még bementem dolgozni, mert a határidő az határidő, szabadság ide, vagy oda. Majd januárban csinálok ezért magamnak egy hosszú hétvégét. Még jó, hogy a rendszerben is be lehet ezt ügyeskedni. :) De mindez csak azért történt ugyebár, mert a múlt hetem kiesett a Pest miatt. Ami azért túlélhető volt, bár ott kint a világ végén... És igen, most már én is képben vagyok. Békásmegyer. A szállás egész korrekt volt, a kaja már nem éppen, amúgy meg tanítás után minden nap mentünk valahova. Csüt. este elnéztünk a West Endbe. Na, nekem ennyi elég is volt belőle. :))
Hát, én mostanában ellustultam, a múlt héten Pest miatt semmit nem csináltam, és bevallom, még a héten sem. De be van tervezve, hogy a hét hátralévő 4 napján 3x igenis benyomom a DVD-t, súlyzó a kézbe, oszt nyomassuk! :)
Az uszodán én is gondolkodtam, de... hát annyiban maradt. :) Na ja, bevallom, én túl lusta vagyok kimászni oda a világ végére. Egyik munkatársam hétköznap, munka előtt szokott menni. Minden elismerésem Neki! :)
Én meg pont úgy vagyok, hogy közösségben valahogy nem. Mármint idegenekkel. Mert ha elmész egy ilyen helyre, ott van egyfajta "kötelező" jellege - máshogy nem tudom megfogalmazni, remélem érhető -, ott nem állhatsz meg, ahogy Te akarsz, ott diktálják Neked a tempót, amit én baromira tudok rühelleni. Aki meg csak azért megy el, hogy a pénemért legalább... abban aztán nagy akaraterő rejlik. :D
Hogyhogy manapság nem dolgoztál pénteken? Miért pont pénteken? A péntek a hét legjobb része, még a munkahelyen is. :)
Be nem állt a szája? Hát persze, hogy nő volt. :D
Bár, néha azért egy-egy pasi tud meglepetést okozni azzal, hogy jobban tud csiripelni, mint egy nő. Sőőt... manapság többször fedezek fel a férfi egyedek között olyan tulajdonságokat, amik régebben a nőkre volt jellemző, ma meg egy pasi simán túltesz rajta... A modern világ egyik hatása... Ááááá.... Állunk már meg, nézzünk körbe, és térjünk vissza a normális kerékvágásba, kéremszépen! :)
Na ja, mert manapság már minden a pénzről szól... Hát én ezt mindig hajlamos vagyok elfelejteni, és a magam kis lemaradott gondolatvilágában élni...
Valaki tényleg csak ezért jár színházba? Na ne már, Te tényleg tudsz ilyenről? Ez már nagyon fájdalmas... A turistáskodást még csak-csak megértem - bár azonosulni nem tudok vele -, mint a hülye birka nép egyik szánalmas tulajdonságát, de ezt... ezzel még csak úgymond dicsekedni sem lehet, mert a színház teljesen a mindennapi élet része, mintha leugranál a sarki boltba. :)
Igen, akárhogy is próbálkozunk, az életünkkel akarva-akaratlanul is hatással vagyunk a többi emberre. Még ha csak annyiról is van szó, hogy hozzászólsz az utcán, és megmondod neki, mennyi az idő. A hangsúlyod, a hozzáállásod, egy mozdulat... én abban hiszek, hogy ilyen kis apróságokkal is hatással lehetünk egymásra. Lehet, hogy valakinek pont ettől lesz szép a napja, hogy rámosolyogsz... Már ha vannak még olyan emberek a világon, akik egy mosolyt értékelni tudnak...
A hozzád közelállókról meg ne is beszéljünk. Nem hiába állnak közel hozzád. Fogékonyabbak a rezgéseidre. Milyen érdekes, hogy sokszor elég csak ránézned egy emberre, és tudod, mit gondol, érez... Fantasztikus. :)
Holnap megyek vérvételre. Szóval kelhetek korán, így a szabadság alatt. Felháborító! :D
Igen, van egy kis dögünk. :D
Vagyis igazából az úgy van, hogy tesóm barátja találta a munkahelyén - egyszerűen besétált szegény, ázottan, összefagyva az étterembe -, ő megsajnálta, és elhozta. Időközben a srác ideköltözött, így a kutyát is hozta magával. Aminek én csak örültem. Addig is imádtam a kis szuszt, de most már... :))) Amúgy welsh terrier a kis drága, és a Rafi névre hallgat. Ime:
Nem a legjobb kép róla, de próbálj meg jó képet csinálni egy izgő-mozgó szőrcsomóról. :D
Imádnivaló, csak nagyon kell rá vigyázni, mert hamar képes megszökni. A múltkor Kismegyerről hozták haza tesómék, miután egy napja elcsavargott, és a Kék Dunán látták a hirdetést, hogy megtalálták. A szabadság a mindene, még a játéknál is jobban szereti, pedig a játék az... amit hazaérek, jön, ugrik, örül, aztán hozza a játékot. Ami jelenleg egy műanyag üveg, mert a kötelét elhányta valahova, és nem találjuk. Majd veszek neki egyet karácsonyra. :) Amúgy gumilabdát nem lehet neki venni, mert a múltkor vettem egyet, és élt kb. 10 percig. Ízekre szedte. :D
A havat amúgy nagyon imádja. Múltkor jövök haza, már tök sötét van. Jön a kutya, tiszta hó, mint egy élő hóember. :D Szóltam tesómnak fotózza le, mert kész ez a kutya! :D:D És azt képzeli magáról, hogy ő a környék királya. Felmászik a háztetőre, kiül a szélére, és nézi a birodalmát. Egyszer úgy is le kéne fotózni. :)))
