Runciman könyvében visszaolvastam: a 64. oldalon azt írja, hogy a birtokszerzés is motiválta a hadjáratokat, főleg a normannokat, ugyanis náluk akkor alakult ki az elsőszülötti örökösödés gyakorlata. Aztán ennek némileg ellentmondóan a 98. oldalon azt írja, hogy vallási indíttatású volt, és csak a hadjárat megindulása után lett cél a földszerzés, és emiatt komoly belső ellentétek alakultak ki.
A bizánciak kapcsán azt írja, hogy örültek a pápa felhívásának, mert úgy gondolták, hogy majd szép lassan csorognak a lovagok a birodalomba. Arra nem számítottak, hogy egy egész sereg gyűlik össze. A hirtelen tömegmozgalmaknak az egyház sem örült, a Remete Péter félék nem hiányoztak nekik.
Ezt még nem, de prá tanulányt már igen Riley-Smithtől. Az egyik legelismertebb középkorász Cambridge-ben, majd 30 éve a témáról. A máltai lovagrend tagjává is választották, elismerésül:)
Azért is óvatosan kell bánni ezekkel a számokkal, mert például a szintén kortárs, sőt résztvevő Chartres-i Foucher 600 000 katonáról beszél...
Ha már nagyon ragaszkodni akarunk a számokhoz és a forrásokhoz, tegyünk egy próbát. Antiókhia falai alatt vívott csatában 700 lovag vett csak részt, pedig akkor mindenkit kizavartak a rétre, aki mozgósítható volt. Ebből milyen konzekvenciát vonsz le?
nincsennek a korszakból - a mai értelemben vett - adatok: a történészek sokkal nagyobb biztonsággal tudják megmondani, hogy mennyien nem lehettek, mint, hogy mennyien voltak.
Runcimannál az is jó, h külön függelékben veti össze az akkori források létszámadatait.
Ha Jeruzsalemre marad 1500 lovag es 12.000 gyalog, ami feltetelezem vmennyire pontos es 5 v. 7000 lovag indult el, akkor ez a lovagoknal 66-75%os vesztesegarany/
A gyalogosokra applikalva ugyanezt, eredetileg 36-50000 gyalogosnak kellett indulnia, ami irrealisztikus.
a gyalogosokbol joval nagyobb % maradt Jeruzsalemre, mint a lovagokbol.
20ezer gyalogbol maradt 12000
Nem tudunk pontos létszámokat, így arányokat sem.
azert az nehezen hiheto, hogy Antiokhiaban meg Edesszaban tobb lovag maradt varat vedeni, mint Jeruzsalembe varat ostromolni.
Meg még a többi elfoglalt városban is maradt + a veszteségek éa rengetegen betegségben haltak+.
viszont ha igaz, akkor pedig a hadjarat sulypontja nem Jeruzsalem volt, hanem a kereskedelmileg fontos reszek.
A hadjárat súlypontja Jeruzsálem volt és semmilyen kereskedelmi érdekek sem játszottak előtte szerepet, minth az olasz kereskedő városok nem vettek részt a hadjáratban (kivéve egy törpe genovai flottát a végén).
A hadjárat 1. 2. és 3. oka is vallási jellegű volt - ehhez elég átnézni az előzményeket.
Azert az nehezen hiheto, hogy Antiokhiaban meg Edesszaban tobb lovag maradt varat vedeni, mint Jeruzsalembe varat ostromolni.
hacsak nem azert, mert onnan tobbet remeltek leesni (birtok, zsakmany)
Látom, az általan írottaknak csak azt a részét veszed figyelembe, ami neked tetszik:) Mint ha ott lett volna a mondandóm elején, hogy végig ellenséges területen vonultak nagyjából a Balkán óta... Három évükbe telt, mire Jeruzsálem alá értek, három nagy és több tucat kisebb csatát vívtak meg, és elfoglatam majd egy tucatnyi várat/várost/erődöt ezalatt a három év alatt. Több is járvány súlytotta a táborukat. Ráadásul időközben nem kaptak számottevő emberanyag-utánpótlást. Ezek után csodálkozol, hogy az elindult lovagok nagyjából a fele maradt meg Jeruzsálemig?
viszont ha igaz, akkor pedig a hadjarat sulypontja nem Jeruzsalem volt, hanem a kereskedelmileg fontos reszek.
Ezt megint honnan veszed?
a gyalogosokbol joval nagyobb % maradt Jeruzsalemre, mint a lovagokbol.
Ezt hol olvastad?
20ezer gyalogbol maradt 12000 (pedig oket biztos jobban vitte a pestis, meg a varvedelemre is alkalmasabbak, mint a hoditasra) Miért is vitte volna őket jobban a pestis? És vajon miért alkalmatlanabbak a hódításra?
azert az nehezen hiheto, hogy Antiokhiaban meg Edesszaban tobb lovag maradt varat vedeni, mint Jeruzsalembe varat ostromolni.
hacsak nem azert, mert onnan tobbet remeltek leesni (birtok, zsakmany)
viszont ha igaz, akkor pedig a hadjarat sulypontja nem Jeruzsalem volt, hanem a kereskedelmileg fontos reszek.
a gyalogosokbol joval nagyobb % maradt Jeruzsalemre, mint a lovagokbol.
20ezer gyalogbol maradt 12000 (pedig oket biztos jobban vitte a pestis, meg a varvedelemre is alkalmasabbak, mint a hoditasra)
tehat fel kell tetelezni, hogy vagy a lovagok 3x jobban hullottak, mint a gyalogok, vagy hazamentek, vagy befeszkeltek magukat a meghoditott reszekbe es magasrol tojtak a vallasra.
Hát, az első hadjárathoz képest ezekben az "erőtlen" visszajárásokban a korabeli Európa vezető uralkodói vettek részt, sokszor nagyobb sereggel, mint 1099-ben volt.
Az összes, egyébként nagyformátumúnak tartott uralkodó olyan buta volt, hogy nem tudta, ott csak sivatag van és semmi birtok?
Több. Egyesek szerint 5000, mások szerint 7000 lovag. De ne felejtsd el, hogy végig kellett verekedniük magukat gyakorlatilag egész Kis-Ázsián, megostromolták és elfoglalták Nikaiát, Iconiumot, Ceasereiát és Anthiókhiát. Nagyobb seregtestek maradtak le Edessza ás Antiókhia védelmére. Ráadásul Antiókhia ostroma után majd egy hónapion át járvány tombolt a táborban, rengeteg halottal.
Nincs bajom a vallassal, de en altalaban azt talalom, hogy ha beleasom magam egy tortenelmi problemaba, minnel tobbet olvasok rola, annal inkabb eltunnek a szubjektiv tenyezok (pl ideologia, egyenek szerepe) es egyre jobban eloterbe kerul a politikai, gazdasagi erdekek determinalizmusa.
Ezt probalom keresni a keresztes hadjaratokban is.
Szerintem kezdésnek teljesen jó Steven Runciman: History of the Crusades. Vol. 1-3, Cambridge University Press, 1995.
Ezt szerintem minden nagyobb könyvtárban megtalálható. "Rendes" monográfia lévén, a végén találsz egy kb. húsz oldalas irodalomjegyzéket, abból lehet szemezgetni. Ha valami speciálisabb területre vagy kíváncsi, akkor talán jobban tudok segíteni.
