http://www.gallup.hu/Gallup/release/oval2006_1.htm
Az előző választási ciklus második felében fokozatosan emelkedett azoknak az aránya, akik úgy látták, hogy az országban inkább jó irányba mennek a dolgok. A korábbi kampányfinisben soha nem látott optimizmusban csúcsosodott: egy hónappal a választások előtt már a megkérdezettek többsége érezte, hogy az ország szekere jó irányba halad. Jelenleg nem várható, hogy a választásokra a 2002-eshez hasonlóan optimista hangulatba kerüljön az ország: a pesszimista tábor jelenleg közel kétszer akkora, mint azoké akik bizakodással néznek a jövőbe.
De vajon kiknek a szemében mennek a dolgok rossz irányba Magyarországon?
Az átlag alatti jövedelemmel rendelkezők körében az elmúlt másfél év során gyakorlatilag nem változott azok aránya, akik szerint a dolgok rossz irányba mennek - az ilyen irányú vélekedés aránya egy magas szint körül fluktuált a különböző mérések során. Ezzel szemben a kampány korai indulása óta, de különösen az utolsó három hónapban a magasabb jövedelműek mind kevésbé látják borúsan az ország helyzetét. Az utolsó, februári mérés szerint az átlagnál jobb módúak már csak kevesebb, mint fele látta úgy, hogy a dolgok rossz irányba mennének.
A saját család anyagi helyzetének megítélését hónapról hónapra, mindig az előző évhez hasonlítva kérdeztük. A mérések során rendre többségben voltak azok, akik úgy ítélték meg, hogy anyagi helyzetük rosszabb most, mint egy évvel korábban.
Ez különösen így van a szegények és alacsonyabb társadalmi státusúak között - a percepciós olló a gazdagok és szegények között abban, hogy hogyan élik meg, hogy az adott időszak mennyire volt saját családjuk számára sikeres, mindinkább szétnyílt.
A korábbi helyzettel kapcsolatos helyzetmegítélés a kampány idején fokozottan érzékeny lett a társadalmi és jövedelmi különbségekre. A jobbmódúak mindinkább hajlandók úgy látni, hogy a családjuk anyagi helyzete az elmúlt időszakban javult, míg a lakosság nagyobb részét kitevő alacsonyabb iskolai végzettségűek, nem-budapestiek és a fizikai munkások körében szignifikánsabban többen vannak, akik visszatekintve úgy élik meg, hogy családjuk anyagi helyzete rosszabb, mint egy évvel korábban.
Kapcsolódó oldalak:
A két legerősebb párt támogatottsága a választókorú népesség körében 1999 márciusa óta
A mindenkori miniszterelnök munkájának megítélése 1999 februárja óta
Nyilvánvalóan pártfüggő vizsgálatait már senki sem hiszi el. Elég csak visszagondolni a 2002-es választásokra, amikor óriási Fidesz fölényt mértek folyamatosan. Ebben bizonyára segítségükre volt az a 160 millió forint megbízás, amit Orbánék utaltak ki nekik.
Csodálkozom, hogy az amerikai anyavállalat hagyja, hogy az itteni iroda ennyire lejárássa magát.
Csak tunnám, ha az előző váltás előtt sokkal többen látták: jó irányba mennek a dolgok hugy mijafrászé volt kúrmányváltás, oszt most amikor mindenki harsogja, : rosszabbúl mennek a dolgok mé nem lesz kúrmányváltás?
Ezért fittelinás, nomentanas, aprószaros lopcsány nem tudja kifizetni. Sajnos, kedves Lopcsány, a gallupot nem lehet korrumpálni, túl régi, túl tekintélyes, hogy a mocskos pénzedért csaljon: ez a ti műfajatok!
TÁRKI: példátlan életszínvonal-emelkedés és több munkanélküli 2006. március 7., kedd 18:56 InfoRádió Meghallgatom Letöltöm Kinyomtatom Elküldöm Több mint 30 %-kal emelkedett reálértéken a háztartások jövedelme 2001 és 2005 között - derült ki a TÁRKI háztartás monitor-jelentéséből. Magyarországon a teljes népesség 12 %-a tekinthető szegénynek, ez az arány a fiatalok körében magasabb. A kormányfő a jelentés bemutatásakor közölte: az életszínvonal emelkedéséhez hozzájárult az elmúlt években folytatott politika.
Reálértéken több mint egyharmadával emelkedett a háztartások egy főre jutó jövedelme 2001 és 2005 között - közölte a Tárki elnöke. Kolosi Tamás a 2005-ben végzett kutatást ismertetve elmondta: az elmúlt években a munkaerőpiacon nem történt jelentős változás, viszont a munkanélküliség valamelyest növekedett.
"A rendszerváltás óta példa nélküli életszínvonal emelkedés történt a 2001-2005 közötti négyéves időszakban. Ezzel párhuzamosan viszonylag jelentősebben csökkentek a 2003-as csúcs után a jövedelmi egyenlőtlenségek. A szegények száma a 2000 körüli szintre csökkent vissza" - fogalmazott Kolosi Tamás.
A Miniszterelnöki Hivatal támogatásával végrehajtott kutatás eredményeivel kapcsolatban Gyurcsány Ferenc kormányfő azt mondta: az életszínvonal emelkedéséhez hozzájárult az elmúlt években folytatott politika.
"A jövedelmi különbségek csökkenése mögött döntően a legnehezebb helyzetben lévő társadalmi csoportoknak juttatott transzferek játszottak jelentős szerepet. Hosszú távon életszínvonal-növekedést csak a képzettségi és foglalkoztatási viszonyok jelentős megváltoztatásával lehet elérni" - mondta Gyurcsány Ferenc.
A kormányfő szerint kutatásokból, és nem politikai programok elé írt társadalmi kritikákból lehet az ország helyzetét megismerni. Gyurcsány Ferenc beszélt arról is, hogy a következő négy évben létre kellene hozni egy úgynevezett Nemzeti Kutatási központot, ahol az adatok-eredmények mindenki számára megismerhetőek lennének.
Soha nem volt olyan 15 év alatt hogy egy közvéleménykutató vezetője egy adatot kiemel,és a sajtótájékoztatón ott van a miniszterelnök, elötte meg láthatóan bratyiznak....:-)
Rosszabbul élünk, mint egy éve Az emberek szerint nem jó irányba halad az ország
2006. március 8. 14:40
MNO - Néző László
A Gallup friss elemzése szerint az ország fejlődési pályájával elégedetlenebbek most az emberek, mint a négy évvel korábbi választás idején voltak. A családok többsége az elmúlt egy év során a saját helyzetének romlását érzékelte. E folyamat sokkal inkább érintette az alacsony jövedelműek csoportját, mint a jobbmódúakat.
A Magyar Gallup Intézet most induló sorozatában a havi pártpreferenciákon túli kérdésekről készít összefoglaló jellegű, rövid elemzéseket. E kérdések elsősorban a közhangulat alakulását jelzik, olyan témákban is, amelyek kapcsán a kampány során az egyes pártok erős üzeneteket fogalmaznak meg.
Egyre rosszabb irányba halad az ország
Az egyik ilyen, hónapról hónapra feltett kérdésük azt méri, hogy a kérdezettek szerint a dolgok jó vagy rossz irányba mennek-e az országban.
A kérdésre – hónapról hónapra meglehetősen stabilan – a megkérdezettek többsége azt válaszolta, hogy véleményük szerint inkább rossz irányba mennek a dolgok. 2006 második hónapjában a megkérdezettek csupán nagyjából egyharmada érezte úgy, hogy jó irányba halad az ország.
Ha összehasonlítjuk a mostani periódust a négy évvel ezelőttivel, akkor azt látjuk, hogy bár a trend ebben a választási ciklusban is a korábbihoz hasonlóan alakul, de összességében kedvezőtlenebb, kisebb mértékű a javulás, és később is kezdődött, mint a mostanit megelőző kampány finisében
Az előző választási ciklus második felében fokozatosan emelkedett azoknak az aránya, akik úgy látták, hogy az országban inkább jó irányba mennek a dolgok. A korábbi kampányfinisben soha nem látott optimizmusban csúcsosodott: egy hónappal a választások előtt már a megkérdezettek többsége érezte úgy, hogy az ország szekere jó irányba halad. Jelenleg nem várható, hogy a választásokra a 2002-eshez hasonlóan optimista hangulatba kerüljön az ország: a pesszimista tábor jelenleg közel kétszer akkora, mint azoké, akik bizakodással néznek a jövőbe.
Az emberek szerint is rosszabbul élünk
A Gallup második kérdése a családok anyagi helyzetére vonatkozott. A mérések során rendre többségben voltak azok, akik úgy ítélték meg, hogy anyagi helyzetük rosszabb most, mint egy évvel korábban. Az átlag alatti jövedelemmel rendelkezők 63, de még az átlag felett keresők 44 százaléka is úgy vélte ez év februárjában, hogy rosszabbul él, mint egy évvel ezelőtt. (gallup.hu)
A TÁRKI l992 óta folytat ilyen tárgyú kutatásokat. Tevékenységét az Orbán-kormány is nagy összegekkel támogatta. A cég legfőbb sok pénzben is kifejezhető értéke a tudományos igény és a tárgyilagosság. Nem érdeke, hogy bármely politikai erőnek is kedvezzen, mert a kenyerét veszítené el. (bbt kösz)