Gyurcsányi modell: a középosztályt nem kell támogatni
„Összetartó és versenyképes” ország a legszegényebbek és az elit felkarolásával
2005. november 9. 16:40
MNO
Befejeződött a rendszerváltozás, következhet a „befektetés az emberekbe” – mondta Gyurcsány Ferenc egy tanácskozáson, aki szerint a nemzeti fejlesztési tervnek a szegényeket és az elitet kell helyzetbe hozni.. A miniszterelnök a középosztályt nem tartja támogatandó társadalmi csoportnak.
A Magyarország Európában című zártkörű tanácskozásra a szervezők változatos összetételű névsort állítottak össze. A miniszterelnök körül a következők foglaltak helyet: Ágh Attila, Bence György, Bojár Gábor, Chikán Attila, Erdei Tamás, Ferge Zsuzsa, Hankiss Elemér, Inotai András, Kádár Béla, Kepecs Gábor, Nyíri Iván, Straub Elek, Sugár András, Szinetár Miklós, Tamás Pál, Vizi E. Szilveszter, Vértes András. Ismert liberális, konzervatív és baloldali értelmiségiek, gazdasági vezetők. Találkozójuknak csak az első tíz perce volt nyilvános. Ebben viszont fontos kijelentés hangzott el: Tamás Pál, az MTA Szociológiai Intézetének vezetője azt mondta, hogy legújabb kutatásaik szerint az anyagi forrásokat a jövőben nem a középosztályra, hanem a „két szélre”, a lemaradókra és az elit támogatására kell fordítani. Ehhez a gondolathoz csatlakozott Gyurcsány Ferenc is, aki egyben az előző ciklus erőteljesen középosztálypárti politikájának az eddigieknél is egyértelműbbé tett alternatíváját vázolta fel. Kijelentette: a rendszerváltozás befejeződött. Eldőlt, hol a helyünk a világban, kialakultak új nemzetközi kapcsolataink, egyértelmű, hogy milyen egyetemes értékeket vallunk.
Lefordítom: A középoszálytól forrásokat kell elvonni a szegény rétegek felemelésére és az elit feltőkésítésére.
Azaz kell egy vékony elit, (uralkodóosztály), meg egy nagy szürke a lumpen határára lezüllesztett plebsz. Latin-Amerika.
"igy ha az otletre nem vevo a kozeposztaly (mert nem lett meggyozve annak hasznossagarol), egy-egy ilyen otlet feldobasa komoly politikai-tokeveszteshez vezethet."
5 percre ra, hogy ezt irtam olvastam egy felmerest, hogy pl. Nagy-Britanniaban a kozeposztaly 55%-a tartja magat a egy kategoriaval lentebb tartozonak. Erdekes lenne tudni, hogy Mo-n mekkora ez az arany, mert ha hasonloan nagy, akkor meg politikailag is van ertelme a felvetesnek, hiszen tobb, politikailag aktiv ember erezheti ugy, hogy neki is szol, mint ahany valoban ugy kellene erezze.
Itt van a multik támogatásának az esete. Bár a multik letelepedésének támogatása éves szinten fortinttízmilliárdokkal még mindig sokkal jobb, mintha a pénzt egy-az-egyben ellopnák, szvsz ezeket a forrásokat inkább a hazai ötletek termékké változtatására és piacra juttatására kellene fordítani.
Mert nonszernsz, ami itt van. A legjobb agyak ma hova mennek? Elmennek a multikhoz marketingesnek vagy a gyógyszergyárba gyógyszerismertetőnek, vagy adócsaló vállakozók lesznek, esetleg jól kereső, de semmi hasznosat nem előállító médiasztárok, sztárügyvédek, tanácsadók. Mert jelenleg ezek a területek adnak biztos megélhetést, nem azok, ahol valaki alkothat, legális vállalkozást épíhet fel. Boró megfogalmazta, hogy a hazai KFet kell támogatni, és a hazai termékek piacra jutását. És a középosztálynak garanciát kell adni, hogy az elit a támogatást nem költi luxusra.
"Lefordítom: A középoszálytól forrásokat kell elvonni a szegény rétegek felemelésére és az elit feltőkésítésére. Azaz kell egy vékony elit, (uralkodóosztály), meg egy nagy szürke a lumpen határára lezüllesztett plebsz. Latin-Amerika"
Ezért kár volt lefordítgatnod mert sikerült megfordítanod-gondolom nem véletlen.:o((
Mihez kezd a Gyurcsány a középosztály-ellenes új stratégiájával, ami gyökeresen ellenkezik az EU irányvonallal?
Kiadta a jelszót a Bizottság a kkv-k támogatására Bruxinfo, 2005. november 10. - Ipar, vegyipar, gyógyszeripar
Átfogó programot indított útjára a Bizottság a kis- és közepes vállalkozások versenyképességének elősegítésére.
A kis- és középvállalkozások Európában kulcsszerepet játszanak a nagyobb növekedés és a több munkahely megteremtésében – idézte a lisszaboni stratégia két főmotívumát az ipari biztos. Günter Verheugen az új bizottsági politika bemutatásakor kiemelte: ahhoz, hogy a kkv-k boldoguljanak, meg kell teremteni a megfelelő feltételeket, továbbá olyan környezetet kell létrehozni, hogy még több ember fogjon saját vállalkozásba.
Az EU-ban jelenleg 23 millió kis- és közepes vállalkozás működik, ami 75 millió munkahelyet jelent. A kkv-k rendkívül fontosak az innováció, a gazdasági és társadalmi kohézió szempontjából is. A kisvállalkozások megsegítése érdekében a Bizottság a „gondolkozz először kicsiben” elvet szeretné mind nemzeti, mind közösségi szinten az összes politikai területen érvényesíteni. A testület éppen ezért döntött úgy, hogy egy egységes koherens politikai keretrendszert hoz létre a kis és közepes méretű vállalkozások számára.
Félreérted a dolgot, nem arról szól a történet, hogy az "állami, félállami
mukik" döntik el, mibe érdemes befektetni. Azt mi, vállalkozók döntjük el, az
állam pedig optimális esetben segít sikerre vinni a munkahelyek teremtésével,
adó- és járulékbevételek emelkedésével járó projectjeinket.
Bármilyen műfajt űzzön is az ember, van egy minimális üzemméret, amelyet el kell
érnie a gazdaságos termeléshez. Ez egy-egy nemzetközi szinten is versenyképes
termék esetén százmillió forintokban mérhető. Ha nincs ennyi pénze a magyar
vállalkozónak (márpedig nincs), akkor a fejlesztés elmarad és a kérdéses
terméket veszitek importból.
Pont ezt mondom - az elöbb már el is kezdtem írni, de kitöröltem (néha melózni is kell...). Boróknak, meg a Te fajtádnak (:)) kell eldöntenie, mibe kell belefeccolni, de nem valami idióta állami, félállami mukinak. Abból csak hosszú engedélyezési, meg döntési közigazgatási eljárások lesznek. És biztos, hogy nem adófizetök pénzéböl kell valamiféle üzleti projekteket támogatni (mert nem minden adófizetö örvend, ha rizikóznak a pénzzel.)
Nézd, én az oktatást forszíroznám továbbra is, mert csak a távolabbi jövöben bízhatunk. Egy példa (szerintem): Szakmámból kifolyólag többször akad "összetüzésem" a magyar igazságszolgáltatással (bíróságokkal). Nekem mindig feltünik az alapvetö töketlenkedés, ami ott zajlik. Ez - szerintem - emberi lököttségre (= müveletlenségre) vezethetö vissza. Nem is (talán) szakmailag rossz a pl. bíró. De általános müveltsége (tehát az, hogy tudja, miröl is kell döntenie) sokszor sekélyes. Mivel szakmámat elsösorban Németországban üzöm, látom, hogy ott ilyen téren mi a helyzet, és - azt kell mondjam - sokkal életszerübb döntések születnek. Pedig pl. egy müködö és a gazdasági életet szabályozó jogi keretnek meg kell lenni, de szerintem ez Mo-n csak formálisan van meg. Ezért mondom, általános szemléletváltás, tehát oktatás fonti.
Én annak örülnék, ha egyre többen lennének olyanok mint Te meg "Borok", akik viszik az ország szekerét és nem várnak állami csodát.
(Csak az info kedvéért: Boró is elég jól képben van, mibe érdemes befektetni, hogyan kell azt csinálni és sokkal komolyabb szinten műveli ezt mint pl. én. Ha pl. visszakeresed a hozzászólásait kiderül belőle, hogy a magyar állam inkább a bürokratikus akadályok fejlesztésében jeleskedik, minthogy a K+F-hez ill. a munkahelyteremtéshez bármilyen segítséget adjon.)
"Na, az meg micsoda? Új értéket teremtö vállalkozás? Ezt ki definiálja?"
Ha nem vagy elég okos a kikövetkeztetéséhez, akár én is. :-) Általában a
gyártást és a K+F-et sorolom ide.
"Az oktatást kell támogatni és remélni, hogy majd a jövöben többen lesznek
olyan értelmesek, hogy maguk ráébrednek, mibe kell belekezdeni/befektetni."
Ez egy erősen felemás modell, mert nem lesz - mint ahogyan most sincs - magyar
ipar, ami a tudást felszívja. Az én műfajomban (gyógyszerkutatás) pl. negyed
milliárd forint a beugró, ez alatt gyakorlatilag nincs gazdaságos üzemméret.
Azaz semmit nem érsz el azzal, hogy rájössz, mibe kellene befektetni.
Na, jól nézünk ki, ha már azt sem tudjuk meghatározni, hogy mi az új anyagi/szellemi érték! Az oktatásra forditott befektetés bőségesen megtérül, de csak j évtized/ek múlva! S persze, ha minőségi s nem mennyiségi oktatást valósitunk meg, s nem, csak gyermek/kamasz megörzőnek/csősznek képzeljük el az iskolarendszert.
S az elit nem tud magán segiteni? Akkor kérdezd meg GyF-től, hogy miért is kellene tovább segiteni?
De a K+F hogyan is fog menni állami segitség nélkül, a kis és középválalkozásokat hogyan lehet felfuttatni, ha kizsigereljük őket a segitendők miatt? Stb, stb...
Na, az meg micsoda? Új értéket teremtö vállalkozás? Ezt ki definiálja? Egy állami alkalmazott??
Az oktatást kell támogatni és remélni, hogy majd a jövöben többen lesznek olyan értelmesek, hogy maguk ráébrednek, mibe kell belekezdeni/befektetni. (Megjegyzem, most is vannak, pl. - saját bevallása szerint - evildevil vagy kicsoda - bocsi.)
Sajnos, csak a jövöben bízhatunk. Addig meg arra kell ügyelnünk, hogy a nyugdíjas - aki nem tehet arról, hogy öreg - ne csak vegetáljon (morál - legalábbis az enyéme). Meg igazán szegénység (= éhhalál) ne nyerjen teret (szociális állam), hogy ne nyugtalankodjon (ld. az ellenpéldát, Dél-Amerikát).
Ezért, abszolút nem helytelen azt mondani, hogy ne támogassuk a küzéposztályt ELSÖSORBAN, hiszen az magán most is tud segíteni (mert tagjai nem hülyék). Hanem a fent említett kérdéseket kezeljük privilegizáltan.
Ide jutunk ha mindent pénzben mérünk. Az elit sem homogén, nagyrésze simlis és főleg még többet akar. A szegények egyrésze sem akar felemelkedni, csak egy felessel többet. Az állam és a kormányok dolga most az lenne, hogy lehetőséget adjon annak aki valóban előre mozdít. A haza javára a magad hasznára, hogy fenkölt legyek. Én ezt a középosztályban látom, és szerintem ez régóta így van.
Na ezt kellene minden érdekelt végigzongorázza a saját szituját illetően! Én elhiszem, hogy sokaknak a mostani helyzet megfelel, vagy akár ideális is, de akkor ne papoljanak másról, hanem mondják azt egyszerüen: a mai koala az én érdekeimet képviseli, ergo melletük állok, rájuk szavazok. Tiszta helyzet, de ehelyett idológiai maszlagot, az ellenfél lejáratását, a hiszékeny szegényebb rétegek hülyitését lehet részükről tapasztalni.
A szépséget a dolog matematikája adja: 1 genya gazdagtól X Ft leemelése és szétosztása N > 1 adminisztratív vagy valós rászorulónak, csak 1 elégedetlengkedőt eredményez, de potenciálisan N>1 gyurcsányigazságosozót. (Következmény: gazdagoknak pedig lenni kell.)
Alapvetően nekem sem hiányzik semmiféle pénzbeli támogatás, de igen rosszul viselem, hogy miközben az előző években zsákszámra adtam be a közösbe pénzt és még a tulajdonostársaimmal együtt munkahelyeket is teremtettünk (még több adó), a jelenlegi kormánytól még kommunikáció szintjén sem kapok semmiféle megbecsülést, csak ezt az irigységre építő gazdag g..zést, akinek be kellene látnia, hogy még többet kell bedobnia a közösbe. Pedig amikor bármi komolyabb egzisztenciális beruházást (használt autó, fürdőszobafelújítás, stb.) hitelből kell finanszíroznom, akkor nem érzem ezt olyan roppantul igazságosnak...
Igazad van, tényleg differenciáltabb a kép, és bizony a - nevezzük most már jobb híján így - középosztály is nagyon megoszlott világnézetileg. Valóban mondjuk egy átlagértelmiségi középvezető, privát taasztalataim szerint is, nyugodtan támogathatja, pusztán szociálkulturális gyökerei, beágyazottsága okán, a gyurcsányista rendszert.
Orbán Viktor nem szeretné, ha bármilyen, a parlamenten kívüli találkozó elterelné a figyelmet a nemzeti garanciatörvényről. A Fidesz elnöke a Nap-keltében a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök által kezdeményezett találkozóval kapcsolatos kérdésre reagált. A volt kormányfő a műsorban beszélt a teljes foglalkoztatottság és a radikális adócsökkentés szükségességéről is.
A garanciatörvény most a legfontosabb.
http://www.mno.hu/index.mno?cikk=318224&rvt=2
Csakhogy csalóka a kép, mivel egy a világnézet, pártszimpátia és más az egzisztenciális állapot, müveltségi szint, életszintvonali elvárások, stb. Igy aztán az a réteg, amelyet középosztálynak nevezhetünk - s itt is voltak próbálkozások a definiálásra - sem homogén ideológiailag. Sok a neoliberális, sok a balos beállitottságú is a konzervativ/nemzeti/vallásos kategóriák mellett. Sőt jócskán vannak átmenetek is. A vállalkozókon, szabadfoglalkozásuakon kivül ide sorolható/sorolja magát a közalkalmazotti és köztisztviselői réteg, a magánszféra magasabban képzett szakemberei, a müvészvilág képviselői is. Mig az elit a ténylegesen vékony réteg, ha csak gazdasági/vagyoni szempontból vizsgálódunk.
Igy aztán kérdéses, hogy ennek a heterogén társaságnak a ballibes szimpátiával rendelkező része erről az egészről mit gondol? 1. Büszke: - ld. pl. Timna-félék - jól megvagyok, nem kérek segitséget!- jelszó alattiak. 2. Magabiztos: - tudja, hogy ő mindenképpen a kivételezettek közé kerül, vagy az elithez tartozónak hiszi magát. 3. Gondolkodó: - átgondolja azt, hogy neki mi is a fontosabb, az elvei vagy az egzisztenciája? S ha az utóbbi, akkor némileg átrendezi eddigi elképzeléseit is a ballib eszmerendszerről! Igy aztán a problémához való hozzáállásuk is igen változatos lesz. Már ha egyáltalán tudomást vesznek róla!
Baromság, az ismerőseim (rokonok, barátok, volt kollégák) tetemes része középosztálybelinek tekinthető, ugyanis van némi ingatlan és ingó vagyona, emelett munkával keresi meg a megélhetését biztosító pénzt, amiből nemcsak parizerre telik, hanem mozira, sőt nyaralásra, síelésre. Mégha nem is olyan szinten, ahogy egy osztrák vagy német középosztálybeli ezt műveli.
