A lengyel választók kiszavazták a parlamentből a baloldalt. Valószínüleg elsöprő erejű jobboldali koalíció alakul, jobboldali államelnökkel: Kaczynskival. A lengyel baloldal korrupciós és besúgós ügyeivel hiteltelenné vált a választók szemében, baloldali pártokkal, kormányokkal, álamelnökkel együtt. Magyarországon a múlt és a baloldali pártok "viselkedése, elő áés utóélete" ugyanaz, megértik e a magyar szavazok a lengyel fodulat üzenetét?
"Aztán persze minden a kőolaj árától is függ. Ha a kőolaj és vele a benzin ára minden határon felül növekedne, akkor egyre kevésbé érné meg a nagy távolságú szállítás, s visszajutnánk egy középkori jellegű gazdaságba, ahol csak a legértékesebb árukat szállítják pár száz kilométernél messzebbre."
Éppen ezért nem fog minden határon felül növekedni. A jelenlegi tendenciákat épp az ezzel pont ellentétes tendenciák hajtják. Mivel az energia az elmúlt húsz évben relatíve nagyon leértékelődött a munkaerőhöz képest, egyre több dolgot éri meg a világ másik végén megtermeltetni, ahol olcsóbb a munka, de energia kell az ideszállításhoz. Persze ha az energia ára túlmegy egy határon, akkor ez a folyamat lefékeződik vagy visszafordul és nem lesz ami tovább hajtsa felfelé az energia árát. Tehát a rendszer szépen beszabályozza önmagát, csak az a kérdés, hogyan fog kinézni a világ abban az új egyensúlyi állapotában.
Aztán persze minden a kőolaj árától is függ. Ha a kőolaj és vele a benzin ára minden határon felül növekedne, akkor egyre kevésbé érné meg a nagy távolságú szállítás, s visszajutnánk egy középkori jellegű gazdaságba, ahol csak a legértékesebb árukat szállítják pár száz kilométernél messzebbre. Ilyen esetben teljesen feleslegessé válna az autópályarendszer, hiszen sem a teherautók, sem a személygépkocsik nem használnák. Ez persze az EU-t is feleslegessé tenné (kicsit úgy, ahogy a Római Birodalom után kis feudális országok alakultak).
Angliában például előfordult, hogy először kiépítették az egész országra kiterjedő belföldi csatornarendszert a XVIII. században. Ez ma is megvan, de persze szállításra elég ritkán használják. Mire ez elkészült, megszületett a vasút, s az egész rögtön elavult. Ezután kiépítették a sűrű vasúthálózatot. Erre megjelent a XIX. század végén az olcsó benzin és a robbanómotorral hajtott autó. Amióta autópályák vannak (különösen az USA-ban), a vasúti szállítás visszaszorult.
Szerintem könnyen megtörténhet, hogy mire kiépítjük a tökéletes autópályahálózatunkat, addigra az egész fölösleges lesz, csak beleöltük a saját és az EU sok ezer milliárdját az ország természeti értékeit szétszabdaló betoncsíkokba, s értelmetlen hidak százaiba.
A dilemma feloldása az lehetne, hogy legyen megfelelő mennyiségben autópálya,
növekedjenenek, fejlődjenek a hazai kis-, közép- sőt nagyvállalkozások, a nemzetközi tőke továbbra is invesztáljon, közben a szükséges szerkezet-átalakításokat különösebb zökkenők és megszorítások nélkül hajtsuk végre.
(Gondolkodtam, hogy végére teszem a mosolygó jelet, de nem tettem.)
Köszönöm az infókat Budapest-Krakkó útvonallal kapcsolatban.
Az autópálya vagy gyár dilemmát nehéz feloldani. Magyarországon úgy tűnt, hogy a külföldi tőke csak addig jutott el, ameddig az autópályák. A mai iparban szinte percre pontosan kell szállítani, s ez autópálya nélkül egyszerűen nem valósítható meg. Persze ugyanakkor annak is megvan a veszélye, hogy politikusok döntenek az autópályák nyomvonaláról, illetve az ütemezésről, s a politikus érdeke nem feltétlenül vág egybe a gazdaság érdekeivel.
A másik probléma a korrupció. Gondoljatok csak Olaszországra, ahol a maffia legjobban éppen az autópályák építése idején szedte meg magát.
Ugyanakkor az autópályák építése régen alkalmas volt a munkanélküliség és a gazdasági válság leküzdésére (roosevelti USA-ban, illetve a náci Németországban). Ez ma már nem működik, mivel az építést azóta gépesítették, s minimális (viszont szakképzett) munkaerőt igényel.
Véltelenül se érts félre. Nem pejoratív értelemben mondtam.
Van ott rendes autópálya is úgyanolyan mint bárhol. Jól meg is viccelt Krakkó déli részét átszelő. Az én térképemen még csak X.-ig volt jelölve közben meg már tovább építették.
Csak nekem aki nem látott még olyan gyorsforgalmi útat, nagyon furcsa volt. Az autópályát/utat ezért is raktam idézőjelbe.
Sok igazság van abban amit írsz.
Nem offolok tovább pedig az 2x1 sávos út, amit én 2x1,5 sávosnak mondok az is érdekes (legalább is nekem :) ), főleg amikor a szembejövöt épp elözik, elég rendesen rámhozták a frászt, de vígan elfértünk hárman egymás mellett.
De a témánál maradva: elgondolkodtató, hogy a lengyelek relatíve és abszolut értelemben is jóval kevesebb "echte"autópályát építettek mint mi, ezzel együtt a gazdaság évek óta szárnyal. Nálunk rendesen kiépült a hálózat, ezzel együtt a gazdaság egyre inkább döcög, szinte az összes gazdasági mutatóban folyamatosan lemaradunk.
Csak megjegyezném, hogy a szép, új autópályákat én is büszkeséggel mutogatom
a lengyel ismerőseimnek. Ők meg a 2 x egysávos normális országút mellett lengyel kisvállalkozó által felhúzott korszerű (textil, épületkerámia, bútoripari) üzemeket mutogathatják.
"Olyan kihalt ez a pálya, mint a temető" - mondják nekem bizonyos magyar autópálya szakaszokon.
"Majd megtelik rövidesen !" - mondom nem teljes meggyőződéssel ."Ti meg egyszer teljesen bedugultok" - replikázok.
"Most gyorsan megépítünk 2000 km autópályát, a foci EB-re úgyis muszáj lesz" -
Érdekes egy út. Oda felé fel se tünt nekem semmi. Átérve Lengyelországba már jobb volt. "2x1,5" sávos út van, illetve Krakkó elött már van "autópálya/út", amit épp akkoriban (2005) folytatták a határ felé. Tényleg ez meddig ér most el? Amikor ezt az "autópályát/utat" megláttam én elröhögtem magam :) 2x2 sáv ahogy a természet szülte domborzati viszonyok, domrol le domrol fel, lehet balra kanyarodni, söt minden kis bekötö útról is. Persze végig kint vannak a sebességkorlátozó táblák. Aztán visszafelé amikor átjöttem magyar határon akkor esett le, hogy mi volt a gáz. Nincs kapaszkodó sáv Szlovákiában.
Igen, minden vallási megfontolás nélkül hozzátehetjük - szilárd etikai értékrendet ad - ami a mai relativizált világban ad egy összetartozási alapot, és mutat egy irányt. Ebből következett egy idő után, hogy a bármilyen (kapitalista, szoci stb.) bőrbe bújt kommunistákat kiköpték.
Az biztos, hogy a lengyelek katolicizmusa - úgy a múltban, mint a jelenben - ad egy nemzeti erőt és összetartást (még a pártok között is.)
A pontos (illetve közvéleménykutatásra alapozott) adatok egyébként:
- A lengyel lakosság 92,9 %-a tartja magát hívő kereszténynek, ebből
- 46,9 % rendszeresen jár misére.
(A korábbi blöff-számot csak a kérdező imperatív jellegű kérdése miatt dobtam be.
Egyébként empirikusan és humorosan néha tényleg úgy néz ki: szinte mindenki plusz a zarándokok :-))
Ez az üzenet Magyarországon van akinek követendő példa, van akinek közömbös, egyszerűen egy történelmi tény és különbözőség, és van, akinek ellenszenves antiüzenet ("Nálunk ez is csak megoszt!").
Saját nézetei alapján mindenkinek igaza lehet, de mit titkoljam, én az első csoportba tartozom.
A múlt héten 40 korona alatt nem láttam semmit a kúti táblákon.
Budapest-Krakkó kocsival? Jó kis túra, szép és változatos. A 400 km-t én még
nem tudtam 5 óránál rövidebb időn belül megtenni, pedig, ahol, lehet, nyomom.
Hétvégén talán jobb, de akkor Rabka és Krakkó között nagy a dugó.
Az általad is írt útvonalnak sajnos nincs normálisabb alternatívája. Sokáig nem is lesz. Besztercebánya után Donovaly környéke télen nem könnyű szakasz, 10-20 km-t biztos, hogy 20 km/órával tesz meg az ember az emelkedő, a kanyarok, meg a kamionok miatt. Hólánc most biztos kell.
Köszönöm az infót. A szlovákiai benzinárakról is tudsz?
Az is érdekelne, hogy biztonságos-e mostanában Budapestről autóval Krakkóba menni (az útkereső a Budapest- Besztercebánya-Jablonka- Krakkó útvonalat javasolta).
- A papok ott sem szólnak jobban bele a politikában, mint máshol, tény viszont, hogy az ország döntő része aktív, templombajáró katolikus.
Rydzyk kivételes eset, ő intézményesen és saját médián keresztül szól bele a politikába is, meosztva a lengyel katolikus híveket, és kiváltva az egyházi felsővezetés gyakori nemtetszését.
- A szinészek meg - meglátásom szerint - kevésbé szerepelnek választási kampányokban, mint máshol. Nevesebb arcokat - beleértve az általad említett színészeket is - én speciel soha nem láttam valaki mellett felszólalni.
Bár az, aki folyamatosan Lengyelországban él, talán többet és pontosabbat tudna számodra mondani.
Különben nem értelek, miért érdekel annyira a kedvenc színészeid pártszimpátiája.
lengyelországban a papok aktivan beleszólnak a politikába, de vajon a szinészek művészek teszik e ugyanezt ? Engem az nagyon érdekelne, ha tudná valaki a választ megköszönném, hogy két kedvencem, Jerzy Stuhr és Boguslaw Linda vajon felszólalt e a választási kampányban valamelyik párt mellet ?
De tényleg hagyjuk abba itt a román eredet kérdését. Ennek nem sok köze van a mai lengyel politikai helyzethez.
Lenne egy gyakorlati kérdésem: mennyibe kerül most Lengyelországban a 95-ös benzin? Ugyanis egy hét múlva autóval megyünk Krakkóba, s el kellene dönteni, hogy hol tankoljunk.
Szerintem olvasd el Catherine Durandin: Histoire des Roumains (1995) c. művét. Úgy tudom, hogy magyarul is kiadták. Ebben teljesen nyitva hagyja az eredet kérdését a szerző.
A második fejezetnek pl. magyarul a címe: A román rejtély. Az eredet és a kontinuitás kérdése
