Mikor kértem a lekötést akkor kérve a vezérelt óra kiépítését amekkora volt a lekötés (3x32A)arra a méretre megadták a vezéreltet is grátisz.Ha jól emlékszem a plusz szerelési anyagot kellett fizetni.
Ha 24 Forinttal számoljuk akkor is egy m3 gáz 9.4 KW = 115 Ft. 9.4 KW áram 9.4x24=225 Ft. Ez az érték nagyjából kondi kazánra vonatkozik. Ha figyelembe veszem,hogy régi készülékkel fűtesz ami nagyjából 85%-os hatásfokú, könnyen kiszámítható,hogy melyik a drágább hóenergia.
A világpiaci ár önmagában még nem a felhasználói ár, mert arra még rárakódik a szállítás sok ezer kilométerre, az átmeneti tárolók költsége, a nagykereskedő/importőr árrése, a gázszolgáltatók árrése, a helyi ÁFA, satöbbi.
Az igaz, hogy a magyar kormány sok éve óta a világpiaci árnál jóval drágábban veszi a gázt, de hát a kenőpénzt az oroszok sem adják ingyen.
Európában nálunk legolcsóbb a gáz és villamos energia, csak Bulgáriában van ennél is kicsit olcsóbb. A földgázból előállított energia pedig majdnem egyharmada a villanyéhoz képest. 1m3 gáz elégetésekor 35Mj-vel számolva 9.44 KW energia képződik, ami nagyjából 115 Ft. 9.44 KW áram pedig 350Ft. Lehet számolni,hogy a gáz,vagy villanyfűtés kifizetődőbb.
Elek, az utóbbi 2-3 évben elég sok helyen írtak róla, hogy a magyar rezsicsökkentett gáz drágább a fogyasztóknak, mint a világpiaci árú gáz azokban az országokban, ahol nem volt rezsicsökkentés...
Ahol a gáz nem sokkal olcsóbb, mint a villany, ott a kisfogyasztók nem verik az asztalt, hogy ők gázzal akarnak fűteni/főzni.
Persze vannak olyan országok, ahol a kormány (pl moszkvai ajánlás hatására) jó mélyen belemarkol az államkasszába és megtámogatja a gáz árát, hogy sokkal olcsóbb legyen az áramnál, azokban az országokban természetesen sokan akarnak gázzal fűteni.
A levegős hőszivattyú a svédeknél, finneknél van használatban, ahol nincsen vezetékes gáz, csak elektromos áram. Na, annál még a levegős hőszipka is jobb.
De ha van gáz, akkor ők is azzal fűtenek.
(sőt, van aki kiépíti a tartályos gázt a levegős hőszipka helyett)
"a teljes tartományhoz képest, kb elhanyagolható az infra tartományban leadott hőmennyisége."
Ha a fűtőfilm a mennyezetre kerül, akkor a hőjét szinte kizárólag (infra) sugárzásos úton adja le. Konvekciós úton nem is tudná, hiszen a meleg levegő felfelé száll, viszont a plafonnál nincs feljebb, tehát a levegő nem cserélődik, nem tud mit tenni szegény fűtött mennyezet, kénytelen lefelé-sugárzással megszabadulni a hőjétől :)
Ha a fűtőfilm a padlón/falon van, az már más tészta, hiszen ott a hő hatására elindul a felfelé történő légáramlás, ami a hősugárzás mellett konvekciós úton is hordja el a felületről a fűtőfilm wattjait. Persze ekkor is van valamennyi sugárzásos hőátadás, hiszen a villanyfűtött fal/padló valamivel mégiscsak melegebb a helyiségben lévő többi tárgynál, tehát a konvekciós mellett sugárzásos hőátadás IS történik. Arról persze lehetne vitatkozni, hogy a padló/falfűtés az összes wattjából hány százaléknyit ad le konvekciósan és hány százalékot sugárzással, ez szerintem nagyon függ a helyiség berendezésétől.
Persze hogy van mindennek infra sugárzása (kivétel talán az un. abszolut fekete test), csak éppen kérdéses hogy ez az infra tartományban leadott sugárzás hogyan viszonyul a nem infra tartományban lévő hősugárzáshoz képest. A viszony megmondja, hogy mennyire tekinthető infrasugárzónak valami, mert pl a hógolyó is tekinthető ilyen erővel infrasugárzúnak, hisz annak is van infra sugárzása.
Itt is ez van, az a fólia az infra tartományban minimális nagyságú sugárzással bír a teljes tartományhoz képest, kb elhanyagolható az infra tartományban leadott hőmennyisége. Infra sugárzónak azt tekinthetjük, ha valami döntően és nagy mértékben ebben a tartományban bocsát ki elektromágneses sugárzást, na most a fűtőfólia nem ezt teszi. Persze attól melegít, csak nem infra.
"Az a fólia az nem infra, hiába az összes forgalmazó és eladó ezt állítja róla"
Minden "infra sugárzó" ami melegebb a környezeténél. Ha egy egész szoba mennyezete 5 fokkal melegebb a szobánál (mert fűtőfilm melegíti), az ugyanannyira infra-sugároz, mint pl a mennyezet közepén egy vörösen izzó hősugártó, amely század akkor felületen sugároz százszor akkora hőmérséklet különbséggel.
"komolyan gondolkozom a Mitshubishi hőszivattyús rendszerén a COP gazdaságosság miatt."
Ha van egy passzív-közeli (mondjuk 30 kWh/m2/év körüli) házad, akkor szerintem így gondolkozz: "A házam fűtése a legrosszabb forint/kilowatt hatékonyságú egyszerű olcsó elektromos fűtéssel is mindössze 100 ezer forintba kerül évente. Ha az energetikai befektetéseimtől azt várom el, hogy legkésőbb 20 év múlva már nyereséget termeljenek (pl azért mert már elmúltam 40 éves), akkor egy olyan fűtőrendszerre, amely évente 70 ezer forinttal csökkenti a fűtési költségeimet maximum 20x70= 1,4 millió forintot vagyok hajlandó költeni."
Hiába van szép magas COP értéke egy fűtésrendszernek, ha a kiépítése többe kerül, mint amennyit egy rossz hatásfokú fűtésrendszer működtetésére költenél halálod napjáig :)
De vannak olcsó rendszerek is igen magas COP értékkel, pl fűteni is tudó klímák állítólag léteznek akár 5 feletti SCOP hatáfokkal is, persze az viszont nem halálos csendben dolgozik, mit a villanyfűtés (viszont tud hűteni is, ha az kell :)
Léteznek elektroszmog mérő műszerek, kérj kölcsön egyet és hasonlítsd össze vele a jelenlegi lakásodat egy olyannal, amelyikben éppen működik a villamos padló/mennyezet fűtés.
De olyan műszer legyen, amelyik 50 hertzes frekvencián is tud mérni.
1: Hülyeség. Születésed (sőt: fogantatásod) óta eletkrromos vezetékek pókhálójával körülvéve élsz. Ott vannak mindenütt körülötted, az elektromos készülékekben, az falakban, az utcán feletted, a föld alatti kábelekben, plusz a tömegközlekedés egy része is elektromossággal működik, mégis élve maradtál valahogy. Aki azt állítja, hogy ezen a káoszon egy elektromos fűtőszőnyeg jelentősen tovább rontani képes, az már óvodában is fel volt mentve fizikából.
2: A fűtőfilmet lehet üzemeltetni egyenáramról is, akkor nulla a szmog. Habár ennek valódi értelme csak pl hangstúdióban, orvosi kutatólaborban, stb van.
2: Lehet kapni "elektroszmog-árnyékoló" szőnyeget, amit rá lehet teríteni az elektromos fűtőszőnyegre mielőtt befalazod.
Létezik elektromos fűtőszőnyeg, illetve fűtőkábel is. Jelentősen más az elektromos mezője, valamint pl. Hidegburkolat alá ragasztóba fektethető, nem kell vele úsztatott kivitelezést készíteni. Fűtőkábel mehet egyből az ajzatbetonba, akár a vashálóra rögzítve.
Vizes hőszipkás rendszer éves karbantartási költsége megegyezhet egy passziv házban az éves fűtési költséggel. Kiépítésnél is vastagon fog a ceruza.
Nekem az a bajom egyedül a hőszivattyúval, hogy erősen kérdéses a megtérülése. Mi is belefutottunk abba, hogy gázkazánt kéne cserélni, és több mint 1 milla lenne mindenestől. Ezért tanakodtunk rajta.
Na de egy hőszipka is milliós, vagy akár többmilliós nagyságrend, kb 20 éves gázfogyasztásomat kéne beleraknia a hőszivattyú árába. És akkor még nem is néztem, hogy a hőszivattyúnak is van azért fogyasztása. Én gazdaságilag nem érzem azt, hogy megtérülne attól függetlenül, hogy jó dolog. Persze lehet napelemekkel bombázni a tetőt, és kitermelni a hőszivattyúfogyasztását, de az megint további milliós nagyságrendű beruházás.
Viszont új építésnél más a szitu. Mert ha gázt akarsz, azt be kell hozni a házba, kémény stb engedélyek, amik összességében már olyan anyagiakat igényelnek, hogy kijön/kijöhet belőle egy hőszipka.
A hőszivattyú után a gázfűtésnél jelenleg nincs jobb megoldás, kondenzációs kazán jó nagy hőleadó felületekkel, ami lehet falfűtés,padló fűtés, akár mennyezet fűtés vagy radiátoros megoldás. Karban tartás pedig minden rendszerhez szükséges.
Segítséget/tanácsot szeretnék kérni fűtési móddal kapcsolatban. Pár év múlva passzív ház közeli lakást szeretnénk építtetni, és a fűtési módokon kezdtem el gondolkozni. A legegyszerűbb megoldás lenne valami infra fűtőfólia a padló alá, de beparáztattak az elektroszmoggal. Viszont pont az jutott az eszembe, hogy pár éve ugyanez volt a mikrókkal, a mobilokkal, most az 5G-vel, de ezekbe csaknem akartunk belehalni, szóval talán az infrafűtés sem lehet annyira gáz...
Viszont alternatívaként komolyan gondolkozom a Mitshubishi hőszivattyús rendszerén a COP gazdaságosság miatt. Viszont most olvastam, hogy "A hőszivattyúk karbantartása a fűtő-hűtő rendszerek esetén évente 2 alkalommal esedékes". Szóval van valakinek tapasztalata, hogy ez a hőszivattyús móka mennyire éri meg egyátalán?
