Namostan egy dolgot nem írtál csak: van-e még üres hely a Winchesteren (tehát olyan, ami egyik partícióhoz sem tartozik), vagy nincs. Ha nincs, akkor baj van...
Köszönöm a kiokosítást, jól érzitek, hogy ez a felépítés nekem még idegen egy kicsit.
Root alatt nem a / könyvtárat értettem, hanem az elsődleges partíciót. A "root" partíciót. Nem tudom, hogyan kell mondani, szóval a linuxos partíciót.
Mert itt nálam most az a különlegesség, hogy a 20 gigás vinyóm két partíció: egy ntfs elsődleges, és egy fat32 virtuális a másodlagos tartományban. Namost a fat32 partíciót nem törölhetem, mert egyrészt ott vannak a cuccaim, másrészt meg onnan fogok telepíteni. Nincsen cédé-íróm. Az elsődleges partíció jó nagy: közel 10 giga. Namost ha majd megy a linux, akkor elkezdem kitalálni, hogy mi legyen a fat32-es partícióval, de addig is azokat a dokumentumokat, amiket használok át fogom másolni az elsődleges partícióra, hogy ne legyen probléma a fat32 miatt. Ezért kérdeztem ezt. Az, hogy mit hívok home-nak, akkor ezekszerint teljesen mindegy. Értem. Csak hát az nem mintegy, hogy ext3, vagy fat32 alatt vannak a dokumentumok, amiken dolgozom.
A live eval nagyszerűen felismerte és olvasta a fat32 partíciót. Remélem, hogy a telepítő is kezelni tudja. Mert ha nem, az kozmikus nagy szopás lenne. A másik, meg hogy ne essen baja a fat32 partíciónak telepítéskor. Az is hasonló léptékű szopás lenne.
Mondjam majd azt neki, hogy az elsődleges partícióra telepítsen, és hagyjam, hogy kitalálja, hogy most akkor mi a teendő, vagy inkább töröljem a telepítőben az ntfs partíciót, és csináljak egy újat? Egyrészt nem baj, ha alkalmam adódik rá, hogy csináljak egy swap partíciót, meg lehet, hogy az első partíciót kisebbre kellene csinálni, és akkor lesz három partícióm, plusz a swap. Másrészt viszont szeretnék a lehető legkevesebbet babrálni a partícionálós részben, hogy nehogy elérhetetlenné váljon a fat32 partíció.
linux alatt viszonylag kötött, szabvány könyvtárstruktúra van; ez megkönnyíti a tájékozódást
a teljesség igénye nélkül
a / a gyökérkönyvtár, itt nem szoktak fájlokat tartani; ide csatlakozik be az összes többi főkönyvtár és azok alkönyvtárai
linux alatt "nem látszik", hogy az adott könyvtár melyik partíción van; akár a / alá nyíló összes könyvtár lehetne külön partíciókon, sőt, merevlemezeken; ha egyszer te becsatoltál egy partíciót, onnantól kezdve úgy látod, mint egy közönséges könyvtárat
fontosabb könyvtárak:
/boot: itt van a kernel image és a bootloader (lilo, grub) fájljai
/etc: itt van gyakorlatilag az összes rendszerszintű konfigurációs fájl
/bin: itt vannak azok a programok, amelyek alapvetően már a rendszerinduláskor, a rendszer normális működéséhez szükségesek
/dev: az összes meghajtóeszköz
/home: a felhasználók könyvtárai; egy nem rendszergazda felhasználó csak a /home alatt elhelyezkedő saját könyvtárát látja a rendszerből
/root: a rendszergazda saját könyvtára
/usr: az összes olyan program és osztott programfájl, amely nem alapvetően szükséges a rendszerhez (magyarul ide jün az összes program, amit pluszban feltelepítesz)
/lib: az alapvető osztott könyvtárak és modulok (mint win alatt a dll-ek)
ennek az az előnye, hogy ha bárhol leülsz egy linux elé, tudni fogod, mit merre keress
Megpróbálom XP-sen. Képzeld el a root particiót mintha az XP-n csak 1 darab C lemezmeghajtó lenne. Ezen a C lemezmeghajtón hozhatsz létre könyvtárakat. A különbség az, hogy ha új winyót vagy új partíciót adsz a rendszerhez akkor XP-n egy akármilyen betűjelü meghajtóként fogod látni, linux alatt pedig azt mondhatod, hogy a root ( / ) alatt ez jelenjen meg mondjuk /40GB-Uj-merevlemez könyvtárként vagyis nem lesz root1 és root2 lemezstruktúrád, hanem magad határozod meg, hogy melyik egység vagy partició melyik könyvtárként helyezkedjen el. Ebból az is következik, hogy a telepítés után ugyan létrehozza a rendszer a /home könyvtárat, de ha te később azt akarod, hogy a /home alatt az új partició jelenjen meg akkor a megfelelő bejegyzéssel a konfig fájlban ( az most még mindegy hogy melyikben ) ezt el tudod érni (ha nincsennek felhasználók könnyebben, ha vannak akkor két paranccsal többel). Az egészből pedig az következik, hogy minden fájl a root struktúrában helyezkedik el csak nem szokták a root ( / ) alatt és nem egy /dokumentumok ( ami szintén a root alatt helyezkedik el ) könyvtárban tartani a dokumentum fájlokat.
És megcsinálhatom akkor azt is, hogy egyáltalán nem csinálok home partíciót, hanem majd ha a linuxból felszámoltam a fat32 partíciót, akkor amit annak a helyén csinálok, az lesz majd a home?
És akkor még egyszer, csak hogy biztos legyek benne: a root partíción is tarthatom pl. a dokumentumokat, amiken dolgozom?
Jól van, remek, köszönom. Akkor majd kérek tőletek segítséget a konkrét teendőkről, mert ez az fstab dolog nekem most nem mond semmit.
Addig is, ha majd fent lesz a linux, átmásolhatom a root partícióra azokat a dolgokat, amiket mostanában használnom kell, hogy a jogosultságokat kezelni tudja? Gondolom miért ne, nem igaz?
"Úgy értettem, hogy meghagyom a fat32 partíciót, arról telepítek, és miután feltelepítettem, mikor már fut a linux, akkor lementem cédére a fat32 partíció tartalmát, és újrapartícionálom a fat32 által foglalt területet, és csinálok belőle linux partíciót, amire aztán felteszem a cédére kimentett dolgokat. "
OK.
"lehet-e partíciós változataásokat eszközölni úgy, hogy a root partíció sértetlen és működőképes boot partíció maradjon. "
Persze. Arra kell vigyázni, hogy a "logikai" partíciók számozása igyekszik mindig 5-tel kezdődni. (Magyarázom: van pl. hda5, hda6 és hda7 partíciód. Letörlöd a hda6-ot, ekkor a hda7 visszacsúszik hda6-nak. Amit az eddigi 6-os helyén létrehozol, az most a 7-es számot kapja.) Ez akkor ciki, ha a root-od a hda7-en volt.
Ha a rootod elsődleges partíción van (hda1, 2,3,4), akkor nem zavarja az 5 fölöttiek csúszkálása.
"És nem fogja-e zavarni a linuxot, hogy megváltoztatom a partíciót. Tudja-e kezelni az ilyen változásokat..."
A különféle partíciók csatolását (mountolását) az fstab file-ban szoktuk szabályozni. Ha itt normálisan beírod, hogy mit hová mountoljon, akkor "kezeli".
Úgy értettem, hogy meghagyom a fat32 partíciót, arról telepítek, és miután feltelepítettem, mikor már fut a linux, akkor lementem cédére a fat32 partíció tartalmát, és újrapartícionálom a fat32 által foglalt területet, és csinálok belőle linux partíciót, amire aztán felteszem a cédére kimentett dolgokat.
A kérdés csak az, hogy lehet-e partíciós változataásokat eszközölni úgy, hogy a root partíció sértetlen és működőképes boot partíció maradjon. És nem fogja-e zavarni a linuxot, hogy megváltoztatom a partíciót. Tudja-e kezelni az ilyen változásokat...
FAT32-n nincsenek jogosultságok. Lehet, hogy a filekezelőben látsz jogokat, de az csak azért van, hogy legyen valami odaírva.
Nem tudom, hogyan gondoltad a telepítő lementését, de ha akarod, azt a partíciót is átalakíthatod. Persze akkor a rajta levő adatok elvesznek.
Na de várjál... Újrapartícionálhatom a fat32 részt a linuxból miután feltelepítettem? Mert akkor elmentem cd-re a linuxból (ha rájövök, hogyan kell), és aztán számolom fel, és a helyén csinálok egy linuxos partíciót... Ha lehet egyáltalán telepítés után buzergálni a partíciókat. Lehet?
A live eval-ban néztem, hogy nem tudok írni a a d:-re. Elindítottam root-ként, úgy tudtam. Na, mondom, root-ként átirogathatom a jogosultságokat, de azért remélem, hogy ha kitanultam a dolgot, lesznek itt dinamikusabb megoldások is, többet nem is törtem rajta a fejemet.
De azt mondod, hogy a fat32 partícióval problémák lehetnek? Én úgy terveztem, hogy ott fogok tartani mindent, ami nem szoftver és nem rendszerelem, fat32-n hagyom, és kész.
De egyébként is... Hát onnan szeretném telepíteni a linuxot, úgyhogy még ha cédékre lementem az egészet, akkor sem számolhatom fel...
A root (/) partícióban ül minden, és amit később bemountolsz, azt is valahol ez alatt találod meg.
A /home könyvtárba szokta pakolni a felhasználók cuccait.
Erősen nem javaslom a "d:" használatát, mivel az valami wines csökevény (fat32? nem emlékszem). A linuxos rendszerek jogosultságait nem tudod rajta megvalósítani.
Mivel ez lesz az első Linuxod, szerintem most csak rootot és swapot csinálj. Aztán később, amikor már érzed a rendszert és újabbat teszel fel, csinálsz magadnak olyan rendszert, amilyet jónak látsz.
(Bocs, lehet, hogy túl rejtélyes voltam? Nem szándékos, csak nehéz...)
Tehát akkor a partícionálásnál legyen root, meg swap, meg home. Mi az a root? Oda megy a rendszer, meg a telepített programok? Home mindenképpen kell? És ha igen, akkor megcsinálhatom, hogy a mostani d: partíció legyen a home? A home partíciót mire használja? Van, amit már a telepítésnél a home partícióra pakol?
Nem, hát a dolog onnan jön, hogy az ftp install cédé bootolás után felajánlja a merevlemezről való installálás lehetőségét is. Ez egy ilyen telepítő. Természetesen ha a telepítő fut a gépemen, akkor közben nem tud ftp-kiszolgálóként működni. Ja. Ez így van.
Nagyon jókat írsz, ez engem egyébként nagyon érdekel, hogy vajon mikor fogom falhoz csapni az egész kompjútert, úgy, ahogy van, de én most egy olyan fázisban vagyok, hogy ha leszakad a férfiasságom, itt akkor is linux lesz. Ha törik, ha szakad...
A jogszerűség és a tisztességesség között vannak ilyen kis árnyalatnyi különbségek egyébként. Én ilyen szubjektív érzésekről beszélek... Tudom, hogy a suse azt mondja, hogy lehet másolni az iso-kat, csak ne tegyék föl a netre, de énnekem akkor is kellemetlen érzéseim vannak a "könnyebbik úttal" kapcsolatban.
Amit mondasz, egyébként teljesen jogos, könnyen lehet, hogy az lesz a vége, hogy sikerül véletlenül eltüntetnem a d: partíciómat, az összes cuccossal együtt, ami rajta van, és telepíthetem újra az XP-t, hogy visszajöjjek ide nyafogni, hogy nem sikerült.
Huhh, zűrös srác/lány vagy te az biztos :-)) Remélhetőleg megy az XP-den egy ftp szerver, hogy legalább azt tudd mondani, hogy ott az FTP, de telepítés közben gyanítom, hogy ez mindhiába, mert akkor a telepítés mellett a jókis XP-d semelyik szolgáltatása nem fog működni. A SuSe nem akarja a neten CD formában terjeszteni a disztribet, de nem illegális, ha én lemásolom neked azokat a cédéket amik a szabad szoftvereket tartalmazzák ez SuSe esetében talán 3 CD. Mi az hogy irasd meg. Vannak lehetőségek disztrib CD-k megiratásának, aki nem tudja maga elvégezni ezeket a lehetőségeket veheti igénybe, utána kell nézni a neten, ez sem illegális. Ha nem fizetted ki az ujságot akkor nyilván nem is olvastad ki, az ajándék CD továbbajándékozása pedig legfeljebb a Te erkölcsi normáidat sértheti :-)) Nem viccből írtam, hanem inkább attól félek, hogy ha ilyen módon próbálkozol akkor hamarabb egy megkeseredett 0.0.1 es user leszel, mint sikerélményekben gazdag 1.0.1-es amivé válni szeretnél. Lehet, hogy én értek félre valamit, régóta nyaggatom már a Linuxot, de nem hiszem, hogy megpróbálkoznék azzal amivel Te. Nem bántani akartalak, félre ne érts.
Nagyon kedves vagy, köszönöm szépen, de gyakorlatilag már fent van a merevlemezemen az ftp telepítési aanyag, és itt van az ftp telepítő cédé, úgyhogy most már biztosan ez az egyszerűbb megoldás. Ha nem sikerül, akkor neked volt igazad, és beszerzem a cd-ket. Nem tudom, hogyan lehetne megiratni. Mi az, hogy megiratni? Ezt nem is értem. Ahhoz le kéne tölteni, ami nem két perc, azután pedig vagy az én vinyómat kivenne, vagy egy cd-írót betenni a gépembe. És 1.0-ás felhasználó nem szívesen nyúl a csavarhúzóhoz... :-)
Meg aztán lehet, hogy viccből írtad, hogy nem érted, miért választják emberek a nehezebb megoldást, de én egyrészt szeretném gyúrni magamat, hátha lesz még belőlem 1.0.1-es felhasználó, és úgy érzem, hogy ha nem fizetek a suse 8.2-ért, akkor az a legtisztességesebb, ha nem cédéről telepítem, hanem ftp telepítővel, vagy így, ahogy most fogom megpróbálni. Ha meg nem fizetem ki az újságot, akkor meg...
Ezt viszont így nem tudom hogy fogod telepíteni, miért nem iratod meg a CD-ket á. 700/darab és akkor rendesen nyomulhatsz. De az ujságmellékletekben is ott szokott lenni PCWorld 2003. 7. szám - SuSE Linux 8.2 desktop kiadás. Írj egy címet a mélcímemre és feladom postán nekem nem kell.
Ja, értem. Nem írok lemezre semmit. A merevlemezről telepítek. Van egy telepítő cédém, amivel nem tudtam elindítani az ftp-installt, úgyhogy most töltöm lefele a /pub/suse/i386/8.2/ könyvtárat. Igazából a /pub/suse/i386/8.2/suse/src könyvtár kivételével már le is jött. Ezt a src könyvtárat kihagyhatom? Vagy inkább a biztonság kedvéért azt is letöltsem?
Ja, és szeretném leellenőrizni, hogy jól jött-e le. Legalább a méretet szeretném összehasonlítani. XP-ből írok, és nem találtam meg a módját, hogy megtudjam az egész méretét. Csak könyvtáranként tudom megnézni, az összes fájl kijelölésével, és az elég hosszadalmas, mert sok kis alkönyvtár van. Nem akarok semmilyen programot letölteni. Megnézné valaki nekem, hogy (a suselinux.hu-n) mekkora a 8.2 könyvtár tartalma (bájtban, ha lehet...)? Köszi.
$ md5sum ISO_fájl_név Kiírja az ellenőrző karaktersorozatot ami a letöltés helyén nagy valószinüséggel fellelhető, és ha összhasonlítod a kettőt és egyezik akkor nyugodtan lemezreírhatod az ISO fájlt mert hibátlanul töltötted le.
Pl.: a w2k alatt pagefile.sys a neve, és vagy automatikusan a windows állítgatja, vagy a vezérlőpult/rendszer/speciális/teljesitménybeállítások/nál állíthatod, hogy melyik meghajtón, mekkora legyen. XP-nél nem ismerem....
De valószinú hasonló lehet....
A méretre csak "ökölszabályok" vannak amit gondolom jó lesz alapon alakit ki magának, legalábbis elég sok szóbeszéd terjeng:-)))
Valószinü nem érdemes a fizikai memórinál kissebb, és a kétszeresnél nagyobb, tehát ha a fizikai ram 256Mb akkor 256-512 közt, ami azért elég nagy szórás:-))))
Két fontos dolog -szerintem:
1, az adatokat, ami Linuxnál a home könyvtárba kerül érdemes külön particióra tenni, mert ha bármi gáz van a rendszerrel, akár újra kell telepiteni, ott megmarad.
2, a letöltött Linux telepitő állományon(gondolom ISO) érdemes msd5 ellenörzést végezni, mert ellenkező esetben nem garantált, hogy hibátlan a telepitendő állomány. És nagyon-nagyon kellemetlen, ha telepítés közbe derül ki, hogy valami gubanc van.
Amire utalsz, persze igaz, de amire én utaltam, hogy a mezei felhasználó, - be is volt szurva, ha igaz, -számára azok a fontosabbak amire utaltam:-)
Kevéssé érdekli, hogy mi a különbség 16bit és 32bit stb. op közt. Hacsak nem azért, hogy felvágjon, hogy bezzeg nekem beeee:-))))
Gondolj bele, hogy az átlag felgasználásra szánt irodai MS OFFICE csomag is hány "változáson" ment át és vajon annyival jobb is lett? Többet is tud?
Kevesebb a gond vele? Gyorsabb? (Milyen gépen???)
A windows is használ swapot, talán háttérmemóriának nevezi.
Virtual memory a neve az angol nyelvu XP-ben, a System Properties panel (My Computer-re jobbgombos kattintas, majd Properties) "Advanced" fulenek Performance reszenek Advanced fule alatt lehet allitani. :)
Ehhezkepest egy swapon -a maga az egyszeruseg imho :)
"milyen fájlrendszerekbe lehet csinálni a partíciót? Engem valami nagyon szabvány, kőstabil fs érdekelne... "
A vinyó egy fizikai felület, mágneses adathordozó.
Feloszthatod több logikai egységre, ezek a partíciók.
A partíciókon adatokat szeretnél elhelyezni, az oprendszer ehhez megformázza, saját részére használhatóra alakítja.
Ha jól emlékszem: ext2, ext3, reiser, xfs, (vfat). Talán jfs is. Valaki szakértse meg, melyik kőstabil... Én szívtam már reiserrel is meg ext3-mal is, de nem beszélek ellenük, lehet, hogy bugos progit használtam.
"És ez a swap dolog... Külön partíciót csináljak a swapnak? Mekkora legyen? "
Csak hogy képben legyél. A windows is használ swapot, talán háttérmemóriának nevezi. A Linux külön partíción szereti, partícionáláskor meg tudod csinálni.
A méretéről ellentmondó adatokat lehet olvasni. Régen azt mondták, legyen a memória méretének kétszerese: 64 MB -> 128 MB.
Most már ennél jóval több memória van a gépekben. Vannak, akik szerint nem is kell swap. Aztán mások írják, hogy 128 MB-nál nem is kell több.
Úgy őszintén: nem jobb a békesség? Elfér azon a vinyón egy 256 Megás swap.
Nem kell neki tudnia.
Amiben felhasznaloi oldalrol kulonbozik az az h pl. az NT/2k/XP nem fagy. Legalabbis minimum 3 nagysagrenddel ritkabban mint a 3.1/95/98/Me. Nekem spec az otthoni XP-m 1.5 ev alatt meg egyszer sem fagyott, egy-ket csunya belassulasa volt de nem tobb. es azokbol is kikaszalodott.
A Linux sem fagy, ellenben az XFree86-ot ugy meg lehet kuldeni pl. egy indexhibas videofajl mplayeres lejatszasaval is hogy ihaj. Csak gyozok utana ssh-n belepni masik geprol es kill -9 cet nyomogatni az XFree86 processzekre ....
Szoval amit irtal (nevezetesen hogy nem sok kulonbseg van a 3.1 es az XP kozott, az ugy konkretan nem allja meg a helyet. Csupan erre batorkodtam utalni.). Akar a feluletet, akar a funkcionalitast nezed, akar pl. a halozati parametereket, eg es fold.
