Csak gellert kapott és hozzákapcsolódott a magyar nyelv, illetve a magyar nemzetállam fogalma, amely megosztotta a Kárpát-medence lakóit.
Vagy ezer évet megértünk komoly nemzetiségi villongás nélkül, éppen 1848-49-ben következett be az első. Nem utolsósorban a "túllihegett" nemzet fogalom miatt. Ebben nemcsak a magyarok voltak hibásak, hanem mindazok, akik gondolkodás nélkül elfogadták a "nemzeti hegemónia" szükségszerűségét.
Csak emlékeztetőül Jókai ..és mégis mozog a föld cimű regényére utalva:
- mit akartok ti a Fiatal Magyarország mozgalommal, addig jó amig fel nem ébred. Fiatal Olaszország, Fiatal Németország azt értem. Egységbe fogja fogni az országot. De ha Magyarországon minden nemzetiség "felébred" darabokra szaggatják az országot.
Sajnos csak a tartalmát tudom idézni a beszélgetésnek.
Nem akarok viszont "Trianon" topicba átmenni. Annak semmi köze sem volt a nemzetiségi kérdéshez, hát még a megoldásához. Egyszerűen francia hegemon érdekek szabdalták fel az országot. Megesett a lengyelekkel is, mindenféle "nemzetiségi" felhang nélkül, a németekkel is nem is egyszer.
Drift: A "magyar nemesi nemzet"-nek, mint fogalomnak semmi köze sincs a mai nemzethez.
Ez igy nem igaz. Az 1948-49-es magyar törvénykezés (és késöbb a Deák-féle közjogi épitkezés, ami az 1867-es kiegyezés alapja lett), a "magyar nemesi nemzet", mint politikai nemzetfogalom minden országlakosra való kiterjesztésén alapult.
Rákóczi Szűz Máriás meggypiros selyemlobogóján sem véletlenül volt ez a felirat: "Cum Deo Pro Patria et Libertate" (nem pedig: Istennel a Hazáért és Szabadságért"). A Fejedelem itt nem elsösorban a bonfinik megértésére pályázott, hanem az összeskuruc urakéra (és mellesleg az egész európai közvéleményére).
És a Recrudescunt vulnera inflictae gentis Hungariae... kezdetü káltványához mit szólsz? (Újra megnyilnak a dicsö magyar nemzet sebei...)
Tudod a francia forradalomig senkit sem érdekelt, hogy a parasztok milyen nyelven beszélnek. Előtte nem is létezett a mai értelemben vett nemzet. A "magyar nemesi nemzet"-nek, mint fogalomnak semmi köze sincs a mai nemzethez. Azok voltak a tagjai, akik rendelkeztek bizonyos jogokkal, a jogtalan, "nemtelen" tömegekkel szemben. Tehát valamilyen kiváltsággal rendelkeztek. Egymás között latinul értekeztek, mikor mint "nemzet" ténykedtek.
A királyt legritkábban választották. Mátyást is nagyon megbánták, mert elég rendesen mogyorózta a nemzetes uramiékat.
megfogtalak: Az Uruszág nálam döntően azonosnyelvű, választott király által irányított egységes pénzrendszerrel rendelkező területet jelent.
Az Uruszág hivatalos nyelve (egészen II. József törvénytelen nyelvreformjáig) a latin volt. Egyébként nagyon helyesen. Az Uruszág romlása akkor kezdödött, amikor - ha jól emlékszem 1792-ben v. 93-ban - az elsö magyar nyelvü beszéd elhangzott az Országgyülésben, mire a horvát küldöttek kivonultak, joggal, mert egy kukkot sem értettek belöle. Ennyit az "azonosnyelvü"-röl.
Nem nagyon érdekel, hogy újra átgondolod-e, elég ha mindíg hozzáteszed, hogy saját értelmezésed szerint használod a fogalmakat ;) Így legalább tudjuk, hogy Svájc sose volt ORSZÁG... egyébként tudtoddal hányszor volt Magyarországon királyválasztás és hányszor döntöttek polgárháború útján (lásd pl Árpádházi királyok kora)?
Az Uruszág nálam döntően azonosnyelvű, választott király által irányított egységes pénzrendszerrel rendelkező területet jelent.
a "Német-római Birodalom" nem ország, mert az olasz nyelvű Itáliát és a német nyelvű sok-sok területet (választófejedelemségek) az égvilágon semmi sem köti össze.
Ha esetleg EGYSÉGES német pénzt tudsz prezentálni a 13, 14, 15, 16, 17, 18. századból, újra átgondolom álláspontomat.
Aha értem!
De arról is tudomásom van, hogy Zsigmond idejében a Kárpát-medence lakossága egységesen 90 százalékban magyarul beszélt és a paraszt is értette a főnemest, addig Francíaországban Itáliában még a franciául, olaszul beszélők sem értették egymást a 19. században.
Nemzetiségi szempontból a 19. századi Franciaország, pontosan olyan tarka képet mutat mint az akkori Magyarország. Nem olvastál még Bonfinit? Tudnám ajánlani!
Mohács a 16. században volt!
200 év alatt az USA nőtte ki magát a vadonból.
!!!
A térképek színezése, meg ne tévesszen meg. Formálisan Ulaszló, egy Közép-Európai "birodalom" királya. Pedig a vlóságos hatalma kisebb volt, mint egy Zápolya-szerű kiskirálynál.
Köszönöm.
Közismetrt, hogy Zsigmond is (hasonlóan a többi középkori uralkodókhoz, állandó pénzzavarral küszködött. Ez nem az ország szegénységével/gazdagságával függött össze, hanem az adók beszedésével és kivetésével. A statisztikában könnyel felfedezheted a "Staat" gyököt, ami "az állam igazgatással kapcsolatos" tudományt jelöli. A sokaság leírása, statisztikai mutatók, stb ,mind az "adózás tudományát" alapozták meg.
Zsigmond és kortársai mindezzel nem rendelkeztek. A politikai céljaikhoz pénzre volt szükségük, és mivel ők nem rendelkeztek a beszedéshez szükséges apparátussal, "outsourcig"-ba kiadták vállalkozóknak. Így a fuggereknek is.
A természeti kincsek megléte, vagy bányászata nem jelenti az ország gazdagságát. Ha ez igaz lenne, mondjuk Katanga lenne a leggazdagabb, itt élnének legjobban az emberek.
Egy ország akkor gazdag, ha lehetőleg a teljes lakosság folyamatosan, értelmes munkát végez, ehhez meg elég nagyfokú szervezettség szükségeltetik.
Erdély nemzetiségeiről olvastam, ami lehet hogy nem teljesen igaz, de azért találó. Mondjuk karikatúra.
A szászok folyamatosan dolgoztak, meglehetős tartalékokat halmoztak fel a rosszabb esztendőkre, általában jó módban éltek.
A magyarok minden évben annyit dolgoztak, hogy kitartson jövőre.
A románok csak akkor, ha már éheztek.
Összefoglalva: a középkor folyamán a magyar királyoknak nem volt annyi központosított jövedelme, amely elégség lett volna az ország működtetéséhez, megvédéséhez. Tehát a magyar királyi cim Mátyás után meglehetősen deficites "ékszer" volt.
Nagyon egyszeru a magyarazat. Europa keleti kereskedelme mindig deficites volt, mar az okorban is (ez csak a XIX. szazadban fordult meg). Ennek egyszeruen az volt az oka, hogy Europa semmit sem tudott exportalni Indiaba es Kinaba, mig onnan mindig jelentos behozatala volt egy csomo arucikkbol. Ezekert egesz ido alatt nemesfemekkel (arannyal es ezusttel) kellett fizetni. Az egesz akkori vilagkereskedelemben egyebkent ez eleg jelentektelen tenyezo volt, mert a XV. szazadban meg a teljes nemzetkozi aruforgalom 90%-a az Indiai oceanon es mellektengerein zajlott Kina, India, az arab vilag es Keletafrika kozott.
Viszont Europa szamara rohadt ugy volt, mert a XIV. szazad kozepere szinte az osszes arany es ezustbanya kimerult, a nemesfemtartalekok keletre aramlottak, igy a kovetkezo masfelszaz evben sulyos deflacio kovetkezett (felment a nemesfemek ara, minden mase meg le). Jelentos nemesfembanyaszat Europaban ebben az idoben mar csak a Magyar Kiralysagban volt, s mivel a banyabevetelek a Koronat illettek, ebbol lehetett finanszirozni hadsereget, kvazi-nagyhatalmi torekveseket, mindent.
A Portugal es Spanyol felfedezesek (amik mogott olasz toke allt), a nyugatafrikai es amerikai arany es ezust beozonlese az europai piacra megforditotta ezt a trendet es a kovetkezo masfel evszazadra inflacios allapotokat teremtett (zuhant a nemesfemek ara, minden egyebe felment).
Ennek kovetkezteben a Magyar Kiralysag elvesztette beveteleit es jelentoseget, nem sokkal kesobb a fuggetlenseget is. A fontossagat csak az 1600-az evek vege fele kezdte visszanyerni, amikor az arany es ezust ismet kifogyott. Akkor vissza is foglaltak gyorsan a toroktol az egyesult europai hadak.
A Fuggerek csak kis mellekszereplok voltak ebben a tortenetben.
Természetesen a magyarságnak van kultúrája, és ebben egyedi. Nem csak a mai magyaroknak, hanem a 16. századi magyaroknak is volt. A kultúra szabta keretek között próbálta az akkori politikai elit megoldani azokat a feladatokat, amelyek az akkori politikai helyzetből és a célokból következett.
Jól? Rosszul? Mit jót, mit rosszul?
Tulajdonképpen erről beszélgettünk. Erről lehet gondolom ebben a fórumban véleményt mondani-ütköztetni. Bevallom, sokat tanultam az értelmes vitapartnereimtől...
A kultúrájában. Rossz a megközelítésmódod: egy nép kultúrája, nyelve nem genetikailag határozódik meg és rögzül. Már a kérdésfeltevésed is fasiszta, rasszista, az emberi társadalmat az állati populációk mintájára vizsgáló hozzáállásról tanúskodik. Hogy az egyéb, hozzáállásbeli hibákat most ne is említsük. Fogd már fel: az az ÉRTELMEZÉS, amit itt beadsz, mint egyedüli okost, az ÉRTELMEZÉSe a történteknek, és káros, helytelen értelmezése.
Azóta több világtörténeti csata lezajlott. Tényleg nem hasonlítható a Lipcsei csatához, vagy Sztálingrádihoz.
A világtörténetit én is enyhe túlzásnak tartom. Mindenesetre az a csata vetett véget a magyar hegemóniának a térségben.
Katonailag tényleg nem volt jelentősége, hiszen az emberveszteség sem volt katasztrófális, az ellenség is kitakarodott rövidesen az országból.
Tehát az elkövetkező 20 évben lehetett volna újraszervezni az erőket, szövetségeseket találni, stb. Nem így történt, érzelmi alapon kezdtek politizálni, mint most is, és magánérdekek kaptak erős prioritást, háttérbe sorolva a nemzeti érdekeket.
A 19. szd-i nyelvezet gondolom nem zavar. Az események jóval előtte történtek, azok úgysem változnak.
Csak azért kérdeztem, mert a nyelvezete és szemlélete a XIX. századra vall. Sajnos pontos dátumot az impesszumban sem találtam.
A mohácsi csata világtörténeti jelentősége abban áll, hogy keleten megdönti az egyensúlyt.
Nekünk már a 80-as években tankönyvön kívül a gimiben azt tanították, hogy a mohácsi csata (vereség) tulajdonképpen katonailag jelentéktelen volt. Eredetileg a mondás is úgy szólt: Több is veszett Budánál. Mohács csak késöbb került a középpontba.