Naív kérdés, és kicsit kötöszködő is. De: ha india olyan fasza és ők csinálják jól (mert egyfajta reinkarnáció tényleg van) akkor:
Hogyhogy nem fogynak, sőt?
Vagyis ahelyett hogy legalább páran kilépnének a karmikus körből, egyre többen és többen ragadnak bele? Akkor mégsem lehet olyan kircsi az a vallás, hiszen onnan lélek Buddha óta nem jutott ki :) nemde?
A védikus tanítások határozott különbséget tesznek az anyagi és a lelki valóság között, s a lelki létezôk birodalmába sorolják az élôlényeket, akik amikor ebben a világban élnek ideiglenes, anyagi formákat kényszerülnek magukra ölteni.
A védikus filozófia következô rendkívül fontos állítása az, hogy minden élôlényben ugyanolyan minôségû transzcendentális lélek lakik legyen az akár a legegyszerûbb egysejtû, akár növény, rovar, madár, emlôs vagy ember. Az élôlények között csupán a testük tekintetében van különbség, amely különféle mértékben korlátozza az adott testben lévô lélek (átmá) képességeit és tudatszintjét; a testekben lakó lelki lények azonban egyenrangúak. Az anyagba zuhant lelkeknek a különbözô testekhez fûzôdô kapcsolatai ideiglenesek. Egy napon a halál idején minden lélek elhagyja pillanatnyi testi lakhelyét, ami csak olyan a számára, mint egy néhány évre kivett albérlet.
Az elszakadás után
India bölcsessége szerint a lélek a halál után egy újabb testbe kerül. De létezhet-e bármiféle tapasztalat, amely alátámasztja ezt az állítást? Igen, vannak ezt valószínûsítô megfigyelések. Az egyik ilyen határozottan lélekvándorlásra utaló jelenség például az, hogy egyes gyermekek spontán módon képesek visszaemlékezni korábbi életükre. A tudományos bizonyítékok erre vonatkozó csoportja alátámasztja, hogy az én a fizikai testtôl független, tudatos létezô, ami különféle testekbe költözhet. Számos olyan eset ismeretes, amikor fiatal gyermekek részletekbe menô leírást adtak egy elôzô életbeli önmagukról, illetve akkori életük eseményeirôl, emberi kapcsolatairól.
Egy ilyen híres eset egy bengáli vasúti alkalmazott lányának, Suklának az esete. Amikor még egészen kicsi volt, egy kispárnát ringatott, ahogy egy csecsemôt szokás, és Minunak szólította. Úgy viselkedett, mintha Minu a saját lánya lenne, és Minu apját, illetve két fivérét is emlegette. Sukla állítása szerint az illetô család Bhatparában élt, és arra kérte a szüleit, vigyék el oda. Sukla apja kinyomozta, hogy Bhatparában élt egy Mana nevû asszony, aki néhány évvel azelôtt halt meg, s egy Minu nevû leánygyermeket hagyott hátra. Sukla apja meg volt róla gyôzôdve, hogy lánya elôzô életében Mana volt. Ezt követôen Sukla egy harminc vadidegen emberbôl álló csoport tagjai közül ki is választotta Mana férjét, anyósát, sógorát, illetve saját egykori lányát, Minut is... Vagyis tévedhetetlenül felismerte mindazokat, akik elôzô életében a családtagjai voltak.
Az ilyen esetekre érthetô módon sokan nagy szkepticizmussal tekintenek. Mégis, komoly kutatók végeztek alapos vizsgálatokat a témában. Megemlítendô közülük Ian Carlson Stevenson, a Virginia University pszichiátria karának professzora. Stevenson behatóan tanulmányozta a reinkarnációs emlékeket, kizárólag gyermekek emlékeire támaszkodva, akiknek a felnôtteknél kevesebb oka és lehetôsége van arra, hogy elmúlt életbeli emlékeket fabrikáljanak. Stevenson számos esetben igazolni tudta a gyerekek által adott részletes leírásokat, megbizonyosodva az általuk leírt helyek és emberek létezésérôl, azokat az elhunytakat is beleértve, akiket elmúlt életekben élt ömagukként állítottak be.
1983-ig Stevenson 2500 reinkarnációs emléket jegyzett fel. Ezek közül 881-et vizsgáltak ki, s az alany által leírt elôzô életbeli emlékek 546 esetben igazolást nyertek. Vagyis a kivizsgált esetek 62 százalékában az elmúlt életekre vonatkozó vallomások megerôsítést nyertek. Ezek közül számos példa szerepel Stevenson négy kötetes összefoglaló munkájában, amely a Reinkarnációra utaló húsz eset címet viseli
(Twenty Cases Suggestiv e of Reincarnation. Richmond, William Byrd Press, 1986.).
Az ehhez hasonló ellenôrzött megfigyelések alapján számtalan nyugati, tudományos beállítottságú ember is arra a következtetésre jutott, hogy az önvaló tudata nem anyagi természetû: a halál után folytatja létét, sôt, egy újabb anyagi testbe költözik. "
" A felhõket és a port a levegõ csupán hordozza, a kevés tudással rendelkezõ emberek azonban azt mondják, az ég felhõs és a levegõ poros. Éppen igy anyagi, testi felfogással tekintenek a lélekre is."
Ha rámutatnak a kezedre és megkérdik, mi az, azt válaszolod: a kezem! Ha rámutatnak a lábadra és megkérdezik, mi az, azt mondod: a lábam! Ha rámutatnak bármely testrészedre és kérdeznek róla, azt válaszolod: az én valamim. Milyen érdekes, hogy meg nyelvtanilag is különbséget teszünk a birtok és birtokos között. Azt mondjuk, az én kezem, vagyis azt állitjuk, hogy nem vagyok azonos vele, mert csak a tulajdonom. Elismerjük, a test egy birtok, de én valaki más vagyok. Gondolkodj el: KI EZ A VALAKI MÁS!
Az élet az nem ér véget a test halálával. Az élet örök, mert az a lélek sajátossága. A test olyan, mint egy gépkocsi. Müködik, de csak addig, amig az ember benne van és müködteti az akaratának megfelelöen. Mi a különbség az élõ és a halott test között? Az életerõ jelen van az egyikben, de a másikban nincs. És ez az életerõ: maga a lélek. A tudatos élõlény. Te, én, és mindenki más. Külön külön személyként. A halál nem más, mint a ruhánkat cseréljük. Ha levesszük az utcai ruhát és felveszünk valami másikat, az nem jelenti, hogy mi megszüntünk. Vagyunk azok, akik voltunk, de más az öltözék.
A karmához: "Ahogyan a kertész megmetszi a cseperedõ fát, de hagyja, hogy a gyökerei szabadon és könnyen növekedjenek, ahogyan az orvos kezeli a betegét, de az alapul szolgáló bajt érintetlenül hagyja, az effajta ideiglenes jóság kétségkívül megállítja egy idõre a jelenlegi kellemetlenségek terjedését, de egyáltalán nem irtja ki az okot, ahonnan mindezek a szenvedések származnak."
Az említett szöveg a Tibeti Halottaskönyv egy nagyon leegyszerűsített és zanzásított változata. Ha elgondolkodtatónak tartod, érdemes elolvasni. Egyébként nagyon nehezen érthető, tele szimbólumokkal, de a vezérlő filozófia egyszerűen lenyűgöző (szerintem).
Újjászületés: hatféle létalakban születhetsz újjá, ahogyan azt már írta előttem valaki, istennek, félistennek, embernek, állatnak, éhségszörnynek, vagy pokollakónak. Ezek mind eszmélőlény-formák vagy más néven feltételekhez kötött élőlények, akik mind halandók. Mindegyiküknél van egy vezérlő érzelem, amely fogságban tart, és gátolja a megvilágosodást. Az isteneknél ez a gőg, a félisteneknél az irígység, az embereknél a vágy, az állatoknál a balgaság, az éhségszörnyeknél a mohóság, a pokollakóknál pedig a gyűlölet. Az, hogy végül is melyik formában születsz újjá a Bardóban (köztes lét) dől el a tett súlya és a tanításokban való jártasság alapján. A buddhista tanok szerint maximum 49 napot töltesz el itt, és mindegyik napon megpróbálnak szembesíteni önmagaddal, mégpedig úgy, hogy jelenések támadnak "önnön tudatod mélyéből" amiket (bármelyiket) felismerve és önvalódként elfogadva megszabadulsz, és eléred a Megtisztultan Kiterjedettek állapotát. A felismerés persze egyáltalán nem könnyű -már csak azért sem, mert ahhoz is idő kell, hogy egyáltalán rájöjj, meghaltál-, a jelenések rendkívül rémísztőek lehetnek és ha megriadva menekülsz előlük, saját magad hajszolod egy újabb születés felé.
a magasztos megszólítás a történelmi buddha (sziddhárta herceg bódhifa alatt történt megvilágosodása utáni tulajdonsága) megszólítása. ez is csak rítus. rítusok pedig nincsenek,mi találtuk ki.
a nem cselekvés a nem ártás szinonímája
(azt hiszem így érthetőbb)
a cselekvésben benne rejlik a jövő,ezért döntünk mi
nem értettél ez nem kétkedés: kis felhívás részemről..... felhívás, hogy ne essünk csapdába.
Bocs, számomra legalábbis nem volt egyértelmű a szándékod!
Nem érdemhalmozás miatt cselekszünk jól. Azért cselekszünk jól, mert spontán ez a dolgunk. nem elő és utóéletekkel (ezen belül polémiák tömkelegével-gepárd, giliszta, esetleg félisten lét kérdései) kell foglalkoznunk, hanem cselekedeteinkkel. először odafigyelés (figyelmesség,éberség), aztán húzza magát.......jön.
Ez igaz, pontosan azért nem emlékszünk korábbi életeinkre, hogy a mostanira koncentráljunk. Csak ha valaki pazarolja a mostanit - vagy legalábbis erre buzdítják - nem árt megemlíteni, hogy csínján bánjon a dolgokkal, mert semmi sincs következmény nélkül...
a karma szót vizsgáld meg, járd körül. cselekvést jelent, karmahalmozásra, pedig legjobb ellenszer a nem cselekvés. igen nehéz. sokan mondják lehetetlen. igen szinte az. cselekedni, nem cselekvés szintjén......
Nem vagyok meggyőződve arról, hogy azért élünk, hogy ne csináljunk semmit. Ez talán Indiában, Nepálban működik a hegy tetején, de mifelénk nem nagyon.
(a magasztos nem tett említést,reinkarnációról,karmáról. miért is tett volna, nem ezen van a hangsúly)
Ha Jézust érted alatta, akkor bizony tett, még a mostani Bibliából sem sikerült teljesen kiretusálni az erre való utalásokat.
Egyébként ez egy nehéz kérdés. Ugyanis az egyes vallások szent iratai a keletkezésük korában élő embernek szólnak, márpedig minden változik, mi is.Tehát az, hogy sokezer évvel ezelőtt mi volt az isteni szféra mondanivalója az emberiség számára, nem jelenti azt, hogy most is az lenne. Az akkori emberiség számára ez nem volt fontos. Mostanra viszont annyira eltávolodtunk a szellemi világtól, hogy itt az idő megfordítani ezt a tendenciát. Ha megfigyeled, az emberiség is igényli ezt: a drogozás, a kisegyházakhoz, szektákhoz való menekülés társadalmi szinten azt jelzi, hogy kezdünk kiábrándulni ebből a fenenagy materializmusból. Persze ez nem fog egyik napról a másikra menni...
Persze, ezért vagyunk itt a Földön. Csak más a felelősségtudata az embernek, ha tudja, hogy minden tettének van következménye, mintha bedől a fogyasztói társadalom reklámorgiájából feléje sugárzó Carpe diem! - elvnek.
bizonyítás?
Ti kétkedők, mindig ezzel jöttök, hogy bizonyíték, meg igazolás.
Miért nyújtsam tálcán azt, amiért meg kell dolgozni? Keresd meg a bizonyítékot, én már megtaláltam! A legtöbb, amit tehetek érted, hogy elgondolkodtatlak.
Persze gondolkodás helyett lesöpörhetsz egy mozdulattal is, az kétségtelenül kevesebb munkával jár.
.....hoppá, bocsika :) az ember kafán születhet következő életében gepárdnak. A karma a tudatban levő benyomásokat jelenti, melyeket mi magunk ültetünk el, ezek megérnek és sodornak különböző helyzetekbe. Időtlen idők óta kóválygunk a létforgatagban (szamszára) különböző létformákban (isten, félisten/titán, ember, állat, éhes szellem, paranoia tudatállapot/pokol). Ha pl megölöd közeli hozzátartozódat, (a karma kialakulásának 4 feltételével: tudod/ismered a helyzetet, meg akarod tenni, megteszed, utána örülsz neki) az annyira negatív benyomás a tudatnak, hogy a halált követően (miután a energia/látszat testben felocsúdsz) egyenesen húz a paranoia tudatállapotba, és attól kezdve hideg jellegű és/vagy forróság jellegű szenvedést tapasztalsz. Hitler, Sztálin, Komeini jópár millió évig ott rostokol, aztán egyszercsak, ha a legnegatívabb negatív karmikus benyomásaik kimerülnek, lehetnek tán giliszták vagy ilyesmi. Az állatok zavarodottabbak mint az emberek. Pl. ha valaki mások mögött erősen szid valakit, utána kedves hozzá, és/vagy úgy beszél - bántóan, durván -, hogy az másoknak szinte fáj, simán születhet kígyónak. Ha szépen beszél, jó hangja lesz, szép fogai stb.. Az egyedüli létforma ahol a legmegfelelőbbek a feltételek a dharma gyakorlására az az emberi létforma. Itt nincs olyan nagy bőség, és élvezet mint pl. az isteni világokban - az ember nincs tőlük annyira "elvarázsolódva", másrészről meg van annyi szenvedés, hogy felébressze az embert, hogy változtatnia kéne valamit. Értékes emberi testet elérni nagyon ritka lehetőség. A jó hír, hogy a negatív benyomásokat ki lehet tisztítani a tudatból, és vannak rá módszerek. Nem végcél a 'jó karma', gazdagság stb. - persze egy jó álomból könynebb felébredni -, a végcél a tudat természetének felismerése, a megszabadulás majd megvilágosodás. hahó
Ugyan se bölcs nem vagyok, sem nagyszakállú, de azért válaszolok.
Egy dologban tévedsz, a karma nem egy lineáris folyamat, ahol az ember (lélek) egyre fejlődik (értsd: közelíti a tökéletest), és amikor azt eléri, nem születik meg többet.
Tehát.
1. Mindenkinek meg kell tapasztalni, jót is rosszat is - ez független az inkarnációk alatt elkövetett "rossz" tettektől. Másrészt bőven megeshet, hogy valakinek már tk. nem kéne többet leszületnie, mégis visszajön, hogy ezáltal segítsen másvalaki(k)nek karmájuk teljesítésében.
PL. egy gyermek, aki meghal 10 évesen tüdőgyulladásban lehet ilyen eset.
2. Az még odébb van, ráérünk ezen gondolkodni...
3. Igen, de ez csak lehetőség - lásd 1.
Az ember, mindig ember, sosem lesz belőle kőzet, vagy gepárd, vagy gomba. Ez nem fejlődés, őket pl. nem kellett megváltani. Tehát a "végén" nyugodtan lehetnek növények, állatok, kövek a Földön, mert ez ilyesformán nem függ össze.
Viszont az emberi lét és a tökéletesség között van még néhány lépcsőfok a hierarchián!
Egy gondolat jutott eszembe mostansag a reinkarnaciorol a karmarol...
Szoval:
1. Addig van reinkarnaciod, amig negativ a karmad (jovatevetlen buneid vannak).
2. Ha vilag vege van, akkor mar senki se reinkarnalodik, mert nincs mibe.
3. Ha valaki jol viselkedik, akkor elorebb lep a fejlodesben, fejlettebb lenyben szuletik ujja.
Ebbol kovetkezik, hogy akkor lesz vilagvege, ha mindenki megjavul.
Ebbol az is kovetkezik, hogy a vilag vege elotti pillanatokban nem lesznek allatok. Sem novenyek, sem kozetek, mert ezek rosszak voltak, nem jartak vegig a fejlodes utjat, stb. Csak tokeletes emberek a semmiben.
Halihoo!
Ennekem megvan svcd-n is es dvd-n is a 3 tol az utolsoig(10) a Horusz Szeme!
Pcvel vettem fel,elvezheto jo minosegu...szivesen atmasolom barkinek...
NEKEM VISZONT KELLENE AZ ELSO kET RESZ !!!!! barmilyen formatumban!!!!!!!!!!!!
Kulomben tenyleg az evszazad,evezred (!) legjobb sorozatja a Spektrumon!!!!
Gratulaltam is nekik es megkertem oket hogy ismeteljek meg ujbol ill hogy hogyan tudnak az elso ket reszhez jutni,de azt a valaszt kaptam,hogy nem artusitjak a musorokat de lehet majd ismetelik ujbol!
Na szoval akinek megvan es segitene rajtam az elso 2 resszel nagyon halas lennek!!!!
Ja,megvalamit en idelent vagyok Szerbiaban,kozel a hatarhoz de nem gond a szallitas!!!!
meglátod a buddha szobrot, és látsz egy alkotást, ami valamit formáz......
nem húzol rá semmit, nem húzol le semmit róla
(mellesleg azt hogy az buddhát formázza tanuljuk, tehát semmi jelentősége. a magasztos sem tulajdonított jelentőséget önmaga és mások misztifikálásának. ezek szimpla behódolások. mint ilyenek, pedig tévutak,rítusok,rabság,kötődés.)
Találós kérdés régi történet alapján: :) Egy buddhista szerzetes meglát egy kis buddha szobrot. Esik az eső, így ráhúzza a buddha szobor fejére a saját cipőjét, hogy megvédje az esőtől. Arra jár később egy világi gyakorló és meglátva a kissé megviselt cipőt a buddha szobron azt gondolja: - Hogy tehet valaki ilyet, hogy egy nemes buddha szoborra egy szakadt cipőt ráhúz?- és nyomban le is veszi róla. Ki milyen karmát halmoz fel? (+,-,ezisazis,esseasse,...) :)
Annyit szeretnék csak hozzáfűzni, hogy a saját gondolatod maga az igazság. A Te igazságod, és mivel a Világegyetem része vagy, ezért bizony ez az egyetemes igazság. Köszönöm, hogy megmutattad!
Ez azert erdekes, mert az "erenyeket" es a "bunoket" erosen befolyasolja a tarsadalom, amiben elunk. Ui. annak fuggvenyeben lehet ezt meghatarozni, hogy maga a kor, a korulotted elo emberek (akiknek a velemenyet te is elfogadod), mit tart annak. Pl. kozepkorban nem hiszem, hogy barmelyik lovagnak fajt volna a szive es bunosnek tekintette volna magat, mert annyi embert megolt. V. ne menjunk messzire, ma is megbocsathatonak tartunk bizonyos gyilkossagokat, amiket maskor, mashol, masok nem tartananak, tartottak annak.
Szerintem nincs jo es rossz, ereny es bun. Cselekedet van es valtozas. De ez utobbirol sem tudhatjuk, hogy fejlodes-e v. visszaeses, mert az mindig az adott nezoponttol fugg.
Eloszor is ne feledd, hogy csak sajat gondolataimat mondhatom, nem az igazsagot!
Elso kerdesedrol az a velemenyem, hogy ezek az elmeletek teves elmeletek, valahol eltorzult az info a ket vilag kozt. Az en nezetem szerint mindenki maga valasztja meg, hova szulessen, kivetel csak rendkivuli esetben johet letre, amikor hirtelen "dontest" kell hozni. Viszont a forditottja inkabb elofordul, hogy valaki leszuletik a kiszemelt kornyezetbe, csakhogy a fizikai test nem birja el a lelek terhenek sulyat, igy nagyon koran, akar csecsemokorban meghal az illeto. Ilyen esetekben sokszor a kesobb megszuleto "testver" tk. ua. a lelek.
A masodik sem teljesen korrekt. Nem bunteted magadat eletek sokasagaval, eleg lett volna nehany is, csak tobbnyire nem sikerul maradektalanul teljesiteni, az adott eletre kituzott feladatot, igy azt tovabb gorgeted magad elott. Ezert vagy meg mindig itt.
Honnan tudod, hogy nem vagy kapcsolatban felettes eneddel? Arra persze ne varj, hogy csorog a telefonod: hallo, itt a felettes ened beszel... Neked kell megtalalnod az "o" csatornajat, es nem biztos, hogy nem talaltad meg, csak eppen ez nem eber tudatban tortenik...
Meg 1x mondom, ez nem az egyetemes igazsag, ez csak 1 ember nezete!
nem olvastam végig mindenkinek a hozzászólását, de Csillag segítséget kért és eszembe jutott egy Nagyon jó könyv, amit én már 2-jára olvasok, és talán segít néhány kérdésre válaszolni...szó van benne karmáról, vallásról, múltról,.... a könyv címe: Mit keresett Isten a nappalimban?- A. J. Christian- mindenkinek ajánlom!!!
