Bocsi, úgy látszik nekem ez a félreértések napja. De akkor mi is? Hát az, hogy úgy tünt, mintha azt hinnéd, hogy én állitom azt, amit valójában frati állitott, de mindegy.
Szerintem ha valami van, akkor annak a szükségességéről beszélni szócséplés. Nézd, ha valaki azt mondja, hogy ö tudatában van annak, hogy a világ isten nélkül is létezhet, de ö mégis azt gondolja, hogy isten márpedig létezik, akkor én ezt elfogadom, ez egy tiszteletre méltó álláspont.
Azzal viszont nagyon nem értek egyet, amikor azt mondják, hogy isten létezik, mert különben nem létezhetne a világ sem ezért, meg azért, meg amazért.
Azzal, amit a tudományról irsz, azzal meg aztán végképp nem értek egyet (igaz, néha nem is értem, mit akarsz mondani), de majd úgyis megkapod a magadét elnyomottól.
Tegnap nagyon elkellett szaladnom gyerekügyben, lemaradtam kegyetlenül! Amúgy vérvételen voltunk 3 x bökték meg mire eltalálták a vénáját! Ennyit az orvosokról!
Hogy miért nem vágja le a fejét?
Válasz: Ha egy csónakban ülsz és át akarsz jutni a tulsó partra, félúton meglékeled?
Magyarázat: A testünk a csónak! Célba kell érni vele! Ha önkezeddel vetsz véget életednek, eldobod a lehetőséget amit Isten adott.Kezdheted előlről az anyagméhben!
Az elavulásról már tényleg csak annyit, hogy elavult az amit a sufniba tesznek! A hit kortalan, és amíg az emberek nem változnak évezredek alatt semmit, addig a hitnek sincs rá szüksége. Ezzel nem Isten létét bizonygatom, Ő majd bizonygat annak akinek akar. /A x. típusu találkozások nem mindenkinek adatnak meg!!! Ki kell érdemelni!/
Különbség ember és ember között? Ez most azt jelenti, hogy itt is mindenki alá vagy fölé rendelt? Mi alapján méricskélünk? Bőrszín, gazdagság, ész, tánctudás stb...?
A szolgálat: "próbálj többet adni annál mint kérsz, próbálj többet tenni, annál mint érsz"
Aki Isten fejével tud gondolkodni, az maga Isten. Ő ugyanis mindent tud és lát! Egy ember max. csak hiszi magáról! Az ehhez hasonló tévképzetek már a Vágó féle show műsorokban megcáfolódnak.
Egyébként nem hinném, hogy élvezi ha nekünk rossz. Ha valaki - esetleg feltételezem - olvasott Krsna kedvtelésiről /szintén nem bizonygatok/ beleláthat abba, hogy neki a mi örömünk okoz örömet. Ő mindig próbál jó felé terelgetni minket, de ha valaki nem akarja...
Talán ha belegondolunk, a rossz dolgok is azért történnek néha, hogy nekünk utána jobb legyen.
Példa...egyszerűsítve: Egy férfi leesik a lóról és eltörik a lába. Sajnálja mindenki a faluban. Aztán jönnek a katonák és elvisznek minden fiatal férfit a faluból, kivéve a törött lábút. Ugye milyen szerencse, hogy eltört a lába?
A Yeti és a Loch Ness-i szörny sem bizonyított! Nem ám! Nem is hiszek bennük!
Ám ha Isten valamilyen formában megmutatkozik az embereknek nem bujócskázik. Talán ne hasonlítgassunk ilyen szinten!
A testenkívüliséget én sem hinném el ha nem velem történne. Aki nem tapasztalta nem érti! Erről ennyit!
Drog? Max. egy kis mantrázás!
A jelenlegi írásomra is ráillik a káosz elmélet! Bocsi!
Ahoj Cid!
"Te, nekem nem ez volt a problémám."
Bocsi, úgy látszik nekem ez a félreértések napja. De akkor mi is?
{
Ami bennem volt: soxor olvastam itt, hogy a hit az valami vak elfogadás, no így ugyanolyannak kellene lenni egyiknek meg másiknak ha már "hittársad"-at írsz. A kép sokkal árnyaltabb - erre óhajtottam csak utalni. Ezért is biggyesztettem a végére: én így látom.
Egyházügyben is, meg az összes többi témában is természetesen - gondolom mondanom sem kell - nem valamiféle hivatalos álláspontot nyilvánítok ki, egyszerűen írom, amit gondolok.
}
"szerinted szükséges-e isten léte"
Szerintem ha valami van, akkor annak a szükségességéről beszélni szócséplés.
Látod, biztosan ezért vagyok annyira offtopic. Bocsi...
tanmese.
Csak amit utána írtam.
"Ebben a mondatban Isten bármivel behelyettesithetö"
Ja. Ezért folytattam úgy: "Az ember megalkot egy modellt a világról, aztán egyezteti a tapasztalataival." és ezért kapott egy szolíd harmadfokú ejnye-bejnyét az egyes tényeket figyelmen kívül hagyó kutatás. Tessék tisztességes, hovatovább tudományos magyarázatot adni, különben csak egyik előítélet - bocsánat axióma - csap össze a másikkal.
"Isten vagy nem isten szvsz axióma, logikus, érvényes képet látsz azzal is meg anélkül is." Ebben a mondatban Isten bármivel behelyettesithetö, egy a lényeg, hogy olyan valami legyen, aminek a létezése nem bizonyitható. Mondjuk a Loch Ness-i szörny. Vagy a jeti. Telerakhatjuk a világunkat ilyesmikkel, ha ettöl jobban érezzük magunkat. De ettöl még nem fognak létezni.
Kedves Elnyomott!
Kezdjük a végén.
Ha nem ez a véleményed, akkor itt és most ünnepélyesen bocsánatot kérek tőled.
Bocsánat! Arra kérnélek még - ha lehet -, máskor fogalmazz kicsit pontosabban, hogy ne értsem félre mire is gondolsz. Nehogy megint azt gondoljam, hogy te azt gondolod, amit dehogy.
Egyházak
Neked írtam, mert te hoztad fel. Ha ők érvelnének így, nekik is ezt mondanám. De ha Istent csupán az egyházon/egyházakon keresztül próbálod értelmezni/megközelíteni, akkor nem fogod érteni/látni/...
ide illik még a
statisztika
csupán az érvelésedben mutatkozó finom csúsztatásra kívántam figyelmed felhívni.
Ha a kérdésed az, hogy a statisztika helyénvaló-e, szvsz sokan gondolkodnak így-úgy Istenről, biztosan láttál már ilyen statisztikát, igen sokan mondják "a maguk módján vallásosnak" magukat. Isten valahogy benne van a képben, de nem kötődnek szorosan vagy Istenhez, vagy az egyházakhoz.
A nevelésről (röviden, mert itt tényleg off) az iskolákban a materialista világkép nyomul, helye sincs alternatíváknak, a tudományos hipotéziseket is megkérdőjelezhetetlen tényekként tálalják, ezen a szinten ez is egy hit. Mint szellemi kábítószer.
A legkedvesebb példám, mikor az egyetemi első (értsd első nap az iskolában...) előadáson (éppen kémiáról lett volna szó) az előadó felírta a Schrödinger egyenletet a táblára. Ez volt az első ténykedése. Ja, ha ez a tudomány, akkor megemelem a kalapom!
Mélyen egyetértettem egy korábbi hozzászólásoddal, amiben a tudomány ismérveiről szóltál, (itten most a saját szavaimmal:) mint kutatás, a kételkedés bátorsága, a tények tisztelete, és éppen ezt próbálnám számonkérni. Isten vagy nem isten szvsz axióma, logikus, érvényes képet látsz azzal is meg anélkül is. Az ember megalkot egy modellt a világról, aztán egyezteti a tapasztalataival. Figyelmen kívül hagyhat ezt azt, de akkor éppen a fent magasztalt ismérveket (kutatás, kételkedés, tények, etc) sérti (lásd a Nemere történet néhány hozzászólással korábbról).
Frati testenkívüli élményei
Akkor ez most bizonyíték a gondolatolvasásra? (Nem erről beszélt volna ...)
Szépen kérlek, inkább engedd neki végigmondani, minthogy ... nem.
Kedves Req!
Pink Floyd:
tetszik :-)
Amúgy a zsoltárról: nem értek hozzá, inkább csak azt gondolom ez egy amolyan hasonlat. A zsoltár szerzője azt mondja: Isten az oltalmazóm. A hasonlat végigvive tényleg nem szerencsés, (ragyogó késekkel...).
A zsoltárban második fele is kötözködésre ingerelhet: ha Isten 1, akkor az ellenségeim hasonlóképpen énekelnek ...
Olyan ez, mint a házigazda, meg a tolvaj. Az egyik így fohászkodik: Ó, Istenem, védd meg a házamat. A másik meg: Éhesek a gyerekeim, hadd legyek sikeres, miközben elemelek egy-két dolgot ennek a pöffeteg fickónak a házából, segíts, ó Isten!
Olaj:
ehhez sem értek, az jutott csak eszembe, hogy Indiában szantálpéppel kenik meg a megtisztelt személy homlokát. A szantál ugyan nem olcsó, viszont a szantálpép kellemesen hűsít - jó az a melegben. Lehet, hogy az olaj is valami ilyesmi?
"Amennyiben isten csak úgy tudja élvezetét lelni az emberek és a világ bénázásaiban ..."
Gárdonyi Gézának van egy ideillő verse, itt is van a gépemen, hát most idekopizom:
Egy katekétának
Mondd: minek teremtett volna
Ő, kiből az ész fakadt,
szent-olvasós dicsérőket,
miatyánkos könyörgőket,
fölhízelgő ajkakat?
Mért rendelné, hogy szeressük,
s ezt szóval is emlegessük?
A szeretet ősforrása
kiárad és szétömöl,
s vissza nem tér önmagába:
meleg tűz az éjszakába, -
önfényében tündököl.
S mért volna, hogy kezdet óta
ez a lét csak izompróba,
s évmilliók földtábláin
azért kélnek, múlnak népek,
hogy fölülről kaján szemmel
leshessék: ki mennyit vétett?
s mikor lelke fölkerül,
elverjék ott emberül!?
"Egyébként a logikát nem hiszem, hogy érdemes belekeverni az isten-témába ..."
Van egy ideillő tanmesém. (Akinek OFF, keresse meg a Page Down gombot)
Egy bölcs (Nárada) Istenhez indul látogatóba. Útközben találkozik egy foltozóvargával (mai változatban utcaeprő lenne inkább). A varga tisztelettel köszönti Náradát, s mikor megtudja, hogy hova készül, arra kéri, ha lehetne, tudná ki, hány születése van még hátra? Nárada továbbmegy, találkozik egy pappal, ő is felismeri, tisztelettel köszönti, s a beszélgetés végén ő is ezt kérdezi. Nárada megérkezik Istenhez, beszélgetnek, jól megvannak. Indulna haza, de eszébe jut a két kérdés. Nárájan (Isten) válasza: megkérdezik majd, mit csináltam, hát majd mondd, hogy egy elefántot vezettem át a tű fokán. A kérdésükre meg válaszold, amennyi levél a fán, ami alatt ülnek. Nárada viszafelé találkozik a pappal:
- mit csinált Nárájan?
- vezette az elefántot...
- miért akarsz lóvá tenni, hát hogy mondhatsz ilyen sületlenséget ... (irgum burgum). Na és megkérdezted?
- Igen, azt mondta, annyi életed van még, ahány levél ezen a fán. (Jó sok volt...)
Nárada továbbmegy, találkozik a vargával:
- és mondd, mit csinált Urunk?
- vezette az elefántot...
- hát milyen csodálatos nem, hogy ő még erre is képes!
- ????
- Nézd meg ezt a fát, ami alatt ülünk. Hatalmas, majd az égig ér, mégis belefér egy icipici magba, amit könnyedén átbújtathatsz a tű fokán. És ez is Tőle van. Miért ne vezethetne át akkor Ő egy elefántot ...?
- Nárájan azt is mondta, annyi születésed van hátra, mint amennyi levél van itt a fán.
Fölnéznek, jó sok volt, de ebben a pillanatban föltámad a szél, és huss, lefújja a fáról az összes levelet.
Itt a vége, fuss el véle.
--------------------
Logika ügyben azt gondolom, akár még helye is lehet. Csakhogy: ha más a kiindulópont, mások az axiómák, akkor a logikus lépések más eredményekre juttatnak.
Ugyanakkkor egyetértek érveléseddel: Isten fölötte áll az emberi gondolkodásnak. "Ahonnan a gondolat és a szó visszafordul, mert képtelen elérni őt"-mondják az upanisadok.
"mert az embernek szüksége van a káoszra a létezéshez"
Ebben van valami. Nem az egyes emberre gondolok, hanem a közösségre. Karinthynek van egy novellája, mikor Jézust visszakönyörgik, hogy újra ítéljenek fölötte. Pilátus megint fölajánlja, az ünnep miatt egy rabot szabadon bocsát. Minden egyes ember a tömegből Jézust kiált, a tömeg "hangja" mégis újra: Barabás.
Azt hiszem egyes embernek/ben nem szükséges a káosz, megvan a hajlam, de rátalálhat a kozmoszra. Mondd, hogy szentimentális vagyok, de a szeretet az, ami értéktelenné teszi a káoszt. S ekkor a szolgálat már nem korrekt üzlet. Korábban hasonlatoltad JHVH ügyben az isteni ilyensolyan nőt, s azt mondtam magamnak no, ez az! A szeretetteljes ragaszkodás ilyen világában a szolgálat már nem üzlet.
A statisztika nem az érvényességet próbálta igazolni, hanem az elavulást cáfolni. Nem?
Az elavulást nem cáfolja a statisztika, lévén a vallás és a hit a hívők 80-90%-ban, ha nem többen a más irányú ismeretek hiánya, illetve a neveléssel történő "elkötelezés" következménye. Igen, ezt állítom... nehéz egy hittől elválni, még ha kocahívők lesznek is egész életükben... lásd: A szellem szabadsága - vallásszabadság és A hit-ek, mint szellemi kábítószer témákban írott gondolatokat...
...éppen ennek megvilágítására beszélt volna Frati a testenkívüli élményekről - csakhogy beléfojtottad a szót
Nem erről beszélt volna, hanem egy olyan fikcióról, amit álmodik, kábítózik, beleéli magát, képzelődik, tök mindegy: ha valaki levágja a fejét azért, hogy átélje, azt elfogadom, hogy valóban hiszi, de addig sajnos hitetlen maradok még ennyire is... azután is, mert csak vérezni fog, de mesélni semmiről nem, "élménye" pedig tutira nem lesz... ha nem hiszed, járj utánna...
Ki mondta, hogy Istennek köze lenne az egyházakhoz????
...hehehe, ezt ne egy materialistától kérdezd,, hanem egy katolikustól, ajánlom satya-t, lépcsőmászót, de Korovioff is szóba jöhet, bár ő szerintem kocahívő a jobbak közül...
Az útszéli koldus nem alávalóbb, bizony még nálad sem!!
Bocsáss meg, de ez részedről egy felém irányuló alattomos és minősíthetetlen rágalom: én nem mondtam semmit a koldusról, csupán ajánlottam kérdezze meg, ő mit mond az egyenlősdiről!!! Nem tudod te megítélni, hogy mennyi együttérzés van bennem! ...mehecc a meakulpába...
höhöhö.
Tudtam, hogy ezt mondod majd. :-)
De látod, éppen ez a szabadság.
Ő így látja, én meg nem úgy. És még nem kapartuk ki egymás szemét, nem eretnekeztük le egymást, vagy mittudomén.
No, ezen igazodj el :-)
Hello!
acsd
No még egy kicsit (vauvau):
Asszongya Elnyomott:
nem szükséges az istenek léte, azok csupán egy elavulóban lévő "hagyomány" múló emlékei.
Mire Frati:
Ha csak a statisztikát nézem ... Hol van itt az elavulás?
Erre Elnyomott:
A statisztikának és a hívők számának semmi köze a hitük tárgyának létezéséhez.
Mire acsd:
Na ja, de nem erről volt szó. A statisztika nem az érvényességet próbálta igazolni, hanem az elavulást cáfolni. Nem?
"Ha valaki már nem azonosítja magát a testével
...ojjé, miért nem vágja le saját fejét akkor? Mi szüksége rá? "
Szvsz éppen ennek megvilágítására beszélt volna Frati a testenkívüli élményekről - csakhogy beléfojtottad a szót....
"A világ tökéletes, Isten tökéletes,"
Szerintem akkor az ember is tökéletes. Mi a tökéletes? Nekem pl. egy kalapács, amivel jól kézreáll, kellő súlyeloszlású, szilárdságú, stb. az tökéletes. Lehet, hogy nem old meg diff.egyenletet, de nem is arra való.
"... őket támogató egyházak alkalmazottai"
Ki mondta, hogy Istennek köze lenne az egyházakhoz????
"nem fogadják el azt, hogy nincsen különbség ember és ember között
S nincs? ...meséld el ezt egy útkereszteződésben kolduló nyomorultnak..."
:-( Ennél jóval többet vártam volna.
Én azért mégis csak állítom, hogy nem a pénz teszi az embert. Az útszéli koldus nem alávalóbb, bizony még nálad sem!!
Találkoztál már külföldön magyarral? Valahogy azonnal összeköt benneteket valami (legalább én így voltam) merthogy mindketten magyarok. Persze hogy nem voltunk ugyanazok, azonosak. Mégis volt, ami összekötött bennünket. Na most próbáld ezt kiterjeszteni: itt vagyunk sokan, sokfélék, de emberek. Az már lehet, hogy túl merész, ha arra kérnélek, lépj tovább: vagyunk élőlények, sokféle testben, de élőlények.
Egyébként a logikát nem hiszem, hogy érdemes belekeverni az isten-témába, hiszen abban is egyetértünk valószínűleg, hogy az emberek többsége nem mindentudó, így meglehetősen meddő próbálkozásnak tartom, hogy egy mindentudónak tartott valaki "fejével" próbáljunk gondolkodni. Mégse, meggondoltam magam: játéknak jó. :] Hát persze hogy jó játék, azért csinálom én is. Viszont gyakran megközelitöleg sem kell mindentudónak lenni ahhoz, hogy egy gondolatmenetröl kijelenthessük, hogy az logikailag nem helytálló. Innentöl kezdve az amit az illetö mond, az nem állitás, hanem jobb esetben feltételezés, rosszabb esetben propaganda/demagógia/ferdités.
És igen! Ma végre leadtuk azt a munkát, ami miatt majdnem éjfélig kellett tegnap szüttyögnöm, és hétvégém se volt. Most már kicsit nyugodtabb vagyok.
Most épp olyanom van, hogy lefordítom azt a korábbi Pink Floyd idézetet, ami a Biblia alapján íródott. Emígyen szóla az eredeti eredetije:
Zsoltárok könyve
^23.1
Az Úr az én pásztorom; nem szűkölködöm.
^23.2
Fűves legelőkön nyugtat engem, <és> csendes vizekhez terelget engem.
^23.3
Lelkemet megvidámítja, az igazság ösvényein vezet engem az ő nevéért.
^23.4
Még ha a halál árnyékának völgyében járok
is, nem félek a gonosztól, mert te velem vagy; a te veszsződ és botod, azok vigasztalnak engem.
^23.5
Asztalt terítesz nékem az én ellenségeim előtt; elárasztod fejem olajjal; csordultig van a poharam.
(Én például utálnám, ha olajjal árasztanák el a fejem, és rossz néven venném, ha valaki bottal meg vesszővel vigasztalna -- de nem is vagyok se mazochista, se keresztény. Bár ez a két fogalom bizonyos szempontból... :])
A fjerdítésem pedig:
Az Úr az én pásztorom,
Nem szűkölködöm,
Fűves legelőkön nyugtat engem,
és csendes vizekhez terelget engem.
Ragyogó késekkel
Kiszabadítja lelkem
Magosságos helybéli kampókra aggat engem
És birkapörköltet készíte belőlem
--Pink Floyd: Birkák
Ha már ilyen kölcsönös dicsérgetésekhez értünk, szükségesnek tartom megemlíteni, hogy itt a ValFil fórumon épp a "Krsna-kommandó" tagjai azok, akiket kivétel nélkül jó fejnek tartok, és mindig élvezem a velük való eszmecserét. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a világnézetem változott volna. :] Magam is úgy vélem, hogy az isten létének elemzéséhez gyakorlatilag bármilyen témát felhozhatunk, hiszen vélhetőleg mindenki egyetért abban, hogy az "isten" fogalom mögött valami olyan tápos akármit kell értenünk, "aki" minimum minden téren illetékes, tehát akár a testenkívüliségben is megnyilvánulhat.
frati: A tökéletesség definíciója nálam az, ha az adott dologból nem lehet se elvenni, se hozzárakni úgy, hogy az ne legyen rosszabb, kevesebb, hitványabb, mint előtte volt. Hogy isten vagy a világ tökéletes-e, csak úgy lehet megállapítani, ha mellérakunk egy másik istent, másik világot, és összehasonlítjuk őket, illetve ismernünk kell a "tökéletes isten" vagy "tökéletes világ" definícióját. Ha ez nem lehetséges, akkor nem sok értelme van e jelző használatának, mert mihez képest tökéletes?
Amennyiben isten csak úgy tudja élvezetét lelni az emberek és a világ bénázásaiban, hogy emiatt a szereplőknek gyakran rossz, akkor javaslom neki, hogy végezzen el még néhány kurzust a világteremtésből, és próbálkozzon újra az egésszel! Úgy látszik, a mindenhatóságot is gyakorolni kell.
Egyébként a logikát nem hiszem, hogy érdemes belekeverni az isten-témába, hiszen abban is egyetértünk valószínűleg, hogy az emberek többsége nem mindentudó, így meglehetősen meddő próbálkozásnak tartom, hogy egy mindentudónak tartott valaki "fejével" próbáljunk gondolkodni. Mégse, meggondoltam magam: játéknak jó. :]
Ami a szolgálatot illeti, én csakis önző okból szoktam "szolgálni", és csakis olyanokat, akik szerintem azt megérdemlik. Ha megteszek akármiket azoknak, akiket valami miatt szeretek, akkor nekem ettől jó lesz, és az örömükben is tudok osztozni, részesülni. Adok-kapok az egész, egy korrekt üzlet, ami mindenkinek jó. Én így szolgálom az istent -- vagyis magamat.
Az emberek azért nem fogadják el, hogy nincs különbség ember és ember között és hogy csak egy isten létezhet, mert ezek csupán feltevések, és -- szintén feltehetően, bár elég nagy valószínűséggel -- nem létezik univerzális, mindenkire egyaránt érvényes igazság. Az egyik ember így gondolja, a másik meg amúgy, de egyikük sem tudja megindokolni, hogy miért is van pont neki igaza. Hacsak nincs nála a nagyobb göcsörtös fabunkó... Azt hiszem, a világ "jobbításához" már e tény belátása is nagyban hozzájárulhatna, és ha rájönnénk, hogy az egészséges tolerancia nem elsősorban lemondás, hanem leginkább a kényelem és a lustaság megnyilvánulása, talán jobban élnénk. Persze nem biztos, hiszen Smith ügynök mesélte a Mátrixban, hogy az elsőként alkotott Mátrix valóságos Utópia volt, de nem működött, mert az embernek szüksége van a káoszra a létezéshez.
Kíváncsi vagyok, milyen választ adsz elnyomott lefejezős kérdésére, mert szerintem igen jópofa. :] Van tippem, de nem akarom lelőni, de ígérem, utána őszintén bevallom, jól tippeltem-e. :]
Anticato: Olyan emberek is vannak, akik idősebb korukra rájönnek, hogy az idősebbek, a szülei rossz úton jártak, és minél öregebb lesz, annál kevésbé kételkedik e meglátásában, melyet nem is tekint lázadásnak. Ettől függetlenül a szóban forgó analógiát én sem tartom szerencsésnek, mert isten létét a tudomány továbbra sem tudja megállapítani, tehát ebből a szempontból az ősamőba szintjén tartunk. Nem mintha számítana, hogy igazából van-e isten...
"De én azt kérdeztem, hogy a világnak miért van szüksége arra, hogy irányitsák."
Istennek lehet, hogy jobb dolga is akad, mint irányítgatni a világot. Elvan az magától is. - én így látom !@#*!, olvasd már el az elözményeket is, én nem mondtam, hogy szüksége van a világnak irányitásra, frati hittársad indokolta ezzel isten létének szükségességét a (235)-ben.
Már bocsi, hogy beleugatok:
"A belső békédet (harmóniádat?) bármikor, bármilyen külső hatás megzavarhatja, hacsak nem vagy katatóniás... "
Kedves Sólyomszem, van a kőtömb, meg van a keljfeljancsi. Az egyik rendben, katatóniás, a másikat viszont bármeddig pofozhatod, mindig talpraáll. A belső béke ilyen keljfeljancsi-kiegyensúlyozottság.
a mennyország meg a pokol:
tán Marcus Aurelius mondta: a világ káosz. Vigyázz, nehogy magad is világ légy! Mo. vagy pokol, nem kívül van, hanem belül.
"Jobb, ha tőlem tudod ..."
A régi nóta: miért épp neked higgyem el?
"Az emberek azért találtak ki maguknak isteneket..."
Ezt a rágót már az unalomig rágtuk...
"de 100 év múlva már lényegesen kevesebb hívő ember lesz a világon..."
Ja. Manapság a templomok helyét a bevásárlóközpontok veszik át. Szép új világ.
Kedves Cid!
"De én azt kérdeztem, hogy a világnak miért van szüksége arra, hogy irányitsák."
Istennek lehet, hogy jobb dolga is akad, mint irányítgatni a világot. Elvan az magától is. - én így látom.
Mihez kell felnőni? Ahhoz, hogy méltók legyünk Isten és a többi ember szolgálatára!
...milyen Istent, kedves frati, én még egyel sem találkoztam... az embert szolgálni... lya, mondják a gazdagok, s az őket támogató egyházak alkalmazottai, akik szintén ebbél a hitből élnek...
Szolgálni? Nem, segíteni, mint pl. egy orvos, már ha tud...
A világunk egy film, kell hozzá rendező!
...meglehetősen naív kijelentés, már megbocsáss... Nem film, és nincs rendező... azok kajabálnak...
A statisztikának és a hívők számának semmi köze a hitük tárgyának létezéséhez. Egy "egyszerű" példának ott van a Naprendszer esete... ugye nemzedékek tömege gondolta, hogy a Föld a világ közepe... mondjuk relatíve igaz is... de csak relatíve... a hittel még rosszabb a helyzet, mert csak hinni lehet... és hinni nagyon könnyű, esetleg valamit hinni nem egyszerű...
Ha valaki már nem azonosítja magát a testével
...ojjé, miért nem vágja le saját fejét akkor? Mi szüksége rá?
/Off : "lassan-lassan túljutott a kamaszkoron, bekerül a fiatal felnőtt életszakaszba"
Nem biztos, hogy az emberi életciklus a legszerencsésebb analógia számodra, sok ember mire felnő, kinő a lázadó korszakából és rájön mit kellett volna eltanulnia a szüleitől, az idősebbektől.
Egyébként a katatóniás megjegyzés mondhatni "óriási" főleg empátikus szemszögből, hja ha itt élethalálharc folyik akkor nem szóltam :) .
A gyermek nem szorul a szüleire amíg felnő? De. De én azt kérdeztem, hogy a világnak miért van szüksége arra, hogy irányitsák. Ez erre nem válasz, ez egy circulus in demonstrando:
Szükség van isten létére, mert a világot valakinek irányitania kell. Hiszen a világ olyan mint egy gyermek, az és a gyermeknek szüksége van a szülei irányitására. Ez a szülö nem más, mint isten. Nem látod, mekkora logikai bukfenc van ebben?
számomra a Te problémakezelésed idegesítően fülledt... Már meg ne sértődj.
A béke belül van, és nem zavarhatja meg semmi evilági anyagi dolog... A belső békét bárhol bármikor elérheted.
Ez pédául nagyon kedves szöveg, de még nyomokban se igaz, inkább kicsit közhelyszintű; birkáknál esetleg beválhat, de embereknél szinte biztosan nem. A belső békédet (harmóniádat?) bármikor, bármilyen külső hatás megzavarhatja, hacsak nem vagy katatóniás...
Én se a mennyországba, se a pokolba nem kivánkozom, mivel szerintem ezek a helyek csak a mesében léteznek. Jobb, ha tőlem tudod: halálunk után semmilyen részünk nem él túl bennünket! [Többieknek: a humorosnak szánt transzplantációs utalásokat kéretik mellőzni :)]
Az emberek azért találtak ki maguknak isteneket, mert
1. féltek az ismeretlentől, ideértve az elmúlást is
2. féltek a felelősségtől.
Az emberiség a 20. század végére lassan-lassan túljutott a kamaszkoron, bekerül a fiatal felnőtt életszakaszba, és csendben kinő a mesékből. Ezt nem lehet -- és nem is kell -- sürgetni, hagyni kell, a folyamat magától végbemegy. Persze, nem a mi életünkben, de 100 év múlva már lényegesen kevesebb hívő ember lesz a világon, mint most, miképpen már most is sokkal kevesebb van, mint 50 évvel ezelőtt.
Te csak bátran maradj hívő, tisztellek érte (talán olykor kicsit írigyellek is miatta...).
A béke belül van, és nem zavarhatja meg semmi evilági anyagi dolog. Mindegy milyen nemzetiségű, vagy vagy, hogy melyik nemhez tartozól. A belső békét bárhol bármikor elérheted.
Kérdés? /ha már valaki olvasta bocsi/
Öt jámbor emberrel mennél a pokolba, vagy öt gonosszal a mennyországba?
Az emberek a pénzért és hatalomért ölnek. /Mindenért ami mulandó és úgysem birtokolhatják sokáig./A legkegyetlenebb gyilkosok azok akik a saját gondolataikért ölnek. Ilyenek a vallási háborúk. A viszálykodás mind abból ered, hogy az emberek nem fogadják el hogy egy Isten van, mindegy minek nevezzük. Isten, Krsna, Allah, stb...! S nem fogadják el azt, hogy nincsen különbség ember és ember között. Nincsenek határok, hisz a föld nem a miénk, hanem Istené. Mind lelkek vagyunk. Ha ezt belátnák, megszünnének a viszálykodások, a legkisebbtől a legnagyobbig.
A gyermek nem szorul a szüleire amíg felnő?
Mihez kell felnőni? Ahhoz, hogy méltók legyünk Isten és a többi ember szolgálatára! Furcsa? Hát igen! A szolgálat - ha nem minket szolgálnak - nehéz! Viszont kicsit tökéletesebbé és szebbé tehetné ezt a világot!
A világunk egy film, kell hozzá rendező! Ha nem lenne így, mi most nem levelezhetnénk egymással Istenről! Valószínűbb, hogy a politikai, vagy a szex topicon találkoztunk volna.
A világ tökéletes, Isten tökéletes, de mi emberek nem vagyunk azok sajnos. Elég ha tükörbe nézünk.
S hogy miért? Ha Isten tökéletesre teremtett volna bennünket, hogy lelné örömét apró-cseprő botlásainkban?
Milyen lenne egy olyan film, amelyikben mindenki tökéletes és soha nem történik semmi izgalmas?
"nem szükséges az istenek léte, azok csupán egy elavulóban lévő "hagyomány" múló emlékei."
Ha csak a statisztikát nézem, a földön a hites emberek száma, jóval többre rúg, mint a hitetleneké. Hol van itt az elavulás? A hagyományt pedig ne keverjük össze a vallással.
"Az életük békében telik, a haláluk méltóságteljes."
Hogy mire gondoltam?
Ha valaki már nem azonosítja magát a testével, és rádöbben, hogy a világ ami körülveszi illúzió, akkor a terhek leesnek róla. Semmi sem zavarhatja meg. Betegségek, halál, mind csak játék.
Olyat tapasztalok itten, mint mikor nagyobbik fiam kisebbik korában nem akart valamilyen nyilvánvaló dolgot megérteni. Két kezével alaposan eltakarta a szemeit, s így kiáltott: hiszem, ha látom! Szegény Frati nem Gipsz Jakabbal vagy Pityi Palkóval szeretne a testenkívüli tapasztalatairól beszélgetni, hanem Veletek kedves olvtársak, Elnyomott bácsival, Tzsoltival, Ciddel, Sólyomszemmel no meg Req999-cel. Meg is indokolá, hogy miért, aszongyahogy így kívánna rámutatni arra, hogy nem puszta matéria volnánk, hanem valami más is azon túl. Ezt ő úgy nevezi: lélek. Azt mondja továbbá, ha belátjuk, hogy van valami a matériától függetlenül, akkor közelebb kerülünk ahhoz, hogy mi is Isten őszerinte, merthogy Isten szintén a matériától független. Vajon Isten létéről beszélni a "Szükséges-e Isten léte" című topicban miért off? Hol van itt a korrekt tudományos hozzáállás? Ejnye-bejnye kedves olvtársaim! (akinek nem inge...)
(Csak így zárójelben: éppen ezért vettetem föl magam is 1 db ilyen tapasztalatot, erről szólt volna a kő gondolkodása is ... ja, és nagyon élveztem Req kollégával a diskurzust - a véleménykülönbség dacára is :-)
Szóval hajrá, vezess új utakra ... ja ez itt nem jó.
Na mindegy, összegezve: ne nyomjuk el az új kezdeményezéseket! Sokáig éljen az ON!
Üdv!
acsd
