Röhögni fogsz: nem arra mennék. Ugyanis az M7-es vezet DNY-Európa felé:))) Tornyiszentmiklósnál fogja átlépni a szlovén határt, a másik ága Letenyénél a horvátot. Mindekettőtől lesz (már most is majdnam van) út Olaszországig. Rábafüzes felé eddig is csak a pestiek mentek:)) Vagy úgy gondoltad, hogy az M7-est hobbiból építik?:)
Ha a 7-es meglenne a horvát határig a 8-as csak egy közeli alternatíva lenne. (7-es: Zágráb - Ljubljana - Trieszt - Velence... kb. 700 km, 8-as: Graz - Klagenfurt - Udine - Velence... kb. 740 km). Persze egyáltalán nem lennék ellene, mert egyes síterepeket Ausztriában és Olaszországban ezen az útvonalon érdemes megközelíteni. :-))
A 8-as utrol csak annyit, hogy a folytatasaban olyan faluk vannak, mint Velence, Roma, Barcelona stb...Ugyanis az vezetne D-NY Europa fele :-))
Te merre mennel Olaszorszagba, vagy Spanyolorszagba ?? Nem Rabafüzes fele ??
"...árad a ködösítés, a dezinformálás, az emberek természetes hazafias érzelmeit gátlástalanul kihasználó manipuláció..." Ezt hol tapasztaltátok?
Egyébiránt tuti buli a megvalósíthatósági tanulmány, mert nagyon sok pénzt és tanulmányutat lehet rá elszámolni... az ISM pedig ebben sem kezdő... Nemzetközi könyvvizsgáló cégekből és hazai vállalkozások tucatjaiból álló csoportok jelentkeztek rá.
Kicsit azért visszatérnék az útépítésre. Ki jönne a 6-os úton? A mögötte lévő "humántartalék" ugyanis ÉK-Horvátország, Bosznia és esetleg Montenegró és Albánia, de nekik nem biztos, hogy az a jó út:)
Ki jönne a 8-as úton? DNY felől az M7, ÉNY-felől az M1 jön, a 8-as út folytatásában kizárólag Grác van, mögötte pedig az Alpok, amire még Ausztriában sem építenek hosszában autópályát:)
Ez természetesen nem így van, minden város "képes" olimpiát rendezni, legföljebb a rendezést illető elképzelései nem lesznek versenyképesek:) A NOB döntése előtt sehol nem fognak "olimpia-specifikus" beruházásba, addig meg van még vagy 4-5 év, ha 2012-re pályázunk.
Kedves armagnac, akkor tehat Salt Lake City-ben ugy fogunk kiallni, hogy "szeretnenk Olimpiat rendezni, bar fogalmunk sincs rola, hogy kepesek vagyunk-e ra". Ha optimista vagyok, akkor azt mondhatom, hogy nem hiszem, hogy tul jot fog tenni az orszagkepnek ez a bejelentes.
1. A ferihegyi gyorsvasút igen rövid idő alatt el fog készülni (Demján biznisze). Már megvannak a tervek, a MÁV infrastruktúráján kívül csak kevés új sínre van szükség. Állítólag az is megvan, hogy milyen kocsik fognak közlekedni.
Ez olimpiafüggetlen, a Westendet akarják az utolsó bevásárlási lehetőségnek ajánlani a távozó külföldieknek, no meg az ideérkezőknek (a fedett peronok is ezért készültek el a Nyugatinál).
3. Idén már pénz is van az államtól mind a MÁV-nál, mind a BKV-nál, mind a Volánbusznál. Ha jól tudom a jogszabályi háttér is megvan.
4. Elkészült a nyomvonal részletes terve, a helyi önkormányzatokkal is megvolt az egyeztetés. Csak a pénz kell ide. Ha jól tudom, még kisebb problémák vannak az északi Duna híddal.
1, Ferihegy: nem tudom meglesz-e a gyorforgalmi ut, a gyorsvasut eleg eselytelen... (iszonyatos penz) Terv van ra, de tudtommal meg megvalosithatosagi tanulmany sincsen..
2. Metro IV kellene, talan lesz is, ha a politikusaink ismet nem csinalnak belöle partkerdest..
3 Gyorsforgalmi vsauthalozat..
Elkezdödött ??
tudnal ra peldat mondani ?? Mert en meg nem lattam.. A tarifaszövetseg 10 eve 1 cm-t nem haladt elöre...
4. Körgyürü
Szerintem a napirenden van kicsit erös... Meg nem tudjuk, hol, ki, es miböl epiti
5, M3, M5. M7 ezek talan meglesznek 2012-ig..
a 6-ost es a 8-ast 10 eve igerik, epp tavaly napoltak el vagy 20-szorra a hatost... Ennyi idö alatt a 8-ason keszült el 30 km (hatravan 150 !)
SZVSZ ezeket el lehet felejteni.. Pedig kellene..
6. Közmüfejlesztes..
hat folymataban van... Ebben az orszagban minden allandoan folymatban van,.. Es soha semminek nincs hatarideje... A közmfejlesztes pedig nem 10 eves projekt, mert kb 50 evig nem csinaltak semmit, azt nem fogjuk 10 ev alatt behozni..
SZVSZ az olimpiahoz szükseges ÖSSZES infrastrukturalis beruhazast a magyar gazdasag jelenlegi teljesitökepessege mellett nem lehet 2012-re bevallalni... Ezt az orszag nem birna el... Kezdjen mar el bbvalaki szamolni, csak a közlekedesi beruhazasok több ezer milliard forintba kerülnenek... Egy nyamvadt Duna hid 10 ev alatt dölt el, hogy hol lesz (Szekszard)... Es ebböl kellene meg min 3-4..
Autopalyabol vagy gyorsforgalmi utbol kellene közel 8-900 km... Szerintetek erre van kapacitasunk ?? Az elmult 10 evben hany km autopalya epült ?? Tudtommal kb 120 (M1+M5) es akkor nem beszeltünk az egyeb uthalozatrol, vsutrol stb...
Es meg valami...
Nem azert kellene ezeket a dolgokat bevallalni, hogy olimpiat rendezhessünk... Elöször meg kell teremteni a felteteleket, es azutan lehet palyazni..
Ps. Lenne ra egy fogadasom, hogy az ISM meg a valasztasok elött szerzödest köt egy megvalosithatosagi tanulmanyra :-((
Maximalisan egyet lehet erteni Bekesi velemenyevel!
Almodozasok helyett a realitasok talajan kellene allni.
Nagyon elgondolkoztato pl. a cikk vegen a "támogató sikeres üzletemberek álláspontja"-t boncolgato okfejtes. Jo lenne ha lehullna az alarc ezen jovialis es a nemzet felemelkedeset akaro vallkozok arcarol! Manapsag mindenki allami beruhazasokrol, allami garanciakrol es kotelezettsegvallalasokrol regel. A hazai magantoke beruhazasairol alig. Mintha a meg mindig a szocializmusban elnenk. Es ezek a "tisztes tokesek", a tamogatok, moho kapzsisaggal udvaroljak korul az allamot, hogy az utolso cseppet is kimerjek a mezesbodonbol. Nem a sajat tokejuket kockaztatjak sikertelenseg eseten!
Hanem a mi adoforintjainkat! Ok akkor is jol jarnanak, ha csak egy resze kelszulne el az olimpiai beruhazasoknak es nem lenne semmi az egeszbol.
Ezert nem csokken az adoterhek merteke a munkavallalok szamara, ezert nem tud az eletszinvonal novekedni, mert egyesek - rajatszva a mindenkori politikai kurzus erdekeire - gatlastalanul tulkoltekezesbe rangatjak az allamot.
Es ezt valakinek finansziroznia kell.
En nem akarom...
Irod
"A dologhoz egyébként az is hozzátartozik, hogy azt mi (mármint nem személyszerint mi:)) döntjük el, milyen olimpiát tudnánk és szeretnénk gazdaságilag racionálisan rendezni, azt meg a NOB dönti el, hogy ez mennyire esik egybe az elképzeléseivel."
Amit mondtál, azt én ugy forditom le, hogy mi nyugodtan lehetünk felelőtlenek az üzletkötés kapcsán, elég, ha a másik fél ellenőrzi annak létjogosultságát.
Ezt a játékot nem én űzöm, azt hiszem. Minden projekt 0. lépése a megvalósíthatósági elemzés, de ahhoz, hogy a 0. lépésig eljusson a dolog, sok előzményre van szükség. Például arra, hogy megszülessen az ötlet, azt az érintettek megismerjék, véleményezzék, kitűzzék a célokat és döntsenek arról, hogy szeretnék-e elérni a kitűzött célokat. Ezek után jöhet maga a projekt, ami megvalósíthatósági elemzéssel (esetünkben többszáz ember többszáz millió ft értékű munkája) indul.
Tehát az bizonyos 1. és 3. lépés, amit szerinted én keverek, a valóságban csak így nézhet ki. Úgy nem, hogy "sutyiban" nekiesnek a tervezésnek, ami egyébként úgyis kitudódna.
A dologhoz egyébként az is hozzátartozik, hogy azt mi (mármint nem személyszerint mi:)) döntjük el, milyen olimpiát tudnánk és szeretnénk gazdaságilag racionálisan rendezni, azt meg a NOB dönti el, hogy ez mennyire esik egybe az elképzeléseivel.
Néhány reagálás a válaszodra.
1) Az infrastruktúra fejlesztésekkel kapcsolatban:
Igen, a legtöbb általam említett fejlesztésre szükség van/lenne a következő években. Azonban nem mindegy milyen gyorsan valósul mindez - én tehát a fejlesztések ütemét kérdőjeleztem meg közgazdasági szempontból: szerintem az általam leírt összes tételt 2012-re nem lehet megvalósítani anélkül, hogy az ország gazdasági fejlődése kárt ne szenvedjen.
De az az igazság, hogy elsősorban nem az infrastruktúra-fejlesztéssel van bajom - pontosan azért nem, mert arra Olimpia nélkül is szükség van, hanem a közvetlen Olimpiával kapcsolatos beruházásokkal.
2) Az általad említett 4 Olimpia közül háromra 50 éve vagy annál régebben került sor - a mostani kívánalmakhoz képest azok játékok inkább csendes cserkésztalálkozónak tűnhetnek - felesleges azokat hasonlítgatni a jelenlegi helyzethez. Barcelona mögött pedig teljes Spanyolország állt, melynek azért egy pöttyedt erősebb gazdasága volt mint a hazai + az ottani sportlétesítményekre volt igény az Olimpia után is.
---------------------
A mostani Figyelőben volt egy Olimpiával kapcsolatos -vita:
Megdöbbentő volt számomra Szabó Iván hozzáállása, aki kb azt mondta, hogy támogassuk, mert ő megérzésből tudja, meg tudjuk rendezni. Hát..., azért ez elég durva egy ilyen fajsúlyú kérdésben.
Békesi véleményét viszont szeretném külön kiemelni (majdnem 100%-ban megegyezik az enyémmel):
BÉKESI LÁSZLÓ a Horn-kormány pénzügyminisztere
Aláírjam? Ne írjam? - kérdezi Merényi Miklós január 24-i írása címében. Nem maximalista, elfogultságtól és előítéletektől mentes, csak tisztán szeretne látni, mielőtt feliratkozik az olimpiapártiak listájára. Nincs egyedül. Sokan szeretnénk eligazodni abban a zűr- és hangzavarban, ami a kormányfő bombasztikus bejelentését követi. Bizony jó lenne minden potenciális és valódi aláírónak tisztán látnia, mielőtt vágyai, érzelmei elragadják, s mielőtt felkorbácsolt illúzióit veszítve keserű, vagy dühödt csalódás áldozatává válik - hogy a fenyegető anyagi, gazdasági veszteségeket ne is említsem!
Merényi Miklós cikke toleráns és nagyvonalú. Tudomásul vesz elfogadhatatlan motívumokat az olimpia megrendezésének gondolatát nyilvánosan és látványosan támogató sikeres üzletemberektől, csupán a rendezés anyagi, gazdasági feltételeit firtatja. Ebben az ügyben én nem tudok ilyen nagyvonalú magatartást tanúsítani! Mélyen meg vagyok győződve arról, hogy egy ilyen nagy horderejű országos kampány indítása előtt az akció kezdeményezőinek - jelen esetben a kormánynak - kutya kötelessége a legtöbb ismert és megszerezhető információt megosztani a közvéleménnyel, mielőtt állásfoglalásukat kéri. Miután ennek a szándéknak még a nyomait sem tapasztalni - ellenkezőleg, árad a ködösítés, a dezinformálás, az emberek természetes hazafias érzelmeit gátlástalanul kihasználó manipuláció - írásomban nem csupán egy olimpia megrendezésének gazdasági feltételeivel, hanem az általam legfontosabbnak tartott mérlegelési szempontok rövid összefoglalásával szeretnék hozzájárulni a tisztánlátáshoz.
Egy olimpia megrendezésének jogát csak olyan város nyerheti el, amely kifejez valamilyen aktuális, kiemelten kezelt világpolitikai célt, vagy ilyen hiányában legalábbis egybeesik a nemzetközi erőviszonyokkal. Már ma ismerünk két olyan nagypolitikai célt, amelyet 2008 után - ezt az olimpiát a rohamléptekkel fejlődő Kína, azaz Peking kapta! - a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) minden bizonnyal honorálni fog egy nyári olimpia rendezési jogának odaítélésével. Az egyik a 2001. szeptember 11-én terrortámadást szenvedett New York és ezen keresztül a nemzetközi terrorizmus által megtámadott modern, nyugati civilizáció melletti demonstratív kiállás, a másik a fekete földrész, Afrika felkarolása azzal, hogy valamelyik ottani kandidáló ország megrendezheti a kontinens első olimpiáját.
Képes Magyarország versenyezni ezzel a két világpolitikai prioritással? Nyilvánvalóan nem.
Egy olimpia megrendezése kétségkívül növeli az adott ország ázsióját, nemzetközi tekintélyét, így súlyát is. A magyar kormány meglehetősen agresszív külpolitikát folytat egy közép-kelet-európai szubregionális, amolyan Duna-medencei középhatalmi státus elnyeréséért. Ez a leplezetlen törekvés nemcsak gyanakvást, sőt időnként heves ellenállást vált ki a szomszédos országokban - lásd státustörvény - hanem idegenkedés, néha kemény elutasítás, de legalábbis aggodalom és meg nem értés kíséri az EU-tagországok többségében, illetve a nagyvilágban. Komolyan gondolhatja-e valaki, hogy a nemzeti önértékelést nagyságrendekkel növelő olimpia rendezését megkaphatja egy olyan ország, amelynek kormánya és a politikai erők egy része súlyos önértékelési zavarokkal küzd? Aligha.
Olimpiát rendezni a legnagyobb sportdiplomáciai siker. Eléréséhez a NOB-tagországok és -tagok többségének támogatása szükséges. Ezt csak azok az országok, illetve városok tudják elérni, amelyek - számos egyéb feltétel hiánytalan teljesítése mellett - képesek döntő befolyást szerezni a NOB-ban.
Két ilyen város biztosan lesz 2008 után: az egyszer-egyszer már sikertelenül kandidáló Párizs és Berlin. Mindkét európai nagyhatalom számára - igaz más-más szempontok miatt - presztízskérdés, hogy fővárosuk olimpiát rendezhessen. (Nem lennék meglepve, ha az európai szerepének csökkenésétől állandóan rettegő Nagy-Britannia fővárosa, London is belépne 2008 után a pályázók közé.) Esélyes lehet Budapest ezekkel a fővárosokkal szemben? Irreális feltételezés.
Ha csak az előző három, alapvetően nemzetközi erőviszonyokat mérlegelő szempontot tekintjük, nagy biztonsággal megállapítható, hogy 2008 után legalább 3-4 nyári olimpia már "foglalt". (Arra már gondolni sem merek, hogy ha az időközben konszolidálódó és megerősödő Oroszország valamelyik nagyvárosa - mondjuk Moszkva, vagy Szentpétervár - jelentkezne olimpia rendezésére, velük szemben Budapestnek milyen esélye lenne?) Mindez azt jelenti, hogy 2028 előtt reálisan számolva Budapest esélye a győzelemre legfeljebb "matematikai minimum" lehet. (Mondjuk annyi, mint amennyi az ambiciózus Schmidt Pálnak volt a NOB elnöki tisztére.) Vajon hol vannak a kitűnő magyar külpolitikusok és sportdiplomaták, hogy minderre felhívják az álmodozó kormány figyelmét?
"Na és van-e, lesz e harang az olyannyira áhított harangszóhoz?" - szólhat a következő kérdés. Ezt feszegeti hivatkozott cikkében Merényi Miklós is, joggal kiemelve hat olyan társadalompolitikai reformot, amelyek megvalósítása halaszthatatlan, bármilyen olimpia rendezésénél fontosabbak, és gazdasági feltételeiket éppen a 2012-ig terjedő időszakban kell megteremtenünk. Merényi kérdése úgy szól: ezeken kívül lesz-e elég pénzünk az olimpia megrendezésére?
Ha a felvázolt hat társadalmi-gazdasági prioritást meg akarjuk valósítani, az elkövetkezendő tíz évben optimális gazdasági fejlődésre, zavartalan, válságmentes világgazdasági környezetre, nem kis hazai erőfeszítésre és nem utolsósorban bölcs politikára és gazdaságpolitikára van szükség. A legszerényebb számítások szerint - nem irreális mértékű változtatásokat tervezve - évente körülbelül 1500 milliárd forint pluszforrásra van ahhoz szükség, hogy ezek a halaszthatatlan programok a következő tíz évben megvalósuljanak. (A kalkuláció évi 4-5 százalékos gazdasági növekedéssel, szerényen csökkenő jövedelemelvonással - a centralizációs rátának a jelenlegi 40 százalékról 35-36 százalékra történő csökkentésével, azaz az adó és a tb-járulék csökkentésével - számol, éppen eléri az EU-csatlakozás egyik feltételéül támasztott 3 százalékos GDP-arányos konszolidált államháztartási hiányt, és nem kalkulál a jelenlegi, 56 százalék körüli GDP/bruttó államadósság-arány csökkentésével.) A program finanszírozásához számításba veszi a gazdasági növekedésből származó dinamikus többletbevételeket, az államháztartásban elérhető megtakarításokat, a megszerezhető EU-forrásokat, a számításba vehető magánbefektetéseket, továbbá az ismét felújított privatizációból várható bevételeket. Ezen túl a magyar gazdaságnak nem lesznek elkölthető forrásai a következő tíz évben. (A keservesen megfékezett adósságspirál ismételt felpörgetését, az adók emelését lidérces álmainkban is jó lenne elkerülni!) Jó, ha kinyögjük a már megkezdett presztízsberuházások mintegy 150 milliárd forintos - benne a lágymányosi kultúrközpont (nemzeti színház, modern művészetek múzeuma stb.), valamint a labdarúgás állami támogatása, s a ma még pontosan nem ismert hosszú távú állami kötelezettségvállalások, garanciák - terheit!
Mi kellene még az olimpiához? Tételezzük föl, hogy a minden komoly analízist nélkülöző, köztudatba felelőtlenül bedobott 2000-2500 milliárd forintos szükséglet fedezi az infrastruktúra, továbbá a sportlétesítmények építésének költségeit. Fogadjuk el, hogy a magyar infrastruktúra fejlesztése olimpia nélkül is elkerülhetetlen, tehát azt mindenképpen meg kell valósítani. (Figyelem: az előbb vázolt évi 1500 milliárd forintos többlet-program infrastruktúra-fejlesztésre fordítható része nem haladja meg a 150 milliárdot, ami tíz év alatt 1500 milliárd forint.) Ezúttal csak azt vizsgáljuk: mi az, amire csak az olimpia megrendezéséhez van szükség, nélküle elkerülhető. Szakmai értékelések alapján a jelenlegi sportlétesítmények közül kizárólag a most épülő új sportcsarnok, illetve a labdarúgás selejtezőinek lebonyolítására négy stadion lesz alkalmas (az elődöntők, illetve döntő megrendezésére már nem!) olimpiai színvonalú versenyek rendezésére. Azaz minimum egy olimpiai stadiont, 2-3 versenyuszodát és nagy sportcsarnokot, lőtereket, edzőpályákat és kiszolgáló létesítményeket kell felépíteni egy olimpia sikeres megrendezéséhez. Ez a legszerényebb becslések szerint is minimum 800-1000 milliárd forint, ami hiányzik! Ám ez még mind nem elég. E létesítmények az olimpia után kihasználhatatlanok maradnak, fenntartásuk és üzemeltetésük állami feladat és teher marad. Aki látta már elhagyatva tönkremenni például az 1984-es Los Angeles-i, vagy az 1996-os atlantai olimpiai stadionokat, az 1988-as szöuli uszodákat és sportcsarnokokat, aki megértette, hogy a "kőgazdag" ausztráliai Sydney sem engedheti meg magának, hogy kihasználatlanul tátongó, ultramodern, mindannyiunk által megcsodált olimpiai stadionját fenntartsa - ezért lebontatja, s a telkeket eladja -, nos, az nem gondolhatja komolyan, hogy Magyarország ezt a luxust valaha is megengedheti magának. Ám ez még nem minden. Egy nyári olimpián minimum 1,5 millió vendég elhelyezéséről és ellátásáról kell a rendező városnak, illetve országnak gondoskodnia. Komolyan gondolja valaki, hogy a hiányzó több százezer (!) szállodai férőhelyet felépíti a magántőke, amikor annak kihasználása jó esetben 5-6 hétig garantálható?! Bizony ezt is állami pénzből kellene megépíteni! (Újabb több százmilliárd forint teher.) Ezen a ponton Merényi Miklós egyébként helyes feltételezése is irreálissá válik. A multiplikátor hatás érvényesülésének, illetve a private public partnership fejlesztési modell megvalósításának ez lenne a legrosszabb, legalacsonyabb hatékonyságú változata, hiszen maximális állami áldozatvállalásra és minimális magántőke-befektetésre épülne.
Érdemes feltenni a kérdést: vajon a nálunk nagyságrendekkel gazdagabb, nagyobb teljesítménnyel és elkölthető jövedelemmel rendelkező országoknak - például a skandináv, vagy Benelux államoknak (Svájcot és Ausztriát csak azért nem említem, mert páratlan természeti adottságaik és kiépült infrastruktúrájuk téli olimpiák rendezését számukra lehetővé teszik, de nyári olimpia rendezésére még csak gondolni sem mernek!) - miért nem jut eszükbe olimpiát rendezni? Talán kevésbé szeretik a sportot, kevesebb nemzeti önbecsüléssel rendelkeznek, vagy nem tudnak úgy rendezni, mint mi? Ugyan kérem! Egyszerűen nem fognak eleve irreális, kalandor vállalkozásokba!
Gazdasági szempontból tehát egy magyarországi olimpia megrendezése a totális csőddel lenne egyenlő.
Valószínűleg az egész ötlet-komplexum (az olimpia megrendezése, valamint a támogató aláírások országos gyűjtése) lényegéhez érkeztünk. Aligha lehetne olyan népszerű témát találni az áprilisi választások előtt, amely annyi jó szándékú ember érzelmi alapú támogatását nyerné el, mint egy olimpia rendezésének terve. Ráadásul pártok feletti, össznemzeti ügynek lehet beállítani a kezdeményezést, gondosan elhallgatva a valódi szándékot: a szavazófülkében jusson eszébe az állampolgárnak ki is akarja "megajándékozni" egy hazai olimpiával?
Figyeljék csak a szavazatokra vadászó pártok reakcióit! Az SZDSZ kivételével senki sem meri azt mondani, hogy az ötlet abszurd blöff, nem egyéb választási fogásnál. (A szabad demokraták is alig győzik megmagyarázni budapesti főpolgármesterük támogató álláspontját, aki - egyébként érthetően - azt hiszi, hogy az olimpiai felkészülés ürügyén Budapest hozzájut azokhoz az infrastrukturális fejlesztésekhez, amelyekre mindenképpen szüksége van.)
Itt érthető meg a rendezés gondolatát nyilvánosan is támogató sikeres üzletemberek álláspontja. Azaz: "Cui prodest?" Bizony érdeke a legnagyobb beruházás-lebonyolító és kivitelező konzorcium elnökének, hogy újabb sok százmilliárdos megbízásokhoz jusson, érdeke a szállodaiparnak, a vendéglátóiparnak, a kereskedelemnek, a közlekedési és távközlési cégeknek, hogy minél több állami beruházáshoz, növekvő piaci kereslethez jussanak. De személyesen érdekeltek a sportvezetésben is szerepet vállaló üzletemberek, a nyilvánosságra, közszereplésre, vagy egyszerűen csak hatalom-közeliségre áhítozó menedzserek is az olimpia rendezésében, hiszen ez növeli mozgásterüket, érvényesülési lehetőségeiket. Ugyanez igaz az érdekképviseletek vezetőire, vagy a kurzusbarát vállalkozókra - hogy a közvetlen klientúráról már ne is beszéljek - egyaránt. (Ha valakinek déja vu érzése lenne, az korántsem véletlen: emlékezzenek csak a világkiállítás 1994-es lemondásának visszhangjára, az akkor hullatott krokodilkönnyekre! De arra is, hogy az állami megrendelésekben érdekelt vállalkozói kör saját tőkéjéből, illetve vagyonából egy árva fillért sem kockáztatott volna a világkiállítás "üzle-ti alapon" történő megrendezéséért.)
Ennek a körnek a nyilvános támogatása tehát nem növeli a terv hitelességét, nem erősíti megalapozottságát. Amiként azon sem lehet csodálkozni, hogy kitűnő sportolóink, vagy a sportot szerető százezrek boldogan aláírják a támogató íveket. Őket és mindannyiunkat itt és most gátlástalanul félrevezetnek, felelőtlenül becsapnak mindazok, akik a magyar olimpia irreális illúzióját keltik és táplálják. Őket segíteném, felelősségükben osztoznék, ha aláírnám a támogató ívet. Nem tehetem.
Ez érdekes lenne. Szerinted hány olyan témában kellene megvalósíthatósági és egyéb tanulmányokat rendelnie a kormányzatnak, amire nézve se szándéka se elképzelése nincs?
Kedves armagnac, hozzaszolasod jatek a "szandekozik" szo ket ertelmevel. Kevered a "szeretne valamit tenni" es a "elhatarozta, hogy megteszi" jelenteseket. Termeszetesen eloszor "szeretnenk tenni valamit", azutan megvizsgaljuk, hogy ez lehetseges, s csak pozitiv valassz eseten "hatarozzuk el, hogy megtesszuk". Kormanyunk a szandeknyilatkozattal az elso lepes helyett, a masodik kihagyasaval, azonnal a harmadik lepest akarja megtenni, dontest akar hozatni.
Kedves armagnac, irod A létesítményekről és a megvalósíthatóságról tudtommal most készülnek a tervek, amit nem ártana megvárni. Ezen valoban bolcs tanacsodat tisztelt miniszterelnokunk is megfogadhatta volna.
Egy Olimpiához feltétlenül szükséges lenne:
Ferihegy III. és IV. (+ gyorsvasút és többsávos gyorsforgalmi út a központba) Ebből Ferihegy III., a gyorsvasút és a többsávos gyorsforgalmi út a jelen állás szerint néhány éven belül meglesz.
Metro IV. és Metro V. Ebből a IV. szintén a közeljövő tárgya.
Elővárosi gyorsforgalmi vasúthálózat fejlesztése Ez már megkezdődött.
Körgy?r? teljes befejezése (beleértve két északi hidat a Dunán) + legalább egy küls? körútrendszer kiépítése Ez is napirenden van.
A város főbb útjainak - melyek rosszabb állapotban vannak (Thököly, Bartók B, stb.) - rekonstrukciója, Folyamatban.
M7, M3, M5, kétsávos 8-as, 6-os országhatárig Ez is folyamatban van:)
Közműfejlesztés (beleértve a távközlést is) Ez is folyamatban van, bár a távközlés egyes területein már felzárkóztunk.
Tömegközlekedés fejlesztése (metrón kívül) <>/i
Fantasztikus, minden folyamatban van!:)
Nagyon jó, hogy ezeket mind az olimpia projekt keretébe sorolod, de az a baj, hogy ezeknek az olimpiától teljesen függetlenül meg kell épülni legkésőbb 2015-ig. (Lévén a 2016-os elnyerése esélyesebb.) Vagy szerinted ezekre nem lesz szükség a következő 10-15 évben?
Nem véletlen, hogy egyetlen kis ország sem pályázott Olimpiára Volt már olimpia Monaco-ban, Helsinkiben, Amszterdamban, de Katalónia sem egy szuperállam, sőt, Dél-Korea sem az. Ausztrália meg csak területileg nagy, a maga 20 millió lakosával nem egy gazdasági nagyhatalom.
A GDP adataid 2 okból nem relevánsak: Athén 1996-ot pályázta meg előbb (érthető okokból), a számaid pedig nem vásárlóerő paritást mutatnak, ami annyit tesz, hogy nem összemérhetőek:)
A létesítményekről és a megvalósíthatóságról tudtommal most készülnek a tervek, amit nem ártana megvárni.
Sokat vitatkoznak azon, hogy vajon nyereségesen rendezhet-e olimpiát Magyarország. Van egy egyszerű
módszer ennek eldöntésére. Keresni kell egy az olimpiával összemérhető nagyságrendű sportesemény,
aminek a nézettsége és nyeresége hasonló az olimpiáéhoz, és mi és a korábban olimpiát rendező országok
is megrendezik. Szerencsére van ilyen, és ez a Forma 1 autóverseny, amit Mo már több mint 10 éve
megrendez, és rajta kívül legalább 8-10 korábban olimpiát rendező ország is. A budapesti olimpia
nyerségessége ezek után már egy egyszerű aránypárral becsülhető:
(Bpi olimpia nyeresége) / (X országbeli olimpia nyeresége) = (magyar F1 nyereség) / (X ország F1 nyereség)
ebből a többi adat ismeretében a budapesti olimpia nyeresége megbecsülhető (az esetben, ha a magyar F1
esetleg veszteséges lenne, akkor viszont a ráfizetés nagysága becsülhető :-().
Persze hogy megszerveznem, de disszidaltam Eszak-Koreaba amikor jott a rendszervaltas!
Ezek szerint te nem olvasod a topicot csak ugy beleszolsz neha...
De szivesen levezetem neked, ugyis jon a hetvege, majd gondolkodol rajta.
1) picsanagy penzek elosztasarol van szo
2) minden politikai ero szeretne a husosfazek kozeleben lenni
3) mindegyik ott is lesz majd: van aki a parlamentben, van aki a varosokban
4) az emberek szeretik a nagy szavakat [~lasd Horn Gyula es a 6 forint 50 filler majd abszolut tobbseg] : tehat a nagy szivarvany mellett felsorakozni meg azoknak is elonyos akik egyebkent tudjak hogy az egesz nem racionalis.
Aha. Ha itthon lennél megszerveznéd, ha jól értem. Akkor már csak az a kérdés, hogy miért nincs az itthon levők közül senki, aki helyetted a tettek mezejére lépne. Az MSZP-sek és SZDSZ-esek közt sem. Ja, merthogy az MSZP is támogatja az Olimpiát? Még Demszky is?
Nem az lehet a dolog mögött, hogy picit kevesen vannak az Olimpia ellen ágálók? Vagy csak lusták?
