Ezt pl nem tudtam, nekem nagyon megbökte a fülem amikor először hallottam. Valószínű azért is, mert Mustaine nem először nyúl maidenes témához. De ízlések és pofonok, nekem pl a Washington is Next és a Wasted Years párhuzama nem volt annyira erős, mint ahogy a sajtóban kiemelték
És egy pár megadeth-zokni máris gazdára talált! Gratulálunk!
Következő fejtörő: a legutóbbi megadeth-lemezen található egy nagyon durva nyúlás. Azért a rend kedvéért el kell mondani, hogy az utolsó hang félre lett húzva rendesen, nehogy 100%-ig az eredeti legyen.
Kérdések: Melyik számról és annak melyik részletéről van szó, illetve honnan lett nyúlva?
Szerintem többet ért volna, ha feljátszották volna újra az egészet, a jogok megvannak. Lehet, hogy az én cuccaim gyengék (ami nem csoda), de valahogy számomra nagyon műanyag lett a hangzás.
Na, megkagylóztam a Final Kill albumot, bár továbbra sem értem miért kellett olyan rohadtul (a lóvén kívül) megint remasterelni a Killinget. Az albumkezdésnél jól tették, hogy szétválasztották az intrót a Loved To Death-től. A szövegproblémák miatt Mustaine újra felénekelte a These Boots-ot, így éles képet lehet kapni arról, hogyan változott Mustaine hangja a kezdés óta eltelt 35 év alatt. Mondhatni, elég élesre sikerült a kontraszt...
Hát igen, így csinálja az aki tényleg szereti a közönségét.
Mustaine-nek talán a Countdown után lett volna lehetősége felnőni a metallicához, hiszen mindenképp jobb anyag lett, mint a fekete album, szerintem ez nem vita tárgya. Ő az egész karrierjét a kb 1 évig tartó metallicás múltjára építette. Érződött is, hogy légüres térbe került a CTE után, hiszen Hetfield-ék nem jöttek ki új anyaggal 5-6 évig, így nem volt mihez alkalmazkodni, jött a befelé fordulós Youthanasia, aminek a hangzásán kívül nincsenek említhető érdemei. (az ötlettelenség már az első hallgatáskor érződött rajta, a kezdésnél. Amolyan semmilyen, gyorsan belecsapós kezdés volt a Reckoning Day-el, nem épp maradandó dallammal. A remekül kezdődő Addicted to Chaos is a végére teljesen kimerült, a Tout le Monde-nál majdnem elsírtam magam - na nem a mehgatottságtól -, az Elysian Fields a tökéletesen semmilyen szám, a Killing Road szörnyen szar volt, a Blood of Heroes megint csak jól kezdődött majd elfáradt, akárcsak a Family Tree, aminek a "Let me show you, how I love you" sorára még ma is elpirulok. A Youthanasia megintcsak semmilyen, a Black Curtains töltelékszám, egyedül a Victory volt jó (egy ideig)). Aztán a Riskre válaszul a végtelenül unalmas Cryiptic lett a válasz, amit sokáig naponta meghallgattam legalább 1x, de ma már képtelen lennék (amúgy is)
Szóval Mustaine lehet jó zenész, de nem képes és nem is szándékozik a közönségét kiszolgálni. A metallica pedig nem is koncertet, sokkal inkább műsort adott nekünk ami baromira emlékezetes lett. S ami fontos: a metallica csapatként működik, nem pedig csak Hetfield vagy csak Lars egyszemélyes projektje. A Basszerposztot kivéve az első lemeznél megismert felállásban nyomják, Mustaine pedig képtelen az egója miatt felfogni ennek a jelentőségét. Számomra a mélypont a 2007-es bécsi koncert volt, a maga tornaterem méretével, ahol hiába Mustaine, mégiscsak tök hiteltelen volt az új felállás miatt a zenekar, akik azóta is legalább 2x kicserélődtek. Így az egész alig volt több egy megadeth-tribute zenekarnál. Így pedig nem lehet előrébb jutni.
Emlékeztek a dunaújvárosi díszletre? 2016-ban még mindig ott tart a megadeth, hogy két óriás cybertúró-rudi biztosítja a látványvilágot, mert a mester azt gondolja, hogy az ő jelenlététől mindenki elalél. Abba kellett volna hagynia a Systemnél. Semmivel sem lettünk "gazdagabbak" az azóta kiadott 5 albummal.
Szóval, csak gratulálni tudok a metallicának. (nálam csak a Whiplash és a Last Caress hiányzott a gyakran játszottak közül) Kurva drága volt a jegy, de vastagon megérte így is.
Hetfield és Ulrich kőbunkók ez tény, semmivel sem különbek mint azok a akik kedvtelésből szívatják a kisebbet az iskolában vagy laktanyában. A név ellopása a Gunstól üzleti ügy, Di'anno és Burr eltávolítása az érezhető teljesítménycsökkenés miatt volt, amivel én sem értek egyet, de valszeg az idő Harris-t igazolta. (hozzáteszem: ma már sokkal jobban szeretem a Di'anno-féle nótákat)
Mustaine stílusa azért undorító, mert a képmutatást már messze a hányinger szintje fölött műveli. Az általad felsoroltak közül egyik sem állt ki nyíltan sírni-ríni a másikért, miután anyagilag/emberileg/szakmailag kicsinálta azt, vagy azokat: "Mondjátok, hogy nem igaz! Szeretünk haver!"...stb. Ez már a legnyálasabb, legképmutatóbb hollywoodi megnyilvánulás. Vagy elég, ha csak a dunaújvárosi koncerten történtekre gondolunk, hiszen a saját bőrünkön is megtapasztaltuk Mustaine valódi énjét:
"- Ellefsont baleset érte, nem tudunk fellépni" (bár ő akart volna játszani)
"- Nagyon sajnáljuk!" (az autóban meg: húzzunk már innen!)
"- Ígérem, visszajövünk hozzátok!" (azóta is jönnek, elég csak megnézni a turnéállomásokat, mely országok maradnak ki Európában)
Abszolút egyetértek a leírtakkal. Persze Mustaine ügyesen előadta lejáratásképpen, hogy inspirációs díjat akartak kiszedni szegényből, de abszolút megértem a srácok kétségbeesését, hiszen szabályosan kisemmizte őket az évek alatt a mester.
A magam részéről a tavalyi dunaújvárosi produktuma után (arra még emlékszem, hogy a díszlet is egyenesen nevetséges volt) már csak annyit tudok kívánni neki, mint kamaszkorom egyik példaképének, hogy remélem magára hagyatottan és anyagilag kisemmizve fog megdögleni valamelyik útszéli csatornában. Reméljük a talaj nem veti ki magából. Amit művelt azokkal akik felsegítették a csúcsra - főleg - Menzával annak halála előtt és után, egyenesen gyomorforgató: "Tell me this isn't true!" + "I Love You, Buddy" + "lesz Nick menza emlékkoncert a gyerekei megsegítésére (amiről azóta sem hallottunk" ...stb. Szomorú, hogy egy örök lázadó, okos, intelligens és tehetséges legenda idáig aljasodjon. Felőlem már tökmindegy milyen albumot készít, végleg leírta magát a mocsár alá. Ettől függetlenül meg fogom hallgatni.
Egyébként valóban jobb lett volna életműdíjat adni, hiszen a Dystopia c. szám még az albumon sem tartozik a kimagasló alkotások közé. Persze ha életműdíjat kapott volna, akkor nem csak a másik 3, hanem a többi 30 egykori taggal is "osztoznia" kellett volna a grammy-n, az pedig már elég érdekes (de inkább kínos) lett volna...
Rég jártam erre, most is csak egy régi játéktopik miatt néztemfel. Csak most vettem észre ezt a hozzászólást.
Amit írtál, beigazolta azt, amit én írtam. Lehet nem voltak dalszerzők eredetileg Menza és Friedman, de biztos észrevételekkel, ötletekkel segítették a nóták összerakását, dobolást, szólók csiszolását. Egyértelműen hallatszik a doboláson és a szólókon, hogy nem Mustaine írta őket, mert se előtte, se a tagok távozása után azóta nem tudott ilyeneket egymaga produkálni, de a klasszikus felállással alatt a nóták szerkezete is megváltozott. Nevezzük akkor inspirációnak, ennek ellenére fel kellett volna őket tüntetni szerzőként, vagy segítőként, legfeljebb ha Mustaine a jogdíjakon akart volna spórolni, akkor aláírat velük egy papírt, hogy a jogdíjról lemondanak egy egyszer fizetett, kisebb fix általányösszeg ellenében, de legalább akkor is részesedtek volna valamennyire, meg a nevük ott lett volna a nóták mellett (ami azért szakmai elismerés a nyilvánosság előtt). Ezek nem csupán csúnya anyagi dolgok, semmibe nem volt beleszólásuk, nem részesedtek semennyire anyagilag, de még az érdemeik sem voltak soha legalább formailag, név szerint elismerve, nem is csodálom, hogy berágtak, és kiszálltak a bandából, sárt dobáltak. Bármelyik zenész vagy dalíró ezt tette volna.
A Grammyhez: a Dystopia egyáltalán nem olyan nagy szám, hogy kiérdemelje a díjat. Nem olyan rossz nóta, csak nem annyira kiemelkedő. Ha az életműve miatt kapta volna, akkor rendben lenne, járt már neki, még ha kicsit megkésve is kapta.
2018-ban állítólag jön ki új album, de szerintem azon sem lesz semmi olyan, amiért érdemes lenne rá várakozással tekinteni. Persze biztos meghallgatom, de már jó ideje nincsenek elvárásaim az új albumokkal szemben. Tuti most is olyan marketingszövegek fognak menni, hogy jobb lesz mint a RIP, de majd ezúttal sem lehet komolyan venni.
Elvileg már rég odaítélhették volna nekik, gyakorlatilag meg kit érdekel?! Ettől már nem lesznek jobb, nagyobb érdeklődésű zenekar. Annyira érezhető volt, hogy előbb-utóbb úgyis oda fogják nekik ítélni. Vicc, mint amilyen az átadó gála is volt. (Master of puppets háttérzenével az élen)
Pl. a Metallica is 2016-ban adott ki egy elég erős nagylemezt (ráadásul duplát). Arról milyen okból kifolyólag nem volt egy dal sem jelölve a Megadeth mellett metál kategóriában? Csak kérdezem...
Na ennyit a Grammy-ről, meg az ilyen szakmai díjakról. Lófaszt nem érnek igazából. Ami számít, még mindig az, hogy mennyi nézőt tudsz kivinni a koncertedre. Ennél igazságosabb "díjat" még nem találtak fel, és nem is fognak! :-)
Mustaine egojának persze most biztos tetszik, hogy már ráírhatja a névjegykártyájára, hogy Grammy díjas előadó, de nem több!
"így elég nehéz korrekt bandafőnöknek lenni" - inkább elképzelni nehéz azt, hogy mustaine törekedett volna kicsit is erre. A leírtakból nekem az jön le, hogy a mester inkább a saját hülyeségeivel találkozott szembe a többiek képében, azaz profi zenészek, nehezen kezelhető problémákkal. Ha megjelenne magyarul a könyv biztos elolvasnám, de így kihagyom.
FélOff: Anthrax-re jöttök? (Among the Living 30th ann.)
Elolvastam Mustaine önéletrajzát pár hónapja, ez azért árnyalja a képet Menzával és Friedmannal kapcsolatban, se ők, se Ellefson nem voltak szentek. Sok szart dobáltak Mustaine-re, mert nem jött össze a Rust in peace felállás, de ezen információk ismeretében nem csodálkozom, az összeborulás nem az öregen múlt, elég köcsögök voltak a többiek is.
Annak idején, a Sytem has failed turnéjára elvitte volna Menzát, de a próbák során az volt a menetrend, hogy eljátszottak 1-2 dalt, majd Menza szünetet kért, hogy leugorjon valamiért a "kisboltba", és volt, hogy órákig nem tért vissza, miközben a többiek rá vártak. De már a Cryptic writings turnén is problémás volt, mert szét volt zuhanva, átaludta az egész napot, gyakorlatilag csak beesett épp időben a dobok mögé, aztán ismét eltűnt, nyilván drogozni. És akkor emellett még voltak egyéb hülye húzásai, infantilis turnétréfák, amit viszont a többiek kevéssé díjaztak. Plusz az örökös viták a pénz körül, amiben Friedman is kivette a részét bőven, így elég nehéz korrekt bandafőnöknek lenni.
Sajnos Menza züllött arc volt, meg állítólag örökölt szívbetegsége is volt, és erre rásegített az életmódjával, amit azért is sajnálok, mert a kedvenc dobosaim között ott van, és nagy része volt abban, hogy Megadeth rajongó lettem.
Már csak konzultálni, dalokat írni, ötletelni érdemes lett volna megtartania Nicket az évek folyamán, még ha nem is játszik a bandában, de néha összedugták volna a fejüket, meg együtt gyakorolhattak volna tét nélkül, Nicknek csurranhatott volna anyagilag valami, ami garantáltan jól jött volna neki anyagilag és a hírnevének is.
Jó, de akkor a másik dobos mit szólt volna ahhoz, hogy egy másik, a zenekarban nem játszó dobos mondja meg, mit játsszon? Egyébként erről is mesélt Mustaine, interjúban is, de a könyvben is, hogy javarészt ő írta a dalokat, plusz Ellefson, de mindegyik albumra tettek olyan dalokat, ahol mindannyian fel vannak tüntetve szerzőtársként annak érdekében, hogy a többieknek is csepegjen némi jogdíj. Emellett járt a jó fizetés, a szponzori támogatások és a pénz a fellépések után mindenkinek. De már azt hiszem Countdown-tól a két új tag beledumált, hogy ki legyen feltüntetve szerzőként, ha valaki akár egyetlen szót is hozzátett a szöveghez, vagy javasolta, hogy más szót használjanak, követelte, hogy tüntessék fel szerzőként és újra kellett számolni a jogdíjakat, plusz Menza állt elő azzal a képtelen ötlettel, hogy Mustaine fizessen nekik "inspirációs díjat" akkor is, ha ő és Friedman nem szerző, mert inspirálják Mustaine-t és Ellefson-t. Szóval csúnya, anyagi jellegű dolgok is voltak a bandában a személyes ellentétek mellett, így azért Mustaine nem annyira sötét alak, mint amilyennek beállítják.
Bakker, csak a napokban tudtam meg, hogy Menza meghalt. Visszaolvasva májusban volt itt a topikban is, de a lemondott koncertes botránnyal foglalkozó hozzászólások leszorították, én meg nem vettem észre, nem olvastam vissza eléggé. Szerencsétlen fazon, nem gondoltam, hogy ennyire rossz állapotban van, hogy egy kisebb koncerten dobolás közben ott helyben halálos szívinfarktot kapjon. Persze azt eddig is tudni lehetett, hogy azért nem dobolt a 'dethben, meg nevesebb bandákban, mert jó ideje nem tudta fizikailag formába hozni magát, meg évekig volt gondja a drogokkal is (mert hát az ismertebb zenészek közül kinek nem), de azt nem lehetett tudni, hogy az egészsége ennyire odavolt. Kár érte, nem csak tehetséges volt, és az interjújai alapján értelmes, nem züllött fószernek tűnt. Kívántam neki, hogy a 'deth után álljon egyszer talpra, kár, hogy nem sikerült neki, pedig a tehetsége alapján megérdemelte volna. Mindig is sokra tartottam, szerintem a klasszikus albumok nem lettek volna nélküle ilyen színvonalasak. Hiába nyilatkozta mindig, hogy a dobtémákat Mustaine írta, én biztosra tudom, hogy ez csak bekamuzás (gondolom titkon így egyeztek meg Dave-vel, ezért kérdeztek rá az újságírók is, gyanakodtak), mert olyan jó dobtémákat előtte és azóta sem írt Mustárapánk, és a jövőre kivetítve ezt a tragikus hírt, már garantáltan nem is fog. Már csak konzultálni, dalokat írni, ötletelni érdemes lett volna megtartania Nicket az évek folyamán, még ha nem is játszik a bandában, de néha összedugták volna a fejüket, meg együtt gyakorolhattak volna tét nélkül, Nicknek csurranhatott volna anyagilag valami, ami garantáltan jól jött volna neki anyagilag és a hírnevének is. Utoljára zenei hírben Dimebag Darrel halálhíre sokkolt ennyire, meg 86-ban túl fiatal voltam még, de akkor meg Cliff Burton tragédiája volt hasonló kaliberű. Na, mindegy, rust in peace, Nick. Nagyon megmaradt bennem Dave apónak szánt klasszikus egysorosa is, ami azóta is aktuális: f*ck... meee... runnin'. Ezt Mustaine most is megszívlelhetné, mert ugye a haláláról nem tehet, de arról igen, hogy nem becsült meg egy ilyen tagot, barátot, csak egynek tekintette a bandában játszó több kalandor között.
Nem lett gáz, de valahogy bennem nem sok nyomot hagyott egyelőre, de nekiveselkedek még jó párszor csak azért is. Bár mustaine-t a pokol legaljára kívánom még mindig, de ha a Metallica rakta volna össze a Dystopia-t, akkor most az egész világ attól lenne hangos. Akárhonnan nézem, az sokkal jobb lett. Vannak a Hardwired-en is kimondottan jó részek, de azon túl valahogy egyelőre nem sok minden.
