Hát igen...
Nem véletlenül akarom magam "beleártani" a magánéletükbe.Ami már nem magán...
De minden részletet nem írhatok ide, így teljesen objektív véleményeket nem is vártam.Csak kíváncsi voltam, kinek mi a véleménye erről.
Én sem úgy gondoltam, hogy botrányt rendeznék, csak valamit tenni kéne.
A másik, hogy az én korom (újra:21) miért számít ebben a dologban?
Ja és az ismerősöm aki viszont mesélte, hogy ő .... vele, kb. 40 éves, és nem is tőle hallottam először.Szóval csak válasz egy lenti mondatra: nem 20-21 éves, aki mindenkiről azt mondja: megvolt.
Mégegyszer:nem mondhatok el minden részletet, de akkor nekem adnátok igazat, komolyan!
Ismeri közülünk bárki GGAB-ot és a többieket? Egyszerű lenne minden és unalmas, ha univerzális szabályok szerint döntenénk el az ilyen eseteket. De ez nem megy. Mert magasztos vagy kevésbé magasztos elveink rendre ellentmondásba kerülnek egymással. Ez adja a szépségét az ilyen szituációknak.
Hiába, okos vagyok.
Nem tudom, mit mondjak, könnyű igy tanácsokat osztogatni. Egyszer ezt gondolom, máskor meg azt ugyanarról a témáról. Hangulattól is függ. Akkor meg mi értelme az egész irogatósdinak? Hát jó időtöltés.
Már miért ne szólhatna bele más magánéletébe? Te nem szólsz bele más magánéletébe már csak a létezéseddel is?
Akkor szól bele más magánéletébe, amikor akar, mert ő így tartja jónak.
Ilyenkor szokott a házasságszakértő olyasmiket mondani, hogy ahol az egyik fél (vagy
mindkettő) máshol keres kielégülést, ott bajok vannak. Valahol nem harmonikus a kap-
csolat. Nők, férfiak ilyenkor szokták megírni a magánügyek rovatba, hogy a férj, feleség
szorgalmas, mindent megad, de hiányzik a megértés az ágyban, a gyerek miatt nem gon-
dolnak válásra, de ilyen fiatalon minden örömet utasítson vissza magától?
Kedves gumimanó! Igen indulatokat váltott ki belőlem, ugyanis egy másik ember MAGÁNÉLETÉBE akarnak beleszólni. Ugyan már milyen alapon? Megkérték rá?
Lásd Beókát. Csak úgy fröcsög a düh belőle.
Ugyan már miért? Mert a nő "mindenkivel" lefekszik, csak vele nem? Megjegyzem, ha egy férj ilyen hülye, ha elnézi a látványos megcsalást az meg is érdemli. Kellenek az ilyenek is. Az a nő különben hogy érezhetné ilyen jól magát. Kérdés, hogy tényleg jól érzi-e magát? De legyen ez az ő dolguk. Döntsenek a saját sorsuk felett ők. Szerintem.
Arról szó se lehet, hogy te értetted félre a kétértelmű szövegeket (vagy csak te értetted annak)?
A haverod meg azt mond, amit akar. Pláne 20-21 évesen, amikor minden jobb nőről azt mondja az ember az utcán, hogy öregem, ez is megvolt. Ha a negyede igaz lenne...
Az ürge évekig birtokolta a lakáskulcsot... Vannak olyan férfiak, lehet, hogy ilyen ez a rokon is,
akik nagyon erősen kötődnek, kötődtek az édesanyjukhoz. Márpedig azon osztozni kellett. Le-
het ennek az egésznek egy mély pszichikai háttere is...
Egyik jónevű, patinás lapunknál történt, hogy az egyik újságíró levágta a másik újságíró
elé a lakáskulcsukat azzal a kijelentéssel, hogy visszaadom a lakáskulcsotokat, már rég
nem b*szom a feleséged... Egyébként lehet, hogy a címben szereplő rokon sem annyira
hülye, lehet, hogy még izgatja is a szituláció...
Szia Kedves,B.. vagyok! Megtaláltalak!!!!!
Tudod már a véleményemet: a nő egy rohadt ribanc, a hapsi egy muja állat,fel kell nyitni a szemét.Tudatni kell a fickóval mi a pálya.
Miért kellene hagyni, hogy a másik felet megalázzák és hülyének nézzék.
Gondoldoljátok a hapsi helyébe magatokat...
A férfi biztos vagyok benne, hogy jobbat érdemel. A nő tutira csak a lé miatt ment a fickóhoz. Szar dolog, de ez az élet...
Nem olvastad elég figyelmesen azt, amit írtam! Igen vannak olyan esetek, amikor szólnék és vannak olyanok, amikor nem (ilyenkor azt gondolnám, hogy nem tartozik rám). Ez nagyon sok dologtól függ (pl. mennyire ismerem az érintett személyeket, mi történt pontosan stb.).
SZVSZ túl nagy indulatokat váltott ki belőled ez a topic. Egy dolgot el kell fogadnod: a te véleményed - bár határozott, és nagyon sok más ember véleményével megegyezik - csak egy a sok közül. Korántsem biztos, hogy az amit írtál mindig a legjobb megoldás. (Ez utóbbi mondatot nem bántásként írtam, hanem leveled tartalmára vonatkozott.)
OFF
SZVSZ sok pszichológusnak kincsesbánya lehetne ez a topic.
ON
A fő gond a bizalom pazarlása.
Ha egy jó barátom lát megcsalva engem, kérem, szóljon, de a tényekkel alátámasztva, különben szart se ér az egész.
Ha megcsaltak, dühöngök, hogy elpazaroltam a bizalmam, s ebben nem akadályozott meg, aki tudott róla. Persze efféle kegyetlen tényfeltárást csak jó barátaimtól tudok elviselni...
A rokon dolgához SZVSZ így kell hozzáállnod. Azt tedd vele, amit magadnak kívánsz a helyében.
Kaptam egy pár nyilat (pl: gombfoci, csinovnyik), csak azokra reflektálnék:
Nem tudom, kinek az élete hány szereplős. Azt tudom viszont, hogy az én életemben adott két ember, aki bármikor beleszólhat az életembe. Tudják rólam, mit szeretnék tudni. Ezért mertem leírni, hogy örülnék, ha nekem elmondanák, ha tudnak valamit. Másnak _ilyen vonatkozásban_ semmi köze az életemhez, ugyanúgy, ahogy nekem sincs máséhoz.
Korábbi hozzászólásommal tehát _nem_ azt sugalltam, hogy rohanjon GGAB a rokonához. Nem tehettem ezt azért sem, mert már korábban is írtam, hogy ha biztos magában, s ha tudja, hogy mi történik a háttérben, akkor talán a lánnyal beszéljen.
Tehát csak azt akartam érzékeltetni, hogy mások esetében azért nem biztosan olyan vegytiszta a szituáció, ahogy mások azt általánosítások alapján esetleg gondolják.
A pikírt megjegyzéseket pedig köszönöm - nem tudom, ki mennyire érintett, de úgy érzem, gyorstüzelőknek nem biztos, hogy érdemes viszont " beszólni".
Ha összefoglalhatom az eddigieket:
mint az várható is volt, két pártra szakadtunk. vagyunk ugye azok, akik azt gondolják, hogy egy szerelmi háromszög, (négyszög, ötszög stb.) csak annak a három (négy, öt stb.) embernek az ügye, akik éppen benne vannak, és sem jóindulat, sem rosszindulat, sem jószándék, sem erkölcsi érték nem jogosít fel senkit arra, hogy ebbe a dologba tevőlegesen beleavatkozzék.
vannak aztán a többiek, akik ezért vagy azért kötelességüknek érzik, hogy így vagy úgy beleártsák magukat a dologba. itt azért elég széles a skála. van aki úgy gondolja a rokonának (barátjának) tartozik ennyivel, van aki erkölcsi magaslatról elítélve az általa tudottakat kötelességének érzi a világ megjavítását, és van aki irígységtől vagy rosszindulattól vezérelve próbál lendíteni az ügyön.
véleményemmel valószínűleg nem változtatom meg a világot de közlöm:
ha engem csal a nőm, azt én tőle szeretném megtudni. ha nem mondja meg annak valószínűleg van valami oka, és ezt az okot inkább ő ítélje meg és ne egy kívülálló. ha megmondja, akkor sem biztos, hogy elkergetem a háztól, bár lehet, hogy ez egy kívülállónak természetellenes. nem baj. ő pont ezért kívülálló.
ezennel megkérem tehát minden ismerősömet, barátomat, munkatársamat, a csajom barátnőit és barátait, munkatársait és minden közeli és távoli ismerősömet, hogy ha úgy látja, hogy engem csalnak, NE SZÓLJON NEKEM!
Na, ha még ilyen fiatalka vagy akkor jól jegyezd meg, amit láttál és ami történt Veled! Ne szólj bele mások életébe! És még több évig csak ezt tedd! Aztán majd elmúlik magától ez az egész mások életébe történő beleszólási ingered. :o)
Hidd el tudom mi van emögött, de mindent mégsem írhatok ki ide!
Egyébként már több mint egy éve dilemmázom ezen, nem mondhatjátok hogy elsiettem, nem?!
Bár a dolgok már kb. 4-5 éve mennek, ahogy belegondolok.Na mindegy, nem lettem okosabb, szerintem várok,/még pár évet/ hogy mi történik.
Nem csoda, hogy többen beleszóltak a dologba, hiszen Te kérted az emberkéket erre.
Amúgy én is azt gondolom, hogy nem szerencsés beleszólni a dologba, de szerintem a nőt nyugodtan megkérdezheted, hiszen ha téged bánt valami és gondolom ez az egész bánt, nem hiszem, hogy ne tehetnél ellene valamit. De az elég gerinctelen lenne, ha a nő előtt a rokonodnak szólnál, nem tudhatod, hogy mi van az egész mögött.
Még erre válaszolok, aztán abbahagyom ,mert a végén én leszek a szemét, aki elrontja a "boldogságukat".
csl:
A csajjal együtt voltam tanfolyamon + egy ismerősöm is.Elkezdett rám nyomulni,/kétértelmű szövegek, hátmasszázs, stb./ én meg furán néztem rá, akkor kapcsolt.Aztán másnap ismerős meséli hogy ő viszont....
Amúgy nevetséges hogy olyanok is beleszólnak akik bele sem próbálják képzelni magukat a helyzetbe, vagy el sem olvassák az egészet.
Nem személyeskedem...
Egyébként meg 21 éves vagyok.
Na búcsúzom.
Kedves Harisnyás Pippi!
Egyetértek veled. A házasság tényleg nem olyan. De itt most egészen másról van szó. Arról, hogy valaki istent próbál meg játszani mások magán(!)életében! Majd ő dönt helyettük! Majd ő elmondja! - És ez rendkívüli módon dühít! Megjegyzem, ez csak ezért ekkora dolog, mert nő teszi, ha ugyanezt férfi csinálja, akkor elnézik neki.
A hozzászólásod: "...úgy gondolom, hogy - valószínűleg vmilyen rávezető módon - szólnék..."
Nem gondolod, hogy ez két ember magánügye? És te mit éreznél amikor elmondanál? Elégedettséget?
azzal amit leírsz a gyerekekkel kapcsolatban többé-kevésbé egyet tudok érteni, egyetlen dologra hívnám fel a figyelmedet, amikor a következőket írod, az viszont igen fontos
"A családi itélőtábla pedig húzzona vérbe szélsebesen. Ők azért vannak, hogy segítséget és támogatást adjanak, nem azért, hogy belepofázzanak abba, hogy mit csináljak"
Nem a család pofázott bele, hogy mit csináljanak. Ők, a pár, döntöttek úgy, hogy ezt a megoldást választják.Ebben a kérdésben a család csak egy dolgot mondott, hogy hogyan _ne_. Ez óriási különbség azt hiszem.Hangsúlyoznám az "egy" szót a tiltás mellet. Ha úgy döntesz ,ahogy pl te írod lentebb, hogy jobb elválni és vátoztatni, akkor tedd azt, válj el, változtass, ha úgy akarod maradj együt és old meg a problémádat kultúráltan, csak azt ne csináld, hogy házzasságban élve apaként vagy anyaként csalod a feleséged vagy férjedet. Ez erkölcsi kérdés. Azt a segítséget és támogatást, amiről írsz "Ők azért vannak, hogy segítséget és támogatást adjanak" én pont ezekben az útmutató értékekben látom.
Amiről te írsz, az akkor lenne igaz a belepofázással kapcsolatban, ha a család a szabályaival egy azon kérdésben mindent megtíltana és csak egy válaszási lehetőséget hagyna -az általa helyesnek véltet- de itt n egyáltalán nem erről van szó. Itt egyetlen egy olyan esetet ítél el, amelyet nem tart helyesnek. Ez pedig az bamit amit itt fentebb leírtam. Hogy melyik a helyes választás azt már rábízza az érintettekre, döntsenek ők, tanuljanak ők a sikerükből vagy a kudarcukból, ahogy ez eddig is történt.
Ugyanakkor elfogadom és tiszteletben tartom azt, hogy vannak emberek,akik nem akarnak vagy nem képesek elfogadni egyetlen szabályt vagy korlátozást sem az életükkel kapcsolatban mégha az egy erkölcsileg megkérdőjelezhetetlen korlát vagy szabály is.
Sok minden szerepet játszik egy család kiaalakulásában és összetartásában és ezek közül az egyik a bizonyos erlkölcsi vagy szokásjogi vagy egyéb értékeken alapuló szabályok elfogadása és betartása.
Hogy vissza kanyarodjunk az eredeti témához, vagyis a hűtlen feleség, anya esetéhez, az eddig vitánk és hál istennek nem veszekedésünk legelső láncszeme azon írásom volt, amikor
az ilyen viselkedésü anyát melegebb éghajlatra küldeném el ill a rokonomnak elmondanék mindent abban a biztos tudatban, hogy ezt váraja el tőlem és én is ugyanezt várnám el tőle. Nos a fent leírtak miatt érzem az álláspontomat helyesnek, tiszteletben tartva azokat akik ezeket nem osztják, de hát ha jól tudom éppen ezért indulnak ezek a topicok, hogy " Mit tennél Te? Hogy látod Te?" Nos én így látom a hűtlen anya, feleség esetét.
Kedves Egérke! Mert a házasság nem ez! Amit Te mondasz, az a barátság vagy egy "üzleti vállakozás" gyereknevelésre, ami nem rossz, de a házasság SZVSZ ennél sokkal több. Szerintem a házasságban szenvedély van (legyen az jó vagy rossz), mert (jó esetben) olyan emberek kötötték, akik szeretik egymást. És éppen ezért (bocsánat a prüdektöl, de) akár a gyerekek elött is megérintik, megölelik, akár megcsókolják egymást, mint ahogy ha vita van köztük, azt sem söprik az asztal alá.
A gyerekeknek csak igy van esélyük megtanulni (hiszen példát is mutatunk minden percben), hogy hogyan tud két ember (jó esetben) hosszú ideig igaziból, méltón együttélni. Én nem szeretném, ha a fiam azt "tanulná meg" a házasságról, hogy az két ember egymás mellett élése, akik hüvösen, elegánsan - de legalább nem bántják egymást - léteznek egymás mellett és bocsánatot kérnek, ha egyszerre nyúlnak a sóért.
Arról, hogy ebben aztán ki hol keresi a boldogságot (valahol kivül, persze), most nem is irnék, annyira egyetértek csinovnyikkal.
Az eredeti kérdésről eszembe jutott egy vicces sorozatban látott jelenet:
A haveri kör egyik tagja el akar venni egy nőt, akiről mindenki más tudja, hogy sokmindenki mással is kamatyol. Természetesen lépni kell valamit így a legjobb barátnak beszélnie kell a boldogságban úszó vőlegénynel, hogy ne kapkodjon annyira, jobb ha agglegény marad. Le is zajlik az eszmecsere, a végén ez a legjobb barát mondja: "Remélem nem haragszol rám, ezt el kellett mondanom, mert a barátod vagyok." "Nincs semmi baj, remélem egyszer viszonozni tudom amit értem tettél."
Különben GGAB: ha már ennyi mindent megosztottál velünk, mit tudsz a szexuális életükről? Nem ott kezdődik a megcsalás, hogy valaki félredug, hanem ott, hogy kettejük közt nem stimmel valami. Allia azt hiszem ezért ajánlotta a HUSZ-t, ott ezerrel pereg ezeknek a témáknak a mélylélektana.
