Keresés

Nézzük csak Magyarországot
Ebben a száz évben legalább 6 rendszer volt , mindegyik megbukott és általában midegyik az Állam nevezetű szélhámosságból indult ki.
/néha ragozták nemzettel vagy egyébb hasonló ökörségekkel/
Az embert mindegyik csak olyan néha felesleges(emberi jogok) , néha kellő(adófizető , stb)alanynak tekintette.
Talán ideje volna egy olyan államentes formának amely emberileg felnőtt embereken alapulna (szerintem az emberiség nagy része és ezen belül a magyar nemzet 70%-a erre felkészült és javában éli).
A magát szocialistának nevező állam azt hiszem hogy bebizonyitotta gazdasági és politikai életképtelenségét és én úgy gondolom hogy a maradványai egyenesen károsak és nem a lakosság javára szolgál.
Látható hogy az állam csak a hűbérúri rendszerre játszik , ezt a magukat pártoknak nevezett formációk álltalában a lakosság kifosztásával képzelik el.
/A kétpártrendszeres megoldást például 1972-ben már Kádár János elé rakták , a demokráciára és a takarékosságra való hivatkozással/
1989-ben még nem volt szó Kánaánról(bár sokan azt hitték) , sem Damaszkuszi útról .
Egyszerűen csak tiszteséges viszonyokról, /az elmúlt 10 év nekem mást bizonyit/.
Úgyhogy ki merem azt jelenteni hogy az ÁLLAM csak arra való hogy politikusok az államalkotó emberek zsebikéjében kotorásszanak általában rájuk való hivatkozással.
na most ennyi + üdv :
soltika/nagyon buta/ + Finci kutya akinek érdekes módon nincsen szüksége ÁLLAMRA /mondjuk soltikának a barátja/

Alapítottam egyszer egy anarchista csoportot, de a tagok nem tartották be a szabályokat.

"Én nem ismerem
a témát, megmondom őszintén, én ezt egy tipikus baloldali, 68-as illúziónak tartom, de lehet, hogy nincs igazam. "

En meg egy tipikus 68-as baloldali, oreg hippi vagyok, a 68-as illuziokkal, de tisztaban leve a realitasokkal. Tavaly a harminceves evfordulora ujra megnovesztettem a hajamat lofarokba es felraktam a bandanat, es igy tartottam eloadast az SZBK-ban nem kis megrokonyodest okozva.:-)))

Kedves Derek!

Kíváncsi vagyok, honnan vannak elképzeléseid az anarchiáról (ami alapján itt pozitívan állsz hozzá). Én nem ismerem a témát, megmondom őszintén, én ezt egy tipikus baloldali, 68-as illúziónak tartom, de lehet, hogy nincs igazam.

Hogy lehet valami egyszerre szervezett és szervezetlen? Vannak egyáltalán ilyen jellegű pozitív kezdeményezések, tapasztalatok?

Kíváncsivá tettél.

Üdv: Géza

Miután az anarchia az "erősebb kutya izél" egyszerű alapelv társadalmi konszenzusán alapul, elég mozgalmas társadalmi formáció lehet, ha a mindenkori erőviszonyok megállapításának folyamatára gondolunk.
Az így kialakuló társadalmi "konszenzust" az ösközösség elötti emberi viszonyrendszerből ismerjük(?), vagy legalábbis el tudjuk képzelni, de SZVSZ a fene sem kívánja vissza.
A mai fejlett technikai körülmények között ki akar állandóan rivalizáló és helyüket kereső tökös gyerekek pankrációs ringjében élni?

"Szerintem az anarchia könnyen megvalósítható, de nagyon káros. Ha nem értesz egyet velem, vess egy pillantást munkahelyi íróasztalomra."

A rendetlenseg nem anarchia. Az anarchia a legmagasabb foku szervezettsegu tarsadalom, eppen azert mert teljesen alulrol felepulo es onkent vallalt korlatokon alapul. Viszont ilyen nincs, de torekedni kell ra.

Gyerekek tessenek már kicsit gondolkozni , ha az nem megy akkor környezetben szétnézni!
Az emberi társadalom egy része anarchiában él , békésen és egymás mellett, vannak saját normális emberi, etikai, erkölcsi törvényeik amiket saját akaratukból és nem az /állam álltal kitalált általában kiskapus/ törvények szerint élnek .
Kicsit jöjjünk a világból Európába, most nem akarom Hollandiát emlegetni ezért nézzük azt a "konzervativ" Nagy Britániát, olyan szépen eléldegélnek anarchiában hogy az csuda.
A tudatlan állam általában nem cseszegeti polgárait és nem hűbérúri kommunista/konzervált/ jelmezbe bújik , többek között!
Talán Marxnak az állam elhalásában valószinüleg igaza volt /teccik nem teccik ez van/ és ezt ha a feje tetejére állitják is a mostani janicsár kisvezérkéink is , akkor is lassanként rájönnek hogy a "kő és a murva..." nem több mint amikor a Georgiából származó kiugrott pap ,pártérdekekre való hivatkozással vonatot rabolt.
soltika nem szereti a tudatos anarchistákat:
soltika + Finci kutya
Ps:
XIX. századvégi megfogalmazás és a RÉVAI-ból kopiztam/azóta eltelt majdnem száz év !/
"Anarchia
állam, hatóság, kényszerrendszabályok nélküli társadalom, mely teljesen szabad és egyenlő egyének spontán egyesülése, kényszerítés nélküli együttműködése. Anarchizmus azok a tanok, melyek ily társadalmat kivánnak és igazolnak, az a mozgalom, mely annak megvalósítására irányul. A. alatt új gazdasági-társadalmi rendet is értenek egyúttal, azonban sem a mozgalom, sem a tanok nem egységesek e kérdésben. Az individualisztikus irány, melynek még ma is vannak hívei, a magántulajdont megtartaná. De minden munka nélküli jövedelmet megszüntetne, a szabad versenyt biztosítaná (Tucker). A kommunista irány uralkodik ma a mozgalomban. A termelési eszközök javak a társadalom tulajdonát képeznék, melyeket szükségletéhez képest mindenki használhatna. A termények, javak élvezete mindenki számára, szükségletének megfelelőleg lenne biztosítva (Krapotkin); Azonban főleg a szindikálista mozgalom megerősödése folytán újabban ismét a kollektiv irány terjed. A javak termelők szervezetei (szakszervezetek) tulajdonát képeznék. Ki-ki munkája arányában bírna igénnyel a javakra. A termelők és fogyasztók szervezetei szabadon egyezkednének (Mela). Másrészt az új gazdasági rend kérdésében az anarchizmus és szocializmus, nem különbözik oly határozottan. A fő különbség az, hogy az anarchizmus a proletariátus felszabadítására, érdekei előmozdítására nemcsak nem akarja igénybe venni az államhatalmat, hanem támadását elsősorban az állam, a hatóság, a közhatalom ellen intézi; minden kényszert, minden hatalmi szervezetet összeegyeztethetetlennek tart az egyén szabadságával és az államban szükségkép a privilegiumok, a mai gazdasági rend legerősebb támaszát látja. Az A. rendjét, a szabad szerződések betartását nem egy központi hatalom biztosítaná, hanem első sorban a szolidáris érzés, mely a mai gazdasági rend, a mai társadalmi intézmények, főleg a család pusztulásával hatalmasan fejlődnék. Biztosítaná a jól felfogott önérdek. De társadalomellenes cselekmények fő okai, a nyomor, az igazságtalanságok, az új rendben hiányoznának. A büntetés különben sem képes megakadályozni bűntettek elkövetését és végül az egyeseknek és szabadon alakuló csoportoknak meg lenne a joguk, hogy megtorolják a sérelmeket, kikényszerítsék a szerződések betartását. Főleg a módszer, mellyel az anarchisták eszméik terjesztését célozzák, tette őket félelmetessé. A (tettek propagandája) van hivatva felhívni a figyelmet az anarchisták eszméire és törekvéseire. Véres forradalom nélkül az anarchikus társadalom megteremtését lehetetlennek tartják. (Ez utóbbiak azonban nem állanak az egész irányra. ) A szociáldemokrácia taktikáját, mely a praxisban az államhatalom kiterjesztésére, az elméletben pedig az államhatalomnak a proletárérdekek szolgálatába állítására irányul, a leghevesebben támadják. Mozgalmukat, törekvésüket nemcsak a proletariátus, hanem első sorban és közvetlenül az egész emberiség érdekében állónak hirdetik. Az anarchizmus filozóiai alapjait Stirner fejti ki. Az egyén, az Én, az egyetlen realitás, valóság, csak saját érdekei, saját akarata lehet irányadó. Állam, isten, intézmények csak fikció, csalás és babona. Proudhon a mai gazdasági rend igazságtalanságaiból, ellenmondásaiból indul ki. A szabad verseny teljes biztosítása, minden eszköz megadása az emberiséget minden kényszer nélkül a kollektiv (ipari) termeléshez vezetné, melyben az állam teljesen fölösleges lenne, mert annak szerepe csak a privilegiumok védelme. Krapotkin az anarchiát a tudományos világfelfogásból folyónak és a társadalmi fejlődés irányában fekvőnek mutatja ki. Bakunin irodalmi működésével is első sorban az agitációt szolgálja, az anarchista mozgalom módszerét ő fejti ki. A munkás Internationale genfi kongresszusával a tettek, propagandáját Ő mondatja ki. Tudományos téren az anarchizmus korántsem termelt oly értékeket, mint a szocializmus; rendszertelen, impulziv és, szubjektiv. Az általános munkásmozgalom keretében alakul ki az anarchizmus. Egy ideig a munkás Internationalera is sikerült anarchisztikus jelleget nyomni. Azonban a 70-es évek felé abban a maxizmus erősödött meg. Bakunin és hívei háttérbe szorultak, majd ki is zárattak. Első anarchisztikus jellegű egyesülés a nemzetközi szociáldemokrata szövetség volt a 60-as évek közepén. Ez csakhamar föloszlott. A 70-es évek felé alakult Jurai szövetség már határozottabban anarchisztikus jellegű és idővel mindinkább azzá lesz. A mozgalom programmja az olasz föderációban és annak szekcióiban alakul ki. A jurai szövetség 1876-os kongresszusa már az egész anarchista programmot adja. Egész 1882-ig a mozgalom fejlődőben van és számos kongresszuson ad életjelt magáról. Egyes merényletek alkalmat adnak a kormányoknak a mozgalom erőszakos elfojtására. Kivételes törvényeket hoznak ellenük, a sajtó-és egyesülési szabadságot velük szemben megszorítják, a büntetőjogot szigorítják. De a belső egyenetlenségek, az egyéni szabadság túl nagy respektálása is akadálya a szervezkedésnek. 1892-ben újból világkongresszust tartanak, ez az anarchizmus lehető legszélsőbb álláspontját foglalván el, a programm tovább nem fejlődhetik. A 90-es évek elején egymást követő merényletek (Franciországban) újabb alkalmat szolgáltatnak az üldözésre. Azóta csak 1907. tartottak kongresszust (amsterdami), amely a szervezkedés szükségességét mondja ki, központi hivatalt állít fel és anarchizmus és a forradalmi szindikalizmus határait állapítja meg. A kongresszus határozatai szerint a forradalmi szindikalizmus, mely az anarchizmus álláspontját foglalja el (ha nem is teljesen) a politikai harc szükségességét illetőleg, másrészt az anarchizmus módszerét veszi át. Közvetlen célok érdekében igen alkalmas eszköz a kapitalista termelési rend megbuktatására, de a forradalmat fölöslegessé nem teszi és csak szakszervezeti mozgalom lévén, nem általános, a külön anarchisztikus szervezkedést nem teszi fölöslegessé. Az utóbbi időben azonban úgy Francia-, mint Olaszországban a forradalmi szocialista mozgalom nyomult előtérbe. A anarchizmus úgy az Egyesült-Államokban, mint Spanyolországban ma is igen erős. Minthogy határozott szervezetei nincsenek, számereje alig állapítható meg. Mintegy 200 folyóirat hirdet anarchisztikus eszméket. Az egyes államok mozgalmai közül csak a magyarországival foglalkozhatunk. Nálunk a 80-as évek elején terjedt az anarchizmus, első sorban a munkásmozgalom keretében. A magyar szociáldemokrata párt az anarchistákat kebeléből kizárván, azok 1881. külön pártot alapítottak nemzetközi forradalmi szociálista párt címmel. Két sajtóorganumuk is volt. A Socialist és a Communist, majd Volkswille és Radikal (már előzőleg jelent meg Budapesten anarchista lap). A párt vezetősége és a lap szerkesztői hamar összeütközésbe kerültek a btő törv. -nyel. 1884. egy bécsi bankár meggyilkolása és kirablása (anarchista célokra? ) szolgáltatja az alkalmat a párt szétrobbantására. A 90-es évek közepéig alig lehet szó anarchizmusról. A megindult agrárszociálista mozgalomban rövid ideig fennálló Várkonyi-féle irányban jelentkeznek anarchista tendenciák, főleg amíg dr. Schmitt Jenő a Földmívelő ez irány lapjának szerkesztésében tevékeny részt vesz. A krisztusi uralomnélküliség, államnélküliség eszméit hirdetik. A Várkonyi-féle irány egyébként igen konfuzus. A 90-es években megjelenik dr. Schmitt Jenő szerkesztésében egy Állam nélkül című folyóirat, mely anarchisztikus eszméket vall. 1906. egy szociáldemokrata pártlapban a Testvériségben gróf Batthyány Ervin hirdet anarchisztikus elveket. Az általános választói jog kivívására irányuló küzdelmet helyteleníti, mert az általános választójog meddő. A központi vezetést, felsőbb uralmat feleslegesnek tartja, az uralom forrása a társadalom minden bajának. A párt azonban nem tűrte meg, hogy sajtójában az anarchizmust hirdessék. 1907. Budapesten egy magát forradalmi szindikalistának nevező mozgalom indul meg, melynek tevékenysége főleg antimilitarista propaganda kifejtése. Lapja a Társadalmi Forradalom. Azonkívül még Nagy-Váradon jelenik meg egy anarchista tendenciájú lap: A Munkás. Sem a fővárosban, sem a vidéken nincs erősebb mozgalom. 1909. a forradalmi szocialistáknak és szindikalistáknak sikerült Budapesten egy kongrosszust tartaniok, melynek fő tárgyát a szociáldemokrata párt elleni harc képezte. Ha még megemlítjük, hogy 1898. merénylet terveztetett a király ellen, az anarchizmus magyarországi történetét lezárhatjuk."

Az anarchia, mármint eredeti gondolat számomra szimpatikus, de megvalósíthatatlan. Mindíg lessz olyan ember aki irányítani akar. De örülnék egy anarcho-szindikalista társadalomnak.

Géza a teljes anarchia lehet hogy káros, de nem kell teljesen teljesnek lennie, vannak azért átmenetek

Kedves ZBB!

Szerintem az anarchia könnyen megvalósítható, de nagyon káros.

Ha nem értesz egyet velem, vess egy pillantást munkahelyi íróasztalomra.

Géza

kitartás:
mért rossz szerinted??
a punkok most a völgyben vannak, vagy a MÁS-ban, ha egri vagy tudod miről beszélek, ha nem akkor nem.

Mort aux vaches!

Kiváncsi lennék rá hogy mások ,mit gondolnak a dologról, de szerintem nem valósítható meg, bár néha szükség volna rá!