Ez mindig örök vita marad, hogy az a film zseniális-e vagy rohadt szar. Én utóbbit vallom, Sting röhejes, Paul pedig valóban béna. Egyetértek azzal, hogy rossz választás volt, holtversenyben a tehetségtelen Christensennel, amellyel Lucas teljesen hazavágta az előzmánytriológiát.
Sokan fikázzák és ugyanolyan megosztó a "minisorozat", főleg a béna, olcsó csehszlovák stúdiótrükkök miatt, nekem viszont totál bejött. Alec Newman klasszisokkal jobb Paul volt, bár az (is) volt a kritika, hogy Paul egy sokkal fiatalabb, tizenéves barnahajú csávó. (25 éves volt macLachlan, amikor eljátszotta, Newman meg 26). Ugyanakkor William Hurt szuper, Saskia Reeves meg tökéletes Lady Jessica. Jó, a dagi Stilgar béna, de egyébként sokkal jobban megragadta a lényeget és több idő is volt rá. Az imdb-n egyébként feljebb van pontozva a minisorozat.
A Dune olyan mint a Gyűrük Ura, már az első alapkönyvet sem lehetne ennél rövidebb idő alatt bemutatni, valóban egy klafa sorozat lehetne belőle vagy filmtrilógia. A mai sorozatos világban, kellő pénzzel hogy az effektek működjenek, simán fel lehetne építeni olyan kultuszt, mint a Star Trek vagy a Star Wars univerzum, netán a Game of Thrones vagy a Walking Dead. A 2 folytatáskönyv is mehetne külön évadokba, ha bejön, akkor meg van elég munició a folytatáshoz vagy az előzményekhez. Talán olyan kaliberű rajongó fickónak kéne elővennie, mint Peter Jackson volt a tolkien-mesékkel. Mert ha nincs elég pénz rá és béna a trükkfelvétel, vagy hozzá nem értés van, aki nem rajongója a sztorinak, olyan debil szemét jön ki belőle, mint az éhezők viadala (amelyből konkrétan az elsőt se tudtam végignézni, pedig kínlódtam).
Kyle MacLachlan volt a sci-fi filmtörténelem vitán felül legrosszabb színészválasztása
Lehet, hogy ez igaz, de ez nagyon szubjektiv vélemény. Én például ebben a szerepben ismertem meg, és a továbbiakban, ha csak tehettem megnéztem minden filmjét. A rosszakat is (volt pár) meg a jókat is. Mondjuk ezekbôl most csak a Doors meg a kultikus Twin Peaks jut eszembe, de akkor is.
Bár már leírtam ezt itt a régi nickemen, mivel azt törölték, íme:
Ami a legjobban megfogott: egyetlen másik sci-fiben sincsen ekkora jelentősége az elme lehetőségeinek és a gondolat hatalmának (plusz az eugenika ekkor tömegekre gyakorolt hatásának).
Kedvenc rész: Dűne (a többi már nem ér fel az alaptörténettel, ami önmagában zseniális).
Kedvenc karakter: Paul Muad-Dib (a könyvbeli, nem Lynch hideg főhőse: Kyle MacLachlan volt a sci-fi filmtörténelem vitán felül legrosszabb színészválasztása, Christensen Vaderje csak a 2. helyre szorul), amiért volt bátorsága megtenni, amit meg kellett. Persze erre a prófécia is feljogosította és azok a képességek, amiket a Bene Gesserit sok-sok generáción keresztül érlelt a vérvonalán, hogy benne testesülhessenek meg...
Láttátok esetleg a Denis Villeneuve által rendezett, a mozikban most vetített Szárnyas Fejvadász folytatást?
Úgy gondolom, hogy egy szuperül sikerült 2. részt kaptunk, fantasztikus látványvilággal.
Az átlag mozinézőnek "unalmas" (értsd rendkívül lassú lefolyású) science-fiction történetet kaptunk.
Ez sajnos állítólag a jegyeladásokban is megmutatkozott Amerikában...
Arról nem is beszélve, hogy a Szárnyas Fejvadász is egy rétegfilm és, hát a Dűne sem egy könnyen emészthető valami.
Azért lehet idevágó ennek a filmnek a sikere, mert, ha valóban Denis Villeneuve rendezi (nagyon remélem, hogy igen) az új Dűne filmet, akkor kérdés, hogy vajon mekkora költségvetésből készítheti vajon el.
Nekem Édesapám volt óriási Dűne rajongó! Szerette nagyon a Sci-fit! Én örököltem meg tőle a könyveit és remélem hamarosan el is fogom olvasni őket! :) Ez már csak rajtam múlik! :D
Keresek megvételre három Dűne könyvet: Brian Herbert · Kevin J. Anderson: A Dűne homokférgei (Szukits, 2007) Brian Herbert · Kevin J. Anderson: A Dűne – A corrini csata (Szukits, 2004) Brian Herbert · Kevin J. Anderson: A Dűne fia, Paul (Szukits, 2008)
Mindig is szerettem a sci-fit. A Dűnében a világ maga ragadott meg a misztikumával, és a társadalomszervezési elveivel, pszichológiájával, a vallással stb.
Rengeteget merített az iszlám világ filozófiájából, ami engem mindig is érdekelt.
Minden sorát élvezet volt olvasni. Tömör, lényegre törő, precíz elemzés. Köszi.
Félek, hogy a dűne filmek kreálói soha nem fogják ilyen részletességgel elemezni a regényeket, így tehát mindig csak a felszínt (jó Atreidesek - gonosz Harkonnenek) fogják kapargatni.
"A projektek producerei Thomas Tull, Mary Parent és Cale Boyter, valamint Brian Herbert, Byron Merritt és Kim Herbert lennének"
Brian Herbert-nek köszönhetőek az olyan vadhajtások mint a Dűne Legendái, Hősei, Nagy iskolái, de ő próbálkozott a Dune 7-el is - mind mind arról tanúskodnak hogy teljesen félreérti apja hagyatékát, ráadásul írói képességei sem egyenrangúak apjáéval sajnos :(
hát, ezt már sajnos soha nem tudjuk meg . . . se te se én nem vagyunk annyira benne a filmszakmába, hogy ennyire határozott véleményt tudjunk alkotni egy el nem készült filmről, de mint alkotás roppant érdekes lett volna
Az eléggé kérdéses, hogy ha leforgatták volna, egyáltalán milyen formában mutatták volna be (8-10 órás játékidő: 2 részre bontva?).
A Lynch-féle film is tkp. a Muad-Dibbé válást zavarja le vagy 15 percben és ott vág elég sokat, ami eléggé nevetségessé teszi a karakterfejlődését.
Jodorowsky megalomániás rendező, koncepciójában szinte végeláthatatlan "harcot vívnak" a szereplők ideológiái és az általuk megtestesített archetípusok.
Tehát a projekt egyes furcsaságai mellett (Moebius archaizáló stílusú rajzai, Jagger alkalmatlansága Feyd-Rautha szerepére stb.) ennek a koncepciónak a megfilmesítésében lett volna a legnagyobb buktató. Nem is kétséges, hogy ebből csak valami nagyon eltúlzott alkotás sülhetett volna ki.
Ami még a legínyencebb sci-fi ill. Dűne rajongók körében sem aratott volna osztatlan sikert.
Szerintem egy ennél jóval letisztultabb koncepcióval kellett volna belevágni.
(Azt már nem is említem, hogy kb. 1,5 év után a francia konzorcium producerei a projekt vaskosságának ismeretében miért nem kérték meg Jodorowskyt, hogy vágjon le az egészből, kb. a felére, mert egy ilyen monumentális filmet egyetlen amerikai stúdió sem lesz hajlandó finanszírozni, európainak meg nem lesz rá pénze.
"Világossá vált, hogy senki nem ad pénzt a filmhez, a projektnek vége. A stáb tagjai katasztrófaként élték meg a kudarcot, csalódottak és dühösek voltak. Jodorowskyra nem csak rendezőként, hanem delejes erejű guruként, munkatársait folyamatosan lelkesítő és támogató vezetőként tekintettek. Egy álom, amiben mindenki őszintén hitt, véget ért." Eléggé naivak lehettek, ha azt gondolták, ezt így és ebben a formában lesz olyan futóbolond, aki súlyos dollártízmilliókat invesztálva megvalósítaná, aminek a megtérülése egyáltalán nem tűnt lehetségesnek, a fenti eszmefuttatást – túl elvont és túlságosan bonyolított – figyelembe véve.)
Mondjuk kérdés, hogyan fogad majd a közönség egy ilyen poszt-iszlám univerzumban játszódó sztorit a jelen felfokozott muzulmánellenes hangulatban (a Düne rajongók kivételével persze, azok csak akkor ölnek, ha rossz lesz a feldolgozás:-))
„Annak, ami fényt ad, el kell viselnie, hogy ég.”
Az osztrák pszichiátertől, Viktor E. Frankltől vett idézettel kezdődik Frank Pavich amerikai rendező Jodorowsky’s Dune című 2013-as dokumentumfilmje. A francia-amerikai koprodukcióban forgatott, egyöntető kritikai sikert[...] Bővebben!Tovább »
Rég láttunk errefelé. Egy kis offtopik, sajnos azzal, hogy törölted a Zarahusztra druszáját, elvesztek a remek beszélgetéseink is. Néhány hónapja kedvem támadt volna visszaolvasni, és nem találtam a válaszaid. Kár értük.
"Pl. : Mikor Paul a messiásában ugye meglátja a víz alá lebukó Holdat...azaz saját halálát....illetve beszél az Idaho gholával a teraszon, hogy az egész rendszer amit felépített egyszer elbukik."
Ne kerteljünk: attól még, hogy a sci-fit és a fantasyt olyan emberek szokták szeretni, akiket vonz a természetfeletti, nem feltétlenül látnak tisztán a témában.
Viszont Herbert érteni vélt (illetve lehetségesnek tartott) néhány alapvető dolgot: miért van az, hogy a jóslás, mint olyan működik (ennek természetesen van biológiai magyarázata, nyilván egy olyan mirigyben, amit a szánni való földi orvostudomány még nem kutatott ki eléggé, de ezt hagyjuk is).
És ezen akkor már el lehet indulni. Tehát vannak olyan képességű emberek, akiknek olyan mértékű a médiumitása, hogy képesek mintegy "kapcsolódni" a jövőhöz, lehívni az információkat és nagy valószínűséggel megjósolni, mi fog történni. Akár saját magával, akár más emberrel kapcsolatban.
"Sok minden van ebben a Düne univerzumban: politika, genetika, klónozás, tudatátvitel, transzállapot előidézése, jövöbe látás, látomás, jóslatok, szerelem, érdek kapcsolatok, mi a létezés értelme?-elmélkedés-keresése , ökológia, vízgazdálkodás, múlt tisztelete, ....sok mindenről beszél Herbert ezekben a könyvekben."
Mikor 1989 őszén az akkori barátomtól kölcsönkaptam (aki el sem olvasta!, mert neki túl "hosszú" volt, nála csak hányódott a könyv, a sci-fi imádó unokatesója "felejtette nála"*), 14 éves voltam, még kevés politológiai és történetfilozófiai előzetes olvasmánnyal rendelkezvén.
És így utólag elmondhatom, hogy a sivatagbolygón és a homokférgeken kívül semmi eredeti nincsen benne, minden mást egy előző történelmi korból másolt vagy vett elő Herbert.
A létezés értelmét meg is válaszolja: ez a Kwisatz Haderach-há válás. Csakhogy ez a nehézségi foka miatt nagyon kevés embernek adatott meg és fog megadatni a jövőben is.
Ezenkívül ott van a sors és itt már belép a determináció (ami nem azonos az előre elrendeltséggel, sokkal inkább az előző életből hozott következményekkel), vagyis kell legyen lélekvándorlás, hiszen ha nincs, akkor maga a Kwisatz Haderach sem jöhetne létre vagyis a legfejlettebb lény sem születhetne meg, ha nem volna honnan jönnie.
Semmiből nem keletkezik semmi, az univerzum öröktől fogva létezik... egyszerű volt az ontológia mindig is, csak át kell látni a lényegét és már meg is fejtettük. A Hegel utáni filozófusok csak túlbonyolították az egészet.
*nincsenek véletlenek, ez a könyv az én világlátásom kitágulásához kellett!!!
A legnagyobb tanulság a Dűnével kapcsolatban, hogy amit az emberi elme természetfeletti részéről ír Herbert, az bizony igaz is. Tehát nem sci-fi kategória.
Csak a mostani tudomány hárít, mindent, ami a természetfeletti felé mutatna, eltagad. Nem jó taktika, örökké nem lehet tagadni.
A repedések a materialista világképen már igencsak ormótlanok...
A példában az angol mondat pontosan azt jelenti, hogy „nem erre való”. Gáspárnál kizárólag annyi a hiba, hogy nem próbálta visszaadni a mondat ékesszólását, Galamb viszont kábé szó szerint áttolta a mondatot, plusz belecuppantott egy ist, így magyarul egyrészt sehol nincs az eredeti ékesszólástól, hanem idétlenül erőltetett (látványos, hogy ez nem echte magyar mondat, hanem fordítás), másrészt tartalmilag hibás. Ami az angolban még egyértelműen „has other ways to explore”, az a magyarban egy sokkal homályosabb "más utakat is bejárhat" lett. Gyakorlatilag nem vette észre, hogy az angol eredetiben ez nem homályos utalás, hanem szögegyenes állítás.
Először hat keményfedeles/táblás kiadásban adták ki, nekem ezek vannak meg. Van azonban egy olyan csavar, hogy A Dűne messiását, miután az első keménytáblás változat szó szerint elfogyott, kiadták új borítóval (jut eszembe, a Káptalanház is két borítós :D, az újranyomásnak már új borítója lett, nekem az első Szukits kiadásé van meg és az jobb), új fordításban, ez utóbbit a könyvtárból kikölcsönözve elolvastam, és összevetettem az angol eredetivel. Az új fordítása pontosabb, konkrétan a régiben, ha egy mondattal nem tudott mit kezdeni a fordító, egyszerűen "tömörítette" vagy odaírt valamit csak úgy és így elvesztette a lényegét. Egy példa:
"Do you divert me with Zensunni prattle?" Paul asked. "Zensunni has other avenues to explore, Sire, than diversion and display."
Gáspár András:
"- Zenszuni szócsépeléssel akarsz elandalítani? - A zenszuni út, Sire - mondta Hayt - nem erre való."
Galamb Zoltán:
"- Zenszuni szószaporítással akarod elterelni a figyelmemet?- kérdezte Paul. - A Zenszunik a figyelemeltereléstől és a figyelemfelkeltéstől eltérő utakat is bejárhatnak, felség."
A régié azonban szerintem jobban megragadta a hangulatát a könyvnek.
Nos, a csavar szót azért húztam alá, mert van egy másodikis. :D Pár éve a Szukits elkezdte a Frank Herbert teljes science fiction univerzuma-sorozatot az Asimov könyvek mintájára, és azt tervezte, hogy az első kötet az első három eredeti regényt, a következő meg az utolsó három eredeti regényt tartalmazza, aztán meg jöttek voltak a SzabIr-novellák és regények (Csillagkorbács, Dosadi) az Pandora 1-el (Destination:Void), a következő kötetben a Pandora-trilógia.
Most ott tartunk, hogy az egész megrekedt az első kötetnél, a Destination:Void ki lett adva puhafedeles változatban, korlátozott példányszámban, de a közeljövőben nem lesz semmiféle Frank Herbert mű kiadása tervbe véve (épp egy pár hete kérdeztem rá ÚJRA). :( A Pandora-sorozat megrekedését sajnálom nagyon.
A baj csak, hogy az eredeti hat Dűne könyvből az alap és az Eretnekei nem kapható, csak előjegyezhető (szokott újranyomás lenni). Tehát ha a barátaid meg is vennék az első össz Herbert könyvet az első három Dűnével, jelen pillanatban, hogy teljes legyen, csak az Istencsászárát és Káptalanházat tudják meg venni. Az Eretnekei Szukits kiadása antikvár példányként viszont kapható a Szellemlovasnál így teljes lehet a sorozat. A többi, nagy helyeken nem találom sem a Dűnét, sem az Eretnekeit.
Faramuci egy helyzet. Remélem tudtam segíteni. Mindenesetre a Szukitsét érdemes beszerezni az egységes terminológia miatt, meg igényes a kiadás is. Kérdezzenek rá, hogy a két kötetből mikorra várható újranyomás.
______________
Azt a kiadást, amit linkeltél, tavaly mi is linkeltük. Vagy tavaly előtt? Az ötvenéves évfordulóra jelent meg.
