Calliope,
én ismerek egy ilyen párt. Középiskolás korukban ismerkedtek össze és kezdődött el köztük a szerelem. A fiú a lány bátyjainak volt a barátja és osztálytársa. Két gyerekük van. Döccenőkkel, de kitartanak egymás mellett.
r_b.
Akkor fordulhat elő, ha két olyan ember találkozik akikben gyenge a vágy arra, hogy "kiéljék magukat", tehát nyugodt típusok. Az ilyen emberek viszont szerintem későn érők, ergo kevés az esély, hogy diákszerelemként kezdődjön a kapcsolatuk, Ez persze nem zárja ki azt, hogy mindketten elsők legyenek a másik életében.
Én is merek egy ilyen párt, már kilenc éve élnek együtt, gyerek is van. De asszem nemsokára elválnak.
Komolyan: egy ilyen kapcsolatnak csak nagyon kicsi az esélye, mert mindketen változnak és általában nem egyformán.
Adva van egy fiú, és egy lány. Borzasztó fiatalok még, teszem azt 14-16 évesek. Hatalmas a szerelem éveken át. Huszonpárévesen úgy döntenek, hogy akkor most összeházasodnak, hiszen eddig is milyen jó volt együtt (kisebb-nagyobb hullámvölgyekkel), ideje a családalapításnak. Héthatárra-szóló lakodalmat csapnak. Aztán kezdődnek a gondok. Noha szeretik egymást, össze is köti őket a sok közös év, él bennük a kíváncsiság, mert kimaradt az életükből a korlátlan csajozás/pasizás korszaka.
És a házasság hamarosan pokollá változik.
Egy barátom egyszer azt mondta volt, hogy ha van egy szerelmespár, akiknek már nincs miről beszélgetniük, akkor a nagy hallgatásban egyszercsak megkéri a fiú a lány kezét, így máris van miről beszélgetni. Aztán az esküvő után két évvel rájönnek, hogy "Mi a fenét keresek én még itt?!".
Kérdésem, ismertek olyan házaspárokat, akik nagyon fiatalon szerettek egymásba, aztán idővel összeházasodtak, és boldogan élnek hosszú ideje?
(Ha erről volt már szó valamelyik másik topicban, bocs, irányítsatok oda...)
