Úgy emléxem, februárban vetettem, és véletlenül nálam is a piroskáposzta szomszédságába került, de szerintem nincs gumója.
Miért van az, hogy a káposzták közül kb. minden 2. nem fejet fejleszt, hanem csak egy olyan levélcsokrot, kb. mint a saláta? A legnagyobb fej kb 13 cm átméröjü.
Én felszedtem, mert nem akarom, hogy megfagyjon. A zeller hosszú tenyészidejű. Már januárban vetni kell a magját palántának, aztán április végén kitenni. Nagyon víz és kálium igényes. Én a paradicsom, uborka, káposztafélék közteseként termesztem, illatának riasztó hatása miatt. Szép nagyokra meg szokott nőni. Túl nagyra sem érdemes hagyni, mert pudvásodásra hajlamos lehet néhány fajta.
A zellert már föl kell szedni? Bár tartok töle, hogy csak zöldje lesz, pedig gumós zellernek vetettem. Biztos ennek is van valami trükkje, mint a karfiol levele.
A FENE EGYE MEG!! Zuhog az esö, megint nem tudok ásni. Ma szép idö volt pedig, de az eddigi esök miatt olyan sár, hogy gondoltam várok még egy napot. Hát most aztán várhatok két hetet.
Igazán a többieket nem érdekli, mert csak én művelem a kertet. Az egyik oldalon vágják a füvet, de csak azért, hogy rendben legyen, egy-két csapás nem számít. A másik oldalon meg évente kétszer feltárcsázzák a gaz ellen. Az övé meg ki van adva bérbe, a szezon elmúlt, a bérlőt nem érdekli. Na majd elmúlik ez is egyszer.ú
Hát így van ez, ha változik a szomszéd. 22 éve lakunk itt, a kertek nincsennek kerítve, mert mindíg meg tudtunk egyezni mindenkivel, most csinálnom kellene 60 métert, de hiába a betonalap, nála is a kerítés tetején másznak át a kutyák. Most eladó a ház, szurkolok tavaszig. Utánna nem érdekelnek az állatvédők sem....
Más, végre hazajutottam világosban, felszedtem a zellert. A bimbóskel szépen fejlődik, és fejesedik a kel és vöröskáposzta is. A fokhagyma egyenes sorát a kutyák útnak használták. Az biztos, hogy nem legeli le a kertet a kutya, de ahol három nagy agár végigszalad, ott nem nő egy darabig semmi. Nem jó ez egyik sem. Tudom, mert a régi kertemnél szintén "közös" baromfiudvarunk volt, csírke, tyúk, kacsa stb. Úgy sokszor eszembe jut, hogy olyan helyen szeretnék élni, ahol a saját szomszédom is én vagyok:-))
A kutya legalább nem legeli le a kertet. Nekem még mindig ez a problémám a szomszéddal, de remélhetőleg megoldódik. Szétengedi a tyúkot meg kacsát az elkerítetlen kertekben, az ötödik szomszédig is elmennek legelni. Tavaly télen lelegeltek minden évelő virágot, több tízezer értékben. Pár napja raktunk le kerítésoszlopot, nem végig, csak 50 méterig. Sajnos, nincs idő "beállni" az oszlopoknak, és lehet, hogy a feszítődrót kimozdítja a végeket. Sőt, az sincs kizárva, hogy a tökéletlen szomszéd mozdítja ki, traktorral, mert mindenáron a mi telkünkön akar gazdálkodni, a sajátjának a végét meg nem műveli. 2 hete egy órás munkával kitűztük a nyomvonalat, erre fel, mikor mentünk az oszlopokkal, a karók fél méterrel odébb lettek szurkálva, saccra visszaszurkáltam, na olyan is lett a kerítés, de ez a legkevesebb..
Hát, az már igaz. Nálad más megoldás nem nagyon van, mint egy kerítés, rendes beton alappal. Nem olcsó mulatság, és tavaszig már nem is lehet megcsinálni. Valahogy jó lenne hatni arra aszomszédra, a többiekkel közösen. Villanypásztor talán olcsóbb lenne, nem tudom, szabad-e olyasmit. Érdemes lenne utánanézni, hátha. A férjem egy kiállításon gyűjtött is valami prospektust egy ismerősünk részére, (ő őzek és vaddisznók ellen használja) esetleg elő tudjuk ásni valahonnan.
Most jöttem be a kertből. A szomszédasszony mondta, hogy leszedte a kerítésünkről a hozzá átnyúló száraz tökleveleket, mert ha fölásta a földet, ne hulljon rá, legyen rend. Brrrr...
Ezektől az esőktől minden szinte újra hajtott, nincs szivem kiszedni őket. A bimbóskelt, meg a sima kelkáposztát akár a hóba is kinnt lehet hagyni. Néhány napja még a kertet sem láttam, mert korántól késő estig a munkahelyen vagyok, meg most az bosszant, hogy a szomszédban lett három nagy kutya, és azok nézik játszótérnek a környék kertjeit, a gazdának meg hiába szólok, nem érdekli, mert nem ott lakik. Nme tudom tavasszal hogyan védem meg a vetéseket:-(
Egy kolléganőm nagyon szereti a karfiol levelét is, szerintem most már inkább azt lenne érdemes kipróbálni. A brokkoli zsenge leveleit én is meg szoktam főzni, ha kevés a rózsa. Nem takartam be, él, de rózsa már nem nagyon nő rajta. A kelbimbó még most is fejlődik takarás nélkül is. A káposztarépáim be vannak takarva, így szemmel láthatóan híznak, fogunk tudni enni belőle, nem csak a levelét.
A gyökereket a talajban kell hagyni, azokon képződnek a nitrogén gyüjtő gumók, ugyanakkor a talajszerkezetet javítják. Pontosan a tápanyagot távolítanád el a kiszedéssel Nem ismerem a talajod, de nem biztos hogy szükséges a klasszikus őszi ásás. Az én talajom is erősen kötött, esős időben sártenger, száradáskor beton, de nem szoktam ásni. Igaz én gépi kapával forgatom le a körömvirágot, de ezt kézi kapával is le lehet dolgozni. A növény télen (máskor is) védi a talajfelszínt a hónyomástól, felületi szilárdulástól. Ezáltal lesz laza szerkezet. Ha nem akarod az egészet így hagyni, legalább egy kis területenpróbáld ki. Például ahol takarva marad a talaj, tavasszal elég csak elgereblyézni, máris laza, porózus szerkezet marad. A karfiolra éjszakára egyszerűen csak terítsd rá a fóliát, nem lessz annak semmi baja ha nappalra is marad rajta, de szerintem rendes fejeket már nem fog hozni. (Igaz nekem is kinnt vannakmég az összes káposztafélék takarás nélkül, de hát tudod mindíg kísérletezni kell)
Fölrősítés: Az üvegházat összetartó csavarokra plusz anyákkal zsineget erősítettem, és ehhez rögzítettem a buborékfóliát több csomag ruhaszárítócsipesszel. Elég sok darabból van, mert a cégnél a raktárból kunyeráltam el a fölösleges darabokat. Aztán később láttuk, hogy a Baumaxban méterben is lehet kapni. Valamennyit a tényleg elvesz a melegből napos időben, de ez jó, mert nem olyan nagy a hőingadozás. Ezért hagytam bent nyárra is (és ez lusta természetemnek is kedvező volt). Télen se lenne jó, ha nappal +20 fok van, éjjel meg fagy. De nagyon kevés, amit elvesz. A vizespalackok is a hőingadozás kiegyenlítésére vannak betéve. Így szétosztva nem nagyon számít, most még inkább csak tárolom őket. Télen lesznek hasznosak, a bent még fűtetlenül teleltett növényeket körülrakom velük, és még rakok föléjük buborékfóliát (réssel, hogy azért szellőzzön). Tavaly raktunk az egyik ilyen növény mellé hőmérőt, érezhető volt a hatásuk. Fűteni csak akkor fogom, mikor berakom a palántákat. Több tálcát már nincs energiám nappalra kirakni, éjjelre bevinni. A paradicsomok jobban fejlődnek kint, mint a szobában. A paprikát nem rakom ki, annak jobb a fűtött szoba. A fátyolfólia olyasmi, mint egy fehér, fátyolszerű, műszálas anyagból készült posztó, olyasmi a szálrendszere. Jó, hogy műanyag, mert évekig nem rohad el, hiába lóg a sárba, veri az eső, stb. Ezzel 80 cm magas növényt is simán be lehet takarni, több méter széles.
A takarást én nehezen tudom megoldani, különösen a karfioloknál; ök 60-70 cm magas növények.
Most elöször van, és okt. vége feléig kb 2-3 cm átméröjü viragot fejlesztettek.
Valahol azt hallottam, hogy le kell szedni a leveleit; az egyiknél kipróbáltam, 1 hét alatt 3-4 szeresével hagyta el a társait. Erre a többinek is leszedtem, kérdés, hogy számíthatok-e ilyen hideg (de fagymentes!) idöben még növekedésre. Mi igaz ebböl a levélleszedésböl?
Más: nekem gyakorlatilag az egész veteményes részt elborította a körömvirág. Ha bent hagyom, nem tudok fölásni, és tavasszal géppel beforgatni se tudom, mert nincs gép. Hagyjam, vagy kidobjam? Olyan szépen virágzik.
Még más: mi a helyzet a bab meg borsógyökerekkel. Máskor az egész növényt komposztáltam, de most a levágtam és a gyökeret bent hagytam. Ha kihúzom a gyökeret, akkor is bentmarad az összegyüjtött nitrogén, vagy csak a gyökérrel együtt marad ott?
én a 3517-ben írt válaszomban érintettem ezt is. De Te meg olvasod a válaszokat?:))) A káposztákat, főleg takarva nyugodtan kinnt lehet hagyni, bár már nőni nem nagyon fognak, mert ahhoz melegebb idő kell. A kelkáposzta, bimbóskel akár kinnt is telelhet. A karfiol az igényesebb, de takarva esetleg meg lehet próbálni.
A rozmaringot télálló fajtának vettem, de aki árulta, azt mondta, azért ez is valamennyire fagyérzékeny. 3. éves, eddig a fűtetlen üvegházban telelt vizespalackokkal körülvéve és hólyagos fóliával lazán takarva. A hólyagos fóliával csak éjszakára szabad takarni, vagy hagyni kell rést szellőzni, mert napsütésben megfő alatta a növény. Az üvegházat belülről kibéleltem vele, úgy tűnik, számít, a -6 fokos hajnalokon nem fagyott meg bent a víz. Egy réteg üveggel hajnalra már alig volt melegebb bent, mint kint. Egyébként eddig az üvegházban nem takartam a veteményt, de hideg időben főleg palánta nevelésre használom és inkább fűtöm, amíg szükséges. A fátyolfólia szerintem nagyon jó dolog, mert szellőzik, de fagyos éjszakákon általáben jégkéreg keletkezik rajta, és elég jól véd. Ezt 1 rétegben állandóan rajta lehet hagyni a növényen, úgy még nem árnyékol túlságosan. A téli retek tavaly -10 fokban is megmaradt több réteg fátyolfólia alatt, csak december elején szedtem ki. A cserepes növényeimet 2, helyenként 3 réteggel betakartam, és a -6 fokos hajnalokon semmi bajuk nem lett.
Ezekkel nincs tapasztalatom, egyszer ültettem vöröskáposztát, alig lettek nagyobbak, mint egy alma, úgyhogy nem nagyon figyeltem, mit bír. Brokkolink szokott lenni, most a -6 fokok idején a rózsák eléggé megfagytak, a növény megmaradt, de nem nagyon nő rajta új. Szerintem a karfiol sem bírja jobban, de biztos van, aki jobban tudja.
Ez nagyon érdekelne, én még nem nagyon csináltam ilyet, vagy ha igen, nem sikerült. Pl. A rosmarinom minden évben elfagy. A delospermából vittem ma be a hozzászólásotok nyomán 1 dugványt, bár tavaly áttelelt. Az üvegházban is takarod a veteményt? Hólyagos folia is jó? Ez a fátyolfólia ér valamit?
Más: képtelen vagyok fölásni, amikor hozzájutnék folyton zuhog az esö, és aztán napokig nem lehet rámenni
Persze, a hideg levegő leül a talaj fölé sík vidéken, lejtőn pedig lefolyik, mint a méz. A domb tetején, oldalán mindig melegebb van pár fokkal, legalábbis csendes időben, mert a szél viszont felkavarja. A domb alján, patakvölgyben pedig megül a fagy. Ha lefelé folyás közben útját állja egy ház, bokorsáv, akkor fölötte feltorlódik, vízszintesen. Ilyen helyen a talajmenti fagy több méter magasra is emelkedhet. Tavasszal is így fagyott el a gyümölcsösöm alsó része, az alul lévő bokorsáv (kb. 3 méter magas) megfogta, a lejtőn eddig a magasságig minden totál elfagyott. Pár méterrel magasabban pedig a fagyveszélyes fák is megúszták.
Na, ma itthon is elfagyott a kert. Pontos képem még nincs, mert kora reggel mentem el, és sötétedés után értem haza. Még a védettebb zugokban is fagy volt, a legvédettebb helyeken azért megmaradtak a még kint lévő cserepesek. Délután meg 2 óra havazás volt.
Lefolyik olyan helyekre, mint ahol mi lakunk. 1/2 9-kor mentem ki macskát etetni, már keményre volt fagyva a retkeken a fátyolfólia. Gyorsan ráraktam még egy réteget, 3 másik család is számít a téli retkünkre, nem fagyhat meg. Ezen a hülye hideg helyen már olyan gyakorlatot szereztem növénytakargatásból, hogy sötétben is simán megcsinálom.
