A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
„a szabad fotont jelentő energiaadag mindenütt van valamilyen valószínűséggel.”
Amikor az éjszakai sötétségben hunyorgó csillagokat látok, azok a szemem csapdájába esett fotonok eredménye. Magát a sötétséget, a mindenütt jelenlévő szabad fotonok alkotják? De hol van a gravitációs mező? A szabad fotonok közé vegyülve, vagy éppen fordítva, a gravitációs mező fogságában lapulnak?
A Selényi kísérlet csak a tűsugárzást, és a te fotonról való naiv elképzelésedet cáfolja. Mert te azt hiszed, hogy azok valami apró röpködő tárgyak, amelyek konkrét irányokban konkrét pályákon haladnak, és útközben mindig vannak valahol.
De nem ilyenek, hisz a szabad fotont jelentő energiaadag mindenütt van valamilyen valószínűséggel. Pontszerű forrás esetén pedig történetesen egy gömbszimmetrikus állapotfüggvény írja le a jelenséget, ami tehát nem a foton helyzetét adja, hanem csak a fotont jelentő energia ott lehetséges elnyelődési valószínűségét.
Mint korábban írtam, a fény szakaszos születésére a hidrogénatom vonalas színképe a bizonyíték, amelyre a Bohr atommodell (és ennek továbbfejlesztett változatai) is magyarázatot adnak.
A fény természetére vonatkozó második bizonyíték a Selényi kísérlet.
Ebből az derül ki, hogy a fény nem diszkrét fotonok formájában, és nem is a tűsugárzás elvén terjed, hanem a tér minden irányában, gömbhullámok formájában.
"...a csak nagyon szűk körben ismert magyar fizikus, Selényi Pál találta fel a fénymásolás elvét, és ő volt az is, aki cáfolta Einstein korábban elfogadott „tűsugárzás” elméletét."
Ennek a kísérletnek a lényege, hogy egy fényhullám 90 fokban terjedő részei is képesek interferenciára. Sem Einstein fotonjai, sem a tűsugarai nem lennének képesek erre.
Csakis az atom által a fényközeget megrezgető, táguló gömbhéjon terjedő fényhullám-vonulat (vagy hullámsorozat, vézer) képes erre.
A jövő fizikájában tehát nem lesz foton, nem lesz tűsugár, hanem vézer lesz.
A fény vézerekből, vagyis az atomból kiinduló, méteres vastagságú gömbhéj alakú hullámsorozatokból áll, amelyek több millió rezgést tartalmaznak.
Most értem haza a teniszpályáról, ahol amellett, hogy rohadt meleg volt, egy nagyon lehangoló élményben volt részem.
Korábban említettem, hogy van egy teniszezőnk, aki civilben középiskolai fizika tanár. Azt mesélte, hogy az iskolájukba most vettek fel egy tanárnőt, aki hittan-fizika szakos.
Az első kísérleti bizonyíték, a Bohr atommodell, amely magyarázatot adott a hidrogén atom diszkrét sugárzására. Ez alátámasztja Bohr magyarázatát, amely szerint az atom alaphelyzetben nem sugároz, csakis az átmenet idején.
A Bohr atommodell azóta finomításra szorult, de az a része, amely a szakaszos sugárzásra vonatkozik, mind a mai napig helytállónak bizonyult. Ez tehát erős érv a szakaszos sugárzás mellett.
Ahelyett, hogy folyton a rögeszméidet ismételgeted, válaszolj inkább!
Miért maradnak stabil potenciálon az atommag körüli elektronok, miközben nem maradnak stabil potenciálú pályán az egymás körül keringő makroszkopikus töltött testek?
Miért gerjesztődnek az elektronok a küszöbfrekvencia felett is?
Ha tovább visszük a gondolatmenetet, akkor az derül ki, hogy a Planck állandó fizikai jelentése:
- a kibocsátott fényhullám egy rezgésre eső energiájának
- és az atom radiációs élettartamának
a szorzata.
h=k*t {Js}
Azonban egy hullámnak az energiája a hullám amplitúdójának négyzetével arányos.
k arányos A2
Ebből következik, hogy a Planck állandó valójában csak akkor lehet állandó, ha a fényhullám-szakasz a keletkezéskor mindig ugyanolyan hosszúsággal és ugyanakkora amplitúdóval születik.
Hogy ez teljesül-e a természetben, azt csakis kísérlettel lehetne eldönteni.
Ott hagytuk abba a történetet, hogy a fény tiszta hullám, amelyet az atomok sugároznak ki.
A Szuperfizika egyik nagy eredménye a fény valódi természetének feltárása.
A fény, a mai téves felfogással szemben, nem foton-részecskékből áll, hanem hullámokból. Ezt számtalan kísérlet igazolja, az interferenciától kezdve, a kettős-törésen át, a Doppler jelenségig.
De azt is tudjuk, hogy a fény az atomokból származik, amelyek nem folyamatosan, hanem szakaszosan sugározzák a fényt. Ennek az oka, hogy az atom alaphelyzetben nem sugároz, csak az alatt a rövid idő alatt, amíg az elektronfelhő átrendeződik. Így egyetlen atom sugárzása időben impulzusos, térben szakaszos lesz. Az impulzusok időtartama kb. 10-15 nanoszekundum, ezért a hullámszakaszok térbeli hossza kb. 3-4,5 méter. Tehát a fény méteres hosszúságú hullámdarabokból áll, amelyek néhány millió rezgést tartalmaznak. A fényszakasz alakja térbeli gömbhéj, amelynek vastagsága a 3-4,5 méter. Az egymásba ágyazott gömbhéjak az atomból kiindulva egymást követik, fénysebességgel növekedve.
Így néz ki az atom fénysugárzása a Szuperfizika szerint, amely messzemenően megegyezik a tapasztalati tényekkel.
Ha elfogadjuk, hogy a fény szakaszos hullámokból áll, akkor azonnal érthetővé válik, hogy miért szállítja az energiát adagokban. Egy-egy fényszakasz egy-egy energiaadagot szállít.
Hogyan lehetne felírni egy energiaadag nagyságát a hullámelmélettel?
Emil, már megtanulhattad volna, hogy én nem a levegőbe beszélek, úgy mint te.
Az adatok a Franson és Potocki kísérletéből származnak.
"...átlagosan 1500 ns telt el két emisszió között. Ugyanekkor a Ne atom radiációs élettartama az adott átmenetnél 15 ns volt, századrésze az átlagos emissziós gyakoriságnak."
J.D. Franson, K.A. Potocki: Single photon interference over large distances. Phys. Rev. 37 (1987) 2511
Nyugodj meg, ez a fizika, mert kísérleteken alapul.
