A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
Úgy látszik te nem érted a szót, én nem Így jellemzem hogyan bocsátódik ki a feny! És én nem is akarom töled átvenni a balgaságaidat! Már megmondtam többször miert.
Az atommag körül körül egyenletes sebességgel keringő elektron nem sugároz, mert végig azonos potenciálon marad. Ezért nem sugároznak a Bohr atommodellben a stabil pályán keringő elektronok.
Amikor az elektronburok átrendeződik (régi szóhasználattal az elektron pályát vált), akkor az elektron változó potenciálú görbén mozog, ezért van sugárzás.
Ez az oka annak, hogy stabil pályákon az atom nem sugároz, csak akkor, amikor az elektronburok átrendeződik, és alacsonyabb energiájú állapotba kerül. Az átrendeződés rövid ideig tart. A mérések szerint kb. 10 nanoszekundumig. Az átrendeződés után ismét stabil állapotba kerül az atom, és már nem sugároz.
Gerjesztés hatására ismét átrendeződik az elektronburok, de ekkor nem sugároz, nem leadja az energiát, hanem felveszi. Amikor leadja, akkor ismét kisugároz egy 10 nanoszekundumos fényimpulzust. Ennek az ismétlődő folyamatnak az eredménye, hogy az atomok szakaszosan sugározzák ki a fényhullámokat, amelyek térben kb. 3 méteresek. (10 nanoszekundum sorozva a fény sebességével = 3 m)
A Szuperfizika szerint így jön létre a szakaszos fénysugárzás. A fény 3 méter hosszúságú hullámszakaszokból (hullámsorozatokból) áll, nem pedig fotonokból. A hullámsorozatok több millió rezgést tartalmaznak, és az atom körüli fényközegben a tér minden irányába szétterjednek .
Most írd le te is, hogy az elméleted szerint hogyan és mikor sugározza ki a fényt az atom!
szuperfizikus, te hadilabon állsz a fizikai képleteket, a választ ilyen taglalásban várod, amiröl szabiku_ már megadta az itéletet. A taglalás nem általanos és hibás is. Ilyen választ tolem soha nem kapsz.
Én a 7042-es hszra utaltam az atomisztikus fizikában, ami helytálló és általános érvenyessegü válasz.
Tartalmazza az e.m.-mezö és a gravitációs mezö kibocsátását az anyagból és a részecskêk mozgásat is a két mezöben. Hol van nálad ez, a statikus eset, a töltótt részecskêk általanos mozgása egymás körül, a hires két-rés kísérlet?
szabiku_ azt mondta, dilisek háza! De nem lehetett kivenni, rád vonatkozik ez, vagy a modern fizikára!
