" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Nálam is volt nagy levél az idén kihajtó oldalhajtason. Itt is az van, mint pl a császárfánál, hogy első éven a fő száron hatalmas levelek jönnek, majd arányaiban csökkenik.
Németek kivije Muraszemenyén. A faluban általam metszett, vagy "szakértett" kivik sikere alapján a tulajdonos végre belátta, hogy mégiscsak jobban értek hozzá, mint ő. Így az idén tavasszal elvégezhettem rajta az első korrekciós metszést. Most ilyen. Érdemes összevetni a korábbi évek tudósításainak képeivel!
Letenyén eső is alig volt, Csörnyeföldön volt zivatar, de jég nem, Tormaföldén mérsékelt jégverés. A határ szlovén oldalán erős jégverés, komoly károk, beljebb Szlovéniában helyenként teljes megsemmisülés.
A kezdő kertész félrediagnosztizálta. Azt hittem gyapjas levéltetű.
Ezt olvasom védekezésképp:
Védekezési lehetőségként felmerülnek mechanikai módszerek, mint a fás szárúak kérgének tisztítása, a telelés megakadályozása végett. Érdemes májustól figyelni a viaszos telepeket, és ezek eltávolításával csökkenteni a kifejlődő egyedek számát. Ezek a módszerek kertekben, kevés növény esetén működhetnek.
Ezen kívül az olajos készítményekkel történő, tél végi lemosó permetezés is gyérítheti az áttelelő tojásokat. A már kifejlett állat ellen lehet kontakt hatású, de célszerűbb felszívódó szereket használni, vagy kombinálni a kettőt, a kezeléseket pedig ismételni is szükséges. Ilyen növényvédő szerek az érintő hatásúak közül a Decis 2,5 EC, a felszívódóak közül pedig az Actara 25 WG, Mospilan 20 SP lehetnek hatékonyak.
Egyébként az egyik cserepes fás szárú növényről lemostam, elkülönítettem, és most várom a hatást.
A Balaton-felvidéken valóban még nem érik. Nálunk eső is volt kiadósan, sőt jégeső is volt. Ha viszont jön most a meleg, szerintem a füge megfelelő öntözés mellett rákapcsol.
Első képen, a nemrég lehajtott kivi elkezdett mocorogni, masodik képen a nyár eleji hajtások ágaskodnak, az utolsó két kép pedig virágzáskor szedett vesszők NEM lehetetlen gyokereztetese. )))
Amerikai lepkekaboca. 5-10mm meretu szurke ugro rovar lesz belole. Hogy mivel lenne erdemes permetezni, arra nem tudok valaszt adni, nekem a fugek vannak tele. De ugye az is erik lassan...
Pedig nem sok csodálkozni való van rajta. Ha jól olvasom a fórumot,átlag minimum 2 héttel vagytok
a sívidéki fügék előtt.Floo 5 napja tette fel az első érett füge képet.Ha jól számolok 9 nap minimum hátravan még.De visszahül az idő ,úgyhogy még később lesz a fügeözön országszerte.
Azért csodálkozom, hogy máshonnan még nem érkezik jelentés fügeérésről, mert itt már az általánosan elterjedt fajták is érnek (nem csak a korai). A 4.-5. képen a későinek mondható sárga óriás van, a hatodikon szamártöke alias ujjas óriás, a tizediken dalmát, a 13.-14. sorszámún jégfüge alias Djöröcker laposch.
. 
. 
. 
