Érdekes modon hónaljból, ha nőtt hajtás akkor az termőág volt.
Sajna nincs képem rola.
Igen valóban sokkal jobban át tudta járni a nap és a levegő is. És ami egyáltalán nem mellékes, bőséges és gyors érésü terméseket lehetett szedni.
Én napos helyre ültetem a parit és a paprikát, és naponta 2x kútból locsolom őket.
Az első az mindig hajnali, amikor éppen csak látni, és ekkor felülről fürdetőn locsolom meg öket, a délutáni az viszont inkább a föld eláztatásából áll.
Amikor zöldlével locsolom őket akkor azt a tövüknél és nap közben akár mikor.Ez a zöld lötyi a legjobb.
Remélem a mindenféle nyavaja az idén is elkerül minket.
Én nem használok permetszert!
Nagy szeretettel ajánlom mindenki figyelmébe a Mezőgazdasági Kiadó
1987-ben megjelent: Gertrud Franck - Öngyógyitó kiskert c. kötetét.
Nem tudom, hogy újabb kiadás van e forgalomba, de meg kell nézni a kiadó lapját, online forgalmat is bonyolitanak.
Ha érdekel valakit emlithetek néhány címszót, és ha kell a hozzá tartozóakat.
Én csak azért szedem le, mert a sárguló levelek hamarabb fertőződnek. A talajt is szoktam takarni. Amúgy, amikor beindul a növekedés, egy idő után én sem győzöm, vagy nincs rá időm, vagy csak egyszerűen elfelejtem a leszedegetést. Így nyár végére csak elbokrosodnak. De majd ebben az évben biztos....:-))))
Én meg szoktam várni, míg alsó levelek maguktól elszáradnak. Azért takarom az aljukat vastagon szalmával, hogy ne csapódjon föl a növényekre a sár. A burgonyavész eddig még sose a legalsó levelekről indult.
Azt hiszem, ez a kérdés nálam úgyis tisztán elméleti jellegű. Eddig még egyik évben sem sikerült hosszú távon lépést tartanom a paradicsomjaim növekedésének ütemével. Egy darabig mindig próbálom szellősen tartani, de nyár végére sűrű lesz.
És élvezem is, hogy el tudok bújni a padicsomlugasban a szomszédasszonnyal való bájcsevegés elől. Tetszik a dzsungel.
Én is eddig a hajtásokat szedtem le, de én leszedtem a talaj fölött olyan 30 cm magasságig a leveleket is. Szellősebb, és a talajról visszacsapódó eső, pára nem teremt olyan hamar nedves baktériumlehetőséget. De szivesen megnézném a másik módszer eredményét is. Esetleg kísérlet képpen két azonos fajtájú tövet különböző módszerrel nevelni?
Mindig kételkedve olvasom, mikor a levelek leszedését ajánlják, hacsak nem a gombabetegségek megelőzéséről van szó. Ott enyértelműen előny, ha egy növény szellős. Végül is a levelek állítják elő a növény számára a tápanyagokat. Mikor valami betegség leviszi a lombot a paradicsomról, a maradék bogyó sokszor hamarabb beérik, de savanyú marad. Én mégis inkább az oldalhajtásokat törném ki, hogy megmaradjon a növényen a lomb és a termés egészséges aránya. A beteg leveleket persze leszedem, egészségeset soha. Inkább kevesebb legyen a termés, de jóízű.
Nincs véletlenül képed? A hónaljakból nem fejlődtek szárak? Gondolom így a levegő és a nap is jobban járja át a növényt, és kisebb a gombafertőzés lehetősége. Jó ötlet. Bővebben írnál róla?
Azt nem mondanám, hogy "ropogosan új " vagyok ezen a fórumon, csak ritkán jövök.
A Bálint gazda lapján olvastam, - ha jól emlékszem - és tavaly meg is csináltam, és nagyon jól sikerült a pari ültetvényem.
Szóval Azt csináltam, hogy minden levelet levágtam annyira, hogy csak 5-10 cm maradt a száron, és ezt akkor amikor már erős kifejlett növényem volt, úgy kb az első virágzás alatt.
Én igaznak tapasztaltam ennek az eljárásnak eredményét, miszerint a termések nevelésére állt rá a növény. Viszont a honaljakat nem bántottam!
Nekem többségében eperpari, fa fürtös, 1 cm átmérőjü, koltél és beföző parim szokott lenni. Bár a befözőt az idén nem vetettem, nem értek be a hideg elött.
CBNora! nem fogod megbánni, szerintem az egyik legfinomabb saláta, az enyémek már kikeltek, sőt ültettem mégegy ládával, mert a magom már 2005-ös és nem jött szerintem annyi elő amennyit vetettem.
Vetettem jégsalátát is, tavaly gyönyörűek lettek, akkorák, ha fogtam a torzsájukat (ugye középen) az egész alkaromat betakarta az egyik felük. Bár a csomagolásra az van irva, hogy márciusban kell vetni, de arra gondoltam, hogy március végén esetleg már palántaként ki is ültethetném. Ha a Kobak birja, akkor szerintem ez is, ha nem hát nem, próba szerencse, még mindig abból az egy 80 ft-os tasakból gazdálkodom amit tavaly vettem.
Mi az, hogy elálltak? Nálunk még az összes krumpli, mind a 6 fajta teljesen üde a pincében, egyetlen kifejezetten korai fajtától eltekintve nyoma sincs még csírázásnak sem. A korai meg az apósomnak előcsíráztatásra félretett vetőkrumpli, úgyhogy az is teljesen rendben van, nem is a pincében tartjuk, hanem direkt világos helyen. Eddigi tapasztalataink szerint legjobban az Agria tárolható, nagyjából a következő termésig fogyasztható.
Így van! Tervezési fázisban vagyok. A tavalyi év csak tapogatózás volt, most jön a lényeg majd. Bár jó hülye, marha, dinnye voltam, mert azóta sem néztem meg, hogy milyen krumlit vetettem... csak annyit tudok, hogy holland hibrid volt. Érdekes mert ezek nagyon sokáig elálltak, a hagyományos krumpli meg megtöppedt, textúrára nem túl gusztusos...
Kezd feléledni a kertem. Tavaly még csak a kert alig használt részén nőtt a tyúkhúr, mostmár lassan mindenhol megtalálható(ami biztos jele a jó mennyiségű nitrogénnek és más tápanyagoknak).
A trágyától, a földforgatástól és az összel lekaszált és beforgatott írtózatos mennyiségű mustár zöldtömegtől úgy tűnik kezdenek felszaporodni a tápanyagok a földben. Örülök neki, és ha csapadékosabb nyarunk lesz, mint volt, már meg tudom termelni végre az egész évre való krumpli mennyiséget és más egyebet is.
Igazából én már mennék is kifele, de hát korán van még... ráadásul olyan vihar van odakinn, hogy csak úgy remeg a redőny.
Én is sűrűn vetem, mert számítok rá, hogy lótücsök barátom ritkít. Aztán sokszor, mint tavaly is, elhanyagolja a munkáját, és sűrű marad a cékla. De nem baj, tényleg jó az apró, bár azért van egy határ. 3 cm átmérő alatt már nagyon munkaigényes pucolni. És sokszor több van ebből a méretből, mint amannyit festéknek héjastól ledarálok.
Nekem nagyon kicsi a helyem, ezért folyamatosan vetem, általában egyszerre 3métert. Először március végén, májusban, julius végén. Így folyamatosan van cékla. Most úgy tervezem, hogy a paradicsomot egy sorosan ültetem, egy ágásba egy sort. Így az ágyás szélébe mehet egy sor cékla, zeller, karalábé, vagy olyan, ami alacsony, és nem sok helyet foglal. Sűrűn vetem a céklát, mert a kicsiket szeretjük.
Hát, majd szorítok nekik helyet. Talán a kelbimbók és brokkolik között ellesznek egy darabig. Azokat május vége előtt nem szoktam kiültetni, az ágyás közepén egy sor talán elfér egy darabig. Ha elég korán elvetem, talán ki tudjuk enni, mire a kelbimbó árnyékolná. Mit gondolsz? Legkorábban mikor szoktad vetni? Nálunk eddig mindig csak másodvetés volt a borsó után.
Egy kis rövid sort kipróbálásként azért vessél az én céklámból is:-)))Ez sem fás, sűrűn szoktam bébicéklának. Még most is van.
A greygot vetettem én is, tavaly nem is sikerült. Az alekszandert nem ismerem, de kellene valamit újítani nekem is. Én most nem sok magot veszek, mert tavalyról maradt sok, esetleg néhány pótlást, vagy, ha valami érdekeset találok. Lányom ma jött haza Velencéből, mondta, hogy hozott paradicsom magot, kíváncsi vagyok, milyen. (hozznk, csak a jövőhéten jön)
Il! Végül is vettem céklamagot, volt Detroit 2. Tavaly azt vetettem, és eddig ez lett a legfinomabb céklánk. Nagyon édes, sötét színű, és az apraja sem fás. Amit küldtél, egyelőre elteszem tartaléknak. Ismered az Alexander paradicsompaprikát? Eddig mindig Greygot ültettem. Magházpenészedésre tényleg nem hajlamos, de mindig elég nyeszlett kis növények lettek, kevés volt rajtuk. Gondoltam, újítok. Ez a mag volt a boltban a legfrissebb. A gazdaboltba sajnos elég régi magokat hoztak, a legtöbb jövőre lejár, pedig egy zacskó mag elég lenne 2-3 évre. Nem vettem, lehet, hogy ami tavalyról maradt, az se régebbi. Paradicsomból egész öreg magot is vetettem már, és szépen kikelt. Egyszer próbálkoztam lejárt paprikamaggal, nem kelt ki.
"A félig-meddig kertezés miatt elmaradt az őszi ásás. Kérdés: ha most ásunk, akkor hogyan lesz abból földkupacok-rögök helyett finom, porhanyós föld? Vagy esetleg ne is ássunk már?"
Én vetés előtt szoktam felásni. Mi hétvégén érünk rá foglalkozni a kerttel.
Általában szombaton felássuk azt a rész amit el akarunk vetni és el is gereblyézzük.
Majd másnap veteményezünk. Nem nagy a terület kb 200 nm2. Eddig sikerült végezni időben. Nálunk a munkák március 15-el kezdődnek. Igaz nincs fóliánk.
Talán, ha majd kiköltözünk, és még lessz kedvünk akkor szeretnék csinálni eggy kisebbet.
A fátyolfólia nemcsak a hideg ellen véd, hanem megakadályozza, hogy a legyek hozzáférjenek a retekhez, hagymához, káposztapalántákhoz. Szabadföldbe nem is ültetek retket, csak fólia vagy fátyolfólia alá, azóta nem kukacos, ha nem felejtem nyitva a fóliát. Én jobb híján karókra húztam levágott ásványvizes palackot, azok tartják a növények fölött a fóliát. A palack azért kell, hogy a karó ne szedje szét a fóliát. A férjem hatos köracélból hajlított U-vasakat, azokhoz zsineggel hozzákötöm a fólia sarkait, meg még itt-ott a szélén, az U-vasakat beszúrom a földbe, és jól ki lehet vele feszíteni a fóliát. Mindenféle rögzítéshez nagyon hasznosak ezek az U-vasak (pl. a csöpögtetőcsöveket is ezek tartják a helyükön.) A nagy fóliasátor műanyagfóliájának a rögzítésénél is használom. A képtaramban megtekinthető a tákolmány, idén még egyszer sem dőlt össze. A bejárat nincs rendesen megoldva. Nem nagy szám, de szükség esetén háziasszonyok is feltudják állítani, ha a férjük nem ér rá. Bár a szélső karókat én csak székre állva tudom beverni, úgyhogy jól jött a férjem segítsége. A fóliára kívülről is feszítek zsinegeket, hogy a szél ne tudja lobogtatni. Persze a legjobb az Il-féle megoldás, csak ha hamar kell valami, és nincs hozzá cső, akkor jó az akáckaró is váznak.
Nem kell gyomírtózni. Elég leforgatni a gyomokat (zöldtrágyának jó) Lehet ásni, ha van kedvetek "tornázni":--)) Lehet rotálni is.
A fóliát februárban fel leht állítani, de lehet korábban is, ha engedi az idő. A vázak felállítása után, a hossziránnyal párhuzamosan ki kell dobni egy ásónyom földet, kifele. aA fólia felhúzása után az egyik oldalon a széle az így kiásott árokba, föld rá, megtaposni. A másik oldalon is meghúzva, rátenni a föld egy részét, és rázással, taposással megfeszíteni. Így a föld rögzíti. A két végén lehet így földdel, vagy más módon rögzíteni.
Ha jó az idő fellehet húzni, mert már lehet vetni bele retket, dugdosni zöldhagymának valót is.
Kis takaró ffátyolfóliának való vázhoz elég 8-10 mm átm vas, vékony fél colos vízvezetékcső.
Káőoszta mellé zellert lehet ültetni, büdöskét, ami a káposztalepkét elriassza, melynek a hernyója a rágó tettes.
Olvasgasd a topicot visszafele, de vannak ötletek a Biokert topicban is. (Esetleg listázd ki a hozzászólásaimat)
Köszönöm szépen a gyors választ! Az én uram éppen most helyezte kilátásba, hogy az ásást akkor majd a hét végén... De eszerint jó hírekkel fogadom- így a lottóhúzás után aktuális lesz Neki- 3 db egyesünk lett :) Mármint, ha tényleg komoly, hogy elmaradhat az ásás. Nem hinném, hogy agyagos a talaj. Ezt csak abból gondolom, hogy eléggé sötét, szinte barnásfekete a föld, csak nedvesen tapad rögökké, és a mélyebb rétegekben. Szinte mindenki jól érzi magát benne- kivéve persze a káposztákat. :) Bár amikor kicsit kiszárad, akkor világosabbá, szürkévé változik és repedezős lesz a felülete... Hogy ebből mire lehet következtetni...? A tarackot már eltűntettük, küzdelem volt... "Csak" simán gyomos, és most kb 5-10 centis a gaz. A totális gyomirtótól mi is idegenkedünk, mindent, ami mesterséges csak módjával. Kb 300 nm a kertünk, egy éve ketten, kézi ásóval dolgoztunk- jó kis torna volt... Lehet, hogy az a legegyszerűbb, ha gyomirtás után "csak" talajmarózzuk vagy rotakapa..? Vagy nem is kell Glialka- csak ásással fordítsuk fejjel lefelé a gazt...? Fóliaváz. A fólia földre-földbe rögzítése remekül sikerült másodszorra, és pont ettől kezdve görbültek el a csövek- a szél ui nem tudta már lefújni a fóliát. De... Biztos, ami biztos. Milyen módon lehet egyszerűen, betoncsövek és egyéb macerák nélkül, de hatékonyan rögzíteni a fóliát? esetleg az ajtókeret+kimustrált ajtó előre-hátulra módszer hogyan helyettesíthető? És még valami: mikor célszerű felállítani, hogy előre melengesse kicsit a talajt? (Nagy lelkesen pár napja elvetettem a paprika- paradicsom, - salátapalántákat, gondolván, hogy ha fűtetlen fólia alá teszem, akkor mostanában kell..) Fátyolfólia van egy csomó, köszönöm az útmutatást, bár egyelőre nem hiszek benne, hogy ilyen csinos kis alagutakat tudnánk kreálni, nem vagyunk nagy barkácsbajnokok. :) Esetleg a salátákat letakarom vele... Káposztákat nem lehet esetleg megóvni vmi mellé ültetett védőnövénnyel, ezektől a lukasra rágcsáló lényektől? :) Jajjj, hosszú lettem... :)
Ásás: A tavaszi ásás elmunkálása rotációs kapával, vagy gépi talajmaróval lehetséges. Nem ismerem a talajotokat, de ha nem agyagos, akkor kézi kapával, és rögtörő gereblyével is meg lehet csinálni. Persze ez attól is függ, hogy a terület mekkora. Ha már volt ásva tavaly, nem is biztos, hogy fel kell ásni tavasszal, elég a rotációs kapa is. Vagy kézi kultivátorral is fel lehet lazítani.
A gyomírtózásra miért van szükség ásás előt? Tarackos a talaj? Ha igen, akkor előtte kellene Glialkával kezelni a területet, de az még ilyenkor nem hat, meg kell várni a növekedés beindulását, mert levélen keresztül szívódik fel. Totális gyomírtót, mely talajon beszivárogva hat, nem ajánlok. Ha előbb leásod a tarackot, akkor a gyökerek felaprításával, csak szaporítod. Ha nem tarackos, csak gyomos, akkor lehet ásni, vagy rotálni. Legfeljebb kapásnövényt kell vetni, vagy takari a talajt, megakadályozva a gyomok kelését.
A fóliavázat nem lehet javítani? Megfelelően volt rögzítve a váz, és a fólia a földbe? Ha igen, akkor tényleg lehet, hogy nem megfelelő. Ehelyett vegyetek PVC vízvezetékcsövet, 5/4 coll átmérőben. Nekem évekig ilyen volt, kb 4, 6 méter hosszú, 2 m széles fóliához elég jó.
Fátyolfólia talajtakarásra, növények fagy és hideg elleni védelmére való.
