Anblock és Rágica javallatára én is vettem ilyen wolldüngert. Egy gond van vele, lassan oldódik, és ez kissé körülményessé teszi a használatát. Ezért egy műanyag flakonba csináltam egy adag jó sűrű szirupot, és ezentúl csak ebből teszek majd az öntözővízbe, és így nem kell bajlódni a feloldódással..
Igen, nekem is kellemes, ha van időm. Nálunk ugyanez van a virágfölddel, mindíg gúnyos megjegyzéseket tez a férjem, mintha én enném meg. Pedig ő nagyon szereti őket, tudja is, hogy szükség van rá, csak bosszantani akar.
Én imádok locsolni. Olyan bensőséges nap mint nap követni, kivel mi történik.
A párom erősen kételkedik abban, hogy olyan rengeteg virágföldre van szükség, ami nálunk elfogy. Nem hiszi el, hogy egy részét tényleg megeszik a növények, más része pedig a nagyobb cserépbe ültetéshez kell. Virágcserép... sosincs elég. Főleg "felső-középkategóriásból" fogy.
Köszönöm! Sok-sok. Lehet vagy 10 éve is. Épp most nézegettem, hogy szét lehetne szedni, bár ilyen szépen még soha nem virágzott. Ma reggelre, mintha varázsütésre történt volna! Még a férjem is megcsodálta!
Eszembe jutott még, hogy valahol sókiülésről olvastam. Leándereknél előfordul, ha valami van az élőhelyén. Nem hallottatok róla? Utána kell nézzek, mert csak nagyon homályos emlékek között ténfergek...
Most én elbúcsúzom Tőletek, mert még főznöm kell. Nem vicc, a férjem Kaposváron dolgozik és reggel megy, csütörtökön jön, addig ennie kell valamit. Jó éjszakát mindenkinek.
Persze ha nagy a meleg, akkor én is akár háromszor, de egyébként reggel. De nem kell mindet háromszor, csak a nagyokat. Meg még sokat. Nem nagyon bírom látni, de még vízben állva is sokszor lekonyulnak a fülledt teraszon.
Szerintem biztos, hogy számít a táp, hiszen különben nem sok tápanayag jutna szegényeknek a kevés kis földjükből. A nyáron készült képeiden látszik, hogy nagyon jól érzik magukat.
Ha sietek akkor egy óra míg az összes virágot amim van a kertben meg az ablakokban, meg itt ott lógnak, de az a jó, ha nem kell sietni, lehet velük közben "beszélgetni".
Azt, hogy megéri e a tápozás, senki sem tudhatja, hiszen nem tudjuk milyen lenne nélküle. De nem tart sokkal tovább, mint egy sima locsolás, csak arra kell ügyelni, hogy váltott kannákkal csinálom, beleteszem a port, engedek rá egy kicsi vizet, megrázogatom, aztán jön a többi víz és amíg szétoszlik az anyag, addig az előző kannával locsolok. Hát már annyiszor meg akartam számolni, hogy hány kanna vizet használok egy egy alkalommal, de eddig nem sikerült. Holnap a számolás napja lesz!
Holnap megszámolom őket mostmár tényleg. A locsolás nem is lenne baj, de az állandó átültetgetés, a cserepek előteremtése, a virágföld kikönyörgése a férjemtől, ezek a strapásak. Meg az, hogy ugyanúgy, ahogy a lakásban, állandóan takarítani kell a kertben is, mert én minden nap végignézem őket, leszedem a sárguló leveleket, a hervadó virágokat, átrendezgetem, hogy az előtérben ne legyenek üresek és az újonnan virágzók legyenek ott, akkor kötözgetni kell őket, mert minden szélre felborulnak és ilyesmik.
