Keresés

Részletes keresés

Tafkó Birgut Creative Commons License 2009.04.01 0 0 1671

Ellentmondást látsz, mert azt akarsz látni ott, ahol nincs is ellentmondás...

Előzmény: kilenctizenegy (1669)
Rufella Creative Commons License 2009.04.01 0 0 1670
Ha màr fölhoztàtok Hierosolyma kérdését, ezzel kapcs. talàltam egy érdekes iràst egy bizonyos Szatmàri I. tollàbol. Idézem:

A babyloni szöveggel irt és az egyiptomi Tel Amarna tàbla papkiràlya ABD-KHIBA, olvashato ABH HIBA-nak is, azonban Hommel (idézi Smithet: Jerus, II. 14, u 7) ARAD CSIBA-nak olvassa. Zimmer (ZA, 1891, 246) szerint olvashato: ABD TABA-nak is. (Arad személynév is volt a Metafizikai Biblia Szotàr 58.szerint, mint Arvad is) Ma egyik izraeli kabinet-tag neve Arvad...
Az URUSOLYMA-i papkiràly IV. Amenophisnak igy mutatkozik be: "Sem atyàm, sem anyàm àllitott erre a helyre; a kiràly hatalmas karja alapitott engem az atyàm hàzàba" (102. levél a berlini kollekcioban). ARAD CSABA tisztségét szàrmazàs utjàn örökölte. Ezt a Bibliàban ugy magyaràzzàk, hogy <sem atyja sem anyja> nem volt. Melkizedek szàrmazàsi hovatartozàsànak még a következtethetöségét is kizàrjàk. Ennél a pontnàl az International Standard Biblia Enciklopédia fölteszi az ilyen müben szokatlan kérdést:
"Az otestamentum összes szereplöi közül miért egyedül Melkizedekröl tanitanak eképpen?" Mert mint ahogyan a melkizedeki méltosàghoz hasonlo kiràly és napkultusz föpapja Arad Csaba vagy Arad Saba nemzetbeliségét a neve és törzse jelzik, az ugyanabban a vàrosban, URUSOLYM-ban hàromszàz év elött élt Melkizedek neve és némzetsége is ismert volt és valoszinüleg az ô kasztjàbol öröklôdött Arad Csaba méltosàga, kivàltsàga <az ö atyja hàzàban>.
Azt a területet abban az idöben homogén turàni népek laktàk a Biblia Enciklopédia szerint is, melyben a Jebezeusokat és hittitàkat <turàniaknak> mondja.
A Kr. e. 3.800-ban alapitott Urusolymot az Egyiptombol kivonulo hikszoszok Urusolyma néven eröddé alakitottàk, irja Flavius. (hikszosz = hys-Kos, gis-KUS; kiràlyi szittyàk, Kosiak.) Az eredeti SOLYMA elé Nagy Sàndor idejében irtàk a "Hiero" (szent) nevet, ugy lett belöle Hierosolyma s abbol Jeruzsàlem.
A hikszoszok ragozo nyelven beszéltek. A Del-Kànaàni Juda törzs lakterületét Kr. e. 600-ig KOS-nak nevezték...Jebuzeusok, hittitàk, a Harànt alapito Hurok, ragozo nyelvet beszéltek, turàniak voltak a James Biblia magyaràzo szotàra szerint is. A Kànaànban is jàrt Herodotos aki Kr.e. 445-ben az athéni tanàcs elött fölolvasta történetiràsàt, nem emliti a zsidokat. Firduzi irja a Shah-Namàban, hogy a "turàniak szönyegeikbe félholdat és kosfejet szönek, diszmenetekben pedig kék zàszlokat visznek, melyet a félhold ékesit és fejedelmük tronjànak làbait is KOS-fejek diszitik", csakugy, mint némelyik fàrao tronszékét. Az àllamalkoto kosiak településeiknek "mindenütt KOS vagy HOVILAG nevet adtak. Ahàny ilyen KOS, KUS vagy HAVILAH-t talàlunk a bibliai földrajzban, mindenüt ott talàljuk a CSABA nevü fövàrost is", éspedig Szudàntol Tibetig vagy Amerikàig. "Aznban a szemitàk, mivel nyelvük a "cs" hangot nem ismeri, SABA-nak vagy SEBA-nak irnak. Az egyik havilah fövàrosa BIRES SEBA (Beershiba) nevet visel ami Csaba Fiat jelent, nem <eskü utjàt>, mint a teologusok hinni akarjàk". A Metafizikai Biblia Szotàr szerint KOSI kiràlyok uralkodtak Mezopotàmiàban is.
Dàvid Urusolymàt nehéz harcok àràn csak Kr.e. 1047-ben foglalta el és a szent vàrost fövàrosàvà tette. Kr. e. 1043-ban a frigylàdàjukat is odaviteti Kirjeth-jearimbol. A Sion-hegyi Araunahi szérüskertben templomépitést tervez de a következö évben Kr.e. 1017-ben hetven éves koràban meghalt.
Urusolyma elfoglalàsa utàn Dàvid kegyelettel adozott és àldozott a jebuzita papkiràlynak. Közben Dàvid is papsàgot àllitott. A Zadokitàk monopolizàltàk az urusolymai papsàgot, mely egyesitette a kiràlyi és föpapi méltosàgot mely szembekerült a levitàkkal. Babylonba hurcolàsuk utàn a Levita Papsàg megszerezte a teljes hatalmat.
A jebuzitàk ösi napkultuszos papkiràlysàgàt Dàvid azonnal önmagàra alkalmazta. Atvette a SION (ZION v. CION) teljes kultuszàt, amelyet a habiruk (héberek) addig nem ismertek, mert a SION -féle kultuszt nem talàltàk a héber région fallal keritett vàrosaiban.
folyt.
kilenctizenegy Creative Commons License 2009.04.01 0 0 1669
Elképesztően hipotetikus feltételezés a Biblia belső ellentmondásaiból arra következtetni, hogy mégis esetleg emberek írhatták...:-))
Előzmény: Tafkó Birgut (1668)
Tafkó Birgut Creative Commons License 2009.04.01 0 0 1668
Akkor a szerkesztők nyilván kelsimították volna a nyilvánvaló ellentmondásokat. Egyébként pedig hipotetikus, önkényes, elfogult feltételezéseid nem e topicba valók. Ne feledd, ide tényeket várunk...
Előzmény: kilenctizenegy (1666)
ouzo Creative Commons License 2009.04.01 0 0 1667
Az államot nem említettem, de valszeg pozitív a hozzállása a témához, mert sok ásatás folyik most ott, és a külföldieket sem tiltják ki úgy, mint Zacsi Havas..
De azért az elmúlt évek nagy leletkacsái onnan jöttek. Van ott elég elborult agyú önkényes kutató.
Előzmény: kilenctizenegy (1657)
kilenctizenegy Creative Commons License 2009.04.01 0 0 1666

Te abból indulsz ki, hogy az újszövetséget egy-két (négy) ember írta, egy más tevékenységéről tudva, összedolgozva. És persze együttműködve az összes prófétával, aki az Ószövetségbeli jóslatokat írta. :-))

 

Én ezzel szemben úgy gondolom, hogy a Biblia sok évszázados természetes fejlődés eredménye, ahol természetes, hogy ilyen jellegű pontatlanságok előfordulnak. A dolog nem azügyben enged eligazodni, hogy Jézus két vagy három napot töltött a pokolban, hanem azügyben, hogy a Biblia Isten által írott tökéletes mű-e vagy emberek által írott és szerkeszett vallási könyv, amely saját kora színvonalának tökéletesen (és még annál is jobban) megfelel.

Előzmény: Tafkó Birgut (1664)
ouzo Creative Commons License 2009.04.01 0 0 1665
OFF
Zoroastro, lehetne egy kérésem?
Látszik, hogy a műveltséged szerteágazó és nagy, de van egy vezérlőelv, szűrő, amin a tudásos átmegy; no én erre a szemléletre lennék kíváncsi. Nincs vhol egy szépen összefoglalt weblapod?
Előzmény: Törölt nick (1642)
Tafkó Birgut Creative Commons License 2009.04.01 0 0 1664
Akkor logikusan gondolj bele abba - ha már történelmi topis -, hogyha valóban ellentmondás lenne Jézus sírban töltött napjainak számát illetően, akkor életszerű-é az, hogy a hamisító szerkesztők ezt a pontatlanságot direkt benne hagyják, noha  játszi könnyedséggel ki tudták volna javítani? Sőt,  eleve bele sem teszik ezt az ellentmondást. Vagy annyira ravaszdik voltak, hogy direkt beletették ezt az ellentmondást? Életszerű ez...?
Előzmény: kilenctizenegy (1663)
kilenctizenegy Creative Commons License 2009.04.01 0 0 1663

Figyelj, ez egy történelmi topik!

 

 A történelem egy tudományág, amely a megismerés tudományos módszereivel operál és nem a kinyilatkoztatásokkal. Az "igazmondás" és a "hazugság" álláspontom szerint nem olyan kategóriák, amelyeket a logikán kívül eső módszerekkel alkalmazni lehetne.

Előzmény: Tafkó Birgut (1662)
Tafkó Birgut Creative Commons License 2009.04.01 0 0 1662

Nocsak, még egy villámolvasó.

 

http://www.pardi.ro/evkiado/kk/kk02.html...

Előzmény: kilenctizenegy (1660)
Tafkó Birgut Creative Commons License 2009.04.01 0 0 1661
Villámolvasó vagy? Látod, csak a kötözködés szelleme vezérel, nem pedig az Igazság szeretete. Szóljad s szeresd hát a hazugságot, ez lételemed...
Előzmény: lyesmith (1658)
kilenctizenegy Creative Commons License 2009.04.01 0 0 1660
Az ilyen nyilvánvaló esetekben ez szokott lenni a magyarázat. A hat nap is képletes, mára sokak szerint úgy kell érteni, hogy Isten a DNS-t és a proteint teremtette. De tényleg fejezzük be a valfilt!
Előzmény: lyesmith (1658)
Maotai Creative Commons License 2009.04.01 0 0 1659

Én ezt eléggé kétlem...

Előzmény: ouzo (1654)
lyesmith Creative Commons License 2009.04.01 0 0 1658
Igen akkor most olvasd el azt amit belinkeltél! :)

A magyarázat: Nem úgy értették ahogy leírták! Gratulálok.
Előzmény: Tafkó Birgut (1653)
kilenctizenegy Creative Commons License 2009.04.01 0 0 1657
Tekintettel a moderáció aktív jelenlétére, nem válaszolok érdemben. Mindenesetre furcsa felvetés azzal vádolni egy államot, hogy saját fővárosának történetét 800-1000 évvel rövidebbnek hazudja. Az Izraeli régészet nyitottsága és publikációs rendszere egyébként eleve kizárja, hogy a politika ilyen döntő mértékben bele tudjon szólni a szakmai kérdésekbe.
Előzmény: ouzo (1654)
Aventinus Creative Commons License 2009.04.01 0 0 1656

Szeretném mindenkinek a figyelmét felhívni arra, hogy ahogy ez a fórum nem a PoliDiliben van, úgy nem is a Vallás-Filozófiában.
Tafkó Birgut Creative Commons License 2009.04.01 0 0 1655

Szerinted...?

;-)

Előzmény: kilenctizenegy (1651)
ouzo Creative Commons License 2009.04.01 0 0 1654
Kétségtelen, hogy Jeruzsálem történetébe most is aktívan beleszól a politika és a vallás; hiába dolgoznak becsületesen régészek százai most a szentföldön, a sovinizmus és fanatizmus köde mindig rátelepszik az eredményeikre, pontosabban azok publikálásra.
Előzmény: Tafkó Birgut (1649)
Tafkó Birgut Creative Commons License 2009.04.01 0 0 1653

Nem ismered sem az Írást, sem annak erejét.

 

 

How long did Christ lie in the grave...?
Előzmény: lyesmith (1650)
ouzo Creative Commons License 2009.04.01 0 0 1652
www.jerusalem.com
Előzmény: kilenctizenegy (1643)
kilenctizenegy Creative Commons License 2009.04.01 0 0 1651

"Ebből is látszik, hogy a régészet nem egzakt tudomány. Még abban sem tudnak megegyezni, hogy mikori alapítású Jeruzsálem. Ezzel ellentétben Isten Igéje mindörökké megáll..."

 

A megállt úgy érted, hogy nem megy tovább? :-))

Előzmény: Tafkó Birgut (1649)
lyesmith Creative Commons License 2009.04.01 0 0 1650
Ennek ellenére Jézus azt mondta hogy három nap és három éjjel lesz a föld gyomrában. (Maté 12 40) Aztán mégis a harmadik nap feltámadt. Gondolom kényelmetlen volt a föld gyomra és már nem volt kedve kivárni a harmadik éjszakát. (szigorúan véve még a második napot sem)
Előzmény: Tafkó Birgut (1649)
Tafkó Birgut Creative Commons License 2009.04.01 0 0 1649
Ebből is látszik, hogy a régészet nem egzakt tudomány. Még abban sem tudnak megegyezni, hogy mikori alapítású Jeruzsálem. Ezzel ellentétben Isten Igéje mindörökké megáll...
lyesmith Creative Commons License 2009.04.01 0 0 1648
http://www.jewishvirtuallibrary.org/jsource/Peace/jerutime.html


Eszerint Jeruzsálem egy 6500 éves település, Az első városfalat ie 1800 körül húzták fel.
Előzmény: kilenctizenegy (1647)
kilenctizenegy Creative Commons License 2009.04.01 0 0 1647
Igen, az Amarna-leveleket én is ismertem, mint forrást, de sokan máig vitatják, hogy egyértelműen Jeruzsálemről van benne szó, vagy csak egy hasonló nevű városról (mint Abony vagy Füzesabony). Ahogy én tudom, egyetlen épületet vagy épülettöredéket se ástak ki, ami az i. e. XI. századnál régebbi lenne. Persze ez még semmit nem jelent, mert Jeruzsálemet nagyon sokszor porig rombolták. Ami t a köztudat Dávid Városa maradványainak hisz, az szinte teljes egészében Makkabeus-kori, nagyrészt Nagy Heródes idejéből.
Előzmény: lyesmith (1646)
lyesmith Creative Commons License 2009.03.31 0 0 1646
Az Armana levelek említik Jeuzsálemet ie 14. sz-ban. (Urusalim) és állítólag az egyiptomiak a 19. sz-ban mint Roshlamem
Előzmény: kilenctizenegy (1643)
kilenctizenegy Creative Commons License 2009.03.31 0 0 1645
összfüg = összefügg
Előzmény: kilenctizenegy (1644)
kilenctizenegy Creative Commons License 2009.03.31 0 0 1644
Ez összefüg a konvertita örmények sztorijával?
Előzmény: Törölt nick (1642)
kilenctizenegy Creative Commons License 2009.03.31 0 0 1643

"Pedig Jeruzsálem már ie 2000-ben megvolt."

 

Ez az infó honnan van?

Előzmény: ouzo (1639)
Tafkó Birgut Creative Commons License 2009.03.31 0 0 1640
Különös, nem? Hiszen a hamisítók épp a Jeruzsálem-központú kultusz meszilárdítása végett hamisították állítólag Mózes könyvit. Ha ez igaz lenne, ne adtak volna a ravasz hamisítók Mózes szájába egy-két jövendölést, hogy a nagy próféta tekintélyével nyomatékosítva hitelesítsék a Jeruzsálem-központú kultusz létjogosultságát? Ez olyan életszerűtlen...
Előzmény: ouzo (1639)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!