A fólia oldalsó rögzítésével minden rendben volt, az még most is tart. A vázzal volt a baj. Most néztem vissza a hozzászólásaidat, és a 4147-ben látom, hogy te vízvezetékcsőből készítetted a tiédet, a férjem meg bergmanncsőből csinálta, ami hát törik, mint a ropi. Az egyirányból fújó erős szél, úgy megnyomta, hogy összeroppant.
Az lehet, de nagyon aggódom a lemosó permetezés elmaradása miatt. Most még meg tudnám csinálni, de ha elmarad, akkor legközelebb egy hét múlva leszek itt, és akkor már rég késö. De most meg olyan bizonytalan az idö.
A fólia felhúzása után fontos, hogy kellőképpen meg legyen feszítve. Ha lehetséges, érdemesebb dél körül, melegben felhúzni, amikor kicsit ki van nyulva, ekkor hidegben jobban feszül. Ha a szél tudja lebegtetni, akkor hamarabb leszakad. A vázak felállítása után, a hossziránnyal párhuzamosan ki kell dobni egy ásónyom földet, kifele. A fólia felhúzása után az egyik oldalon a széle az így kiásott árokba, föld rá, megtaposni. A másik oldalon is meghúzva, rátenni a föld egy részét, és rázással, taposással megfeszíteni. Így a föld rögzíti. A két végén lehet így földdel, vagy más módon rögzíteni. A vázat hossz irányban is össze kell kötni legalább fenn, a vázon alul. (ne is menjen el a kedvetek, még jó, hogy a férjed így fogja fel:))
Hát nálunk a kertben lecsapott a világvége ma délután. A tegnap megtépázott fóliasátramat ( még életben lehetett volna tartani,) ma teljesen hazavágta. Hát ebben a formában nem volt valami hosszú életű ( a ti hatásotokra nem is olyan régen készítette a férjem), de azt mondta, hogy ez arra volt jó, hogy most még jobbat csináljon:-). Még szerencs, hogy ilyen optimista!!!!!. Hát ennyit a hétvégi kertészkedésről. Délután egy kicsit lehetett kint bóklászni, akkor a komposztot "raktam tisztába". Na de majd a jövőhéten....!!!!!!
Örülök, hogy tetszett. Majd később lehet a területen változtatni. Felénk a hétvége munkálkodás terén kiesett. Nem volt jó idő. A szél és az eső nem engedett dolgozni. De nem is volt olyan sürgős munkám. De a tavasz egyreközelebb, bárhogy erőlködjön a tél.
Igazán köszönöm a profi rajzot!:-) És persze a tanácsokat is! Ezt a tervet már titeket ( főleg téged) visszaolvasva készítettem, és én is úgy gondoltam, hogy az 1-4. és 5-8. ágyások képeznék a vetésforgót. Egy kis naptárat is készítettem, hogy mit mikor, mivel és mi után ültetnék:-))) Meg arra gondoltam, hogy az eper ágyását is 2-3 év múlva bevenném a játékba, mert bár friss telepítés, de mindenhol azt olvasom, hogy ennyi idő után érdemes áttelepíteni. Na meg az sem biztos, hogy a tökfélékkel nagy sikert aratok. Tavaly volt főzőtök, az termett rendesen, de nem biztos, hogy a többi, igényesebb fajta is jól fogja érezni magát. Úgy sakkozok a területtel, mintha nem lehetne sokkal nagyobb:-)) De hát sajnos a ráfordított idő szabja meg a méreteket, pedig oldalirányban még lehetne ötször ekkora is:-( És ha van is éppen időm ( hétvége) az idő nem mindig gondolja úgy, hogy nekem a kertben kell szorgoskodnom:-((( ld. mostani hétvége.
Ti tudtatok valamit csinálni odakinn? Nálunk csak a mai délelőtt volt alkalmas egy kis kapálásra. Az az igazság, hogy olyan laza a talajom, hogy a tavalyi ágyásokat nem is kellett felásnom, csak kapálni, de a gazokkal még bírkózok rendesen.
Boróka, szétültettem tegnap a növényeket, egy életmü volt, annyi lett! Ajánlom neked is az egyenként, vagy kettönként poharakba vetést, jobban lehet szabályozni, és megkíméli az embert egy munkamüvelettöl. Nem tudom, ennek van-e érteleme, de a koktélparadicsomolat és a padlizsánt kettesével ültetttem el, mert nem volt se annyi cserepem, se annyi földem. Még így is egy újabb nayg tálca telt megvelük. Gondolom, legalábbis a padlizsánt nem lehet sokáig így hagyni. (Fényképezni sajnos épp nem tudok:-( Ma a nagy esöben kiszórtam a mütrágyát, remélem bemossa az esö (vagy be kellene dolgozni a földbe?) A maradék borsóból vetettem még egy helyre, ahova nem szoktam, de még így is a fele megmaradt. késöbb hozott valaki néhány canna risomát, és legnagyobb örömömre magával vitte a borsót. Az üvegházban porszáraz volt a föld, biztos jót nevettek a szomszédok, ahogy a zuhogó esöben behordtam vagy tíz kanna vizet. soxor megfigyeltem már, hogy az öntözés, vagy akár az esö is csak a föld fölszínét nedvesíti meg, alatta száraz marad. Aztán vetettem még bele két-két sor salátát és retket, az átteleltek mellé, akik már egész nagyok és sajnos egyre fokhíjasabbak. Remélem hamar leterem, mert az üvegházban nagyon kevés a hely, lehet, hogy nem is lett volna szabad megkockáztatni most még valamit belevetni. Gyüjtöttem 7 nagy vödör esövizet, ennyi még sose volt . A hagymát viszont nem sikerült eldugni az esöben: túl nagy volt a sár, és nagyon ragadt az ültetöfára. Sajnos a komposztforgatás és a szölömetszés elmaradt; nagyobb baj, hogy a lemosópermetezés is, mert evvel meg akartam várni a szölömetszést.
Az elrendezés jó. A táblákat legaláb két fő részre kellene osztani. I-IV, V-VIII. Valamint IX-X. Az elsőbe tenném a kevésbé tápigényeseket, a másodikba a több tápanyagot igénylőket. A harmadikat lehetne forgón kívül, igény szerint felhasználni. A III, IV- be a paradicsom, közé védőnövénynek néhány tő zeller. Előtte az ágyás szélébe metélő salátát, retket lehet vetni. A II-be a paprika, fejes saláta, A saláta után cékla, kései karalábé.. I. Kukorica mellette bab. V. VI-ba répa, gyökér, közé zöldhagyma, póré. VII-VIII borsó, utána kései uborka állványon, Kései kelkáposzta, téli retek. A IX-X-be mehet a karósbab oldalra, a táblák felőli oldalon fokhagyma, közé a cukkini, tök, esetleg a dinnye. A szegélyekbe mehet tagates, körömvirág. Meg persze, amit kifelejtettem, de szinte bármit el lehet helyezni.Az i-IV-et, és az V-VIII-at lehetne cserélgetni.
Szia Il ( és minden segítőkész topictárs:-) )Lenne egy nagy kérésem! Vetnél egy pár pillantást a kerttervemre?Ez az alaprajz, kb. 10,5 x 4,5 méter plusz egy kis kiugró. Jobbra az epres és az évelő+fűszernövények. Mivel a kert körbe lesz kerítve, szélre csak keskenyebb ágyásokat terveztem. Szóval szerinted ez a felosztás megfelelő így? És ami a kegfontosabb, mit hová érdemes ültetni? A 9-11 ágyásokba tökféléket terveztem, főzőtököt, sütőtököt, és vagy két tő dinnyét is ki szeretnék próbálni, hogy milyen lesz. A többi ágyásba mennének: paradicsomok ( Lugas, Korall és Zömök összesen egy nagy és egy keskeny ágyás, mert nagyon szeretjük) , paprika ( fehérözön és elefántormány, összesen egy sor ), uborka ( 1 sor), korai és kései kelkáposzta ( 1-1 sor), korai és kései karalábé ( 1-1 sor), borsó ( minél nagyobb mennyiségben :-))), de lehetőleg két szakaszban 1-1 nagy ágyás ), póréhagyma ( 1 sor), bokorbab (1 sor) , karósbab kukoricával, gyökér és sárgarépa (2-2 sor), retek mindenféle ( korai, nyári, őszi), tépő- fejes- és jégsaláta, dughagymáról újhagyma és fokhagyma. Amit nem akarok: krumpli és vöröshagyma, mert ekkora területen úgysem tudok eleget termelni, és így csak a helyet foglalom mástól. Tudnál ötletet adni, hogy ezen a területen mi lenne az optimális elosztás? Tavalyi ültetés ( még nagyon kezdetleges szinten) az alábbi volt: 1. krumpli ( most nem akarok) 2. borsó 3-4. gyökér és répa 5. bab 6. karalábé és paprika 7. paradicsom 8. borsó 9-11. csak idén ültetem be. Előveteményként voltak saláta, retek, sorközökben pedig dughagyma újhagymának és fokhagyma. Most szeretném jobban kihasználni a területet, mert időm is van, no meg lelkesít, hogy az első saját nevelésű palántáim nagyon szépen fejlődnek:-))
Előre is köszi a segítséget!!! Persze másoktól is szívesen fogadom az ötleteket!
Én nem permetezem a cseresznyefáinkat még lemosó permetezéssel sem.
(Előfordult már, de nem minden évben. Az egyik fa olyan óriási, hogy eleve reménytelen.)
A cseresznyekukacok ellen sárga lapokat kötözök a fára, amikor a cseresznyék még teljesen zöldek és apró borsó méretűek. (A Hermesben szoktam venni, 10 lap kb 1800 Ft). Két kezemen meg tudom számolni, hány cseresznyekukacot látok évente a mázsányi cseresznyében.
A módszer lényege, hogy a cseresznyelegyek ráragadnak a ragacsos lapra, és nem petéznek a gyümölcsre.
Egyszer, olyan öt éve nagyon tetves volt a fa, akkor slaggal mostam le az ágait (körbe lehet engem röhögni) ettől nem ettől, de azóta nem volt annyi tetű, hogy gondot okozott volna. (Meggyőződésem, hogy beállt a természetes egyensúly a tetvek és a tetűevők között).
Ezen kívül a fa levelei elkezdtek sárgulni, ahol a vetemény locsolásakor az automata locsoló vizezte a leveleket, azóta úgy állítom be, hogy a fa leveleit ne érje a víz.
Teljesen vegyszermentesen nehéz ügy. Előb esetleg nézd át, mik azok, amik ellen védekezni kell. Aztán azokhoz, ha létezik, valamilyen környezetbarát szert.
Attól is függ, hogy mekkora a fa, hogyan lehet megoldani a permetezést. Ha az a igazi régi fa, akkor azt mondom, sehogy. Annyi marad rajta, amennyi kell. Általában a cseresznyére elmondható, hogy rapszódikusan terem. Bár ez fajtától függ. Nekünk a meggyesben régebben volt 6 cseresznyefa. Ott a permetezést megkapta, az előírt vegyszerekkel, és mégis egyik évben alig győztük leszedni, más évben a 6 fáról a családnak sem volt elég.
Fokhagymát nincs ami túlélje. Ha kicsit betegnek érezzük magunkat, 1,2 gerezd fokhagymát lenyelünk. Ha egyben, mint gyógyszert nyelünk le, akkor is hat, de nem lesz az ember büdi. Bár inkább legyek büdi, mint a gyógyszer. Az atkák is meg fogják adni magukat.
Hm. Ártani biztos nem árt, nem tudom, Medvém mit szólna a tömény hagymaszaghoz. Meglátom, talán dobok egy-két hagymát, fokhagymát a fazékba. A láthatóan fertőzött növényeket és az összes padlizsánt lemostam csap alatt. Az szokott segíteni, persze az újrafertőződést nem akadályozza meg. Sajnos a padlizsán megnesként vonza az atkákat, ezek szerint már szikleveles korban is.
Hát igen, a ´80-as évekig az volt az elképzelés (Nyugaton is), hogy legyőzni a természetet. :) Akkor aztán feltalálták a természetvédelmet, és azóta egy újabb fegyver van a nagyiparosok kezében, amivel kézben tarthatják a pógárokat.
Üdv! Bemásolom ide, mert tényleg többeket érdekelhet. Szerintem az a lényeg, hogy próbakeverést kell készíteni. Amennyit találtam, mindegyik helyen máshogy írják.
Az én tapasztalatom szerint, és még néhány oldal tanácsa szerint, a Bordói lé, és a Tiospl mészkénlé keverhető. Lehet, hogy motoros permetezőhöz már nem megfelelő, de kiskertben eddig nekem évek óta nem okozott gondot.
Az emberi élni akarás napról napra változtatja szemléletünket. Ebben élen járnak a kisgyermekeik egészségéért aggódó fiatal szülők, és az egyre nagyobb számú ismeretterjesztő írások. Mindössze háromnégy évre vezethető vissza azoknak a biológiai permetszereknek a gyártása és engedélyezése, amit már apáink is használtak, vagy az újabb kutatások hoztak létre. A termelők kérésére ezekről a szerekről szólók részletesebben.
MÉSZKÉNLÉ
Alapos vizsgálat után, véglegesen, Tiosolmészkénlé néven engedélyezték, illetve hozták forgalomba. Alkalmazható: lemosó (téli) permetszerként legalább 10, legfeljebb 15 %-os hígításban, míg a nyári időszakban 1-3 %-os töménységben. A mészkénlé általában csak kevés permetszerrel keverhető, ezért próbakeverést kell végezni. Felhasználható: gyümölcsösben lisztharmat, levélfodrosodás (tafrina), levéllyukacsosodás, szilva vörös levélfoltosság, atkák, pajzstetvek, rozsdásodás és szürkerothadás (Botrytis) elleni védekezésre; szőlőben lisztharmat és atka ellen. A növényeknek egyébként is szükségük van kénre a fehérje- és klorofill képződésben. Növeli a szer értékét, hogy alkalmazásával az IFOAM (Európai Nemzetközi Szervezet) állásfoglalása szerint "biotermék" termelhető és forgalmazható.
BORDÓI LÉ FW
Szintén régről ismert szer került ismét forgalomba. Alkalmazható a csonthéjasok őszi, lombhullás utáni, vagy tavaszi, rügyfakadás előtti 2 %-os lemosó permetezésére és nyári hígítású, 1-1,5 %-os állománypermetezésre. Felhasználható: szőlőben peronoszpóra és szőlőorbánc, gyümölcsösben gomba és baktérium kórokozók, zöldségféléknél gombabetegségek, burgonyában burgonyavész és alternáriás betegségek ellen. A Bordói lé a biotermesztésben is használható. A Kiváló Áruk Fóruma megtisztelő kitüntetést érdemelte ki.
BORDÓI LÉ + KÉN FW
Az előző két szer kombinációjából született. Alkalmazható 2 %-os lemosó permetezésre és 1-1,5 %-os állománykezelésre. Felhasználható szőlőben peronoszpóra és lisztharmat, almásban varasodás és lisztharmat, burgonyában fitoftóra, uborkában peronoszpóra, lisztharmat és baktérium, egyéb zöldségfélékben (paprika és paradicsom is) lisztharmat, baktérium és más gombabetegségek ellen. A Kiváló Áruk Fórumától kapott embléma is tanúskodik a szer kiemelkedő tulajdonságairól. Biotermesztésben is használható - kiváló kombinált gombaölő szer.
Sokan úgy vélik, hogy a tél végi lemosó permetezés elmaradásával jóvátehetetlen kár keletkezhet. Szerencsére az utóbbi években olyan régi-új szerek kerültek forgalomba, amelyek jól és biztonságosan, ugyanakkor hatékonyan használhatók később, a már erőteljes fejlődésnek indult és a mélynyugalmon túljutott fákon, bokrokon. Jó is volna, ha e szerek jobban elterjednének a gyakorlatban. Zömük később, a vegetáció időszakában is felhasználható, így ha többet vásároltunk belőle, a megmaradt készletet még az év folyamán kipermetezhetjük. Biológiailag sokszor hatékonyabban tudjuk akár a lisztharmatot, akár a moníliát megállítani, illetve korai fertőzésüket megakadályozni, ha a rügyfejlődés már előbbre van. Ilyenkor a növények perzselési érzékenységét kell figyelembe venni: a téli hígítás helyett nyári töménységű permetezéssel érhetünk el jó eredményt. A lisztharmat, monília, levéllyukacsosodás és a levélfodrosodás megelőzésére igen eredményesen alkalmazhatóak az olcsó készítmények, például Tiosul Sulfur, Nevikén, Bordói lé FW, Bordói lé + Kén FW, Bordói por, Rézoxiklorid FW. Pajzstetű-, levéltetűtojások, körtebolha ellen az 1-1,5 %-os Agrol hatásos, ami még kiegészíthető az előbbi szerek valamelyikével, hogy a gombabetegségek ellen is védekezzünk. Itt azonban vigyázni kell, mert a kénnel még jól keverhető, a rézzel viszont azonnal fel kell használni a permetlevet.
A táblázatban nem szereplő kombinációk vagy régebben beszerzett növényvédő szerek keverhetőségének megállapítására házilag is lehet végezni egy egyszerűsített keverési próbát. A tervezett kombináció minden összetevőjéből külön-külön készítsünk törzsoldatot, háromszoros mennyiségű víz felhasználásával. A por alakú szereket csomómentes péppé keverjük, a pépeket kb. negyed óráig duzzadni hagyjuk, majd hígítás után összeöntjük. Utána adjuk az elegyhez az emulziós (EC) szerek törzsoldatát, végül a levéltrágyát. A permetlében bekövetkező változások egy 2-3 dl. térfogatú átlátszó üvegedényben jól megfigyelhetők.
A keverési sorrend (por + folyadék + levéltárgya) betartását nemcsak az ellenőrzés, hanem a gyakorlati felhasználás során is javasoljuk.
Mivel nem saját gyűjtésből vannak a magok, s a zacskóban sem volt túl sok (10 -12 szem) ezért nem tudtam ám olyan sokat küldeni neked. Nem kérek cserébe semmit.
Baj van. Átteleltek az üvegházban az atkák, és rátelepedtek a palántákra. Az egész üvegházat nem tudom lepermetezni, ott lakik a macska. Arra gondoltam, hogy ha napos idő lesz, kipakolom a növényeket, berakok egy v. két villanyrezsót egy-egy nagy fazék vízzel és begőzösítem. Tavaly rengeteg atka volt, a padlizsánok megkopaszodtak, az uborkák tönkrementek. Mikor nyáron kint 40 fok meleg volt, utána elfogytak az atkák és magukhoz tértek a padlizsánok. Az uborkáknak már mindegy volt. Talán a gőzzel be tudom hasonló hőfokra fűteni,és tudtommal az atkák utálják a vizet. Talán mosásnak is jobb, mint ha szivaccsal próbálnám a buborékfóliát lepucolni. Az teljesen reménytelennek tűnik. Próbált már valaki valami hasonlót? Én most mást nem tudtam kitalálni. Csak hétfőn süsson a nap. És nem tudtok valami szobanövényekhez való, készre kevert kis adag permetezőszert atkák ellen? A palántákra 1/2 deci is sok, nem tudok porból olyan keveset keverni. Most szedegetem ahol látom, egy-két napig talán elég, de hosszú távon nem fog menni. A paradicsomok közül néhányon találtam, a Phisalisokon kicsit többet, a legrondábbak szokás szerint a padlizsánok. Azt imádják az atkák. Itt a legcsúnyább paradicsom és egy tomatilló. A sziklevelekről leszedtem az atkákat, később a képen láttam, hogy a paradicsomnak a szárán még maradtak. Este újra átnézem az egész bandát.
Hát legyen 18 év, én nem vitatkozom Ehhez én "fiatal vagyok". Ráadásul városban élek, ( sajnos) oda is születtem, szüleim nagyon fiatalon maradtak árvák, ezért sajnos nagyszülői tapasztalatom nincs. A gyerekeimen látom, milyen egy semmivel össze nem hasonlítható kapcsolat ez. A régi paraszti élet fiatal korom óta vonz, minden ami azzal járt. Néphagyományok, népzene, néptánc, füvekkel való gyógyítás, kézműves tevékenységek. Ezért is menekülünk ebből az undórító városból (bár kertvárosi részen lakunk) ahogy ídőnk engedi, egy Tiszaparti kis faluba. Az biztos, hogy ott fogunk megöregedni, de még ezer szál köt ide.
Lehet, hogy ezekkel az évszámokkal kicsit túllöttem, de én csak arra gondoltam, hogy micsoda nagy dolog volt, hogy Kis Jolán, a targoncacezető, esztergályos, stb. túlteljesítette a heti normát.
A világ nagyobb jellegű felfordulása inkább az elmúlt 18 év hozadéka, a fogyasztói társadalomé. Azóta vált szégyenné a fizikai munka. Meg úgy általában minden, aminek a legapróbb haszna van. Csak azok a hobbik trendik, amik viszik a pénzt. A ´70-es, ´80-as években falun még jól jövedelmezett a mezőgazdaság, a falusi nép meggazdagodott. Mármint az a része, aki hajlandó volt dolgozni. Ehhez viszont a tsz-ek segítségére (szervezés) volt szükség. A ´90-es évektől szoktatták le a népet a kertészkedésről. Most az EU erőszakolja azt a nézőpontot (tevékenyen, pl. a nép számára hozzáférhető jó permetszerek kivonásával), hogy csak a nagytermelők (családi garázdálkodók) termeljenek.
A városiaknál sem áll meg az 50-60 év, elég a ´30-as évek falukutatóira, néprajzosaira, szociológusaira gondolni - akikre nem lett volna szükség, ha a városnak van fogalma a faluról.
Gyerekkoromban nagyszüleimmel egy háztartásban éltem, már óvodás koromban is ott lábatlankodtam velük a kertben, nem hiszem, hogy bármit is eltitkoltak előlem. :)
A természettől való elszakadást legjobban a természetvédők példázzák: legnagyobb részük városi ember, akinek a leghalványabb fogalma sincs a természet működéséről, és meg akarják mondani a természetben élő embereknek, hogy mit hogy csináljanak. Idealista elméleteiket magasan a gyakorlat fölé helyezik.
Ezt komolyan kérdezed? Az imbuszkulcsot?:-))))) Meg hogy ne használat közben tekergessem? Erröl az jut eszemben, hogy az Egyesült Államokban állítólag egy precedenst teremtö per óta kötelezö ráírni a mikrohullámú sütök használati utasítására, hogy tilos benne macskát szárítani:-)
Igen, jól látod, a sárga a tekergetö csavar lenne, ami az én példányomról sajnos hiányzik. Azt ígérték elküldik, én meg azt, hogy bemutatom a számlát. Én nem fogom tudni beváltani; ök remélhetöleg igen... és azt is csak remélni tudom, hogy tényleg ez volt csak a gáz. Közben megtudtam egy-két dolgot az elözö tulajdonosról...
Amiket az írtál teljesen igaz, de azt ne felejtsd el, hogy nagyapáink, nagyanyáink olyan tudást birtokoltak, amiknek alapja többszáz éves tapasztalat és megfigyelés volt. Bele születtek ebbe, teljesen természetes volt, hogy a nagymama ismerte azokat a fűveket, amivel a család egészsége fölött őrködhetet, a család férfi tagjai is végezték a "saját dolgát". Nem keveredtek a szerepek hosszú-hosszú időn keresztül.
50,60 év alatt teljesen felfordulóban van a világ, télen nyaralni, nyáron síelni vágyik a jónép. Télen szőlőt enne, nyáron .......stb.
Hol van már a természettel való harmóniában való élet.
Ezzel csak azt akarom mondani, hogy nagyapáink, dédapáink még olyan szerencsések voltak, hogy beleszülethettek ebbe a tudásba.
Ma szerencsés az , aki rátalál egy olyan emberre, akitől egyáltalán kérdezhet.
