Hát igen, a ´80-as évekig az volt az elképzelés (Nyugaton is), hogy legyőzni a természetet. :) Akkor aztán feltalálták a természetvédelmet, és azóta egy újabb fegyver van a nagyiparosok kezében, amivel kézben tarthatják a pógárokat.
Üdv! Bemásolom ide, mert tényleg többeket érdekelhet. Szerintem az a lényeg, hogy próbakeverést kell készíteni. Amennyit találtam, mindegyik helyen máshogy írják.
Az én tapasztalatom szerint, és még néhány oldal tanácsa szerint, a Bordói lé, és a Tiospl mészkénlé keverhető. Lehet, hogy motoros permetezőhöz már nem megfelelő, de kiskertben eddig nekem évek óta nem okozott gondot.
Az emberi élni akarás napról napra változtatja szemléletünket. Ebben élen járnak a kisgyermekeik egészségéért aggódó fiatal szülők, és az egyre nagyobb számú ismeretterjesztő írások. Mindössze háromnégy évre vezethető vissza azoknak a biológiai permetszereknek a gyártása és engedélyezése, amit már apáink is használtak, vagy az újabb kutatások hoztak létre. A termelők kérésére ezekről a szerekről szólók részletesebben.
MÉSZKÉNLÉ
Alapos vizsgálat után, véglegesen, Tiosolmészkénlé néven engedélyezték, illetve hozták forgalomba. Alkalmazható: lemosó (téli) permetszerként legalább 10, legfeljebb 15 %-os hígításban, míg a nyári időszakban 1-3 %-os töménységben. A mészkénlé általában csak kevés permetszerrel keverhető, ezért próbakeverést kell végezni. Felhasználható: gyümölcsösben lisztharmat, levélfodrosodás (tafrina), levéllyukacsosodás, szilva vörös levélfoltosság, atkák, pajzstetvek, rozsdásodás és szürkerothadás (Botrytis) elleni védekezésre; szőlőben lisztharmat és atka ellen. A növényeknek egyébként is szükségük van kénre a fehérje- és klorofill képződésben. Növeli a szer értékét, hogy alkalmazásával az IFOAM (Európai Nemzetközi Szervezet) állásfoglalása szerint "biotermék" termelhető és forgalmazható.
BORDÓI LÉ FW
Szintén régről ismert szer került ismét forgalomba. Alkalmazható a csonthéjasok őszi, lombhullás utáni, vagy tavaszi, rügyfakadás előtti 2 %-os lemosó permetezésére és nyári hígítású, 1-1,5 %-os állománypermetezésre. Felhasználható: szőlőben peronoszpóra és szőlőorbánc, gyümölcsösben gomba és baktérium kórokozók, zöldségféléknél gombabetegségek, burgonyában burgonyavész és alternáriás betegségek ellen. A Bordói lé a biotermesztésben is használható. A Kiváló Áruk Fóruma megtisztelő kitüntetést érdemelte ki.
BORDÓI LÉ + KÉN FW
Az előző két szer kombinációjából született. Alkalmazható 2 %-os lemosó permetezésre és 1-1,5 %-os állománykezelésre. Felhasználható szőlőben peronoszpóra és lisztharmat, almásban varasodás és lisztharmat, burgonyában fitoftóra, uborkában peronoszpóra, lisztharmat és baktérium, egyéb zöldségfélékben (paprika és paradicsom is) lisztharmat, baktérium és más gombabetegségek ellen. A Kiváló Áruk Fórumától kapott embléma is tanúskodik a szer kiemelkedő tulajdonságairól. Biotermesztésben is használható - kiváló kombinált gombaölő szer.
Sokan úgy vélik, hogy a tél végi lemosó permetezés elmaradásával jóvátehetetlen kár keletkezhet. Szerencsére az utóbbi években olyan régi-új szerek kerültek forgalomba, amelyek jól és biztonságosan, ugyanakkor hatékonyan használhatók később, a már erőteljes fejlődésnek indult és a mélynyugalmon túljutott fákon, bokrokon. Jó is volna, ha e szerek jobban elterjednének a gyakorlatban. Zömük később, a vegetáció időszakában is felhasználható, így ha többet vásároltunk belőle, a megmaradt készletet még az év folyamán kipermetezhetjük. Biológiailag sokszor hatékonyabban tudjuk akár a lisztharmatot, akár a moníliát megállítani, illetve korai fertőzésüket megakadályozni, ha a rügyfejlődés már előbbre van. Ilyenkor a növények perzselési érzékenységét kell figyelembe venni: a téli hígítás helyett nyári töménységű permetezéssel érhetünk el jó eredményt. A lisztharmat, monília, levéllyukacsosodás és a levélfodrosodás megelőzésére igen eredményesen alkalmazhatóak az olcsó készítmények, például Tiosul Sulfur, Nevikén, Bordói lé FW, Bordói lé + Kén FW, Bordói por, Rézoxiklorid FW. Pajzstetű-, levéltetűtojások, körtebolha ellen az 1-1,5 %-os Agrol hatásos, ami még kiegészíthető az előbbi szerek valamelyikével, hogy a gombabetegségek ellen is védekezzünk. Itt azonban vigyázni kell, mert a kénnel még jól keverhető, a rézzel viszont azonnal fel kell használni a permetlevet.
A táblázatban nem szereplő kombinációk vagy régebben beszerzett növényvédő szerek keverhetőségének megállapítására házilag is lehet végezni egy egyszerűsített keverési próbát. A tervezett kombináció minden összetevőjéből külön-külön készítsünk törzsoldatot, háromszoros mennyiségű víz felhasználásával. A por alakú szereket csomómentes péppé keverjük, a pépeket kb. negyed óráig duzzadni hagyjuk, majd hígítás után összeöntjük. Utána adjuk az elegyhez az emulziós (EC) szerek törzsoldatát, végül a levéltrágyát. A permetlében bekövetkező változások egy 2-3 dl. térfogatú átlátszó üvegedényben jól megfigyelhetők.
A keverési sorrend (por + folyadék + levéltárgya) betartását nemcsak az ellenőrzés, hanem a gyakorlati felhasználás során is javasoljuk.
Mivel nem saját gyűjtésből vannak a magok, s a zacskóban sem volt túl sok (10 -12 szem) ezért nem tudtam ám olyan sokat küldeni neked. Nem kérek cserébe semmit.
Baj van. Átteleltek az üvegházban az atkák, és rátelepedtek a palántákra. Az egész üvegházat nem tudom lepermetezni, ott lakik a macska. Arra gondoltam, hogy ha napos idő lesz, kipakolom a növényeket, berakok egy v. két villanyrezsót egy-egy nagy fazék vízzel és begőzösítem. Tavaly rengeteg atka volt, a padlizsánok megkopaszodtak, az uborkák tönkrementek. Mikor nyáron kint 40 fok meleg volt, utána elfogytak az atkák és magukhoz tértek a padlizsánok. Az uborkáknak már mindegy volt. Talán a gőzzel be tudom hasonló hőfokra fűteni,és tudtommal az atkák utálják a vizet. Talán mosásnak is jobb, mint ha szivaccsal próbálnám a buborékfóliát lepucolni. Az teljesen reménytelennek tűnik. Próbált már valaki valami hasonlót? Én most mást nem tudtam kitalálni. Csak hétfőn süsson a nap. És nem tudtok valami szobanövényekhez való, készre kevert kis adag permetezőszert atkák ellen? A palántákra 1/2 deci is sok, nem tudok porból olyan keveset keverni. Most szedegetem ahol látom, egy-két napig talán elég, de hosszú távon nem fog menni. A paradicsomok közül néhányon találtam, a Phisalisokon kicsit többet, a legrondábbak szokás szerint a padlizsánok. Azt imádják az atkák. Itt a legcsúnyább paradicsom és egy tomatilló. A sziklevelekről leszedtem az atkákat, később a képen láttam, hogy a paradicsomnak a szárán még maradtak. Este újra átnézem az egész bandát.
Hát legyen 18 év, én nem vitatkozom Ehhez én "fiatal vagyok". Ráadásul városban élek, ( sajnos) oda is születtem, szüleim nagyon fiatalon maradtak árvák, ezért sajnos nagyszülői tapasztalatom nincs. A gyerekeimen látom, milyen egy semmivel össze nem hasonlítható kapcsolat ez. A régi paraszti élet fiatal korom óta vonz, minden ami azzal járt. Néphagyományok, népzene, néptánc, füvekkel való gyógyítás, kézműves tevékenységek. Ezért is menekülünk ebből az undórító városból (bár kertvárosi részen lakunk) ahogy ídőnk engedi, egy Tiszaparti kis faluba. Az biztos, hogy ott fogunk megöregedni, de még ezer szál köt ide.
Lehet, hogy ezekkel az évszámokkal kicsit túllöttem, de én csak arra gondoltam, hogy micsoda nagy dolog volt, hogy Kis Jolán, a targoncacezető, esztergályos, stb. túlteljesítette a heti normát.
A világ nagyobb jellegű felfordulása inkább az elmúlt 18 év hozadéka, a fogyasztói társadalomé. Azóta vált szégyenné a fizikai munka. Meg úgy általában minden, aminek a legapróbb haszna van. Csak azok a hobbik trendik, amik viszik a pénzt. A ´70-es, ´80-as években falun még jól jövedelmezett a mezőgazdaság, a falusi nép meggazdagodott. Mármint az a része, aki hajlandó volt dolgozni. Ehhez viszont a tsz-ek segítségére (szervezés) volt szükség. A ´90-es évektől szoktatták le a népet a kertészkedésről. Most az EU erőszakolja azt a nézőpontot (tevékenyen, pl. a nép számára hozzáférhető jó permetszerek kivonásával), hogy csak a nagytermelők (családi garázdálkodók) termeljenek.
A városiaknál sem áll meg az 50-60 év, elég a ´30-as évek falukutatóira, néprajzosaira, szociológusaira gondolni - akikre nem lett volna szükség, ha a városnak van fogalma a faluról.
Gyerekkoromban nagyszüleimmel egy háztartásban éltem, már óvodás koromban is ott lábatlankodtam velük a kertben, nem hiszem, hogy bármit is eltitkoltak előlem. :)
A természettől való elszakadást legjobban a természetvédők példázzák: legnagyobb részük városi ember, akinek a leghalványabb fogalma sincs a természet működéséről, és meg akarják mondani a természetben élő embereknek, hogy mit hogy csináljanak. Idealista elméleteiket magasan a gyakorlat fölé helyezik.
Ezt komolyan kérdezed? Az imbuszkulcsot?:-))))) Meg hogy ne használat közben tekergessem? Erröl az jut eszemben, hogy az Egyesült Államokban állítólag egy precedenst teremtö per óta kötelezö ráírni a mikrohullámú sütök használati utasítására, hogy tilos benne macskát szárítani:-)
Igen, jól látod, a sárga a tekergetö csavar lenne, ami az én példányomról sajnos hiányzik. Azt ígérték elküldik, én meg azt, hogy bemutatom a számlát. Én nem fogom tudni beváltani; ök remélhetöleg igen... és azt is csak remélni tudom, hogy tényleg ez volt csak a gáz. Közben megtudtam egy-két dolgot az elözö tulajdonosról...
Amiket az írtál teljesen igaz, de azt ne felejtsd el, hogy nagyapáink, nagyanyáink olyan tudást birtokoltak, amiknek alapja többszáz éves tapasztalat és megfigyelés volt. Bele születtek ebbe, teljesen természetes volt, hogy a nagymama ismerte azokat a fűveket, amivel a család egészsége fölött őrködhetet, a család férfi tagjai is végezték a "saját dolgát". Nem keveredtek a szerepek hosszú-hosszú időn keresztül.
50,60 év alatt teljesen felfordulóban van a világ, télen nyaralni, nyáron síelni vágyik a jónép. Télen szőlőt enne, nyáron .......stb.
Hol van már a természettel való harmóniában való élet.
Ezzel csak azt akarom mondani, hogy nagyapáink, dédapáink még olyan szerencsések voltak, hogy beleszülethettek ebbe a tudásba.
Ma szerencsés az , aki rátalál egy olyan emberre, akitől egyáltalán kérdezhet.
>>Itt<< ugyan nem lemosásról van szó, de az oldal alja felé ezt írja: A bordói lé nem keverhető semmivel, az olajos készítményekkel végezzünk próba keverést.
Biztos úgyvan akkor. Én egy edénybe teszek vizet, abba mészkénlevet, ebben oldom fel a bordói port. Jól felrázom, harisnyán át szűröm a gépbe, de semmit sem tapasztaltam eddig. Amit nem teszek a tartályba, akeverő edényben sem észleltem kicsapódást. Hosszabb idő után a por kiválik, és leül az aljára, de ez természetes. Akkor én lehet, hogy nem jót mondtam eddig?
Most keresgéltem a neten, és a bordói lére azt írták, hogy semmivel nem keverhető. Amúgy ez a réz-kén dolog talán valami régi, hagyományos elemi anyagra volt érvényes, nem a modern keverékekre. A Cuproxat egyébként is tribázikus rézszulfát, tehát tartalmaz ként, ezexerint keverhető is kénnel.
"A Cuproxat® FW és a Cosavet® DF egymással kombinálhatók, keverhetők. Mindkét készítmény (illetve kombinációjuk) keverhető könnyű nyári olajokkal, így még jobb terülést, esőállóságot érhetünk el."
Nagyapá, mindig csak ezeket használta. Én csak a bordói port keverem a Tiossollal. Lehet, hogy más nem mind jó. De a fenti link is ajánl a két szerből keverhetőt.
Valami keverék egyszer kicsapódott a férjemnek, erre mindketten emlékszünk. Neki a réz-Nonit párosítás rémlik, én viszont már permeteztem káposztákat Cuproxáttal, az meg nem ment volna nedvesítőszer nélkül.
Nekem ez a gyökér, levél, termés nap tűnik a legnagyobb képtelenségnek. Azt még talán elhinném, hogy vannak a vetéshez kedvezőtlen időszakok, de bármilyét is akarom később megenni a növénynek, az a lényeg, hogy az egész növény jól fejlődjön. Ha nem szép a levele, nem lesz szép a gyökere és a termése sem és viszont. Meg hogy mikor ápoljuk az adott típusú növényt. Hát ez sem függ attól, mit akarok majd megenni róla. Amikor gyomosodik, szárad, eszi valami stb. Akármi legyen is az.
Akkor nem tudom. :) Én még soha nem próbáltam keverni, de már többen óvtak tőle, hogy ne is próbáljam. Egy szőlész családból származó aldebrei kollégám, aki aranyérmes borokat termel, el sem akarta nekem hinni, hogy a Vegesol eReS nevű lemosóban tényleg van réz is és kén is, mert hát azokat nem lehet keverni...
A Gamma volt az, már biztos vagyok benne. Tavasszal írtál róla, és 1-2 nap múlva megláttam valahol, amikor még emlékeztem a nevére. Holnap lesz időm valószínűleg, az időjárásra való tekintettel, és majd utánanézek a boltban valamelyiknek a kettő közül.
