sziasztok Itt Salzburg alatt ahol jelenleg vagyok a fő termelt burgonya a ditte és a sigma (megnézem pontosan hogy írják de azt hiszem jól írtam) a nagykereskedésből ahol a főnök jó ismerősöm, tudnák venni vetőt kb 1 euróért/kg (a desire még olcsóbb) 15.-ke után, majd beszámolok milyen fajták vannak még.
A mandarin dugványok át ojtását szemzését te v. a férjed is megtudja csinálni nem őrdöngőség , csak javaslom előtte sok próbálkozás más fákon és a végén a mandarik jöhetnek. És nem a pénz miatt hanem ha sikerül akkor a saját kezed gyümölcse (átvitt és valós értelemben)
Dugványozáshoz eddig nem de az idén mindenféleképpen veszek gyökereztető hormont mind a 3 fajtából (lágyszárú, félfás fás) már 4-500 ft/ 50g és sokáig eltart, ha hazamegyek 1 hónap múlva sok csemege szőlőt fogok dugványozni
Crimson Seedless, Thompson Seedless. Nincs valakinek véletlenül????
Az én nagy dugványozási tapasztalataim eddig levendula, és rozmaring szaporításáig terjedtek. Azok sikerültek, de eszembe se jutott, hogy egy kirándulás alkalmával a szép terméseken és leveleken kívűl mást is gyűjthetnék. Valószínű megveszem ezt a könyvet. Korábban ajánlottad a "régi idők kerti fortélyai" című könyvet, azt már kiolvastam. Az útobbi időben annyi mindent olvastam, itt + a könyvek, hogy most ott tartok, hogy nem tudok semmit!!
Bízom benne, hogy azért hamarosan leüllepszik, és derengeni fog valami.
Ha találunk olyan növényt, amiről hajtást szedünk, akkor nejlon zacsiban tároljuk, nedvesen, akár pzs-be csomagolva. Pl nyáron a Hargitáról 5 db kis fenyő a használt pólóimba csomagolva hoztam, 10 napot kibirtak, ma is megvan mind. Ha olyan helyen vagy, a szedés után levágott palackban, vízben el lehet tartani hosszabb ideig a zölddugványnak valókat is.
Azért jó ez a könyv, mert az oltáson kívül a többi vegetatív szaporítás is le van részletesen írva. No meg rengeteg növény legjobb szaporítási módját ismerteti.
Nálunk a termő 3 körtefán kívűl volt még 6 db kiszáradt kötrefa, egy nagy orgonabokor, egy kőrisfa és semmi más. A telek felét derékig érő gaz borította, amin a múlt télen a barátunk rackái vígan kiteleltek. Szépen lelegelték, megtrágyázták, a földet. Néhol van egy kis tarack is, de főleg ez a lóparaj, vagy mi a pontos neve ( hatalmas levelű valami.)
Gyorsan növő növényekkel szeretném én is legalább a telek első felét beültetni, hogy ne legyen olyan sivár. Én nem is értem miért ilyen kopasz ez a kert?
Vetemény szerintem egy darabig itt nem lesz, de fűszernövényeket már ültettem.
Én is inkább dugványozni fogok, mert tényleg nincs az a pénz, amit el ne lehetne költeni növényekre. Még sosem próbáltam kirándulás alkalmával dugványnak valót gyűjteni, kibírja addig, míg az ember haza nem ér vele?
Matykóka! Mekkorák a salátáid? Még nem ültetted ki? Az enyémek eléggé megindultak, de szerintem nálunk még kicsit korai kiültetni. De sokáig nem lehet halogatni, majd teszek rájuk fátyolfóliát.
Ééértem már. De a május elseji ültetés ellen még küzd a kezdőlelkesedésem. Én még csak 2 éve szívom magamba a kertezést, és hatalmas varázsa van a "minél korábban szüreteljük, amit csak lehet" -nek. :) Másfelől most, hogy mondod, nálunk a még a távolibb szomszédok sem krumpliznak, egyben remélem, az ő krumplibogaraik rövidlátóak ahhoz, hogy észre vegyék a mi földünket.:)
Május elsején ültetünk. Ilyenkor már megvesszük a vetőgumót, a hűvös, világos spájzban tároljuk. Ültetés idejére jó kis tömzsi csírák szoktak lenni rajta. Mi tároljuk az apósoméknak szánt Pannónia vetőgumót (nem keszthelyi, de ez is kiváló magyar korai fajta), ez már késő ősszel kezd csírázni, azóta babusgatom világos helyen, hogy ne nyúljon meg. Ők valószínűleg április elején elültetik. Apósom elég sokat permetez, nem veszik vigyelembe ültetésnél a krumplibogarakat. Mire mienk kibújik, a szomszédban már a krumplibogarak zöme lepetézett, az elő hullámból nekünk viszonylag kevés jut, le tudom szedni. Nyáron meg több marad a lombból, kevesebb kárt okoznak. Persze igyekszem akkor is leszedni, csak egy idő után nem nagyon tudok közé bemenni, többet letörök, mint amennyit a bogarak megennének.
Nálunk is kész röhej a felkészülés, amikor kirándulni megyünk. Zacskók, kukazacskó, dobozka, ültetőlapát. De arra vigyázunk, hogy védett helyen, és védett növényt ne szedjünk fel ne tépjünk róla hajtást. Ha valamelyik hegyi túránkon lemaradtunk, a kicsik már csak legyintenek. Hagyd, csak botanikáznak:) Nem tudom ismeritek a szaporításról a szerintem legjobb künyv, a Jeszenszky Árpád féle Oltás, szemzés, dugványozás című.
Lombhullatókból mandulafákat, egy évek óta metszetlen almafát, gránátalmát, cserszenyét, őszi-és sárgabarackot, szilvát, almafákat, rózsákat és a kert felét uraló, áthatolhatatlan bodzaerdőt örököltünk. Orgona, aranyeső, pár tő szőlő is van- az örökzöldek igazából közéjük hivatottak egy kis színt vinni. Tűztövist, babérmeggyet, spireát telepítettem tavaly-egy-egy tövet- és nyári orgonát. A baj inkább az, hogy mi egy isszonyúan szemetes, rendezetlen telket és házat kell, hogy rendbe hozzunk, rengeteg munkával, műanyagflakonos komposzttal, stb... Bontunk- takarítunk, és a 600 nölön minden de minden kevésnek tűnik. A rebarbarával idén próbálkozom először... Én szeretem őt, meglátjuk, Ő is szerete engem. :)
Magról is egész jól lehet akár fákat is nevelni, mindig van nálam régi filmesdoboz vagy valami hasonló, hogy bárhol tudjak magot szedni az utamba eső növényekről. Kb. 2 év hátrány a készen vásárolt fákkal szemben, de olyan jó látni, ahogy felnőnek. A félcserjék sokszor már a vetés évében virágoznak.
Így szoktuk mi is. Amit lemetszek dugdosom. A buxusoknak parkokból téptünk 10 centis hajtásokat. Most tavasszal ültettük át őket. 80 centisek. Mlt héten láttam, 8500 Ft darabja az ekkorának. Ez 6 darab volt:)) Próbálkoztam már cserjéknek magról szaporításával is, de a dugványozás jobban bejött.
A kései ültetés mit jelent Nálatok, Nora? Mikor kezded csíráztatni és ültetni őket? Én eddig csak a Desiree-t és az Impalát próbáltam, valamint a parázskrumpli művésznevő mezei, zsákos étkezési változatot az Intersparból.:) Ez utóbbiból tényleg apró, aranyos kis termés lett, pont olyan, amilyet fóliába csomagolva a kandalló hamujában sütve eszegetsz héjastul.:)
Gyorsan takar a lonc is, többé-kevésbé örökzöld. Azért vigyázz, ne rakjátok túlságosan tele a kertet fenyőfélékkel, egyhangú lehet. Megvan a varázsa a lombhullató növényeknek, jó látni rajtuk az évszakok változását, a zöld lombon és a virágokon kívül díszíthetnek kéreggel, terméssel, őszi lombszínnel. Szerintem az igazi őserdőhöz inkább sok lombos fa, nagyméretű évelő kell. Egy fenyő sose hat olyan bujának, mint egy illatozó növény vagy akár egy rebarbara.
Issszonyúan drága, ha meg kell venni... Most hajtásdugványokkal próbálkozom, pont addigra lesz belőlük sövény körös-körül, mire teljesen ősz lesz. (a hajam) :) Néhány cserjéből beszereztünk egyet-egyet a kertészetben. A lila akácom hajtáscsúcsát az autóból kipattanva, villámgyorsan szereztem az út mentéről, mikor nem látta senki. :) A kinti borostyánokat nem vagyok képes levélgyökereztetéssel szaporítani, pedig olyan szépek... Marad abból is a homokba dugdosás. A kertészetben mindig azt veszem, ami 50-70%-kal olcsóbb, mert kicsi, vagy sárga, vagy száraz, stb... Ha az élet még benne van, meggyógyítom-eddig még mindig sikerült, kopp-kopp-kopp.. Emberem 35 éve, Vietnamból hozott haza egy 5 centis mandarinfát. Nem oltott, ezért nem termő, de imádjuk, és sírok, amikor meg kell metszeni. De a dugványokat beolttatom-egydül nem tudom- és akkor lesz sok pici termő mandarinunk. :) Még jópár hónap, de megéri. :)
Nekünk tavaly Keszthelyen azt mondta egy burgonya nemesítő, hogy a beteg növényeket jobban megtámadja. De ez nem jelenti azt, hogy az egészségeset nem. Csak valamivel kevésbé. Eddig késői ültetéssel és leszedegetéssel mindig sikerült elfogadható szinten tartani. Én az azonnali eltaposás híve vagyok, nem kínozom őket üvegben. Rossz érzés, de ezt érzem a legkíméletesebbnek.
A Ditte és a Sigma fajtákat nem ismerem. A 2002-es burgonya fajtajegyzékben sem szerepel, az újabb sajnos nekem nincs meg, de lehet, hogy nálunk nem minősített fajták. Mi Agriát szoktunk ültetni, ez nagyon jól tárolható, bötermő, jó ízű, sárga héjú és sárga húsú, nagyon nagy gumójú fajta. Ezen és az ismeretlen fajtájú lila krumplikon kívül Keszthelyen nemesített fajtákat ültetünk. Ezek a mi éghajlatunkra valók, vírusrezisztensek (emiatt többször újra ültethetők), a White Lady és a Vénusz Gold fajta állítólag a burgonyavésznek is jól ellenáll. Tavaly kipróbáltuk, de a szárazság miatt sehol nem volt burgonyavész. Minden esetre bőtermőnek bizonyultak, és nekünk ízlettek. Mindkettő liszetes fajta, de vannak nem szétfővő keszthelyi fajták is. Kedvencünk a Hópehely. Salátának ez puha, de nagyon jó ízű.
Ezzel a takarással én is így vagyok. Hiába kaom itt régóta, mindíg változik a környezet, és a körülmények. Két éve változott a szomszédság, és most döbbentünk rá, hogy semerre nincs takarás. A gőzerővel megy a kert körbeültetése, de kerítést nem akarok. A sövényben beletettem mindent, amit a határban összeszedtem, mert az anyagiak végesek. Így van benne mogyoró, májusfa, galagonya, kökény, fagyal, mahónia, gyertyán, hóbogyó, orgona, hárs, meggy, szilva.De biztosan hagytam ki valamit. Azért mindig szerettem volna akkora kertet, mint a tietek. Az enyém pont a fele, ennek is egyharmada veteményes. Amúgy sem tul ideális, mert a háznál fenn keskeny. De egyenlőre ez van. Leylandi sem olcsó dolog. Ciprusokat én magról vetettem néhány százat. A pénzt idővel pótolom:) De unatkozni nem fogtok. (gondolom nem is akartok)
Egen... A feladatok közül az tűnik a legátláthatatlanabbnak, hogy mikorra lesz ebből az a jóféle, dzsumbulyos őserdő... Telis-tele örökzöldekkel. Tegnap "leléptem", mennyi leylandi kellene az utcafrontos kerítéshez, eredmény 40, és akkor a kerület 3/4-e még takaratlan. Vettem terülő borókákat, aránylag nagyobbakat, és néhány leylandit, hogy legalább egy lugasnyi elbújós területünk legyen a kopasz kerítés mögött. Egy vagyon, és úgy 15 év, mire olyan lesz, amilyennek szeretnénk szépen-lassan. Sokat várunk a földlabdás fenyőktől is- karácsony után idén már a harmadikat fogjuk kiültetni. A tavaly előtti lassan eléri a 150 centit. A vadszőlő helyett a benti borostyánokat szoktatom ki, örökzöldek, talajtakarónak eddig is beváltak- kevesebbet kell füvet nyírni. Nekünk 600 nöl van- és tulképp nem is fű, hanem gaz, mindenütt, de jó ez is egyelőre. Szerettem én a Dunát meg a hidakat, a Margitszigeti nagy futásokat is- de ez a farm-élet a legjobb idegnyugtató, még ha csak félkomfortos is (nem szó szerint).
Amúgy itt egész nap esett az eső, de vetettem dughagymának való magot sűrűn, és ültettem magtermelés céljából lila, fehér és vereshagymát. Az övegházban kikelt a retek, saláta, fólia alatt a borsó.
Szerintem sem igaz. Tudomásul kell venni, hogy ez (és a rokonai) a gazdanövénye, tehát neki erre van szüksége a szaporodásához. Abban lehet reménykedni, ha a környéken nincs, akkor később fedezik fel. Esetleg időjárás befolyásolhatja. De előbb utóbb megtalálják. Ez nem függ attól, hogy a növény eléggé erős, fejlett-e. A burgonyabogár ellen nálunk jelenleg csak a Novodor FC márkanevű Bacillus thuringiensis var. tenebrionis -t tartalmazó biopreparátum van forgalomban és engedélyezve. Kutatók világszerte keresik, hogy a vegyszereket felváltsák a kártevők parazitáival, de hasznosítható eredmény még nincs.
Ezt a "mit csináljak ekkora kertel?" én is átéltem tavaly, de még idén se nagyon jutottunk vele sokra. Vettünk a Tiszánál egy régi parasztházat, ami egy 800nöl- es telken van, és nem tudom milyen okból kifolyólag 4 körtefán kívűl nincs benne semmi.
Az is a ház tornáca elött egy sorba lett ültetve.
Pesten megszoktam, hogy szűkösek a lehetőségek és, hogy gazdálkodni kell a területtel. A Tiszán meg ott a fene nagy lehetőség, éppen ez benne a nehéz.
Összel ültettünk egy jópár gyüm.fát. A feladat mindenesetre adott.
Krumplibogárról azt olvastam, ha elég erős a növény, akkor nem támadja meg.
De mi köze a növény egészségének a bogarakhoz? Ez nem betegség.
Nektek mi a véleményetek erről?
Nálunk délután teljesen ideális idő volt a kertészkedéshez. Eldugtam a maradék hagymákat, meg magot is szórtam. Tele vannak az ágyások szarkalábbal, jó az valamire, azon kívül, hogy nagyon szépek lesznek, ha kinyílnak?
Nagyon szépen köszönöm! Már el is mentettem a gépre a tanácsaidat. Igazad van, a fólia teljesen illogikus helyen van, majd jövőre átvarázsoljuk. Majd egyszer,egy esősebb napon, ha netán szomorkás a topichangulat, elmesélem, miként eszkábálta össze fóliát Emberem. Nagyon vicces manőver volt. A tavalyi sátorfólia vitorlává változott, az idei-nagyobb- építménynél meg a váz felépítése közben fájdult meg a hasam a nevetéstől... Mondjuk, ahhoz képest, hogy két éve, Pestről frissen vidékre menekülve ostoba arccal bámultuk az akkor számunkra megfejthetetlen működésű körfűrészt- eléggé jól haladunk. :) Il, amikor a képeidet nézegettük, Emberemre teljesen jellemzően csodálta a vonatjaidat. Abszolute fanatikus. :)
Akkor az csak idő kérdése, hogy felfedezzenek minket a krumplibogarak..?
Ditte és sigma (azt hiszem így kell írni )Burgonyákkal sárga héjú és húsú vegyes hasznosítású van valakinek gyakorlati tapasztalata??? Csak az ízét ismerem az kiválló:-)
Ez a fő indok. Ugyanis, ha megtalálják, akkor lepetéznek, a kikelt bogarak, pedig a talajban telelnek át. Onnantül kezdve biztos az ellátás. A krumplibogár ellen a legbiztosabb módszer, a bogarak leszedése. Én üres ásványvizes palackokba szedtem. Aztán rá a kupak:)
Igazán nem nagyon van, ami riasztja. Ami riasztja valamennyest, az a tagates, közé ültetve, és a (komolyan) Parlagfűből készített ázalékkal permetezni. Jó hatású mellette a bokorbab. Ha akar valaki ellene vegyszert alkalmazni, annak a Bancolt javaslom, amely nem idegméreg.
