" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Íme az erkélyfüge részlet, egy komoly döglesztő meleg nap után.
Valójában 9 éves lehet, de olyan 50 éves matuzsálemnek néz ki. Most is megvan a 34 darab termés, szép egyenletes termések és mindet be fogja érlelni. A tavaly még feltűnően finom, zamatos termései voltak. Fecske trágyát kap az erkélyről, és 2-3-szor valamilyen virágtápot, ami épp kéznél van.
Régebben gondoltam rá, de nem látom kivitelezhetőnek. Ugyanis olyan nincsen mint a vidóban, hogy egyenes a járat. Ahol lyuk van, ott ha belenyúlok pár centi után jön a kanyar, mélyülés, tehét nem lehet akkora egyenes szakaszt találni, hogy beleférjen a csapda.
Én simán betömöm ahogy csak tudom a lyukakat, egy idő után megszokták unni és átmennek a következő növényre.... Apumat már nem is zavarják, a domb tetejére berakja a locsoló csövet az egyik lyukba... és kész is a természetes csepegtető öntözés! :)
Látom a vakond és a giliszta űzés is automatizálva lesz. :))) Ezekhez a kütyükhöz sajnos nem értek.
Más! Nálam a fügék most már 4. éve vannak dézsában idén már hiába voltak "megvénülve" rövid termőkarokat hoztak, a másod terméseket is eldobálták, szerintem nincs nekik elég kálium és foszfor. Bio ide, Bio oda, még a végén műtrágya lesz ebből. Hiába próbálkozom bármivel, nem a vizet hiányolják, mivel a fiatalabbak ugyanúgy vannak öntözve és azok teremnek, az idősebbeknél lép fel csak ez az eset. Nálad az erkélyen meg van még a füge? Terem rendesen? Trágyáztad is? Én kipróbáltam idén a lóherét a dézsájukba, tavasszal és május végéig, június elejéig egész jó volt, majd elszívta a fügék elől a nevességet, hiába köti meg a nitrogént, bár nem éreztem, hogy növekedésnek indultak volna a nitrogén megkötés miatt, de termést sem produkáltak, de ez szerintem ilyen többes dolog beállta lehet, folyami homokot is tettem rájuk, kevertem a komposztált szarvasmarha trágya mellé, ettől függetlenül nincs sok termés, talán egy jó mélytányérral lesz 20 dézsásról. Van amelyiken 2 db, van amelyiken egy sincs. Hát itt lesz az ideje jövőre műtrágya után néznem. És hiába furkáltam, nagy növekedést nem produkáltak. Jövőre kiveszem őket a dézsából körbenyírom a gyökerüket, majd friss porózus földet kapnak, meglátom mi lesz akkor.
Van egy bizonyos vakonduzo noveny,ez a nepi elnevezese.Valaki mar leirta itt a valodi nevet,nalam 2 eve nem baszakszik a vakond.Ez a noveny felno jo 1 m-re is es utanna szetszorja a magjait es dugig van vele az udvar.Szerintem hatasos.Valaki majd beirja a valodi nevet is.
Nálam szerencsére a szomszédok sincsenek más véleménnyel a macskámról, nekik is van, ismerjük és elviseljük egymás macskáit, pláne ha elkapja nálunk is a vakundokokat.
Volt már autó duda, fél óránként szólalt meg 2 percre a füldben, de voltak más idő variációk is. Aztán volt propán-bután gázosítás az alagútban. Semmi. Aztán olvastam az Arvalin gázosodásáról a lyukban, ezzel irtják a pockot. Vakondnál semmi, pedig 10-szeres adagot alkalmaztam. A legújabb, hogy számítógép ventilátorával kén füstjét fújatom a járatba. Ez is csak max. 1 hétre hatásos, aztán visszajön. A pici datolyaszilvámnál néhány naponta ismétlem ezt a kezelést, mert még kicsi a fa, félek hogy kitúrja. Az indián banánom így járt, a karó gyökerét is ketté törte. Aki nem tud folyamatosan harcolni, saját érdekében jobb ha feladja, mert kiborul.
Napelemes vakondriasztóm van nekem, időnként sípol, de csak arra jó hogy felkeltse az érdeklődést, és ez alól a vakond sem kivétel :) Lehet hogy nem megfelelő a frekvencia :)
Az egyik kivim tövét ahol sok volt és vastag a mulcs nálam is elrágta valami. Újraindult, saját szárán fut fel megint.
Gondoltam ilyen helyzetre és azt javaslom, hogy valami elektromos kütyüvel kell rezgést kelteni óránként egy néhány percre. Erre alkalmasak a programozható dugaszok. Ez már a tuti, de akkor elvesszük az oroszoktól a találmány alkotói jogát:-))))
Jó kertészkedést!!!
U.I.
Ehhez hasonló a giliszta vadászat: Recézett léc, bedug a földbe, egy botocskát húzogatsz a recéken, kis idő múlva kijönnek a giliszták, csak össze kell szedni.
Többször leírtam az évek során, hogy a kivi (a szaGleírásokkal ellentétben) nem melegkedvelő, nem nagy hőigényű növény. Az elmúlt évtizedben nálunk előforduló nyári hőhullámok rendre károkat okoztak benne, illetve jól láthatóan stresszt jelentenek számára. Egyértelművé teszik, hogy olyan klímán, ahol ezek a hőmérsékleti viszonyok, a velük járó légköri aszályok, valamint a folyamatos korlátlan napsugárzás állandó elemek, a kivi termesztése lehetetlen. Úgy tűnik, hogy a jelenlegi, mediterrán térségbeli termőkörzetei termeszthetőségi határesetet valósítanak meg.
A muraszemenyei baromfiudvar tízéves tövei minden nap kapnak két vödör vizet, ami, érzékelhetően, éppen csak a túléléshez elég. A vesszők vége, a levelek állása, a gyümölcsök fonnyadtsága, növekedésük megtorpanása, mind arra utalnak, hogy a növények stressz alatt vannak.
A nap legmelegebb óráiban közvetlen napsugárzásnak kitett gyümölcsök súlyos napégést szenvednek.
Azt pedig, hogy ne kelljen annyit öntözni elérheted úgy, hogy a gödörben levő föld szintjét a talaj szintjéhez képest kb. 10cm-el lejjebb töltöd fel (40cm-es mélységnél tehát ez 50cm a talajszinthez képest) és vastagon mulcsozod.
A vakondot nem érdekli a korhadó nyesedék sem a nedvesebb talaj. Viszont annál inkább érdeklik azok a rovarok ill. a giliszták, amiket ezek odavonzanak. Nagyon hasonló körülmények közepette nyírt ki kis híján a vakond nálam is Németországból vásárolt folytontermő eperfát. Erről írtam is részletesen az eperfás fórumban. A megoldást én az eperfánál abban láttam, hogy nagyobb, kb. 8-10 literes cserépbe raktam át a csemetét és abba már nem ment bele. Ha már alaposabban begyökeresedik cserépben, akkor nyugodtan ki lehet ültetni, akkora gyökértömegbe már kisebb kárt tesz a betúró vakond. Viszont ha a tő környékén csak egy kis sugarú körben koncentrálódik a nedves és jobb minőségű föld, akkor az előbb-utóbb megtelik a vakond számára finom rovarokkal és gilisztákkal, emiatt gyakorlatilag széttúrja. Sajnos legalább 80-100cm átmérőjű, 40 cm mély gödörben levő jobb minőségű nedves talaj kell ahhoz, hogy ne legyen probléma. Nálam ez volt a tapasztalat.
A jujuba mennyire szokta dobálni a terméseket? Tavaly egy szem sem kötött, most pedig legalább 20 kis pici termés már van. Igaz 3 fajta van egymás mellett, de az előttem látottakból azt szűrtem le hogy másoknak is jól kötött most. Mi az ami befolyásolja a terméshozást ennél a fajnál?
Vakond ellen: Egy pet palackot szúrj rá egy kb. 1 m botra. Az alját lyukaszd ki középen és itt egy szeget szúrsz a bot végére a palackon keresztül. A palack könnyen forogjon a boton, az oldalára füleket vágsz (tedd hozzá a saját fantáziádat), és szúrd be a botod a földbe. Így minden kis szellő megforgatja ezt a szélturbinát. Több ilyet szúrj le és a vakond elkerüli a kerted, ugyanis minden felületi rezgésre érzékeny, nem mer megmozdulni, inkább elmegy:-)))
Ez egy orosz nagy találmány, nálam talán működik is, eddig.
Most a kis fóliaházamra akarok egyet szerelni, talán rezgésbe hozza az egész házat.
Távol áll tőlem, hogy bármilyen párhuzamot vonjak a szőlő korai tőkeelhalása és a kivid pusztulása között, mindenesetre ez a fajta hirtelen levélszáradás nagy hasonlóságot mutat (ha úgy döntesz, hogy kivágod, figyeld meg, látsz-e a törzs metszésfelületén bármilyen elváltozást) Akárhogy is van, én gombabetegségre gondolok.
most mondok egy csúnyát, valószínű ennek már lőttek, gondolom a szár is ki fog száradni, gyors azt tudnád csinálni, hogy felszeled a szár lágyabb, de akár fás reszeit is húsz centis darabokra, és homokba duggatod arnyekos helyre téve.
semmit nem veszítesz, ha meggyokeresedne pár, akkor nyersz termő vesszőket. de már lehet igy is késő, nem tudom.
vagy ha lemegy a levél attól még a szár kihajt újra mindenhol? nem logikus sajna.
Valójában 9 éves lehet, de olyan 50 éves matuzsálemnek néz ki. Most is megvan a 34 darab termés, szép egyenletes termések és mindet be fogja érlelni. A tavaly még feltűnően finom, zamatos termései voltak. Fecske trágyát kap az erkélyről, és 2-3-szor valamilyen virágtápot, ami épp kéznél van.
