Ez a rovat az Írástörténeti Kutatóintézet baráti körének a szélesebb nyilvánosság felé történő megnyitása kíván lenni. Be akarunk számolni az itt végzett munkáról, meg akarunk vitatni nyitott kérdéseket az előrelépés érdekében.
A székely rovásírás eredetét kutatva ugyanis sok új felismerésre jutottunk a kutatótársakkal, amelyeket érdemes megbeszélni. Azt is tapasztaltuk, hogy nagyon sok segítséget kaphatunk a nyilvánosságtól.
Így jutottunk például egy hun tárgyhoz, amelyiken székely betűs, magyar nyelvű rovásfelirat van. Így kaptuk a most bemutatandó honfoglaláskori keresztet is, amelyiken szintén van egy magyar nyelvű rovásfelirat. Az akadémikus "tudomány" mindezekről még - tudtunkkal - semmit sem tud, vagy nem foglalkozik vele.
Így találtunk egymásra és újabb segítőtársakra is, akik fordításokkal, nyomdai előkészítéssel és millió más módon segítettek nekünk, meg a tudományos kutatásnak. Illik valamit közreadni ezekből az eredményekből és érdemes a nyilvánosságnak ezt a formáját is kihasználni a továbblépés érdekében.
A rovat címében megfogalmazott állítást is megvitathatjuk (a google-ba beütött "Az Éden írása" keresőszövegre megjelenik a tanulmány), de van ezer más írástörténeti tárgyú megbeszélnivalónk is.
A rovatot rovó nyitja, de ezen a fedőnéven több munkatársunk is közreadhatja a véleményét.
" ...A primitív nyelveken általában bajos lenne tudományos prózát írni. Ezzel szemben az az előnyük a konkrétabb nyelveknek, hogy szemléletesebbek, közelebb állnak az élményhez. Az EWÉben ( valszin. afrikai guineai partvidéken élő néger nép nyelve) például a "hozni" szót MINIMÁLIS ABSZTRAKCIÓVAL (elvont, a konkrét ellentéte) , drámaibb összetétellel fejezik ki: ETSO YI = "megfogta, jön". A közhasználatban az "élet" szó olyan sápadt, halvány, hogy már alig venni észre. Szinte ott sincs már az ilyen mondatban , mint : "Ez az élet." Milyen más, milyen telített a kora indián "RURI" szó: nedvest és életet jelent egyszerre. " NA RURIN TITUTAVATÉME HETSÉN WACHUJE" = "Nedves életek állnak az útjukon.". Hogy megtelik tartalommal, színnel, hangulattal az élet szó ebben a kora mondatban ! Mindenre van szó a primitív nyelvben, ami SZÍN, MOZDULAT, ÉLMÉNY ! Az ARANDÁban (ausztrália) külön szó van erre: "Az ellenség zsírját enni" = TJUNKANKURU. NGALAKATUKU a hullámvonalban felfelé szálló madarakat jelenti, "INTOLOVINTOLERAMA" a minden oldalról felharsanó zaj (például madárzaj). "NGALBANGALBANGALU" egyetlen szó, annyit tesz, hogy valaki nem tudja a vállát megmozdítani.... ..Nagyonis tévhit az, hogy a primitív népeknél szegényes a szókészlet. Ugyanolyan gazdag, mint akár az európai nyelveké, csak MÁSSZERŰ !. Megesik, hogy egyik-másik primitív nyelvben nincs a FÁRA szó. Ugyanezekben a nyelvekben viszont kétségtelenül több FANÉV van forgalomban, mint akár a magyar köznyelvben. Ugyanígy a NÖVÉNY szóra sem, viszont a növényneveknek se szeri , se száma...."
Fónagy Iván: A "primitív" nyelvekről (A művészet születése kötetből, ( Holnap Kiadó, Bp, 1992)
Nos ugyanígy kell az ősi magyar - és minden más - nyelvhez is viszonyulnunk, csak azért nem szabad elvetnünk egymással össze nem függő jelentéseket, mert a mai absztraktív gondolatvilágunkba nem fér bele, és az ebből visszafelé fejtő következtetésünk sem engedi ezt meg. Számomra éppen ezért fontosabb a GYÖKelmélet oldaláról történő megközelítés, mert azt alapvetően KÉP , SZÍN, HANG és HANGULAT jellemzi.
Én már régtől vallom, hogy a legnagyobb maffia a világon a gyógyszeripar mögött húzódik meg. ( lásd még ugyanezen ipar polipkarjaként akár a doppingügyeket...) Ehhez kapcsolható egy könyv: a "Nagy gyógyszermaffia" vagy Egészségügyi maffia ? nem tudom pontosan, mert nem olvastam, a kirakatban figyeltem föl rá....
Az első (másolatokban fennmaradt) magyar nyelvemlék legalább 11 000, de bizonyos megfontolások alapján esetleg mintegy 50 - 100 000 évre is visszavezethető. Azaz ezekből a korokból maradt ránk egy-két magyar nyelven lejegyzett szó.
Ugyan, hol van ezekhez képest a sokkal fiatalabb szanszkrit?
Az elméletek értékelésekor nem abból kell kiindulni (sem pro, sem kontra), hogy kik és hányan hülyézték le a szerzőt! A tudományos bizonyítás ennél több.
Akkor te, ezek szerint, még nem olvastad Szabédi László nyelvészprof. könyvét. Ő ugyanis egyetemi tanárként, az egyetem támogatásával írt könyvet a magyar és a latin nyelv rokonságáról.
Ehhez képest a hozzászólásod nagyfokú modortalanságról és tudastlanságról árulkodik.
A kívülállók gyakran jobbak is lehetnek, mert nem raktak rájuk szemellenzőt. persze a tudásukat valahogyan nekik is be kell szerezniük.
Van most egy könyv a piacon, a "Cenzúrázott egészség" a címe, ha jól emlékszem. Ebben egy orvosdoktor írja, hogy az egyetemeken őket félrenevelték. Az egész könyv arról szól, hogy a gyógyszergyártók érdekében az egész egészségügy betegm beleértve az orvosok oktatását is.
Ugyanez igaz a nyelvészekre és a történészekre is.
Te orvos vagy ? Sebész ( abból a fajtából aki mindent vág, ha kell, ha nem ? ) ? Tán Pszichiáter (abból a fajtából akinek mindenki skizofrén ? ) vagy megélhetési politikus (abból a fajtából akinek minden más meglátás témaközelítés, okfejtés, vélemény orvosi eset?) ?
"...Ezt az indoeurópai elmélet-halmazt néhány ortodox tudóson kívül ma már senki sem vallja s diszkréten napirendre térnek felette. Itt-ott azért megjegyzik, hogy indoeurópai ősnyelv a valóságban sohasem létezett, ilyen nyelven senki sem beszélt, ezen a nyelven egyetlen okmányt sem írtak s e nyelv nevét a régi források sohasem említik. Az "indoeurópai" ősnyelv csak a nyelvészek kitalálása, akik prototípusokra vezették vissza az európai nyelvek közös szavait és a prototípusokból teremtették meg az állítólagos ősnyelvet. Mivel nem lehetett beigazolni, hogy ilyen ősnyelv és ősnép létezett volna, logikus, ha a fiktív nép őshazáját sehol sem tudták megtalálni. Ezért ma az indoeurópai ősnyelv, ősnép és őshaza fogalmait elvetették. (58)
Az újabb kutatók a nem-magyar típusú európai nyelvek kialakulását a jelen időszámítás I. évezrede folyamán képzelik el, de nem az Ótestamentumban gyökerező leszármazási elmélet (filiáció) alapján, hanem úgy,; hogy az Európában általánosan elterjedt korábbi nyelvhez (mi tudjuk: a magyar nyelvhez) valamilyen idegen nyelv keveredett és e kettő össze elegyedéséből állt elő az új nyelv. Erre mutat az angolban, franciában;: latinban, csakúgy mint a germánban és szlávban egyformán megtalálható rengeteg pre-latin (azaz magyar) szó. Ez újabb látószögben tehát nagy nyomatékkal kerül előtérbe Európa őslakosságának nyelve. (59) A nyelvészek ezért most egyrészt az ősi európai nyelv kilétét kutatják, annak eredetét, szókincsét és rokonságát, másrészt szeretnék megtudni, melyik volt az a keveredő második nyelv, amelynek hatására itt is, ott is előállt egy-egy új nyelv. E téren a kutatások nehezen haladnak előre; mert hiányzik az a felismerés, hogy az európai ősnyelv a magyar nyelv volt és hiányzik az a második felismerés is, hogy a reá ható erő a magyar népek nyomában érkezett szemita népek voltak. A nyugati tudósok annyira eredetinek képzelték el a múltban az ő nyelvüket és azt annyira mindenek felett állónak vélték, hogy most valóságos lelki mártíromságot szenvednek az új valóság láttán.
Akik mégis ezen az új vonalon haladnak, vagyis a leszármazás (filiáció) helyett a hozzávándorlás (admigráció) alapján képzelik el az indoeurópai nyelvek kialakulását, bizonyos törvényszerűségeket már megállapítottak, nevezetesen azt, miként születtek az európai ősnép (magyar) szavaiból indoeurópai (angol, francia, latin, szláv, német) szavak. Látják például, hogy a keveredés folyamán a szókezdő mássalhangzó gyakran elváltozott és rendszerint valamilyen lágyabb formát vett fel. Észrevették, hogy a hangsúly a szavak első szótagján meggyengült és hátrább került, minek következtében az első szótagban szereplő eredeti magánhangzó elnémult s ott mássalhangzó-torlódás keletkezett. Így jöttek létre az indoeurópai nyelvekben a Br, Dr, Kr, Fr, Sr, Tr, Kl, St, sőt Str hangokkal kezdődő szavak (78m 13 sk) . Akik ugyanebben a szellemben a latint vizsgálták meg, rámutattak arra, hogy e nyelv szerkezetében (akárcsak a germánban) feltűnő nagy szerepet játszik az őseurópai (magyar nyelv Úr szava, különösen a szenvedő igealakban, pl. It-ur, Loquit-ur, ahol ezzel a szóval az általános alanyt fejezik ki (102m I 74).
Előadásunk során mi is számos esetben rámutattunk már olyan magyar szavakra amelyek a latin, német, francia és angol nyelvek szókincsében is szerepelnek. Most jelezhetjük, hogy már mások is feljegyeztek több olyan latit szót, amely éppen úgy hangzik, mint a megfelelő értelmű régi magyar szó. Ilyen például a latin Cap(ere) és a magyar Kapni; a latin Da(re) és a magyar Adni; a latin Filius és a magyar Fiú; a latin. Lassus és a magyar Lassú; a latin Saxa és a magyar Szikla. Az igazság az, mondja egyik meglepődött nyelvész, hogy az ős-európai (magyar) nyelvből oly sok elem ment át a latinba, hogy kettőjük között közeli rokonság keletkezett (étroite parenté, 78m 12.) Akik pedig a francia nyelvet elemezték, megállapították, hogy abban a pre-latin örökség a hangtan tekintetében oly elemi erővel érvényesül, hogy a francia nyelv voltaképpen kelta ajakkal kiejtett latin (le francais est du latin prononcé por les Celtes, I42m I 18). ..."
Először Thatcher hosszú min.elnöksége züllesztette tönkre Angliát, most nemrég meg Blair tette ugyanazt, nem beszélve közben Major-ról. Csoda, hogy még létezik ez az Anglia, a tönkre züllesztett...
Krantz-cal kapcsolatos kifogásaim a szakmáját érintik. Antropológus létére nem a csontokat vizsgálja, a genetikával meg egyáltalán nem foglalkozik.
Ezzel szemben számára nyilvánvaló, hogy párezres északi néptöredékekből nem lehet levezetni a magyarság korai történelmét. Huh! Ez a finnugor képzelet élő kétségbevonása.
Kedvenc finnugristáink ilyenkor a szerző elmeállapotásól szoktak nyilatkozni, meg ehhez hasonlók. Pedig ha már egy érdektelen kívülállónak is szemet szúr a képtelen helyzet, mégiscsak érdemes lenne pár szót áldozni rá.
Szerintem találgatás helyett készítsenek eurázsiai gyök vagy szótérképet, amiről ezután beszélni lehet.
és itt csak visszatérnék ahhoz a bálint csanád féle problémához, el kell-e fogadnunk a honfoglalást, mint egy hirtelen beűzetést a kárpát medencébe, vagy tervszerű volt a dolog. Ha logikusan végiggondolja vki, akkor valszeg Padány-nak adna igazatt, szemben jópár történésszel....
Nincs kétség afelöl, hogy Krantz is egyfajta szemléletet követ, és annka a logikának kell megfelelnie. Ami számomra fontos a munkájából, hogy végre figyelmeztet bennünket arra, hogy a népek nem sakkfigurák,akiket egy-egy elmélet kedvéért hol ide, hol oda helyezünk, talonban tartunk, majd ha kell, eltüntetjük a föld színéről őket. Persze Krantz is a saját megszerzett információiból volt képes megalkotni az elméletét, ami egyik oldalról közelebb lehet a valósághoz, másik oldalról viszont számtalan egyéb kérdést vet föl.
Így igaz! és még sorolhatnánk, Wegener pl. meterologus volt, és a kontinensvándorlás elméletének kiagyalója, utálták is a geológusok, de mégis igaza lett...
Krantz eredményei mellett apróbb hibákat is vétett. Antropológus létére nem a csontokat vizsgálta, hanem terjedési átlagsebességekkel kalkulálva műveltségek terjedésére adott számított adatokat. Egyszerűen mechanikussá züllesztette Eurázsia történetét. Pl. x évenként y műveltség z kilométert haladt valamerre. Ezt azért nem nevezném tudományosnak.
Akkor sem, ha a külföldiek közül először támogatta meg a KM őshazai jellegét. Tény, hogy ő vetette fel először, miképpen származhatna a magyarság a párszáz lelket számláló tundrai ún. 'finnugor' törzsektől? Érdekes módon ez eddig egyetlen finnugrista agyában sem keltett érdeklődést. Ő most kimondta, nem is érdekel senkit.
Nagyobb baj, hogy könyve végén visszaszívja nézetei egy részét, és a 10ezer évvel ezelőtti helyzetet afgán pásztorok bevándorlásának írja le. E feltételezése kívül esik a valóságon. Pont ők, a pásztorok kezdtek volna a föld művelésébe 8-10ezer évvel ezelőtt?
Varga Csaba: A magyar szókincs titka 2005. (86. oldaltól)Czuczor-Fogarasi: A magyar nyelv szótára 1862
ÁRVA (ár-va) /…/ Eredeti értelemben, aki valamitől meg van fosztva, mintegy orva, kitől valamit eloroztak, elvettek, mirenézve egyezik vele a latin: orbus, hellén: orfanosz, szanszkrit: arbhasz /,,,/
Bárczy Géza: Magyar szófejtő szótár 1994
ÁRVA /…/ finnugor eredetű, vesd össze finn ’orpo’
Czuczor-Fogarasi: A magyar nyelv szótára 1862
CSIZMA /…/ gyöke csisz a csiszol, csiszál szók gyökével azonos, mennyiben (kivált régenten) a csizma fényesre csiszolt bőranyagból készült, különböztetésül a finomítatlan bocskorbőrtől.
Bárczy Géza: Magyar szófejtő szótár 1994
CSIZMA szerbhorvát cizma átvétele
Czuczor-Fogarasi: A magyar nyelv szótára 1862
ÉK /…/ Rokonok vele a latin acuo, acus, aculeus, a hellen akheo, akakho, aikmé, akoké: hegy, a német Achel, Ecke, Hacke stb.
Bárczy Géza: Magyar szófejtő szótár 1994
ÉK /…/ … valószínűleg ugor eredetű, vö. vogul ljech ’szög’, osztyák jank ’szög, nyárs, cövek’. Az egyeztetésnek hangtani nehézségei vannak. Más ugor egyeztetés nem fogadható el.
Czuczor-Fogarasi: A magyar nyelv szótára 1862
ÉSZ /…/ Rokonul tekinthető a szanszkrit aszu s ászi-en (am. Lehelet, száj), továbbá a hellen iszémi v. iszami, s német wissen. Csagataj nyelven isz v. d’sz (Abuska). Finnül aisti.
Bárczy Géza: Magyar szófejtő szótár 1994
ÉSZ /…/ valószínűleg valamely török nyelvből a honf. El., vö. kún äs /…/ A vogulban szintén van es ’ua’, ez hihetőleg szintén egy török nyelvből. /…/
Czuczor-Fogarasi: A magyar nyelv szótára 1862
FURULYA (fu-r-uly-a) Általán, egyszerű furt hangszer síp alakkal, melynek billentyűi nincsenek.
Bárczy Géza: Magyar szófejtő szótár 1994
FURULYA /…/ valamely balkáni nyelvből, vagy az oláhból: fluera,, vagy inkább szerbből frula /…/
Czuczor-Fogarasi: A magyar nyelv szótára 1862
FUT (fu-t) önh. M. fut-ott, vagy 1-sö és 2-ik személy tájszokásilag: futtam, futtál. Gyöke a hangutánzó fu, melyből a fú, fúv, fúj is származnak. Meg van a latin fugio, perzsa pujiden, sínai fú (fugere, currere), a német fliehen szókban. Ide tartoznak a hellen pod-osz, latin pes (ped-is), német Fusz, angol foot, svéd fot, dán fod, spanyol, cseh pata, szanszkrot pad, /…/ melyek mind lábat jelentenek. /…/
Bárczy Géza: Magyar szófejtő szótár 1994
FUT bizonytalan eredetű, talán finnugor, vö. o. pota- ’elfut’, valószínűleg ehhez tartozik még cser. poktem „űz, kerget’, ennek megfelelői lp-, md. És talán z., voty. Az egybevetésnek súlyos hangtani akadályai vannak, /…/
Czuczor-Fogarasi: A magyar nyelv szótára 1862
GÓLYA mocsárokat kedvelő vízimadár a gázlók neméből, különösen hosszú nyakkal s orral, és szinte hosszú lábakkal. Rokonul tekinthetők a latin gula, collum, glutio, spanyol gola, franczia gueule, persa gelu, német Kehle stb.
Bárczy Géza: Magyar szófejtő szótár 1994
GÓLYA /…/ eredete ismeretlen
Czuczor-Fogarasi: A magyar nyelv szótára 1862
GYÁM gya-am, rokon vele a magyar tám, továbbá a szanszkrit jam (tart, támaszt), a hellen gameo: házasodik, férjhez megyen, mintegy: egyik a másikat gyámolítja, innen: gametész: férj, gametisz v. gamété: feleség, a latin geminus stb.
Bárczy Géza: Magyar szófejtő szótár 1994
GYÁM /…/ elvonással a gyámol fn.-ből, ennek eredete ismeretlen. /…/
Czuczor-Fogarasi: A magyar nyelv szótára 1862
KORONG /…/ Általán kerékalakú forgó eszköz. Gyöke a forgást jelentő kor, s am. karing, magashangon: kering, képzésre hasonlók hozzá: dorong, harang, bitang stb.
Bárczy Géza: Magyar szófejtő szótár 1994
KORONG /…/ valamely szláv nyelvből, vö. pl. krog „kör, korong’, megfelelői bg., szbhv., szlov., or., kisor.
Czuczor-Fogarasi: A magyar nyelv szótára 1862
KÚP /…/ Származékai: kupa, kupak, kupacz, stb. Rokon vele a szanszkrit kup, kub (fedez, emel), német Kuppe, Kuppel, Giebel, arab gibel (hegy), hellén kszubé stb.
Bárczy Géza: Magyar szófejtő szótár 1994
KÚP /…/ valamely szláv nyelvből, vö. pl. óegyházi szlávkup ’rakás’, megfelelőo bg., szbhv., szlov., cs., le., szorb., or., kisor.
Czuczor-Fogarasi: A magyar nyelv szótára 1862
SZABLYA /…/ majd minden európai nyelvben megvan, ú. m. a németben Säbel, a svédben: sabel, az angol és francziában.: sabre, az olaszban: sabra, sable, a csehben: szawle, a finnben: sabeli stb. gyöke a metszést, vágást jelentő szab.
Bárczy Géza: Magyar szófejtő szótár 1994
SZABLYA valamely szláv nyelvből, vö- pl. szerbhorvát, szlovén sablja, /…/ a szláv szó eredete azonban homályos.
Czuczor-Fogarasi: A magyar nyelv szótára 1862
PUSZTA /…/ eredetileg olyan helyet jelentett, melyet a rajtalevő, hozzávaló tárgyaktól megfosztottak, /…/ kipusztítani valamit, am. kifosztani, /…/ gyökre nézve legközelebb áll a foszt, fosztor, fosztolék szókhoz /…/ Hangra és jelentésre egyezik vele görög béssza, továbbá a német Wüste (régi felső németben: wósti, wósta) /…/
Bárczy Géza: Magyar szófejtő szótár 1994
PUSZTA /…/ valamely szláv nyelvből, vö. pl. óegyházi szláv pusty /…/
Így igaz. Ámbár az csak előny a YETI-re nézve, ha egy antropológus foglalkozik az "ügyével" és nem éppen mondjuk egy benzinkutas vagy bukméker.
Merthogy lássuk be, bárhogy is akarják egyesek mismásolni, nem csak a YETI létezik ilyen ismeretlen emberszerű lényként. Vajon hány új fajt fedeznek, és hány olyan állatot, amiről azt hitték, már rég kihalt ? Ez már nem is igazán megy szenzációszámba...
Ezügyben talán ajánlhatnám M.A: CREME és R.L. Thompson :"Az emberi faj rejtélyes eredete" című 1994-ben megjelent összefoglaló munkáját, amelyben teljes részletességgel fölsorolják a rendellenes emberi csontvázakat, a Kriptozoológiában felsorolt valamennyi földrészen föllelhető élő majomembereket (lásd akár a FLORES szigetére 12000 évvel ezelöttre jelzett "HOBBIT"oknak nevezett, mindössze 80-90 cm magas, HSS koponyával rendelkező embereket...).
Abban sem kell messzire menni, hogy lássuk, sok minden nem tudunk, vagy sok mindent egyáltalán máshogy vélünk, mint ahogy valójában volt: Ma már senki nem nevet a jégkorszak elméletén, pedig Louis Agassiz természetbúvár geológus amikor először fölvetette 1837-ben (Alig múlt 150 éve !!!), teljes elutasításban részesült. Csupán 1976-ban (30 éve !!) találtak arra bizonyítékokat, hogy mikor következhetett be a katasztrófa ! De az okokat mindmáig egyáltalán nem ismerjük.. Teóriák vannak...
Így már értem. Ebben sajnos nincs mit tenni: amúgy a világ ezirányba halad, csak a kommunizmus vasfüggönye még mindig ott maradt a kommunista tudatban, mint betokozódott hierarchiamánia, szemellenzős nézőpont és szűklátókörüség.
Ez nyugaton egyáltalán nem okoz gondot, hogy szabadidejét milyen hóbortnak, vagy éppen komoly kutatásnak szenteli. Ezzel szemben idehaza rögtön a megszólás-kirekesztés , vagyis a tipikus kézzelvezérelt rögeszmés előítéletgyártás folyik. Talán egy hónapja volt éppen a Kepes beszélgetős műsorában egy professzor, aki - azt hiszem - az élősködőkkel foglalkozott, és egy évet valamelyik brit egyetemen töltött, mint vendégtanár. Az egyetemi karnak valamilyen ismerkedő-nyitó bulijára volt hivatalos, így kölcsönzött gy frakkot, hogy elegánsan jelenhessen meg. Amikor odaért, rögtön le is telepedett a többi frakkos és egyéb előkelőségek közé, majd szóba elegyedett velük. Nemsokára kiderült, hogy ők valójában az iskola kiszolgáló személyzete, a professzorok és a prominensek beljebb, farmerben és teljes szabadsággal mulattak a diáksággal.
Azt ebben a helyzetben nem tudom megítélni, hogy a későbbiek folyamán a mai magyar, vagy a brit példa fog előnyére válni a jövő nemzedékének mind emberi, mind társadalmi, mind gazdasági vonalon........
